Joghallgatók a jövőről

Kedves Law1!

Éppenséggel én szükségből erényt kovácsolok: én egyáltalán nem engedhetem meg magamnak, hogy ingyen dolgozzak (én fizetem az egyetemet, stb.). Ergo: eszembe se jut, hogy ezt tegyem. Én (elsőtől kezdve, illetve már azt megelőzően is) folyamatosan dolgozom. Másodév végétől ügyvédi irodában. Szóval a Rockefeller - az nem én vagyok.

De: lehet, hogy egy kicsit félreértetted a "heroikus" gondolatmenetemet. Én nem azt vontam kétségbe, hogy MI A HELYZET, hanem a GONDOLKODÁSMÓDON szeretnék változtatni. Pontosan tisztában vagyok a realitásokkal. Azt igyekeztem feltérképezni, mik lehetnek az okok. Nekem úgy tűnik, ennek egyik oka a nem megfelelő mentalitás az álláskeresők részéről. Én erről beszéltem.

A kérdéseidre válaszolva: miért kéne egy jogásznak munkanélkülinek lennie? Először is, a munkanélküliség szintje a pályakezdő diplomások között a legalacsonyabb (HVG). Tulajdonképpen rövid időn belül mind találnak munkát. Nem kell minden jogvégzett embernek ügyvédnek lennie, vagy bírónak, etc. Ez egy tényleg könnyen konvertálható diploma. A frissen felvett joghallgatók azt hiszik persze, hogy "beleültek a jóba", de egy sikeres felvételi még nem az út vége. Azonfelül: miért kéne munkát adni egy jogvégzett, de alkalmatlan embernek?

Ide szúrok egy lábjegyzetet, a "melyik a jobb egyetem" kérdéshez: az egyértelmű, hogy minőségi különbség létezik az egyetemek között, - de ez nem mérhető: milyen mutatók alapján lehetne az? (Marhaság, hogy mindenki azt a táblázatot idézgeti, ahol az egyetemeket saját hallgatóik minősítik). Az egyetlen objektív mérce az álláskeresők/találók aránya lehetne, ilyen felmérés viszont nem készült. De ha egy álláshirdetésben megjelölik a preferált egyetemeket, akkor az többnyire azt jelenti, hogy vannak tapasztalataik.

A második kérdésedhez: miért ne lenne jó? Úgy értem: a te döntésed. Ha neked nem jó, akkor ne menj olyan helyre, hogy szakvizsgáznod kelljen.

Összefoglalva: ezen a pálya nagyon kompetitív, ami szerintem egészséges. Én azokat az elemeket nem szeretem benne, amik ezt a verseny torzítják (urambátyám), és azokat az embereket nem, akik ezzel megbékélnek, vagy - ami még rosszabb - a versenyt kárhoztatják.

Law, 16 HP az ingyen munkát ellenezte, nem a minimálbérért dolgozást, ha jól értettem. És az, hoyg sooakn kénytelenek minimálbérért dolgozni, a piac diktálja, sajnos, és ez a problémája 16 HP-nek is, az ingyen dolgozást is a piac diktálja.

A kérdéseidre a válaszok:

1. Amiből más munkanélküliek, akármiből. nem értem miért lenne egy jogász munaknélküli különlegesebb, mint mondjuk egy közgazdász, egy villanyszerelő vagy egy segédpénztáros.
2. Nem jó, dehát ilyen a piac. Sőt az is lehet, hogy soha nem fog szakvizsgázni, vagy akár az is, hogy pályaelhagyó lesz. Túltermelés van, így ez normális lenne.

