továbbtanulás előtt - jog: egyetemek, lehetőségek

orangeman,

azért a francia se rossz. Egyik évfolyamtársam anyanyelvi szinten beszélt franciául, és a Bizottságnál dolgozott... gondolom, nem kopott fel az álla. :D

Apró kiigazítás:

Az ügyvédjelölttel a közjegyzőjelölt van "pariban", az egyik az ügyvéddel, a másik a közjegyzővel munkaviszonyban álló, szakvizsgával nem rendelkező jogász.

A közjegyzőhelyettes a közjegyzővel munkaviszonyban álló, de szakvizsgával rendelkező jogász, talán leginkább az alkalmazott ügyvédnek feleltethető meg.

Az viszont tény, hogy a közjegyzőségre sok esélye egyiknek sincs, az pedig, hogy közjegyzőjelöltből szakvizsga után közvetlenül közjegyző legyen kb. az utópia kategóriájába tartozik:)))

Szerintem abban is megegyezhetünk, hogy a zárt, cca. 300 fős közjegyzői karba bekerülni cseppet más, mint a nyitott, cca. 12000 fős ügyvédi karba:)

Az egyik ismerős szakvizsga után, kb. 8 hónapja nyitott egy kis ügyvédi irodát, csináltatott szép ügyvédi névjegyet is, a szülei meg panaszkodnak, hogy a mai napig ők tartják el, mert ügyvéd úrnak annyi megbízója sincs, hogy a költségeit kitermelje. És nem azért mert lusta, vagy hülye lenne.
Na ilyen pronláma biztos nincs, ha valaki közjegyző lesz, ahogy mondják, ott dől a lé.....

Szia, tanárúr! :) Hogy vagy? :)

A közjegyzőhelyettes lényegében abban különbözik az ügyvédjelölttől, hogy előbbi simán élete végéig az maradhat, esély nélkül a közjegyzőségre, miközben a jelöltnek legalább megvan a biztos tudata, hogy ha akar, 3 év után ügyvéd lehet. Amúgy meg szia Imp, nagyjából egyetértek a hozzászólásoddal! :-)

Közjegyzőhelyettes is lehet.

"A közjegyzői pálya nem lehetetlen"

Ahhoz képest, hogy Magyarországon a közjegyzői státuszok száma összesen 300-320 körül van, és megüresedés általában csak a közjegyző 70 éves kora betöltésével vagy sajnálatos halálával fordul elő, azért ne nagyon biztasd a kolleginát...:)))

Vagy inkább:(((( (Nekem is voltak olyan tévképzeteim korábban, hogy közjegyző szeretnék lenni...)

(Hacsak nem teszik lehetővé, hogy - az ügyvédekhez hasonlóan - bármely szakvizsgázott jogász lehessen közjegyző, de ezt a jelenlegi közjegyzői kar infóim szerint nem nagyon támogatja.....)

„de melyik legyen a második nyelv ”

német

marcsi,

"Nekem az lenne a kérdésem hogy idén jelentkezek egyetemre.Debreceni vagyok és jelentkeztem a Debreceni Egyetem jogász szakára, és az Eltére is.A kérdésem az hogy Debrecenbe járjak nappalira vagy az Eltére levelezőre ? (Az Eltére csak a levelezőre tudnék menni mert a szüleim nem tudnak anyagilag támogatni ha Pestre felköltözöm)
Melyik lenne a jobb karrier szempontjából,közje­gyzői pálya érdekel,valóban lehetetlen?"

