Gürizés minimálbérért

Többéves tapasztalattal a hátam mögött én sem igazán hallottam milliós jogászfizetésekről főleg nem kezdők körében, persze vezetők kivételt képeznek, de azok meg ugye, nem kezdők. Jó esetben is kevés százezer (jellemzően 200-250 ezer) forint között mozog a kezdő jogászok fizetése. Az hogy kinek milyen a beszélőkéje és adottsága alkudozásokra és arra hogy kicsikarjon magasabb bért a főnökétől, az magánügy, (és valamelyest „kereskedői” és nem jogászvéna kell hozzá ami vagy van a jogásznakm, vagy sincs) és mivel két egyforma ember nincs, így emberként eltérő a helyzet e téren. Az ügyvéd főnököm engem is marasztalt anno, hogy maradjak nála, mivel kedvelte bennem a „tiszta és higgadt fejemet” viszont bérként a minimálbért ajánlotta, mire én természetesen elbúcsúztam tőle, ő pedig talált mást, aki minimálbérért dolgozott neki.

Talán az lenne a megoldás, ha jogászok nem mennének el minimálbérért dolgozni jogászpozícióban, mert mindaddig, amíg valaki elvállalja a munkát minimálbérért (és mivel természetesen mindenki pótolható, hacsak szubjektív okokból a munkáltató nem ragaszkodik alkalmazottjához) addig bizony, lazán ajtót mutat annak a munkáltató, aki nem fogadja el a feltételeit. Mert mindenki pótolható, hát még a kezdők! Viszont a munkáltatókat is meg lehet valahol érteni (több ügyvéd ismerősömtől tudom), sokan nem tudják megfizetni a magasabb bérhez kapcsolódó járulékos (magasabb) pluszköltségeket, itt a probléma ugyebár visszaköszön az aktuális adózási politikához és gazdasági helyzethez.
De első lépésként talán ez lenne a megoldás: nem elmenni minimálbérért jogászmunkát végezni.

óh, köszönöm Egyjogász az ötletet, majd Kacsánál érdeklődöm.

:)

Adria,

Végre egy "tiszta és higgadt" hozzászólás ebben a témában, már régen vártam erre!!!

Köszönöm!

Nincs mit, szívesen.
Az talán segítene a téma kikristályosításában, ha minél többen elmondanák, hogy kezdték, és most hol tartanak x év után a szakmai pályafutásukban, elsősorban - a téma címéből fakadóan, az anyagi vetületekre reflektálva.

igen tisztelt Kollégák,

amennyiben tárgyilagosan működne ez a fórum, úgy esély lenne arra, hogy normális legyen. ez persze mindannyiunk hibája. De azoknak, akik a színvonalat s a hangnemet bírálják, megjegyezném, hogy ez többemberes feladat...Mi, akik a témához próbáltunk szólni, sajnos támadási felületet generáltunk ezzel, s nem tényként lett kezelve mondandónk, hanem megcáfolandó nagyzolásként. Sajnos, mert nekem sem a többiek megbántása és tapasztalataim általánosítása volt a célom.
Azonban, ha valaki hozzászól a témához, tiszteljük meg annyival legalább, hogy nem belekötünk, hanem vitázunk Vele. személyeskedés kizárva. ezért én is elkeseredve hagytam itt ezt a topicot...
Visszanéztem, és a helyzet továbbra sem javul...
Kedves Kollégák, akik a topic valódi témáját boncolgatnák. cseréljünk eszmét! ne a másik elmondásait idézzük fel szarkasztikusan...

én csak a saját tapasztalataim tudom mondani (amiben a környezetemben lévő jogászok is beletartoznak), s tisztán segítő szándékkal. „Akinek nem inge, ne vegye magára” hozzászólást arra értettem, amikor Reménytelenség írta, h köszi, Őt ne sajnáljuk le, Neki nem kell segítség. tudomásul vettem, de azért nem Ő az egyedüli, aki ezt a fórumot olvassa, úgyh. akinek jól jön pár ilyenféle tapasztalat, az használja..

