doktori cím

„mégpedig az, hogy „dr.“/„dr. jur.“ egyetemi doktori címet jelent, „Dr.“ pedig PhD fokozatot jelent.”

maradjunk annyiban, hogy NINCS KÜLÖNBSÉG
dr. és Dr. között (írásmódról beszélek most!!!!! - nem félreérteni)

mert egy névjegykártyán a csak alapdiplomával rendelkező jogász is így írhatja:
Dr. Kis János

úgy írja ebben a helyzetben, ahogy AKARJA,
ahogy tetszik neki!

sőt, egy szerény DDr. dr. Habil DSc megtheti, hogy így írja: dr. Kis János

tudományos élet más műfaj
ott egymást ismerik úgyis a kutatók stb.

egy mondat közepén hogyan írandó - ez volt a fő kérdés - ezt a kérdést nevezte „piszlicsárénak ”dr. Impi.

hogy miért nem csip-csup ez a dr./Dr.?

hát azért mert láttam már emiatt sértődött,
rités önérzetes jogászféleségeket
hosszú távú duzzogást
40-50 év körüli hölgyek!)
kik követelik maguknak a Dr.-t
(mondat közepén is, mindig)

a másik meg a Dr.-t javítgatja át dr.-re
(itt kiigazodni...)

ennek eredményeképp folyamatosan ilyeneket hallok:
oh, most a Horváth Lajosnak írok levelet,
ő nagydoktor vagy kisdoktor?
mire én: mindegy mekkora doktor
(lehet, még növésben van)
MINDET kicsivel kell írni mondat közepén

szögezzük le, hogy nincsen ilyen , hogy kisdoktor, meg nagydoktor

a doktorok 95%-ának csupán az egyetemi alapképzés után kiadott oklevele van, mely azt tartalmazza, hogy a doktor jelzőt használathatja annak jogosultja

a tudományos fokozatokról kár e topikban beszélni, olyan kevés jogászt/orvost érint

vitaindító hozzászólásom sem arról szólt, csak Impossible Kolléga megkerülte a konkrét kérdést és csak közvetve idetartozó témáról írt - sajnos nem helyesen

„mégpedig az, hogy „dr.“/„dr. jur.“ egyetemi doktori címet jelent, „Dr.“ pedig PhD fokozatot jelent.”

Jézus atya úr isten .... jaj félre néztem valamit, bocsi, dehogy értek egyet Impossibleval, nagyon rosszul hiszi amit hisz ....
K

Ugye nem mondjátok komolyan, hogy egyetemet végzett embereknek ekkora káosz van a fejében a címeket illetően? Nem akarom elhinni. Még Impossible áll legközelebb a valósághoz, de azért ez durva.

Másik téma, hogy a gyógyszerészek is kapjanak ... hát én nem tudom, saját véleményem az, hogy semmi jelentősége az ilyen "nulldoktoriknak", ami még csak nem is a PhD (ami NEM nagydoktori, bármennyire is bizonygatta valaki!!! attól nagyon messze áll ..). Szerintem akkor legyen egységes, azaz egyetemi végzettséghez -függetlenül attól, hogy az bölcsész szakos MA oklevél vagy netán biológus-, de a lényeg, hogy EGYETEMI szint és nem főiskolai. Ennek elválasztásával nagyon egyet értek, mert a főiskolák nagy része sajnos leginkább csak showhivatal nálunk, de olyan is van, ahol még környörögnek is, hogy menj már oda, tehát kritikán aluliak, ezért igen indokoltnak látnám a fősikolai és egyetemi "felsőfokú végzettség" éles elkülönítését. Őszintén, mennyivel több egy jogász szak mint egy történelem bölcsész szak pl? Sőt kérdezhetném azt is, mennyivel kevesebb? Itt nem szakmákról, hanem fokozatokról van szó, azaz ISKOLAI VÉGZETTSÉGRŐL, és annyi nem elég, hogy "felsőfokú" mert azt még az is elmondja magáról aki valami OKJ hülyeséget elvégzett, itt komolyabb különbséget kellene tennünk a hagyományos elnevezésében főiskolai és egyetemi végzettségek között, na aztán ami ezután jön, az már szerintem teljesen tiszta. Csak más kérdés, hogy sokak fejében itt nem tiszta, és hordanak ide minden hülyeséget mint ezt is, hogy a PhD nagydoktori lenne ....
De annak se látom értelmét, hogy csak hagyományból a jogi ill. orvosi végzettségűek automatice megkapják a semmiért végül is, hiszen semmivel se jelent magasabb szintet az sem, mint egy bármiylen más EGYETEMI végzettség, így aztán ha már itt tartunk, én pártolom a gyógyszerészek dr-i címét de még lehetne szélesíteni a kört. Merthogy valljuk meg: ennek így ahogy jelenleg van, egy az egyben semmi értelme :-)

