szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)

Ezek alapján a tételsorban lévő kérdésekre a válaszaim:
Mi a versenyjog funkciója? A közös piac, majd a belső piac célkitűzése a versenykorlátok lebontása és az ilyen magatartások háttérbe szorítása annak érdekében, h a 4 szabadság elve maradéktalanul megvalósulhasson.
Milyen jogforráson alapul? EuMSZ. 101-109. cikkei rendelkeznek a versenyjogról, a belső piac működéséhez szükséges mértékben a versenyszabályok az EU kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
Mi a Bizottság szerepe a versenyjogban? Nem csak jogalkotás előkészítése, hanem hatósági funkciót is betölt. Ezt a hatáskörét a Versenypolitikai Főigazgatóságon keresztül gyakorolja.
Milyen eljárást folytat a versenyszabályok megsértésekor? http://ec.europa.eu/…neral_hu.pdf (a fent emlegetett összefoglaló)

ezek voltak Danina válaszai, ha valaki nem emlékezne rájuk:) gondoltam ismétlek...

Kín:köszi az évszámos dolgot, igen így értem:)
és nem az eu 40-42re gondoltam, hanem a többiből is van ami nincs meg, én csak most kezdtem a szabit és most tudok belenézni meg belemélyedni jobban.
Szóval ami nekem hiányos: {(az eu-n kívül)Én a 40-42 höz kb. azokat mondnám el amit egy korábbi hozzászólásba bemásoltam, Danina megfejtésével kiegészítve:)}
Munka: 13. hat.atlan és hat.ott mviszony felmondással megszüntetése
22.munka és pihenőidő nyilvántartása
40. szakszervezet
44. kormányzati szolgálati jogviszony alanyai, jellege
47. hivatásetikai alapelvek és a ma.korm.tisztviselői kar jogköre
50. közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó fontosabb eltérő rendelkezések.
TB:
56. késedelem, mulasztás következményei
57. szoc. biztonsági rendszerek koordinálásáról uniós rendeletek
59. öregségi nyugdíj összege
65. eg. bizt hatály alapelve, fogalmak
66.??
70. foglalkozási megbetegedés fogalmai
Alk: 37. AB és Kúria önk. okkal kapcs.os fa-és hatáskörei
56. ideiglenes biztosítási intézkedés
59. Elektronikus közig......
Ha valaki ezekhez tud valamit az mailen vagy bárhogy tudathatja, köszi előre is a dolgozók nevében akik a lehetetlennel küzdenek:) Legalábbis néha ezt érzem, bár egész tűrhetően haladok, és a jegyzet amúgy szupi:)

Mókusok!

A kidolgozás 2013 január 14-e előtt készült :-), kértem, hogy valaki dolgozza ki a 40-41-42-es tételeket, de sokan úgy gondolják, hogy 'SZORI...', és talán nekik van igazuk, így én is átlépek rajtuk.

Attila (Ates)

Mókusok!

Ne tévesszen meg a csatlakozási szerződés megkötése, és az adott állam, államok csatlakozása.
pl.: Dánia 1972-ben írt alá csatlakozási szerződést és 1973 jan 1-én csatlakozott.Jogforrás a szerződés nem pedig a csatlakozás megtörténése! :-)szerintem ez zavart meg téged.
De ez igaz Mo-ra is: szd 2003, csatlakozás 2004!!!

Bocsi

Üdv: Attila (Ates)

mai aktuális, ha kérdeznék:

"Az AB beintett a közterületek einstandolásának"
Forrás: Index

2013. 02. 12 16:10:00 |

Címkék
alkotmánybíróság, gyülekezési jog, közterület-használat

Ma kihirdetett határozatában az Alkotmánybíróság kimondja, hogy a gyülekezési jog gyakorlását akadályozó közterület-foglalások ügyében a panaszokkal az illetékes bíróság köteles érdemben foglalkozni.

Az AB-hez az LMP fordult, miután 2012. március 15-én a Hősök terén megemlékezést kívánt tartani „az 1848/1849-es szabadságharcról”. A bejelentését vizsgáló BRFK a hatáskörének hiányára hivatkozva nem tudott eljárni a döntésben: aznap a helyszínt a Főpolgármesteri Hivatal közterület-használati megállapodás alapján használhatta. A Hősök tere ezért magánterületnek minősült, és a BRFK-nak nem volt hatásköre eljárni.

Az LMP bírósághoz fordult. A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy nincs lehetősége a kérdés érdemi elbírálására, ezért az ügyet fellebbezésként áttette az Országos Rendőr-főkapitánysághoz. A panaszos a Fővárosi Törvényszék döntésével szemben, majd az ORFK végzését felülvizsgáló bírói döntéssel szemben alkotmányjogi panaszt nyújtott be.