Szia 16 Horsepower!
Az a gond a vegigvezetett gondolatmeneteddel, hogy aki kikerül az egyetemröl, az örül, ha barhol elkezd ketyegni az oraja es nem valogathat a munkaban.
A masik, hogy milyen alapon üljön le egy teljesen kezdö a havi fizeteseröl vitatkozni (ami szerinted a munkajanak az elismerese), ha egyszer nem is volt soha munkaja??
A harmadik: tovabbra is fenntartom azt a velemenyemet, hogy sokan vagyunk, mindig lesz olyan, aki elmegy ingyen is dolgozni, hogy minel hamarabb szakvizsgazhasson es ö kerüljön helyzeti elönybe, es emiatt a többinek nem marad munkaja, ha fizetest is akar. (itt föleg a kisebb varosokra es a videki telpülesekre gondolok, ahol egyebkent is keves a munkahely..)
Sajna...
Üdv. Dórus

1. Ilyen a piac.
2. Milyen alapon ül le egy kezdő szobafestő mázoló a fizetéséről tárgyalni? Na pontosan ugyanolyan alapon leülhet egy kezdő jogász is.
3. Lásd 1. pont. nem kell mindenkinek ügyvédnek, ügyésznek és bírónak mennie. És még csak aközigazgatás sem kényszerpálya.

Kedves Dórus!

Köszi a hozzászólást, de továbbra sem győztél meg. Sajna...
Elmondom miért nem:
1, már megint a régi nóta, miszerint "aki kikerül az egyetemről, az örüljön, ha van állása". Hát nem: ez munkaerőpiac. A jobbaknak jobb állás jut, a kevésbé jóknak kevésbé jó. Az egészen rosszaknak semmilyen se. A piac szelektál, és nem jár alanyi jogon minden jogász diplomásnak állás.
2, egy szóval sem mondtam, hogy egy teljesen kezdő üljön le a havi fizetéséről vitatkozni. De aki letöltötte a próbaidejét, vagy még hosszabb időt, az miért nem tehetné? Amikor már a munkaadója is tudja, mennyit ér? Nagyon ellenszenves nekem az a kérdés, hogy "milyen alapon". ÉPPEN ERRÕL BESZÉLEK. Ez a meghunyászkodás nem egészséges, és a munkaadók terjesztik, mint valami kórt. Kérdezz vissza: miért ne? El tudom végezni a munkám? El. Találok másutt is állást? Igen, találok. Mi az, hogy "milyen alapon"? Talán nincs jogod azt mondani, amit szeretnél? Te a saját érdekedet képviseld, ne a munkaadókét, azt majd képviselik ők!
3, Igen, sokan vagyunk, nagy részünk tehetségtelen és ügyetlen. Miért nem gondolsz arra, hogy te különb vagy? Miért érdekelnek a többiek? Azt gondolod, a munkaadóknak jobb az, aki ingyen dolgozik, de béna? Szerintem elenyészően kis rétege az a diplomásoknak, aki annak ellenére, hogy jó a szakmájában, ingyen dolgozik. De ha akarnak, felőlem főzzenek kávét.

Szerinted szükségszerű, hogy az egyetemről kikerülteknek előtte ne legyen soha munkája? Nem inkább az ellenkezőjét diktálná az érdekük? Hm?

Hozzátenném még, hogy a vidéki helyzetet nem ismerem, ott nyilván nehezebb álláshoz jutni, de ezt sem tartom elégséges ellenérvnek.

Zárszóként, én azt gondolom, hogy nem lehet minden felelősséget áthárítani a munkanélküliség miatt, ugyanakkor (bár ezt már nem szeretném többször leírni) nem gondolom, hogy ez lenne a megoldása ennek az áldatlan helyzetnek, mert a problémák is több tőről fakadnak.

Üdv:

16 HP

Sziasztok!

Csak néhány adalék:

1. Van ügyvéd, aki közli az interjún, hogy csak minimálbért fizet 3 évig, mert ő az egyetem meghosszabbításának tekinti a jelölti időt, közben feltételül szabja, hogy 3 évig nem mehetsz el tőle, ő hosszú távra akar befektetni, és csak az jöjjön hozzá, aki tutira nem hagyja őt el 3 évig. A tapasztalatai lesujtóak eddigi jelöltjeiről, nem tudnak magyarul, nem írnak helyesen, és 10 ezer forint pluszért már húznak is el másik irodába. Több kárt, gondot okoznak, mint amennyi hasznot hoznak. Csodálkozik, hogy ilyen rosszak a tapasztalatai? Szerintem meg is érdemli, hogy ráfizet a jelöltekkel! Fizetné meg jobban a magyarul tudó, agilis, tehetséges jelöltet, jobban járna. Így az általa kifizetett minimálbér neki tényleg csak kidobott pénz, semmit nem kap érte cserébe, olcsó húsnak híg a leve.
2. És van ügyvéd, aki megbecsüli az értékes munkaerőt, és úgy megfizeti, hogy eszébe ne jusson elmenni onnan, mert tudja, a munkaadónak is nehéz jó, értelmes, tehetséges alkalmazottat találni, akiben megbízhat, aki helyettesíti, tehermentesíti adott esetben. Nem csak minimálbért fizető ügyvédek vannak, hála égnek!

Sziasztok!
Erre mondjak, hogy en csak hajtogatom a magamet: de sajna a tapasztalat (legalabbis arrol a karrol, ahonnan en jövök, a többseg ezt tapasztalta - es nem a kar gyengesege, vagy kevesbe elismertsege miatt), hogy egyaltalan nincs munka es az ember nagyon örül a minimalbernek vagy annak is, ha nem kell fizetnie, csak ketyegjen az oraja...
Amikor beadsz 60-70 (!) palyazatot es ebböl jo esetben 5-re visszajön valasz..na nem pozitiv, csak az, hogy köszönjük, de nem kellesz, akkor mire ugraljak, mire valogassak?
Tudom, hogy ettöl többre vagyok kepes, tudom, hogy megerdemelnem a magasabb fizetest, de öszinten szolva mar annak is nagyon örülök, hogy egyaltalan van munkam..
A probaidöröl meg csak annyit, hogy a penzröl itt a probaidö elött targyalnak es mar akkor eldöntik, hogy mennyit fogok kapni es nem utana beszeljük meg, hogy mennyit erdemlek a munkam alapjan.. sajna..
Üdv. Dórus

Üdv!

Azt hiszem, most már tényleg mindenki csak a magáét hajtogatja, szóval a témát lassan le lehet zárni. Szeretnék még egy jellemző példát hozzátenni azonban, a külföldi és a magyar ügyvédi irodák mentalitása közötti különbséget érintően.

Én próbaképpen beadtam jelentkezéseket külföldi ügyvédi irodákhoz (angol), persze végül nem sikerült a dolog, de sebaj. A legtöbbhöz webes felületen keresztül lehetett jelentkezni, de az egyik nevesebb irodánál a lakcímet kellett megadni, hogy elküldjék a jelentkezési lapot, a tájékoztató anyagokat. Beírtam a címem.

1. Egy héten belül légipostával megérkezett az anyag (hangsúlyozom, Londonból egy magyar címre).
2. Mellékeltek bérmentesített válaszborítékot, légipostára.

Ez nem annyira nevetséges apróság, mint elsőre látszik, annak ellenére, hogy egy nemzetközi irodának nyilván elhanyagolható költséget jelent. A következőket jelzi: lehet, hogy te érdekelsz minket, te teszel nekünk szívességet, mert jelentkezel hozzánk, lehet, hogy hasznunkra lehetsz. Értitek? Szerintetek hány magyar iroda tenne így?

Szerintem ez a jövő, és nem a magyarországi jelenlegi helyzet.

Opsz, jó topic-ötletem támadt (ha ilyen még nem volt): egyéni ügyvédek kontra nemzetközi irodák. Ha érdekel titeket, nyissuk meg.

Üdv:

16 HP

A hozzászólás (és a felhasználó) törölve.

16 Horsepower,

nyilván egy londoni ügyvédi iroda - ahol 300 dolláros átlagórabérrel dolgoznak - valószínüleg könnyebben küld neked elöre bérmentesített válaszboritékot, mint az a panellakásban ügyködö magyar ügyvéd, aki nap mint nap küzd a magyar valósággal.