Az pedig való igaz, hogy aki MTA rendes tag, az fog a legkevésbé vacakolni, hogy a neve mellett most akkor mi is van, hiszen már önmagában a neve fémjelez egy szintet. Egyetemen én is ezt bírtam, hogy aki jaj de bebizonyítom milyen fontos vagyok, az kiírta az ajtóra, hogy adjunctus vagy egyetemi docens meg stb, aztán persze az MTA rendes tag (!!) tanszékvezető bácsika ajtaján szerényen és egyszerűen csak a neve volt kint, az is egy kopott kis táblán, még egy dr-t se biggyesztett oda magának ......

Na azt hiszem ezt így akkor nem is kell folytatnom, persze elengedhetetlen dolog önmagunk fontosságának bizonygatása, de íme a leírt aranyos példa azt hiszem jól tükrözi a helyzetet.

Vajon a kis szerény, mindenki által kedvelt, országosan (el)ismert professzor bácsikának (akinek bírálata nélkül pl. azon a területen nem is kaphatott senki PhD fokozatot) miért nem volt szüksége bizonygatni úton-útfélen, milyen címei is vannak .... (talán mert nem is fért volna a névtáblára :-D) Bőven elég volt a neve, mégis mindenki nagyon tisztelte és mindenki tudta, hogy úgymond a "csúcsok csúcsa" a fokozatok terén. Érdekes egy kérdés, ennyi biztos.

Egy a vége: egy egységesítésnek kifejezetten örülnék, akkor jelentsük ki, hogy az egyetemi végzettségűek 2010-től automatikusan használhatják a dr-i címet, és nem kell 5 évente feldobni egy újabb területet mint most a gyógyszerészetet.
K

„"mindenki a saját mércéjével mér”" a helyesírás terén

ajjaj, itt a helyesírási anarchia,
ezt intézményesen meg kell tiltani

ha majd a fiad hazavisz nyelvtanból egy egyest, mert hosszú óval írta, hogy iskola /iskóla/, akkor azt mondod majd neki és kedves tanítójának, hogy oh, bizony mindenki saját mércéjével mér e téren?

/Coca Iskóla/ :) haha

amúgy kijelentem, hogy nem kívánok kötekedni, kiragadott mondatokba, szavakba belekötni, "szemétkedni" -

„A hunfrakk által felsorolt intézménynevek véleményem szerint nem hibásak, mivel itt tekintettel kell lenni arra, hogy ezek INTÉZMÉNYNEVEK, ezért a könnyebb átláthatóság kedvéért külön szavakban célszerű leírni azt is, ami nem intézménynév esetében egybeírandó lenne. Tehát mondhatni, hogy ez speciális eset, és mint ilyen, nem hibás.”

dehát ilyen nincs, hogy hol igy, hol meg amúgy írjunk egy szókapcsolatot - egy helyes változat van!

akkor ezek szerint az is lehetne helyes, hogy:

Külügy Minisztérium - mégis egybe írják: Külügyminisztérium

Környezet Védelmi - ezt is egybeírják: Környezetvédelmi Minisztérium

ennek analógiájára helytelen szerintem az Közlekedés Fejlesztési Főosztály megjelölés - és egybe írandő, így: Közlekedésfejlesztési Főosztály, Ingatlanhasznosítási Osztály

KÖNNYEBB ÁTLÁTHATÓSÁG?
úgy, mint a német nyelvben, igaz? :)

Freundschaftbezeugungen
Dilettantenaufdringlichkeiten
Stadtverordnetenversammlungen

GENERALSTAATSVERORDNETENVERSAMMLUNGEN
ALTERTUMSWISSENSCHAFTEN
KINDERBEWAHRUNGSANSTALTEN
UNABHÄNGIGKEITSERKLÄRUNGEN
WIEDERHERSTELLUNGSBESTREBUNGEN
WAFFENSTILISTANDSUNTERHANDLUNGEN

„A Polgári Törvénykönyvet pl. megtisztelhetjük azzal, hogy nagy kezdőbetűkkel írjuk mindkét szót, amiből a neve áll. Az effajta szokás pedig egy régi illemszabály.”