Kedves Egyjogász,
magam részéről sosem mondtam, hogy minden kezdő jelölt zsáknyi pénzt keres!!Az, hogy megkérdőjeleztem, hogy 98%-uk valóban minimálbérért gürizik, nem jelenti, hogy az ellenkezője lenne.
Azt sem mondtam soha, hogy aki nem küldi el a Főnökét és kér fizetésemelést, az barom. Mindösszesen annyit, hogy a magunkért való kiállás kifizetődő(egyébiránt az élet minden területén..). Nem pejoratívan, de hozzáteszem, hogy magyar mentalitás, hogy előbb keseredünk el, és adjuk fel, minthogy az okokat keresnénk és megoldást találnánk. ez is tapasztalat. lehet vele vitatkozni.

Kbs számomra elfogadhatatlan módon nyilatkozott meg a topicban, ami bennem ellenérzést szült és hangot is adtam Neki. bocsánat, ha arrogáns viselkedésre nem az a válasz, hogy igen, igazad van!! nekem egy embert meghatároz a viselkedésének módja is. nem mindegy, hogy hogyan mondja, amit mond, ennyi.

Banderaaz,
biztos ilyen munkarendű iroda is van, mint amit említettél, én azt tudom mondani, hogy amelyikkel eddig valaha kapcsolatban álltam bármilyen módon(munkavállaló, megbízott, partner...), nem ezen elvek alapján működött, ezért nem általánosítanék egyik irányba sem...
szintén ezzel kapcsolatban Vivi, nem emlékszem, hogy bármikor pofavizit miatt lettem volna bent estig...
Bizony sokat kell dolgozni egy-két nemzetközi irodában, viszont ezért meg is fizetnek, ez a személyes tapasztalatom. Ha úgy tetszik gürizés, mindösszesen annyi, hogy nem minimálbérért. Ugyanúgy kell tudni a magyar jogot, s attól nem érzem kevesebbnek magam, hogy a szerződések nagy része idegen nyelven is elkészül!Nyilván nem értek minden területhez, de ehhez kevés egy élet, ma már nem egyszerű polihisztornak lenni :)

kezdő jelöltekről beszéltem, aki valaha én is voltam, valaki kérdezett kezdő alk. ügyvédet és ügyvédet, akkor jött szóba ez a téma.de alkalmasint erről is szívesen eszmét cserélek :)

Kedves Adria!
én is köszönöm a hozzászólást, pont ezt próbálom már az elejétől fogva hangoztatni. Mindenki más, minden ügyvédi iroda más. Amíg azonban a helyedere találnák tucat mást minimálbérért, addig neked sem éri meg megadni többet..
a gazdaságpolitika olyan, amilyen (sajnos), a helyzethez viszont alkalmazkodni kell, aki nem bírja egyedül a munkát(principális), az fizesse meg azt a minimum öt évet és a tudást, amink van..ha nem tud több fizetést adni, akkor (számos helyen tendencia) használja ki az adómentesen adható természetbeni juttatásokat. (de ehhez persze az kell, hogy ne legyen más opció...)
Mindenkinek jól jön, ha nem kell bérletre és ételre költenie, hogy csak az alapvetőbbeket említsem.