Az első kérdés szerintem az, hogy TE mit szeretnél. Utána jöhet a többi. Hol szeretnél éni az elkövetkezendő években? Budapesten vagy Debrecenben? Gondold végig, mivel jár az egyik, mivel a másik. Ha Bp-re költözöl, esetleg albérletet kell fizetned, szeretnél-e tanulás mellett dolgozni (ha igen, célszerűbb a levelező, mert több a szabadidőd), stb. Hogy ELTE-n végzed el a jogot vagy Debrecenben, az mindegy. Azért mindegy, mert nem az egyetemtől függ majd az elhelyezkedési esélyed, ha majd munkát keresel, hanem a tudásodtól. Tudást az egyetem az ország 9 jogi karán egyformán csekély mértékben ad, ezért tőled fog függeni, mire jutsz, nem az egyetemtől. Tehát összefoglalva: csupán az egyetem nevéért (ELTE) nem érdemes az ELTE-re járni; karrier szempontjából édes mindegy, melyik egyetemre jársz. A közjegyzői pálya nem lehetetlen; ha érdekel, majd az egyetemről menj el szakmai gyakorlatra közjegyzői irodába, hogy megnézd testközelből, milyen ott dolgozni.

Köszönöm a véleményeket,mindenképpen a nappalit választom a Debrecenin,sajnos nem mindenki teheti meg hogy az Eltére járjon,de remélem nem ér olyan nagy hátrány emiatt.

marcsiverseny!

Előbb a másik topicban már válaszoltam a kérdésedre, de itt is hozzátennék valamit. Az előttem szólóknak teljesen igaza van, és - mint levelezősn diplomázott mondom - sok lehetőségtől elesel, ha levelezőn végzed az egyetemet pl. gyakorlati óráktól, van ahol intézmény látogatást is szerveznek (bíróság, bv intézet stb.), más a kapcsolat az oktatókkal és könnyebb bejutni a nemzetközi programokba (nekem pár éve erre egyáltalán nem volt meg a lehetőségem sajnos).
A levelezőnek egy-két előnye van. Egyrészt, hogy találhatsz egy ügyvédi irodát esetleg aki mint gyakornokot alkalmaz, és a diploma után jelöltnek is megtart. De ez ssem fix! Másrészt, jobban beletanulsz az önállóságba, munkaszervezésbe, hisz nincs előtted folyamatos óravázlat stb...

Én is ezt írtam volna, mint Berényi Miki. Csak meg kell nézni a hirdetéseket... Én pl mínusz 3-ról indulok, mert semmilyen nyelvet nem tudok :-) (A nyelvvizsga megléte nem számít tudásnak)
ui: Bár ahhoz, hogy a pályakezdő jelölt földhivatalba etc rohangáljon, nem értem minek tárgyalóképes, fluent nyelvtudás?! De ez már másik téma...

De erről majd Kacsa nevű fórumos bővebb infokat tud szolgáltatni. :)

Nézz meg pár álláshirdetést :-) Persze az esetek többségében attól, hogy kritérium a nyelvtudás, az életben nem kell majd idegen nyelven beszélned...

Szia marcsiverseny,

a 2 nyelv azért fontos, mert manapság már nem csak a jogi melóknál, hanem egyéb (lsd. adminisztratív munkakörök) melóknál is megkövetelnek egy stabil tárgyalóképes angol (esetleg német) nyelvtudást plusz mellé egy minimum jó 2. nyelvet. Arról nem is beszélve, hogy a helyedben a 2. évtől el kezdenék majd gondolkodni, hogy hova menjek ki Erasmus-szal, mindenképp pályázd meg, ha ki akarsz a többi 1000 frissen végzett jogász közül emelkedni...csak a nyelvvel tudsz.

Thetys!

Jelenleg csak egy angol középfokú nyelvvizsgám van,ezt kellene felfejleszteni felsőfokúra, de melyik legyen a második nyelv ?
Miért ennyire fontos a 2 nyelv?

