Szerződés-Minták Angolul-Németül

Tudna valaki eseteleg küldeni nekem mintákat a legalapvettőbb szerződésekről?

Szeretném áttanulmányozni,ha valakinek van ideje és lehetősége,küldjön emailt.

Előre is köszzönöm a segítséget!

Van egy nagyon jó könyv a HVGorac kiadásában a némethez és van azt hiszem angolhoz is. A németet ismerem, tényleg jó!

Címe: Német-osztrák jogi nyelv, csak az a pici hibája van, hogy eléggé drága, de hosszútávon megéri a befektetés!

Az angol könyv: Angol-Amerikai Jogi Nyelv.

Hasznos, de mivel az angol-szász jogrendszer nagyban különbözik a magyartól, ezért a könyven felhozott minták használhatatlanok Magyarországon.

Amit maga kér, kedves Asus, azt az ügyvédi irodák többsége nem általában, hanem konkrét ügyre nézve kínálja, két nyelven, magas óradíjért.

Esetleg célszerű inkább a jogszabályokat forgatnia. Van lehetőség arra, hogy az angol nyelvű magyar jogszabályokat is olvasgassa általában a HMJ féle kiadás, ez KJK-Kerszöv produkció. Elég borsos az ára.

Más megoldás, ha az angolszász jogalkotók, hatóságok weboldaláról ingyen letölti az egyes elérhető jogszabályokat. Érdemes megnézni pl. az egyes igazságügy-minisztériumok honlapjait stb.

A szókészlet fejlesztését tekintve ugyancsak hasznos lehet, ha az EU jogszabályokat olvasgatja angol és német változatban. Ezek elérhetők
http://europa.eu.int/…n/index.html cím alatt.

Szerintem érje be a könyvvel vagy az Internettel!

Üdv,

Udvarhelyi Miklós

Kedves Asus!

Szerintem érdemes megnézni a novissima.hu oldalt,itt találsz a letöltések menüpont alatt alapvető szerződésmintákat.

Üdv:

dr.joci

Kedves Asus!

Szerintem érdemes megnézni a novissima.hu oldalt,itt találsz a letöltések menüpont alatt alapvető szerződésmintákat.

Üdv:

dr.joci

A német és angol nyelvű minták nem igazán a magyar belső jogra alkalmazandóak, azonban nemzetközi viszonylatban alkalmazhatóak. Nyilvánvaló, hogy Asus nem azért akar német nyelvü szerződést látni, mert pl. egy magyarok közti adásvételi szerződést akar ez alapján megcsinálni. Látja, hogy egy itt szokványos szerződés egyszerüen német vagy angol nyelvre forditása nem állná meg a helyét.

Asus ha találsz ilyeneket, én is örülnék neki. A novissima.hu-t megnézem én is, köszönöm a tippet.

Derill kedves....

Nem konkrétan a kérdéshez tartozik, de a maga felvetéséhez viszont kiegészítésként kívánkozik, hogy a "nemzetközi viszonylatban" is csak olyan szerződést jó alkalmazni, amely a kikötött jog, vagy ennek hiányában, a kollíziós szabály alapján alkalmazandó jog szerint abszolút ül.
Ha egy külföldivel kötök szerződést, akkor az már „nemzetközi viszonylat” ugyan, de egy adott konkrét jog hatálya alá kell, hogy tartozzon az a megállapodás.
A jogválasztás célszerűségét általában több dolog befolyásolja, mint pl. a teljesítés helye, a teljesítés igazolására irányadó jog, az egyik fél személyes joga, a várható jogvitára irányadó joghatósági rendelkezések stb. Ami azonban az egyik leglényegesebb, olyan jogot célszerű kikötnünk, amelyet ismerünk, avagy az ügyvéd ismer, na meg nem utolsó sorban a leendő perbíróság.
Ebben az összefüggésben bizony már „nemzetközi viszonylatban” is kifejezetten ellenjavallt pl. az egyébként nagyon hasznos „Angol-Amerikia” jogi nyelv, de még a magyarhoz hasonló konstrukciókat mutató német szaknyelvi könyv mintáit is alkalmazni. Sokkal inkább hasznos az adott irányadó jog szerint jó szerződést írni, vagy csak általában jó szerződést írni és a végén átnézni/ átnézetni az irányadó jogot értő kollegával.

Hozzáteszem, ezek a legizgalmasabb szerződések. Igaz ugyan, hogy nagy a kísértés arra, hogy az ember azt gondolja, hogy érti a másik állam jogát is, de higgyenek nekem, a másik állam joga is legalább olyan bonyolult, mint a minek.
„Nemzetközi viszonylatban” jó szerződést az tud kötni, aki érti a szerződési jog lényegét, aki tisztában van azzal, hogy a szerződés arra való, hogy a felek érdekeit szolgálja, aki hajlandó alázattal megtanulni az adott szakma működési logikáját, amelyben a szolgáltatást nyújtani kell, megérteni a szolgáltatás szakmai tartalmát; és nem utolsó sorban, aki pontosan látja, hogy egy adott jogviszonynak melyek azok az elemei, amelyek adott esetben az irányadó jog szabályozási keretein túl nyúlnak.