Második felvetésedre reagálva Adria: nem jártam külföldre suliba, csak itthon tanultam nyelvet és mentem el mihamarabb gyakornoknak anno. dolgoztam és tanultam keményen, a munka és a fejlődés volt az első. így amikor jelöltködésre került sor, ezekkel a tapasztalatokkal több helyre pályázhattam, válogathattam, alkupozícióban voltam és így kerültem egy nemzetközi irodához. nem minimálbérért dolgoztam már kezdőként sem, plusz a juttatások (forintosítva 130-150 ezer Ft, nettó), de persze ezért teljesíteni kellett(nem 8órás munkaidő) és folyamatosan fejlődni. A környezetemben többek ezt az utat választották, volt azonban olyan, aki külföldre ment már az egyetem alatt v utána tanulni, több nyelvi ismerettel rendelkezett, tapasztalataim szerint a nemzetközi ügyvédi irodáknál ez mind jó pont, és jobb alkupozíciót teremt. Tudni kell eladni Magad, szóval érdemes már az egyetem alatt beleásni Magad egy-egy terület joganyagába, hogy a későbbiekben a sepcializált irodákba biztos tudással érkezz, ha ezt szeretnéd csinálni. Volt ismerősöm, aki közigazgatásba ment, ott pedig a bértáblának megfelelően kap fizetést, az sem minimálbér.
Aki most keres állást, annak üzenem, hogy vannak szép számmal ilyen helyek jelenleg is a kínálatban. A baj csak az, hogy mikor mi kerestünk jelöltet, akkor alig tudtunk összekaparni párat, akit be lehetett hívni egyáltalán meghallgatni, katasztrófálisan kevesen jelentkeztek ugyanis...erre annyi a javaslatom, hogy próbálkozni kell, folyamatosan. Minél több interjún van túl az ember, annál ügyesebben csinálja :)

A fentieket ismétlem, merő jószándékból írtam, nem óhajtottam megbántani vele senkit és nem kinyilatkoztattam, hanem a tapasztalataim vázoltam.

üdv!

ROFL

Kedves Shirley,
Lehet, hogy valami félreértés lehet a dologban, mivel nem említettem hogy külföldön tanultál volna, sőt most ismerkedtem meg pályafutásoddal :-) no nincs különösebben jelentősége, de talán világosabb lenne a kép, ha esetleg elmondanád, hogy hol kezdted a hivatásodat, mert nyilvánvaló, hogy az ország különböző városaiban más és más a gazdasági helyzet, különösen a Kelet-nyugati részt illetően (jó, ez a közszférára kevésbé igaz).
Úgy gondolom, hogy tapasztalataid egy bizonyos közegben - helyen nagyon is reálisak, de fontos lenne tudni (persze, csak ha nem titok) hogy helyileg hol kezdtél, hogy pontosabb képet kapjunk.
Dicséretes mindenképp, hogy nem kezdtél minimálbérért. (Én sem mentem el, mivel tanulmányok ideje alatt részmunkaidőben dolgoztam az ügyvédnél, de azt másként fizette, amikor meg arra került volna sor, hogy teljes munkaidőben dolgoztam volna, akkor úgy döntöttem hogy nem dolgozom minimálbérért :-), az ügyvéd pedig ennyit kínált, én pedig tudtam hogy a munkám többet ér.)

Shirley5: az a munkamenet amit leírtam, nem azt jelenti, hogy ebben az irodában ne dolgoztak volna. Ez egy folyamat. Teljesen természetes, hogy normális ember képtelen hosszabb távon napi 10-12 órát egyenletesen, teljes erőbedobással dolgozni. Ezért van az, hogy egy idő után hektikussá válik a munkatempó, és a nap elején inkább lazábbá, a vége felé (du és este) meg iszonyat feszítetté. Ez sztem nem normális, hiszen ha nem lenne menő dolog késő estéig dolgozni, akkor az év nagy részében simán tartható lenne, hogy az ember 7, legkésőbb 8 fele végezzen. Persze vannak időszakok, amikor sajnos szükség van több munkára, esetleg hétvégén is dolgozni, de az azért, amit sokan itt leírnak, hogy nk-i iroda=állandó gürizés és nulla magánélet, egész egyszerűen nem igaz. A legbosszantóbb számomra télleg az óránként 10 perces cigiszüneteket tartó "munka hősei" kollégák voltak. Ennek kiiktatásával napi 1-1,5 órával tudnál leredukálni a munkaidőt.