Marcsi! Nem hiszem, hogy túl nagy különbség lenne a két jogi kar között. Tanszék függő, vannak erősebb területek, vannak gyengébbek. ELTE-nek az a veszélye, hogy pár évvel le van maradva néhol.. pl EU okítás, EU államvizsga bevezetése. De ettől még baromi erős pl. a polgárjog náluk.
Igazából a kérdés, hogy mennyit vagy hajlandó áldozni érte. Ha a "neves" ELTE és levelező, akkor dolgoznod kell. (Munka mellett is el lehet végezni öt év alatt, de vannak dolgok, amit be kell áldozni pl. nyári szabadság, mivel minden szabid a vizsgára megy, hétköznapi bulik stb.). Ha Debrecen, akkor mondjuk nem kell dolgoznod, kiélvezheted az egyetemista életmódot, de lehet picit hátrányból indulsz majd a munkakeresésnél...
Szerintem, ha megteheted, akkor egyetemtől függetlenül, menj nappalira, nyomj meg két nyelvet, egyiket leg. felsőfokra, és 2. évtől dolgozz heti 15-20 órában vm jogi területen.

szia!

jó kérdés, az elte elismertebb az 100, és ha jól szűrtem le eddigi beszélgetésekből, eszmecserékből, a levelezőn szerzett diploma anniyra nem "hátrány", mint mondják, de várjuk meg a többiek válaszát is

Sziasztok!

Nekem az lenne a kérdésem hogy idén jelentkezek egyetemre.Debreceni vagyok és jelentkeztem a Debreceni Egyetem jogász szakára, és az Eltére is.A kérdésem az hogy Debrecenbe járjak nappalira vagy az Eltére levelezőre ? (Az Eltére csak a levelezőre tudnék menni mert a szüleim nem tudnak anyagilag támogatni ha Pestre felköltözöm)

Melyik lenne a jobb karrier szempontjából,közjegyzői pálya érdekel,valóban lehetetlen?

Kérem aki tud válaszoljon.

Nagyszerű!

• van központi és van helyi ök-i költségvetési szerv

(van még kisebbségi is, de az nagyon ritka)

• a költségvetési szerveket a MÁK tartja nyilván
• van közintézet, közintézmény (ezek a közszolgáltató költségvetési szervek altípusai)

Irányadó jogszabály:
2008. évi CV. törvény
a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról

http://www.complex.hu/…jegy_doc.cgi?…

*

írok példákat is:
(ezek a "háttérszervek")

• KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI KÖZPONT
• NEMZETI INFORMÁCIÓS INFRASTUKTÚRA FEJLESZTÉSI INTÉZET
• KÖZPONTI SZOLGÁLTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
• FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI INTÉZET
• MAGYAR KÜLÜGYI INTÉZET
• KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT
• FŐVÁROSI POLGÁRI VÉDELMI IGAZGATÓSÁG

satöbbi, satöbbi

Nálad mi a "háttérszerv"?
A minisztérium is költségvetési szerv, ott van a költségvetésben.

minisztérium: köztisztviselők
háttérszerv (költségvetési szerv): közalkalmazottak

A minisztérium, meg a háttérszerv ilyen szempontból külön tészta. Bár ma már jobb egy gazdag önkormányzat, ott lassan több a zsé.

A megélhetés nehéz kérdés. Az elején ha le is kell mondani, aki teheti, ne az eszére, a szívére hallgasson... Persze, nem lehet mindenki oktató/ kutató azok közül, akik már elgondolták, hogy lehetnének oktatók/kutatók.

A közszolgálatban nem bér van, hanem illetmény:-D.

államháztartás részét képező,
minisztériumi alapítású háttérszervről
állami költségvetési szervről beszéltem én

ott vannak ilyen bérek
gyakori jutalmak
óriás cafetériák

de meg kell élni valamiből...
és egy dolog a vágy, a kedvtelés
és másik a mindennapi megélhetés
és a kitörés lehetősége

szerintem az, aki 30 éves kora alatt,
szakvizsga és tudományos fokozat nélkül
több fizetést kap, mint egy egyetemi docens,

az még ha szeretne és arra vágyakozna is arra titokban,
hogy egyetemi oktató, kutató legyen,
a katedrák elismert előadója,

az álmai ellenére sem hagyná ott jól fizető munkahelyét, ami még gyakorlati tudást is ad...
mert az eszére hallgat