Két jogeset

Pont találtam egy BH-t. A rendőröket tartotta vissza a terhelt úgy, hogy nem nyitotta ki nekik a nagykaput. Nyilván kisebb súlyú a magatartás, ha gyalog el tudna távozni a sértett, de azért a korlátozás akkor is kétségkívül megvalósul, ha autóval nem hagyod elmenni. (A korlátozásnak a megakadályozás a szélsőséges esete.)

Az elhatárolási probléma nem is ez, hanem, hogy szándékos-e a cselekmény. Ebben lehet jelentősége, hogy a sértett az autójában ült. Így legalábbis az eshetőleges szándék megállapítható.

Ha az illető kénytelen BKV/MÁV/gyalog menni munkába, akkor az ebből eredő költséget és az elkésés miatti kára megtéríttethető polgári perben az ellen, aki így parkolt? Vagy bármilyen más kárát?
(csak reggel 9-ig írhatta volna alá a négycsilliárdos megbízási szerződést mondjuk)

• "A Kúria még LB-ként meghozott eseti döntése összhangban van az AB azon okfejtésével, amely szerint bár a közlekedés szabadságát az Alkotmány nem nevesíti, a szabad mozgáshoz való jog felöleli a gépjárművekkel való helyváltoztatás, vagyis a közlekedés szabadságát is. (60/1993.(XI.29.)AB határozat)....”"

.."valaki bent ül a háza előtt a személyautójában, de nem tud kihajtani, mert valaki elzárja autójával a kijáratát. Milyen tényállás valósul meg?.."

Erre a hiányos tényállásra több variáció is létezik szerintem.

Hol áll az autó ( a kérdésben nem szerepel, hogy a feljárón )
Ha az úton áll milyen okból áll ott? ( műszaki, hiba rosszul lét, rendőri igazoltatás stb)
Abban a gépkocsiban ami elállja az utat benne ül-e a gépkocsi vezetője?
Az utat elálló gépkocsi vezetője felszólításra vagy saját észlelés alapján eláll-e onnan azonnal?

És stb....

Amennyiben az utat elálló gépkocsi vezetője rögtön cselekszik annak észlelésekor vagy esetleges felszólításra hogy mást akadályoz a szabad mozgásban nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

Ha nincs a gépkocsiban akkor vizsgálható az eshetőleges szándék a személyi szabadság megsértésének gyanúja miatt a már fentebb említett és más kérdések kérdések tisztázása után.

Az meg ugye egyértelmű, hogy amennyiben ott van a gépkocsinál és nem hajlandó onnan elmenni és szándéka éppen az, hogy onnan ne is tudjon kijönni a felhajtón lévő tulajdonos akkor bűncselekményt követ el.

Ezt nem is vitattam. Csak a helytelen következtetést támadtam. :-)

A személyi szabadság megsértése nem hiszem, hogy ilyen esetben megvalósulhat, hiszen a "sértett" csak a járművel történő továbbhaladásban volt akadályozva, egyébként bármilyen más módon megvalósíthatta volna önmagát.

„a KRESZ 41. § (2) c) szerinti tilalmát szegi meg”

Bocsi, de azt vastagítottam ki.

„Én a személyes szabadság korlátozására gondoltam.”

Személyi... Amúgy ha egyáltalán bűncselekmény, akkor az.

Wers, helytelenül következtetsz a 41. § (1) alapján. Ebből ugyanis nem következik, hogy a várakozás szabályait alkalmazni kell a megállásra is. Az ingatlan-bejáró előtti várakozási tilalom nem jelenti azt, hogy ott, tilos megállni.
A KRESZ 1. sz. függeléke III. rész d)-e) pontjaiból meg lehet tudni, mi a megállás és várakozás. Ebből kiderül, hogy ha a vezető az autóban marad, akkor is az 5 percnél tovább tartó egyhelyben állás már várakozásnak minősül. Ebben az esetben a magatartása a KRESZ 41. § (2) c) szerinti tilalmát szegi meg.
Ha még nem telt el 5 perc, de a kihajtást az istenért sem hajlandó biztosítani, akkor a 3. § (1) c) szerinti szabályát szegi meg.
Mindkettő a Szabs. 224. § szerinti tényállást valósítja meg. Ugyanakkor egyiket sem nevesíti sem a 156/2009. Kr., sem a 410/2007. Kr., sem a 63/2012. Kr., így ha rendőrt hívsz, fogalmam sincs, mi alapján és milyen mértékű vagyoni hátránnyal lehet szankcionálni a rosszhiszemű magatartást. Annyi bizonyos, hogy a rendőr utasíthatja a vezetőt, hogy álljon odébb, és vezető ennek köteles eleget tenni.

Köszi a válaszokat.

Jus latratus mit kaptál annak idején?

ahhoz meg zetorra van szükség, na meg 5-10 eFt óradíj+ ki+vissza. Az is órákba telhet, a főnök morcos, ha elkésel.