Az én véleményem annyi, hogy a jogászok lehetőségei némi kivétellel tulajdonképpen már nem sokban különböznek másmilyen szakmákétól, így mondjuk egy közgazdászétól, pénzügyesétől, vagy esetleg marketinkgesétől. Ugyanazok a lehetőségek (pénzben és pozícióban), ugyanazok az elvárások...stb. Ahogy egy közgazdásznak sem elég egy diploma a zsebben, úgy egy jogásznak sem. Alkalmazkodni kéne az új kihívásokhoz, és erre sokan képtelenek. Az a klasszikus ügyvédi munka, amiről sokan álmodnak, már sokáig nem fogja magát tartani, el fog tűnni. Lehet nincs igazam, de én így látom.

Shirley 5:
én sem azt írtam, hogy ÉN demonstrálás miatt voltam bent este 8-ig. én csak akkor maradtam sokáig, ha nem végeztem a munkával, amit du. 4-kor kaptam meg, mert a partner mondjuk csak ebéd után kezdte el olvasgatni az e-mailjeit és akkor jött rá, hogy lenne valami, ami sürgős.

mondjuk ez a bizonyos "partner" csak egy példa. voltak ugyanott normális főnökeim is.

de gyakori tényleg, hogy divattá válik estig bent lenni, sőt, a jelöltek még a szabadidejüket is együtt töltik, nem értem, a régi barátok hová tűnnek ezeknek az embereknek az életéből. a párjukról nem is beszélve.
szóval jellemző egy ilyen "legyünk sokat együtt" hangulat, némileg persze kényszerből (hiszen úgysem jut idő másra). akik egymásra találnak az irodában és ráhangolódnak arra, hogy az életük tényleg csak az irodában folyik, azoknak jó.

nekem pl. igényem van arra, hogy a páromra is jussom idő, sőt, időnként vannak elintéznivalóim, amiket nem lehet este 8 után elvégezni, és amelyekre mást megkérni sem szeretnék/tudok, így nekem nem való a nemzetközi iroda. arról nem is beszélve, hogy ügyfelet személyesen kb. 2-szer láttam a 3 év alatt.

a megfizetettségről: amikor eljöttem a nemzetköziből, az új munkahelyemen (ahol kevesebbet kellett dolgozni) szó nélkül megkaptam ugyanazt a fizut. akkor jöttem rá, hogy annyira nagyon jól azért nem voltam megfizetve.

"szóval jellemző egy ilyen „legyünk sokat együtt“ hangulat, némileg persze kényszerből (hiszen úgysem jut idő másra). akik egymásra találnak az irodában és ráhangolódnak arra, hogy az életük tényleg csak az irodában folyik, azoknak jó."

ezt akartam mindenképp elkerülni jelöltéveim alatt. hálistennek sikerült is. vannak nekem barátaim is szerencsére:)

Kedves Adria,

nincs félreértés, csak a második hozzászólásodra(„Adria # e-mail 2008.09.05. 19:06 Nincs mit, szívesen.
Az talán segítene a téma kikristályosí­tásában, ha minél többen elmondanák, hogy kezdték, és most hol tartanak x év után a szakmai pályafutásukban, elsősorban – a téma címéből fakadóan, az anyagi vetületekre reflektálva.”) reagáltam és elkezdtem kifejteni én hogy és honnan kezdtem. :)
Persze, teljesen igazad van, hogy nem említettem: Budapesten élek, itt is kedztem és folytattam(folytatom) pályafutásom, erről a régióról tudok tapasztalattal is szolgálni.