Roppant izgalmas és szép feladat egyébként.

Bocs, hogy kalandoztam kicsit.

Ezzel egyetértek. De sajnos "előfordul", hogy kénytelen vagyok olyan szerződést irni, amilyet az ügyfél akar és ha az ügyfél ragaszkodik a külföldi szerződő félhez, mert ragaszkodásának komoly anyagi vonzata van, akkor mondjuk csak egy lehetőségem van, valahogy megtanulni azt a jogot, amit alkalmazni kellene. Asus ezt teszi most. És engem is érdekel. Bármi, ami nem hazai jog, fontos és érdekes lehet (persze a hazai jog is, korábban már emlitettem, bárkitől szivesen tanulok).

A precedensjogot pedig nem lehet már kikerülni itt sem, mivel például az Emberjogi Bíróság is precedensjogot használ.

Egyébiránt tényleg bonyolult, sőt számunkra még bonyolultabb ha nem szokunk hozzá a precedenshez is. Én csak most kezdtem, de kezdem azt hinni, nem tudtam mire vállalkozom. Viszont nagyon érdekes és emiatt nagyon lelkesitő:)

Tetszett az elkalandozás, és tökéletesen egyetértek:)))

Kedves Asus!

Mire kell Neked a minta egész pontosan? Ha esetleg azért kell, mert Magyarországon az egymással szerződést kötő Kft-k, Rt-k külföldi tagjai, részvényesei érteni akarják a megfogalmazott szerződés tartalmát és ebből kifolyólag ragaszkodnak ahhoz, hogy az ő nyelvükön is meg legyen fogalmazva a szöveg, akkor amúgy sem mész sokra a mintákkal. A nemzetközi irodákban két nyelven írják a szerződéseket, mely esetben a külföldi szöveg 100% igazodik a magyar szöveghez. A végén pedig levéded magad azzal a mondattal, hogy:" értelmezési kérdések esetén a magyar szöveg az irányadó". Ennyi.

Régebben, mikor utaztam a mozgólépcsőn, mindig zavart, hogy emberek - sürü elnézéskérés közepette ugyan, de - elvárták, hogy előre engedjem őket a mozgólépcsőn. Nem értettem mi lehet olyan sürgős, miért nem birják kivárni, amig le/fel ér a mozgólépcső. Aztán protokolltanulmányokat folytató fiam elmagyarázta, hogy elvileg a bal oldalt szabadon kell hagyni, és nekem az ég világon semmi közöm ahhoz, hogy azok miért akarnak legyalogolni a már amugy is menő lépcsőn. Igaza volt. Ez is valami olyasmi. Én is szivesen nézegetnék ilyen szerződéseket. Minden szerződésből lehet tanulni - még a legrosszabból is, max azt, hogy ilyet nem csinálnék. Azonban általában nem ezt, hanem mindig van egy apró momentum, ami ujdonságot jelenthet. Tehát nem árt, ha valaki szerződéseket tanulmányoz, lényegtelen milyen nyelven. De a gyakorlati hasznát már leirtam lentebb.

És ha nem is magukat a szerződéseket akarja tanulmányozni, hanem a jogi szaknyelvet fejleszteni valahogyan? Arra sem jók ezek? Mert azért nem sok embernek van lehetősége, hogy kimenjen évekre egy külföldi ügyvédi irodába dolgozni vagy egy egyeremre tanulni, hogy megtanulja egy kicsit konkrétabban is az adott nyelvet, legyünk őszinték, a szótárak sem mindig a gyakorlatot tükrözik.

Amúgy az EU oldalairól érdemes tanulgatni, mert nekünk itt inkább az EU-s angolt, németet, franciát kell(ene) tudnunk, ami kicsit más. Vagy ez sem így megy a gyakorlatban?

A szótárakat valóban fenntartással kell kezelni. A magyar-német jogi szakszótár pl. tele van kelet-német közigazgatási és jogi kifejezésekkel. A CD-Complexen a HMJ-vel szintén nagyon óvatosan kell bánni - sok budapesti osztrák/német ügyvédi irodában kimondottan rossz szemmel nézik az anyanyelvű kollegák, hogy ha valaki abból merít ötleteket.

Ellenben az interneten hozzá lehet férni német szerződésmintákhoz (lásd google: Vertragsmuster).

@derill

A fiadnak én is maximálisan igazat adok. Bécsben és a német nagyvárosokban is így működik a metró-közlekedés, csak Pesten hiányzik ennek a kultúrrája, illteve mondhatom úgy is, hogy az itt élők nem elég kultúráltak ehhez.