Az sokkal érdekesebb kérdés, hogy ha az autójában ülő kiszáll, és a zetorral betolja az árokba a kijáratot elálló autót, akkor azért mit kap...? :)

Mit nem adtam volna egy ilyen jogesetért...
Az én kapott jogeseteim miatt a mai napig felsírok álmomban.
:)

Lehet, én csak azt idéztem, hogy a másik kocsi tilosban várakozik.
Reméltem, majd valaki kifejti a tényállást. Én csak idáig jutottam el, meg megállapítottam, az illetőnek peches napja van.

De, büntetőjogból.

Én a személyes szabadság korlátozására gondoltam.

De nem ez volt a kérdés, és azt hiszem, a kolléga nem büntető- és szabálysértési jogból vizsgázott. Vagy igen?

Hát, nem indult jól a napja

„41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is.

(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:

1. a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén;
2. lakott területen kívül főútvonal úttestjén;

c) * ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást - az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül - akadályozza;”

Én rendőrt hívnék.

Sziasztok!

Egy ismerős ismerőse államvizsgázott tegnap.
Egy jogesetet kapott: valaki bent ül a háza előtt a személyautójában, de nem tud kihajtani, mert valaki elzárja autójával a kijáratát. Milyen tényállás valósul meg?

Csak kíváncsiságból kérdem, ha nem válaszoltok, nem baj.

Köszönöm szépen a segítséget, sokat jelentett!
Ha nem leszek túl pofátlan, esetleg törvénnyel is alá tudnád nekem támasztani? Mivel hosszabb kifejtést igényel a dolgozat miatt.

Ha nem az sem probléma, biztos ami biztos alapon megkérdeztem, maximum akkor majd én megpróbálom köré építeni.

Nem a legjobb helyen kérdezel, ezek nem igazán jogesetek, a tb-ügyintézés egy másik szakma.

Amúgy a jóember valószínűleg baleseti táppénzt kapott. A baleseti járadék járhat neki tovább is.
(Jogászként perelném a munkáltatót járadékként fizetett kártérítésre.)

A hölgynél pedig ki kell számolni, hogy van-e elegendő biztosítási jogviszonya a terhességi, anyasági támogatáshoz meg a gyedhez. Ha nincs, akkor marad a gyes.
(Jogászként egyébként beperelném a munkáltatót annak megállapítása végett, hogy visszaélésszerű volt az újabb és újabb határozott idejű szerződések kötése, és ezért a jogviszony valójában határozatlan idejű, azt pedig nem lehet a terhesség alatt felmondani.)

Sziasztok!

Két jogeset kapcsán kérném a segítségeteket/véleményetek! Nagyon megköszönném ha közösen segítenétek nekem megoldani! Sokat jelentene, mivel gyakorlatilag éjszaka tudnék foglalkozni vele csak és így is a kimerülés határán vagyok!

Íme:

Feladat I.

Dolgos Géza villanyszerelő egy építőipari vállalkozásnál. 2016. március 24-én reggel – miközben személyautóval közlekedtek kollégáival Kisarból Nyíregyházára – autóbalesetet szenvedett, ennek eredményeképpen medencecsontja eltört továbbá jobb hüvelykujja beszorult, benne csont szétmorzsolódott. Ujját helyreállító műtétek sorozatával próbálták megmenteni, de végül amputálni kellett. A balesetből a mai napig nem épült fel, mozgása nehézkes, gyógytornászhoz jár. Ujja elvesztésével fogási képességét elveszítette. Házi orvosa arról tájékoztatja, hogy a rá irányadó előírások miatt táppénzes állományban tovább nem tudja tartani.

1.kérdés: Eddig milyen jogcímen részesült ellátásban, milyen feltételekkel?
2.kérdés: Mit javasol Dolgos Gézának, mi tévő legyen? Milyen ellátási formákat, milyen módon tud igénybe venni?

Feladat II.

Naív Anna pedagógus egy magán fenntartású oktatási intézményben 2007. szeptember 1. napjától, azonban szerződését minden évben a tanévre kötik szeptember 1-től június 30-ig. Anna 2016. február hónapjában teherbe esett, melyet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával be is jelentett a munkáltatója felé, aki megígérte neki, hogy eddigi jó munkájáért hálából munkaviszonyát a szülés időpontjáig meghosszabbítják. Naív Anna május 26-án munkahelyén rosszul lett, kórházba szállították, ahol megállapították, hogy veszélyeztetett terhes, így a szülés időpontjáig benn kell maradjon a kórházba. A munkáltató nagyon mérges lett, hogy a tanév vége előtt 3 héttel ezt tette vele Anna (ennyi időre helyettest sem tud felvenni) és 2016. június 30-án nem hosszabbította meg a munkaviszonyát. Naív Anna 2016. november 11. napjára várja gyermekét. Átlagkeresete 146.300 Ft.

1.kérdés: Milyen ellátás, meddig és milyen összegben illeti meg Naív Annát?
2.kérdés: Mit tehet annak érdekében, hogy az anyaság idejére a TB ellátások megillessék?