Jogi szaknyelv és vizsgák

Kedves Kacsa,

Nem hiszem, hogy az uneducated hallgatókra kellene bízni az ilyesmit (persze, van ilyen eset, de bárki beírhatja, hogy ő járt az órákra, mikor nem is, és értékelhet olyat, akit nem is ismer, ennek ellenszere csak annak rögzítése lehetne, hogy ki volt ott a nagyelőadásokon), de aligha hiszem, hogy pl. egy egyébként üresfejű, húszpublikációs poéngyárost (olyat, aki semmit nem tett hozzá a jogtudományhoz)össze lehet vetni egy nemzetközileg idézett és elismert tudóssal (V.Cs.-vel). Meg a tantárgyak sem kompatibilisek egymással. Vannak relatíve izgalmas, és relatíve unalmas tantárgyak. De mindenkinek más az ízlése. Sok hallgató még a szemináriumvezetője nevét is képtelen megjegyezni, annyira nem érdekli semmi.

Szerintem azonban nem ítélendő el rögvest az,
aki bírálni merészeli azt a személyt,
aki olyan szóhasználattal él
az ifjúság előtt pedagógusként, nevelőként,
mely a társadalom széles köre szerint
nem szalonképes, nem katedrára való,
még akkor sem, ha az alpári egyén
magasra jutott a ranglétrán.

Túljutottunk már azon a középkori hozzáálláson,
hogy tilos valakit bírálni pozíciója miatt.

Varga Csaba valóban sokat tett le a jogfilozófia asztalára,
ezért elismerésre méltó,
ám furcsa, hogy valaki úgy probál meg népszerű és egyedi lenni,
hogy lealacsonyodik egy kisegítő szakmunkásképző takarítójának szintjére.

Alaptalanul nem bírálhat senki, főleg nem úgy, ahogy ez a zsurnaliszta tette, aki feltehetően semmi tudományosat nem publikált életében, jogról meg bizonnyal nem. Talán ott volt? Ugyan, kérem. Inkább a forrást légy kedves megadni, de rákeresek magam is.

Ja, ez nem zsurnaliszta, ez valami levélféle. Akkor minek kell ilyen ostobaságokat idézgetni?

egy éppen most végzős hallgató írta,
aki záróvizsgák előtt áll,

és ki nem állhatja az egyetemet,
mely nemsokára kiadja számára (vagy nem) a diplomát

Hm.

még pár nappal ezelőtt Impi-vel e-mail-ben beszélgettünk erről a cikkről

én nagyon csodálkoztam és megütköztem ezen a csecsemő hasonlaton,
ő nem,

vajon mások hogy vélekednek róla - ez volt a cél

Akkor elnézést a zsurnalisztáktól. Ez esetben.

Varga Csabát olvasni kell. Én nem voltam előadásán, így erről nem nyilatkozhatok, mert soha nem jártam arra az egyetemre. Viszont éppen Ti dicsértétek a jó, sőt kiváló előadásait. Az, hogy hányan ülnek egy előadóban, nem jelent semmit. Nem a felszín, a mély a lényeg.

Kedves Legislator,

a hallgatók általi értékelés nálunk boldogabb országokban (USA, Németország) már régen meghonosodott, és jól működik.
egyébként is ki értékelje a professzort a hallgatókon kívül??? más nem látja a performance-t...
ez persze nem jelenti azt, hogy kizárólagosan erre kellene támaszkodni...de a feed-back igenis szükséges (lenne).
ez olyan mintha a színházban a nézők nem fejezhetnék ki tetszésüket vagy nem-tetszésüket az előadás után...

Nagyon szép dolog, hogy valaki több oldalnyi publikációs listával rendelkezik, de ha a tudásából semmit nem tud átadni, akkor nem egyetemi katedrára való, hiszen az egyetem szolgáltatása a tudás átadása...
jelzem ezzel nem VCS-t akarom minősíteni, mert fogalmam sincs, hogy mennyit képes átadni a tudásából (bár ezt a fajta tudást én filozófia szakon szívesebben fogadnám, mint jogi karon, de ne menjünk bele megint a 8(9) pontba :))) ).

Kis hazánkban az a baj, hogy a jogi karok még nem értették meg, hogy nem öncélú kutatók publikációs listáit kellene tanulmányozniuk, akik az egyetemi állásra úgy tekintenek, mint anyagi forrásra öncéljuk eléréséhez, hanem inkább minőségi szolgáltatást kell(ene) nyújtaniuk...
lenne rá igény...

Bocsáss meg, olyan hallgató, aki be sem jár előadásokra, mégis hogyan akar bárkit is értékelni? Én egyedül csak ezt kifogásoltam, mert hamis lesz az értékelés, ha öten járnak be, de a másik 500 is értékelhet. Milyen alapon értékelhetnek ezek? Olyan hallgató, aki csak ócska rövidítményekből akar (jogot) tanulni, és a könyvet is lusta nemhogy megvenni, de egyáltalán, akár könyvtárban kézbe venni, az mit akar? A tudásátadáshoz azért a másik oldalon is kell némi fogadókészség. Szívlapáttal meg senkibe nem verhetik a (jog)tudományt. A minőséggel egyetértek. Ez a kontroll hiánya miatt van. Nem ártana némi didaktikai tanulmány, mielőtt katedrára lép az ember.