Kedves Banderaaz,
értem, amit mondasz, csak nekem nagyon furcsa. én jelöltként, napi 10-12 órát dolgoztam, simán, folyamatosan ebben a munkatempóban. cigiszünet, kávézás és minden egyéb nélkül. akikkel együtt dolgoztam, vagy partner ügyvédi iroda volt, ott is ezt tapasztaltam, de bizonyos, hogy olyan helyek is adódnak, melyet Te említettél. Sajnos.De hát ez is emberi hozzáállás kérdése. Magam ugyan maximalista vagyok, de nem várom el, hogy a munkatársaim feszített tempóban fél napokat hosszú távon dolgozzanak, annyit azonban igen, hogy a munka során arra koncentráljanak.
Amikor a kezdetekkor nemzetközi irodát választottam, egyúttal a feszített munkatempóra is igent mondtam. Ebben láttam fejlődési lehetőséget. persze volt olyan vetülete az életemnek, ami megszenvedte ezt, de úgy gondoltam, fiatalon tudom "odatenni" magam, most kell megalapoznom szakmailag a jövőm.Ezért viszont mintegy elvártam, hogy tisztességes fizetést is kapjak. ennyi a történet.
Egyetértek, hogy alkalmazkodni kell, viszont, ha keményen dolgozol, akkor annak meg kell, hogy legyen az eredménye, ebben is hiszek. :)
Értem, amit írsz Vivi, nem is azt mondtam, hogy Te, csak azt, hogy szintén furcsa hír ez nekem, mert néha ebédelni sincs időm....De elfogadom, hogy vannak olyan helyek is, ahol a Kollégák nincsenek tekintettel egymásra vagy a más időbeosztás miatt kialakulhatnak anomáliák.Ha már nemzetközi iroda, egyébként is, nehéz volt azt megszokni, hogy ami nálunk esetleg nemzeti ünnep, az külföldön nem az, és a munkának haladnia kell...
De ezek a kompromisszumok jórészt minden szakmában megkötendők, csak mindenhol más. De, ahogy említetted Vivi, ezt mindenkinek magának kell tudnia, hogy mi fontos épp abban az életszakaszban neki és ehhez képest vállalja el. Ha Neked nem jött be a nemzetközi, akkor jól tetted, hogy eljöttél. :)
nekem is vannak barátaim és Párom, ettől függetlenül jó kapcsolat alakult ki a Kollégákkal, ez szerintem nem mindig kényszer...illetve, ha az, akkor az zavaró. nekem mindenféleképpen szerencsém volt, mert nem futottam ilyenbe.
Amiben én hiszek,s a tapasztalataim ezt igazolták is az a tanulás, a kemény munka, önbecsülés, magabiztosság.
persze ezen felül is vannak elveim,amik nyilván segítettek, csak ezeket kifejezetten a topic témájára kihegyezve helyeztem előtérbe :)
ismételten kihangsúlyozom, hogy nyilván szerencsefaktor is van, de nem volt hátszelem és nem gazdag családból származom, sőt...rengeteget küzdöttem azért, amit elértem, de ez engem csak erősített. hinni kell magunkban, ez nagyon fontos szerintem.
remélem ezzel sikerült egy kis pozitívumot csempésznem a topic légkörébe :)

üdv!

Nemzeti ünnepen dolgozni? Ezt nem mondod komolyan. Akkor elég tré helyen lehettél:)))) Számomra elképzelhetetlen az ilyen. Sőt, pl. hosszú hétvégék előtti utolsó nap általában 3-4ig tartott a munkaidő, ugyanez igaz a munkanappá minősített szombatokra.

Nemzeti ünnepen megy egy köremail a külföldi rabszolgáknak, hogy a magyar rabszolgák ma jogosultak pihenni és a bp-i rabszolgatartó iroda az adott napon zárva lesz. Nekem eddig csak ilyen tapasztalatom volt, így a Shirley5-munkahelyet ebből a szempontból nem tartom olyan nagy "szerencsének".

Bandeerazzal szinte mindenben egyet kell értenem, és az, hogy nem tudsz hosszú távon napi akárhány órát "feszített" munkatempóban, megszakítások nélkül dolgozni, teljesen természetes. Bár én nem dohányzom, de köztes szünetek nélkül a nap végén már nem lehet minőségi munkát végezni.

"Ha már nemzetközi iroda, egyébként is, nehéz volt azt megszokni, hogy ami nálunk esetleg nemzeti ünnep, az külföldön nem az, és a munkának haladnia kell…"

Na próbálnál meg te egy franciának vagy egy amerikainak (stb., stb.) olyat mondani, hogy leszarod, hogy nemzeti ünnepe van, Magyarországon ez nem nemzeti ünnep, úgy hogy dolgozzon.