Az AB megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék döntése sérti az Alaptörvény által biztosított gyülekezési jogot, ezért a végzést megsemmisíti. A testület azt is kimondta, hogy a rendőrségnek a rendezvény bejelentéséről hozott, hatáskör hiányát megállapító határozatával szemben bírói felülvizsgálatnak van helye. Ilyen esetekben 48 órán belül bírósághoz kell fordulni, mely a beadványt sürgősséggel, érdemben elbírálja.

A fővárosi önkormányzat összesen tíz budapesti közterületet (ideértve a Hősök terének teljes területét) adott a főpolgármesteri hivatal használatába „az 1848-as forradalom emlékére rendezett nemzeti ünnep rendezvényeinek lebonyolítása céljából” 2012. március 15-én. Tarlósék a Hősök tere, az Andrássy út és a Blaha Lujza tér használatáról utóbb lemondtak. A 2010-es kormányváltás óta március 15-én és október 23-án rendre megismétlődik, hogy az ellenzéki utcai rendezvények megtartása hasonló adminisztratív akadályokba ütközik. Az idei ünnepre készülve ugyanez történt.

ja és vannak még hiányzó részek, legalábbis tétel szerint haladva, azokat valaki már megnézte, ezzel továbbra is magasztalom az anyag szerzőjét, csupán hátha azt is kérdezik:)

Az eu-ban a 36. oldalon a csatlakozási évszámok szerintem nem jók...nehogy megtévesszen valakit

Bocsi :)

Sziasztok!

Tudna nekem valaki küldeni kidolgozott alkotmány közig kérdéseket írásbeli feladatokhoz, vagy kidolgozott gyik-et.
email címem : banne@freemail.hu

Köszönöm: Bogi

Jogijogi!

Még egypár ilyen bejegyzés, és tanulás helyett a gép mellett ülhetek, küldve a kérőknek az anyagot! :-)

Fel kellene tennem a jogiszakira, de addig nem, amíg én le nem vizsgáztam. Aki a fórumon keresztül kéri, annak - úgy mind eddig - szívesen elküldöm.

Ates, ez a jegyzet iszonyatosan jó!!!
Még egyszer nagyon köszönöm!!!

Sziasztok!

Munkajog írásbelivel kacsolatban lenne egy talán alapnak tűnő kérdésem, nekem mégsincs róla fogalmam sem:-(
Szóval, ha mázlim van, akkor választhatok, hogy munkajog v. TB, de a munkajogban a közszféra is benne van, vagy írásbelin azt meg lehet úszni?
Előre is köszi a válaszokat.

Üdv:
Azebu

Kedve Attila!

A hiányzó EU-s tételek kapcsán, az alábbiakat korábban valaki már feltette a fórumra, remélem segít a felkészülésben:

Versenyjog az Európai Unióban
Céljai: Ezek szerintem a funkcióira is jók!
• A hatékony verseny védelme és fejlesztése a belső piacon;
• Az egységes piac védelme a tagállamok és a vállalkozások részéről megnyilvánuló versenykorlátozó magatartásokkal szemben;
• Vállalatokra vonatkozó rendelkezések: a versenykorlátozó megállapodások, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a fúziók előzetes ellenőrzése;
• Államra vonatkozó rendelkezések: a közvállalkozások, az állami támogatás kontrollja, az állami vállalatok előnyhöz jutásának megakadályozása, az állam gazdasági szerepvállalása versenytorzító hatásainak kiküszöbölése.