Szerintem azért írjuk nagy kezdőbetűvel a hatályos magyar Polgári Törvénykönyv kezdőbetűit,
mert ez egy kvázi tulajdonnév,
értelemszerűen csak egy hatályos darab van belőle adott országban

tehát szó sincs egyfajta megtiszteltetésről,
vagy valamiféle illemszabályról - ezeknél jóval többről van szó

(illem az, hogy nem harapjuk a kenyeret az étteremben)

ha általánosságban beszélünk a polgári törvénykönyvekről,
akkor kisbetűvel írandó,
a helyesírás szabályai alkotói erre gondolhattak eredetileg

Az érvelés tetszetős, főleg a nagydoktorokra vonatkozó. Az intézménynevekre vonatkozó szabálynak még utána kell néznem, ha lesz rá időm.

Leg és hunfrakk,

lehet, hogy helytelen, hogy "nagy doktori"-nak neveztem a PhD-t, de a Phd, azaz a tudományos doktori FOKOZAT "nagy"-nak mondható a "dr. jur."/"dr." egyetemi CÍMhez képest.
A hozzászólásom lényegi mondanivalója azonban nem az volt, hogy pontosan mit értünk "nagy doktori" alatt. Arra akartam rávilágítani - szerintem sikerült is kellően rávilágítanom, csak hunfrakk egy piszlicsáré mellékzöngébe kötött bele, ahelyett, hogy a lényeget nézte volna -, hogy van LÉNYEGI különbség "Dr." és "dr." között, mégpedig az, hogy "dr."/"dr. jur." egyetemi doktori címet jelent, "Dr." pedig PhD fokozatot jelent. (Természetesen a DSc is "Dr."-nek írhatja magát.)

Legislator-nak abban tökéletesen igazat adok, hogy az egyes helyesírási szabályzatok egymástól is és a gyakorlati szokásoktól is eltérőek lehetnek, tehát nem egyetlen mérce alapján ítéltetik meg minden, hanem mindenki a saját mércéjével mér.
A Polgári Törvénykönyvet pl. megtisztelhetjük azzal, hogy nagy kezdőbetűkkel írjuk mindkét szót, amiből a neve áll. Az effajta szokás pedig egy régi illemszabály.

A hunfrakk által felsorolt intézménynevek véleményem szerint nem hibásak, mivel itt tekintettel kell lenni arra, hogy ezek INTÉZMÉNYNEVEK, ezért a könnyebb átláthatóság kedvéért külön szavakban célszerű leírni azt is, ami nem intézménynév esetében egybeírandó lenne. Tehát mondhatni, hogy ez speciális eset, és mint ilyen, nem hibás.

(sic: az érvelés szépsége fentebb :) )

Szóval nem Vörösmarty, Berzsenyi Dániel, és a tanárnőnek volt igaza, mezei szorgalom, a kötet letölthető az OSZK jóvoltából (riszpekt). Tudom, hogy valahol valaki direkt írt egy könyvben arról, hogy szolgalom:-). Talán egy aranyos kis öreg manó néhai irodalomtörténész, de ezt még visszaellenőrzöm.

Mert nincs helyesírási szabályzat a polcon. Az Osiris egy eléggé jót kihozott, még ha nem is számít hivatalosnak (Laczkó Krisztina-Mártonfi Attila). Szorgalmi jog lol. Gimnáziumban emlékszem irodalomból, hogy a tanárnő szerint Vörösmarty a magyarországi mezei szorgalomról (!) írt egy kötetet, vagy tanulmányt. Olyan szimpatikus volt, hogy valakit ennyire érdekel a társadalmilag hasznos munkát végző földmívesek sorsa. Később tudtam meg, hogy mezei szolgalom volt biz' az. (Bár gimnazistaként nem ismertem szolgalom a szót, de legalább a tanárnő sem).

ilyenek vannak hivatalosan:

Intézmány Gazdálkodási Főosztály
Vagyon Gazdálkodási Főosztály
Ingatlan Hasznosítási Osztály
Közlekedés Fejlesztési Főosztály
Állami Autópálya Kezelő Zrt.
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

majdnem mindbe bele lehet kötni
sőt! tuti rosszak - SZMSZ-ben, honlapokon ilyenek!

ennél már csak a tömeges "szorgalmi jog" a brutálisabb

Autópálya-kezelő. Esetleg:-).

Én ezzel tisztában vagyok. De lásd a lentebb írtakat. Úgymint szokás, jogász szakmai helyesírás, az MTA A magyar helyesírás szabályai c. kötetben írt szabályok normajellege, a kérdés álprobléma volta.