De egyébként Eweolnak van igaza, ők valóban úgy gondolják, hogy a gyarmatokon a rabszolgákkal mindent meg lehet tenni (plána, ha hagyják).

Erről jut eszembe régi vesszőparipám, ha a francia, angol, német, osztrák elvárja, hogy a magyar az ő nyelvén írjon neki levelet, akkor ők kölcsönösségi, udvariassági alapon miért nem magyarul válaszolnak nekünk? Netán ők többek mint mi? Hogy ők így gondolják, az biztos, de hogy ennek mi is önként és dalolva behódoljunk (lsd. gyarmatok és rabszolgák).

Egy francia pl. nem hajlandó megszólalni angolul és németül akkor sem, ha tud. (Lsd. még nemzeti büszkeség.)

Nem biztos az sem, hogy ez a helyes, de hogy EU tagként még mindíg úgy kezeljük ezeket a nációkat, mint a 60-as, 70-es években, amikor ha megjelent egy pénzes német (akkor nyugatnémet), akkor néhány márkáért még a fenekét is fényesre nyalták, az vicc.

Mindannyiotoknak igazatok van, s itt van a titok nyitja. Szép lassan kell kivívni magunknak azt a tiszteletet úgymond, hogy nagy magyar és külföldi cégek az ügyvédi irodákkal és ügyvédekkel(jelöltekkel!) Kollégaként bánjanak, ne rabszolgáként.
Eleve hátránnyal indultunk anno, de szerintem lassanként behoztuk, nekem ez a tapasztalatom. Ami pár évvel ezelőtt még nemzeti ünnepként munkanap volt, az ma már teljesen természetesen pihenőnap(nálunk legalábbis), csakúgy, mint az, hogy az este senkit ne találjon az irodában. Igaz, ezért meg kellett dolgozni.
Éppen ezért vallom, hogy kicsiben is meg lehet ezt tenni, azaz a saját érdekeinkért is „meg lehet dolgozni”, s ez nem arról szól, hogy akinek nem sikerül, az pancser!!A körülmények szerencsés fennforgása is szükségeltetik hozzá, intelligens principálisok, partnerek, Kollégák, stb..

Kedves Egyjogász!
Teljességgel igazad van, meg sem próbálnám, mert körberöhögnének. A topic témájához kapcsolódva, viszont ott a munkaadókat is körberöhögnék a frissen végzett jogászok, ha minimálbért óhajtanának fizetni nekik....(vagy megpróbálnák azt mondani, hogy a fizetés tapasztalat...)
Mentalitás és fejlődés kérdése az egész. Szerintem ez az ország is lehet jobb és több, a jelöltek helyzete is lehet(ne) kielégítőbb, de ezért tenni kell, mind szakmailag, mind emberileg. Ez az én véleményem.

Én mégis szerencsésnek mondom magam, mert családi háttér (egyéb hátszél) és külföldi tapasztalatok nélkül sikerült egy olyan helyet találnom, ahol megbecsülés, tisztes fizetés és szakmai kihívás/előrelépés jutott a jelöltnek "osztályrészül". Teljesen természetesnek tartom mind a mai napig, hogy ezért bizony meg kellett dolgozni, de ez legyen a legnagyobb gondom az életben :)

Éljen!éljen!nagyon szép volt!föl föl ti rabjai a földnek...

Gömbös-Horty féle verziót nem ismerek

Hála Istennek, hogy én eddig mindig tisztességes munkahelyen dolgoztam, és nem voltam/vagyok/s remélem nem is leszek soha senki rabszolgája.