I. A versenypolitika a belső piac egyik tartópillére
A közösségi versenypolitika célja, hogy fenntartsa és fejlessze a versenyt a belső piacon, azáltal, hogy befolyásolja a piac szerkezetét és a piaci résztvevők magatartását. Az Európai Unióban a tisztességes piaci verseny felett az Európai Bizottság szervezetében működő Verseny Főigazgatóság őrködik, szoros együttműködésben a tagállami versenyhatóságokkal és bíróságokkal. Bár az eljárásokat a Főigazgatóság folytatja le, a döntéseket a Bizottság hozza. 2004 májusa, az Unió jelentős kibővülése óta a tagállamok is fokozott szerephez jutottak a közösségi versenyjog érvényre juttatásában - a tagállami versenyhatóságok és a bíróságok is alkalmazzák a közösségi versenyjog szabályait.
A verseny ellenőrzésének igénye, a főbb versenyjogi előírásokkal együtt már az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó 1957-es Római Szerződésben is szerepelt. Ezen a jogforráson alapul!
A Római Szerződés fontosnak tartotta egy olyan rendszer létrehozását és intézményesítését, amely a közös piacon folyó szabad versenyt megóvja a torzulásoktól. Nyilvánvaló volt, hogy a közös piac sikeres működéséhez egységes versenyfeltételek kellettek, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor a gazdaság szereplői még jórészt nemzeti keretek között tevékenykedtek. A versenypolitika filozófiájára - és ez már a Szerződésben is tükröződött - az a liberális gazdasági elmélet nyomta rá a bélyegét, amely a fogyasztói jólét biztosítását kizárólag a hamisítatlan piaci szabad verseny feltételei között tartja elérhetőnek. E szemlélet szerint csak a piaci szereplők harmonikus, esélyegyenlőségen alapuló versenye idézhet elő olyan helyzetet, amelyben a fogyasztók az egymással versengő termékek és árak között választhatnak.
Bár a verseny önmagában is védendő érték, a valóságban más célok is mozgatják a versenypolitikát. Tekintettel kell lennie azoknak a közösségi politikáknak (regionális, környezetvédelmi, vagy foglalkoztatáspolitika), illetőleg gazdasági területeknek a speciális érdekeire - például ipar vagy kereskedelem -, amelyekre döntései hatással vannak. A versenypolitika gyakorlatát a fogyasztók vagy az olyan elsőbbséget élvező célcsoportok érdekei is befolyásolják, mint a kis- és középvállalkozások.
A 2000-ben elfogadott Lisszaboni Stratégia fő versenypolitikai célkitűzését - hogy az Unió a világ legdinamikusabb és versenyen nyugvó, tudásalapú közössége legyen – a 2004-es és 2007-es bővítés során belépő új tagállamok önmagában nem változtatták meg, csak földrajzilag kibővítették megvalósítási területét. 2005-ben az Európai Bizottság felülvizsgálta a célokat és új munkaprogramot tett közzé, amely szerint a tagállamoknak előretekintő, politikai programot kellett kidolgozniuk, amelyek megvalósítására három év áll rendelkezésükre. A programok célja a gazdasági növekedés, a munkanélküliség csökkentése és a versenyképesség javítása.
Mindezt figyelembe véve a Lisszaboni Stratégiát felváltó Európa 2020 stratégia már az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célozza meg. E három prioritás a foglalkoztatás bővítését, a termelékenység növekedését, és a társadalmi kohézió erősítését hivatott elősegíteni. Ezen felül öt célkitűzést is meghatároztak a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kívánnak megvalósítani.
A közösségi versenyjog két nagy területre bontható, ezek:
• a vállalkozásokra és a
• tagállamokra vonatkozó versenyjogi szabályok.
II. A vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok

1. A vállalati magatartás szabályozása
A vállalati magatartásra vonatkozó szabályozást klasszikus versenyjognak (antitröszt) is szokták nevezni. Legfontosabb elveit a fúziós szabályok kivételével már az Alapszerződés is rögzítette. A Közösség versenypolitikájának központi eleme az EK-t létrehozó Szerződésnek az a két cikkelye (a 81. és a 82. cikkely), amelyek megtiltanak minden, a tagállamok közötti kereskedelmet érintő versenyellenes megállapodást a vállalatok között, illetve az erőfölénnyel való visszaélést az egységes belső piacon. Ez a két szerződésbeli cikkely képezi a kartell- és monopóliumellenes politika alapját az Európai Unióban.
A Szerződés azt a szabályozási logikát követi, hogy először meghatározza a tiltott megállapodások körét, majd felsorolja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a megállapodás mentesül a tilalom alól. Tiltott eljárásnak számít az ár rögzítése, a piac felosztása, a termelés vagy a technológiai fejlesztés korlátozása, a diszkrimináció, a termékek együttes visszatartása a piacról és az árukapcsolás, amikor egy áru vagy szolgáltatás eladását egy másikéhoz kötik.
A megállapodás mentesül a tilalom alól, ha a vállalatok közötti megállapodás hozzájárul a javak előállításának és elosztásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, feltéve, hogy abból a fogyasztó is méltányos mértékben részesedik és a megállapodás az érintett piacon nem zárja ki a versenyt. Ezek általában olyan megállapodások, amelyek ugyan korlátozzák - de teljesen nem szüntetik meg - a versenyt, azonban azokból a Közösség számára előny származik. 2004 május 1. után, az antitröszt eljárást modernizáló 1/2003-as rendelet hatálybalépését követően minden jogalkalmazó (Bizottság, tagállami versenyhatóság, tagállami bíróság), aki a Szerződés 81. cikkét alkalmazza maga vizsgálja meg, hogy a megállapodás jogszerű-e.
Az uniós szabályrendszer átfogja mind a horizontális (a termelés, szolgáltatás azonos szintjén lévő vállalatok közötti), mind a vertikális (különböző szinten lévő gazdasági egységek, pl. gyártó - forgalmazó közötti) megállapodások kontrollját.
2. A monopóliumok helye az EU-rendszerében
Az egységes piacon a monopóliumok versenytorzító tevékenységét tiltja a Szerződésnek az a cikkelye, amely jogsértőnek nyilvánítja a vállalatok monopol, vagy erőfölényes piaci helyzetével való visszaélés bármilyen formáját. A versenyjogban a monopolhelyzet alatt nem feltétlenül azt értik, ha a piacot teljes egészében egyetlen vállalat ellenőrzi. Inkább a meghatározó piaci befolyással vagy erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos eseteket vizsgálják és szankcionálják.
A piacon jelentős részesedéssel bíró vállalkozás számtalan módon érvényesítheti erőfölényét: leggyakrabban a termelés csökkentésével vagy az árak növelésével. A Szerződés azonban nem határozza meg, hogy az erőfölénynek milyen foka, milyen piaci részesedés tekinthető domináns helyzetnek. Ez ugyanis termékenként és szolgáltatásonként változhat, és egyébként is a jog az erőfölénnyel való visszaélésre helyezi a hangsúlyt, tehát a piaci dominancia önmagában nem tiltott. A közösségi versenyjog a tagállamok közötti kereskedelmet hátrányosan befolyásoló magatartás vizsgálatára és szankcionálására terjed ki. 2004. május 1. óta a tagállamok versenyhatóságai és bíróságai is kötelesek az ilyen esetekben a közösségi versenyjogot alkalmazni. Az olyan jogsértések ellen, amelyeknek nincs a tagállamközi kereskedelemre hatása, a nemzeti versenyhatóságok járnak el a saját nemzeti joguk alapján.
A modern Európára jellemző tendenciák egyike a liberalizáció, azaz az állami monopóliumok fokozatos lebontása és a szabad piacgazdaság felé való nyitás azokon a területeken, melyeken korábban csak egy meghatározott állami vállalat tevékenykedhetett. Ennek eredményeként az ilyen ágazatok (mint például a távközlés, energia termelés és szolgáltatás, a közlekedés különböző alágazatai, stb.) fokozatosan megnyílnak a verseny számára és a korábbi monopol szolgáltatók elvesztik piaci pozíciójukat, az újonnan piacra lépő vállalkozások által versenykényszerrel szembesülnek.
3. A cégfúziók ellenőrzése
A vállalati magatartást szabályozó versenypolitikák közül a legfiatalabb a vállalati összefonódások (más néven fúziók) ellenőrzése. Fúziónak minősül két vagy több vállalkozás, vagy azok részeinek összeolvadása, egy vagy több vállalkozásnak más vállalkozás(ok) vagy azok része(ik) felett történő irányítás szerzése, valamint a közös vállalatok létesítésének bizonyos formái.
A Római Szerződés még egyáltalán nem tartalmazott a fúziós szabályokra vonatkozó előírásokat. Ezt a hiányt pótolta az 1989-ben - 16 évnyi tárgyalásokat követően - elfogadott rendelet a fúziók ellenőrzéséről, amely a következő évben lépett életbe. A jogszabály alkalmazására a Verseny Főigazgatóság hivatott, amely e tevékenységének a keretében azt vizsgálja, hogy a cégek összefonódása összhangban van-e a közösség versenyjogi szabályaival. A jelenlegi szabályrendet a 139/2004/EK rendelet fogalmazza meg.
Az összefonódások jelentős részével szemben nem merül fel kifogás, sőt gazdaságpolitikai és versenyképesség javítási értelemben kifejezetten hasznos jelenségnek tekintik. A vállalati összeolvadásokat a piaci terjeszkedésen kívül általában a költségkímélés és ezáltal a hatékonyság növelésének szempontjai indokolják. Az olyan cégfúziók, amelyek erőfölényes piaci pozíciót hoznak létre, vagy meglévő erőfölényt tovább erősítenek, oly módon, hogy az képes lenne a közös piacon folyó hatékony versenyt akadályozni, nem számíthatnak a közösségi versenyhatóság jóváhagyására. Az esetek túlnyomó többségében azonban a bizottsági aggályok orvoslására az érintett vállalkozások olyan vállalásokat tesznek, amelyek eredményeképpen - az adott feltételek mellett - a bizottsági jóváhagyás végül is megszerezhető.
A fúziónak három alaptípusát tartják nyilván: a horizontális és a vertikális fúziót, valamint a konglomerátumszerű összeolvadást (a konglomerátum olyan jellegű és erejű vállalatcsoport, mely összefonódás révén képes más termék piacán versenykorlátozó stratégia alkalmazására). Az esetek többségében a horizontális cégegyesülések kapcsán merülnek fel versenyjogi problémák.
A szabályok szerint azokhoz a közösségi léptékű vállalati összeolvadásokhoz kell kérni Brüsszel hozzájárulását, amelyeknél a szóban forgó cégek éves forgalma globális és európai eladásaikban egy konkrét küszöbértéket meghalad. Azon összeolvadások tekintetében, amelyek nem teljesítik ezeket a bejelentési küszöbszámokat, a feleknek a tagállamok illetékes hatóságaihoz kell fordulniuk a fúzió engedélyezéséért. Ilyen esetekben a tagállami versenyhatóságok teljes egészében a saját nemzeti versenyjoguk alapján járnak el.
A közösségi fúziós eljárás egy kétfázisú rendszeren alapul. Az első fázisban a versenyhatóságok azt vizsgálják, hogy az összefonódás a fúziós rendelet hatálya alá tartozik-e, illetve felvet-e versenyjogi aggályokat. Az utóbbi esetben kezdik meg a második fázist, melyben részletes vizsgálatot folytatnak le.
A Verseny Főigazgatóság az általa folytatott fúziós eljárásokban tájékoztatja a tagállami versenyhatóságokat a hozzá benyújtott fúziós kérelmekről és szükség szerint sor kerülhet ügyek áttételére is.
A Bizottság döntései ellen az Európai Bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért.
III. Tagállamokra vonatkozó versenyjogi szabályozás