Egyetértünk. Viszont mindig tanul az ember:) Lám én is. A kultura is tanulható:))

Az interneten szerintem mindent meg lehet találni, csak tudni kell keresni! :-)

Ha már itt tartunk, igazán jó jogi szakszótárak sincsenek Mo.-n. (Az angol

• amerikai jogi nyelv, amit mikud említ, némileg kivétel ez alól, talán azért, mert ha jól emlékszem, németek írták, és Bárdos Péter alkalmazta magyar viszonyokra /bocs, ha valamit elírtam, a könyvtáram otthon van, 20 km-re innen/. Jó francia jogi szótárat sem látni (a két Zsuzsáé rossz, az álligé sem valami fényes, a KJK-ás nem rossz, de mondjuk francia jogszabály fordításakor óvatosan kell bánni vele). A német jogi szótárakat kevésbé ismerem. Az angol-francia-német jogi lexikához viszont kiváló az IM honlap EU-s szótára. (Hiába kerestem autentikus német szót az etikai kódexre másutt, csak itt volt meg).

A szótár helyett egy másik mód adódik a szakkifejezések pontos fordítására. Meg kell nézni az adott nemzeti jogszabályt eredeti nyelven, a szóban forgó jogintézmény rendelkezéseit át kell tanulmányozni és ezek alapján lehet eldönteni, hogy mi a magyar megfelelő a keresett szakkifejezésre, vagy éppen fordítva. A kollegáimra mindig keményen rászólók, ha szótárból nézik meg az ismeretlen kifejezéseket. Ott a BGB, vagy más jogszabályok, vagy éppen ott vannak az angol nyelvű jogszabályok. Ez utóbbi esetben persze már egy picit nehezebb a helyzet, mert van egy jó csomó angol-szász jogintézmény, amely egyszerűen nincsen a magyar jogban.

Érdemes még az EU jogszabályokat is nézegetni, mert azokban az egyes jogintézmények a több hivatalos nyelvű változat okán ugyancsak jól megismerhetők több különböző nyelven is.
Bár ebben az összefüggésben hangsúlyozni kell azt is, hogy pontosan különböző jogi kultúrák EU jogban való találkozása révén komoly eltérés adódik az egyes nyelvváltozatú szövegek között.
Egy kártérítésre vonatkozó passzust magyar változatát egy Tanácsi rendeltből pl. nem régen csak úgy tudtam alaposan értelmezni, hogy végig bogarásztam a német és az angol szövegváltozatot.

Tehát nyelvi fronton elég bábeli a helyzet, mindezek mellett kifejezetten ellenjavallt a hagyományos magyar-angol jogi szótár, vagy magyar-német jogi szótár stb. használata.

A legszebb az, amikor egy idegen nyelvű kifejezéshez a magyar oldalon megadja a szerkesztő mondjuk három jogintézmény nevét, amelyek alapjaiban különböznek egymástól. Kedvenc példám a Bankbürgschaft, amelyet egyszer egy fordító a szótárból nézett ki és nem tudta eldönteni, hogy most banki kezességről vagy banki garanciáról van szó. A kettő között ugye a többi között annyi a különbség, hogy az egyik egy kétoldalú ügylet, míg a másik egy egyoldalú jognyilatkozat.

A probléma egyébként ott van, hogy akik a szótárakat szerkesztik, nem gyakoroló jogászok, vagy netán jogi egyetemet csak sétálgatás közben láttak.
De hát a bölcsész is csak ember…:)!

Én is egyetértek abban, hogy sokszor érdemesebb egyből a német jogszabályokból kikeresni a megfelelő kifejezést, mint a magyar-német szakszótárból, hisz tényleg eltérhetnek a szótárban leírt kifejezések a német jogszabályban használt szakkifejezésektől (pl. a szótár szerint a készfizető kezesség „Solidarbürgschaft”, miközben a BGB ez esetben „selbstschuldnerische Bürgschaft”-ról beszél).

Ennek ellenére nem árt szótárt tartani az irodában, mert sokszor segíthet elindulni a keresésnél. Itt gondolok arra, hogy ha egy kollegának fogalma sincs arról, hogy a kezesség németül Bürgschaft, akkor legalább ennek már utána tud nézni. Így legalább a BGB-ben már a Bürgschaft körül kutakodhat tovább,és megnézheti, hogy ennek milyen fajtái vannak. De ha nincs szótár, akkor egy hétig csak a BGB-t olvashatja, mire egyrészt talán végig ér, másrészt pedig a szövegkörnyezetből kibogozza, hogy a Bürgschaft felel meg a kezességnek. Erre viszont komoly irodának se pénze se ideje.

@mikud
Te nemzetközi (német/osztrák) irodában dolgozol?

Üdv

Egyébként magukat a magyar jogszabályokat is megnézhetjük németül és angolul (Geltende Ungarische Rechtsnormen/Hungarian Rules of Law in Force). Az idegen jogszabály nyerő ötlet, de én jártam úgy egy francia nyelvű jogszabály fordításakor, hogy az adott szót a jogvégzett nyelvszakos szakfordító (aki francia jogi képzésben is tanult) sem ismerte, és semmilyen módon nem találtuk, és igazából nem lehetett egyértelműen kikövetkeztetni a jelentését. A hölgy jól ismerte Párizs ENA-t végzett főpolgármester-helyettesét, és ő mondta meg a megoldást.