Amúgy mikor nyitod meg a tervezett topicodat? Lenne biztos egy pár érdekes hozzászólás. ;-)

Law1, már van egy ilyen topic,
itt:

http://www.jogiforum.hu/forum/13/47

Sziasztok!
Komolyan fontolóra vettem, hogy most igy a jogi egyetem feléhez közeledve, jog mellett elkezdek egy BSC képzést. A kedves fórumtagok többsége sokkal nagyobb rálátással bír a jogászi pályára, mint én, ezért érdekelne néhány vélemény: mit érdemes jog mellett tanulni?
(persze tudom - tanulni mindig bármit érdemes:))
Gondolom sokan úgy gondolják közgázt, vagy nemzetközi kapcsolatokat...
Esetleg valamilyen műszaki irány? Van olyan munkakör, ahová esetleg műszaki feat. jogászt keresnek? :-)
Tényleg érdekelne minnél több ember véleménye.
Köszönöm:)

Szabadalmi ügyeket tárgyaló bíró csak az lehet, akinek a jogi végzettség és szakvizsga mellett műszaki diplomája is van.
Az ilyen ügyekkel foglalkozó ügyvédnek ez nem kötelező - de nyilván erősen javallott.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Köszönöm a válaszokat.
Order, igazad van, hogy egy fix állás esetén már jobban látja az ember, hogy mire lenne még plusszban szüksége. Csak most simán beleférne az időmbe, mert a vizsgaidőszakot leszámítva nincs sok dolga egy nappali tagozatos jogász hallgatónak:)

ha megengedsz egy tanácsot...

ha sok a szabadidőd, menj el gyakorlatot szerezni jogász mellé! akár ingyér' is!
a jogi egyetem feléhez közeledve már esélyes is lehet.....

"mert a vizsgaidőszakot leszámítva nincs sok dolga egy nappali tagozatos jogász hallgatónak:)"
ico2!
Tanulj folyamatosan, annak van értelme!
"ingyér" meg menjen akinek egyébként mindent fizetnek!

Miért van értelme ezt a sok szart folyamatosan tanulni?:) Csak elmélet, gyakorlatias dolgok nélkül, inkább vizsgaidőszakban rászánom magam, folyamatosan azért nem tanulok mert 5-ösnél jobb akkor se lesz :))
én is több értelmét látom a gyakorlatnak, akár ingyen is.

Kedves ico2!
Csak annak van értelme, ha folyamatos és alapos!
Ellenkező esetben csak hébe-hóba fogsz látni jelest! :(

Van egyetem ahol nagyon ritkán látnak jelest...

KBS!

mIÉRT, VAN VALAMI MÓDOSÍTÁS? 2003-ban én magam láttam a közlönyben, hogy nem jogi doktor lett szabadalmi bíra.

1995. évi XXXIII. tv. 87. § „A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.”

De szerintem ez nem új szabály. Az alábbi pedig a Pp kommentárban van:

„- a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló, és a szabadalmi perekben [1995. évi XXXIII. törvény 86-87. §, 1995. évi XXXIII. törvény 104. § (2)], a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmával összefüggő egyes szabadalmi hivatali határozat megváltoztatása tárgyában vagy az oltalommal összefüggésben indított perekben (1991. évi XXXIX. törvény 23-24. §), a használati minta oltalmával összefüggésben hozott szabadalmi hivatali határozat megváltoztatásával, illetve mintaoltalommal kapcsolatos perekben (1991. évi XXXVIII. törvény 37-38. §) a Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. A tanács eltérő összetétele e perekben a bíróság kellő szakismeretét biztosítja;”

Köszönöm a pontosítást. Tehát akkor lehet szabadalmi bíró olyan is, akinek nincs felsőfokú műszaki végzettsége - de a tanácsban a háromból csak egy lehet ilyen.

Hoppá! Most látom mit írt Legislátor... Nem jogászt kineveztek hivatásos bírónak? Ez nekem egy kicsit meredek...

nekem is... de hála az égnek az még a bírák jogállásáról szóló jogszabálynak is sok (ez írja elő a jogi végzettség, szakvizsga és egyebek szükségességét)