Állami Autópálya Kezelő Zrt.

autópályakezelő esetleg?

A magyar helyesírás szabályainak a 11. kiadásának 153. pontja rögzíti:

a dr. rövidítést csak kiemelt helyzetben (aláírásban, levélcímzésben, oszlopba rendezett névsorban stb.) és mondat elején nagybetűvel, mondat belsejében azonban kisbetűvel kell írni.
______________________________________________________

Simán egy. A másik kedvencem, amit nem nagyon tudnak: XXIV. Kerület Piripócspuszta Polgármesteri Hivatal. (Helyesen a kerület szó nagybetűs).

Ingatlan Hasznosítási Osztály

szerintetek nem egy szó, hogy ingatlanhasznosítási?

Egyébként az MTA Magyar helyesírás szabályai című kötet nem törvénykönyv, hanem erős nyelvészi ajánlás (más kérdés, hogy nyelvtanból bukni lehet miatta). Aki nem aszerint ír, azt műveletlennek tartják, megmosolyogják. Azonban vannak nehéz problémák, amikor pl. egy szakma ellenemond a szabályzatban írtaknak. Mire gondolok? A szabályzat szerint "polgári törvénykönyv (Ptk.)" a helyes írásmód. De gyakran Polgári Törvénykönyv alakban várják el a kifejezés írását a magánjogászok (pl. x szaklapban). A büntető törvénykönyv a példatár szerinti írásmód, de azért kell Büntető Törvénykönyvnek írni a büntető törvénykönyvet (Btk.), mert a Magyar Közlöny nagybetűs írásmóddal hirdette ki. Szerintem ha a közgazdászok tudtak egy szakmai helyesírást csinálni, a jogászoknak is elkelne egy.

Mondom, szokás. De szerintem nincs gyakorlati jelentősége. Ahol mégis felmerülne a dolog, áthidalható. Ha X.Y. prókátor mondat közepén is Dr.-nak írja/íratja magát, annak sincs jelentősége. (Hacsaknem jogalap nélkül címezteti magát PhD.-nak/DSc.-nek, bár ilyet még én nem hallottam). Pár egyetem van, ahol ezt a dr./Dr.-t betartják, de láttam akadémikust is dr.-nak írva. Szerintem álprobléma az egész. A 40-50 jogász akadémiai doktor, és a tucatnyi hazai jogászakadémikus nevét nem nehéz fejbentartani.

"az MTA doktora cím a csúcs"

Az akadémiai levelező tagság, és az akadémiai rendes tagság áll a láncolat végén, bár kétségtelen, hogy egyik kifejezésben sem szerepel a doktor szó.

Azt azért tegyük hozzá, hogy sem az akadémiai törvény, sem az MTA Doktori Szabályzata nem ismer Dr. rövidítést (csak DSc-t). Abban igaza van Hunfrakknak, hogy a cím használat és a tudományos teljesítmény általában fordított arányban áll egymással. Bár az orvosokat nehéz lenne ebben überelni: Prof. Dr. XY dr. habil. PhD dr. H.C. etc.

A nagydoktor helyett használható az akadémiai doktor kifejezés is.

Hunfrakk,

Én itt a hivatalos használatra gondoltam (publikációkban, egyetemi oktatói listákon).

azt vettem észre, hogy azok írják nagy kezdőbetűvel mondat közepén is a dr.-t, akik tíz év alatt, levelező tagozaton, rite-vel végeztek

aki pedig professzor, MTA dr.-a az sokszor nem ír semmiféle dr.-t

Impi,

A nagydoktori (DSc.) ma az MTA doktora fokozatot jelenti, régen a tudományok doktora tudományos fokozatot jelentette. A "nagydoktor" amolyan köznyelvi szó, csak PhD. fokozattal (rég: kandidátusi fokozattal) rendelkezők lehetnek nagydoktorok. (Akinek kandidátusija van, az is lehet még DSc. természetesen). MTA levelező tag csak DSc. lehet.

Hunfrakk,

A szokást nem kell indokolni, csak a tőle való eltérést. Azért egy végzettséggel adott puszta (nuda)doktori cím, vagy egy szerzett dr. univ., bölcsészdoktor stb. nagyon alatta van a DSc.-nek (PhD.-nak), csak Mo.-n nem tartják be ezt a dr./Dr. különböztetést. Egyébként a név után írt PhD., DSc., (angolban) MHAS rövidítés jelzi, hogy "ki mi".