Kedves Legislator,

természetesen nálunk boldogabb országok jogi karain kötelező bejárni órákra, és senkiben nem merül fel, hogy nem kéne, mert haszontalan.
én pl. anno azért lettem egyedi tanrendes hallgató, mert nem akartam bejárni olyan órákra és szemináriumokra, amiknek nem volt értelme semmi értelme (hangsúlyozom nem a tárgy volt értelmetlen, hanem az óra maga) - így magam választhattam, hogy mire járok be és mire nem.

Abban igazad van, hogy nem lehet egy ilyen rendszert bevezetni addig, amíg az évfolyam jó ha 10 %-a bejár az órára...

a didaktikai tanulmányokkal is akár egyet tudok érteni, bár vannak tanárok (jogon talán több, mint pl. műszakin), akiknek ez zsigerből megy.

Varga Csaba első három előadásán 200-an ülnek,
ötödik előadáson 10-en,
tizediken 2-en

Ahogyan Zlinszky is mondta: egy hallgató is hallgató (és megtartja 1-nek is az előadást). Nem a mennyiség a lényeg, hanem a minőség. Varga Csabának van egy sajátos stílusa, és nemcsak ettől különleges, az nem igaz, hogy csak alpárian fejezi ki magát, lehet tőle tanulni, nagy tudású, csak jól kell érteni, ehhez pedig szellemi érettségre van szükség. Ezért értékelik nagyon kevesen őt a hallgatók közül. A mondanivaló a lényeg, nem a kifejezés; a kifejezés esetlen, a mondanivaló pedig hasznos.

Kedves Impossible,

mondom, nem ismerem az ürgét, de attól még a hallgatók (20on egy-két éves emberek) alapvetően képesek eldönteni, hogy valami jó-e vagy sem...még akkor is, ha egy kurzusról vagy tanárról van szó...
de ez már tényleg a 8/9 ponthoz vezet, amit már túl sokszor írtam le (hatás nélkül)...

„Varga Csaba első három előadásán 200-an ülnek,
ötödik előadáson 10-en,
tizediken 2-en”
Igaz, hogy a tizedik előadás már szinte belelógott a vizsgaidőszakba (gondolom) :)

Kacsa,

A dolog talán úgy történik, hogyha globálisan nézzük hogy biztos van jobb dolguk is, mint előadásra járni, vagy legalábbis a huszonéves hallgatók így gondolják. Nem a jövőt teszik mérlegre, ellentétben a gyógyszerreklámos egyetemi oktatónővel, aki azért veszi be a tablettát, hogy ne fájjon a feje, mert jó formában kell lennie, hiszen az előadásain a hallgatók jövője múlik.

Nekem mindig lelkiismeretfurdalásom volt, ha előadás helyett néha (önszántamból) más tevékenységet választottam. A kényszerítő körülmények más eset.

Egyébként sosem szerettem azokat az oktatókat, akiktől el van ájulva a hallgatóság. (Vagy legalábbis ilyen hírük van). Ha ilyen szemináriumvezetőt kaptam, átmentem máshoz. Ha az előadásaikat kellett hallgatnom, közepesnél csak ritka esetben éreztem jobbnak azokat, bár volt ez alól is kivétel.

Kacsa,

Varga Csabát szerintem az elmésebb emberek tudják értékelni. Ha átlagon felüli intelligenciával az emberek 2%-a rendelkezik, akkor V. Cs. előadásán bent ülő 2 hallgató kb. ehhez közelítőt képez le. :D

Szóval nem baj az, ha sokaknak nem jön be, Varga Csaba nem közüzemi szolgáltató. :D Ettől még lehet nagyon jó az előadása.

Nem tartom magam a 2%-ba tartozónak, mégis szeret(t)em Varga Csaba előadásait és a személyiségét. De ezzel jónéhány cimbora így van, egyáltalán nem népszerűtlen előadó, sőt...

Hát ja, szerintem is jó előadó, de a népszerűség tök más kérdés. Attól még lehet valaki jó, hasznos, értékes stb, hogy nem népszerű. Sőt! Általában az a népszerű, aki nem hasznos, nem értékes és nem jó dolgokat terjeszt (lásd Való Világ stb).

Egyetértek. Ebben az a nagyon szomorú, ha ez a szemlélet már egy egyetem falain belül is megmutatkozik.

Ide jutottunk. Be kell látni, hogy az oktatás eltömegesedése, a valóságműsorok, a média káros hatásai, a vallásellenes és erkölcsellenes társadalom, és a liberalizmus túlhatalma ezt hozta létre.

És ez még csak a kezdet... Ennél van még lejjebb is. A mi kis hazánk megbomlott társadalma különösen fogékony a liberalizmus kínálta műanyag dolgok iránt. Az individualista mézesmadzag 1-2 generáció alatt képes porig rombolni 1000 éves hagyományokat.

Bizony. Ott van Japán, az élő példa.