Egyjogásznak ehhez a (pénzes)külföldieknek való kereskedői behódoláshoz: Ez a kereskedői stb. gerinctelenség felháborító, talán egy-két helyen van ilyesmi a világban a KKE térségen kívül. Pl. éttermekben úgy ugrálnak a külföldieknek a magyar pincérek, mint a jancsibohócok, a magyar vendég meg örül(het) ha másoderendű állampolgárnak érezheti magát (ez persze nem a Gundel, Onyx, meg az Alabárdos, vagy az Arany Kaviár, az ilyen helyeken a "Kellnerek" is kulturáltabbak.)
Vagy: sohasem felejtem el azt az ájult nyalást, amit egy még létező Váci utcai antikvárium tulajdonosai prdukáltak egy olasz vevőjelölt láttán (nem vett semmit), a magyar vevőkkel karót nyeltek voltak, bár én csak évente egyszer megyek hozzájuk, (nem a kedvenceim, egyébként szinte mindent világhálón veszek már...)most nagyon kedvesek voltak. Más. A híres fő-fóantikváriusunk ha magyarul beszél, csak szomorúan dörmög, de ha németül kell szólani, oly' vidám lesz, mintha kicserélték volna...
Kis magyar abszurdok az életemből.

Ez egyébként legjobban a Veréb is madár c. Kabos filmben volt kikarikírozva, ahol a csóró magyarnak, aki magához vette a korábban "külföldre szakadt" ikertestvére amerikai útlevelét, ezen útlevél belobogtatására a balatoni szállodákban, menő helyeken lényegében bármit megtettek.

Na de ez egy 1968-as 40 éves film!

Azóta eltelt negyven év, több mint négy éve EU tagok vagyunk, és még mindíg itt tartunk???

De egyébként most voltunk kint Ausztria-Németországban, nem megyek bele, hogy a mai napig hogy semmibe veszik és lenézik a magyarokat. Pl. egy, a magyar határtól 10 (tíz) kilométerre lévő osztrák városkában szinte minden ki volt írva angolul, franciául, olaszul is - magyar felirat egy darab nem volt az egész városban. (Ahhoz képest, hogy minden második kocsi rendszáma magyar volt.)

Helló mindenkinek,

Érdekes a topic, jó hogy van, lehet tapasztalatot cserélni.
Nyolc éve végeztem a jogon, két felsőfokú nyelvvizsgám van (német, angol), plussz elvégeztem az adótanácsadóit. Közigazgatásban helyezkedtem el, most gondolkodok a versenyszférán. A nemzetközi ügyvédi irodától az általatok leírtak alapján kicsit elment a kedvem. Jelenleg 310.000 bruttót keresek, de vannak negyedéves, éves jutalmak, amivel úgy 400.000 bruttó körül jövök ki havonta átlagban.
Azt számoltam, hogy 450.000 bruttó körül érné meg váltani, de nem nem vagyok benne biztos, hogy találok olyan helyet, ahol megadják, így egyenlőre pályázgatok és szaglázgatok.
Szép napot mindenkinek.

Ennyit szerintem 8 éves gyakorlattal nyugodtan kérhetsz, talán még többet is. (Azt nem írtad, hogy a jogi szakvizsgád megvan-e, gondolom, igen, anélkül nem fog menni, ill. nem ennyiért.)

Azt nem írtad, hogy a közigazgatásban hol dolgozol, mert tapasztalataim szerint pl. önkormányzatnál dolgozó jogászokért nem nagyon kapkodnak a versenyszférában, de ha speciális területen dolgozol
(pl. ÁSZ, APEH központi szerv, GVH, Fogyasztóvédelem), akkor a speciális tudást jól megfizetik.

Köszi a tanácsot. A polgári szakvizsgát most gyűröm, szeptember 26-án megyek, ha megvan, akkor kész vagyok, ez az utolsó. A speciális terület is megvan, úgyhogy felbátorodtam.

szia gerbera!
én a helyedben adótanácsadó céghez vagy ezzel a területtel foglalkozó ügyvédi irodához mennék!

Apeh-osokat keresik az adótanácsadóknál, hallomásom szerint.

a nemzetközi ügyv. irodától én is távol tartanám magam a helyedben.

Ez már jó nyom, köszi. A nemzetközi ügyvédi iroda a nyelv miatt jutott eszembe, de egy adótanácsadó cégnél is lehet a nyelvet használni esetleg.

Te két hét múlva mész polgári jogból és itt internetezgetsz? Ejnye-bejnye:))