1. Közvállalkozások
Közvállalkozásnak tekintünk minden olyan vállalkozást, amely felett az állam közvetve vagy közvetlenül meghatározó befolyás gyakorlásának lehetőségével rendelkezik.
A Szerződés 86. cikke szerint a közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak, és nem tarthatnak fenn a Szerződéssel, különösen annak versenyjogi szabályaival ellentétes intézkedéseket.
Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződés szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.
A Bizottság biztosítja a fenti rendelkezések alkalmazását, és szükség esetén megfelelő irányelveket vagy határozatokat intéz a tagállamokhoz.
2. Állami támogatások
Az állami támogatásokra vonatkozó alapvető rendelkezéseket szintén az EK Szerződésben olvashatjuk, amelynek 87. cikke fogalmazza meg az alábbi tiltó, illetve megengedő szabályt.
Eszerint a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.
Az általános tilalmi szabállyal szemben azonban a közös piaccal összeegyeztethető többek között a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve, hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják, valamint a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás.
A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás is, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, valamint valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás.
Nem minősül továbbá tiltott állami támogatásnak, tehát összeegyeztethetőnek lehet tekintetni az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatást, vagy a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatást, ha az a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben.
IV. Magyarország és a versenyjog
Az Országgyűlés még 1990-ben fogadta el az első versenytörvényt, amelyet az azóta többször is módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény váltott fel. A magyar versenytörvény teljes mértékben megfelel a közösségi előírásoknak. A versenytörvény szabályainak az alkalmazása alapvetően a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feladata, amelyet 1991-ben hoztak létre, mint kormánytól független országos hatáskörű szervet. A GVH, amelynek elnöke miniszteri besorolást kapott, a Parlamentnek tartozik felelősséggel. Évente jelentést készít, amit az Országgyűlés megvitat és elfogad (vagy elutasít). A konkrét versenyügyekben a Versenytanács dönt, amelynek elnöke egyben a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese. A Versenytanács bejelentésekre vagy saját kezdeményezésre indít versenyfelügyeleti vagy ágazati vizsgálatokat és hoz döntéseket. A vállalatok a döntések ellen bírósághoz fordulhatnak.
Az uniós csatlakozásunk óta a hazai bíróságok előtt is lehetőség van a Római Szerződés 81. és 82. cikkeire és a versenyjogi rendeletekre hivatkozni, ami munkamegosztást eredményez a Bizottság, a GVH és a bíróságok között. A magyar versenyjog alkalmazása továbbra is a GVH kizárólagos hatáskörébe tartozik, a közösségi versenyjog megsértése miatt már a Bizottság mellett a GVH, illetve magánjogi perekben magyar bíróság is eljárhat.
Európai Bizottság
Az Európai Bizottság hivatott biztosítani az EU versenyjogi szabályainak a megfelelő alkalmazását.
Ez elsősorban az alábbiak figyelemmel kíséréséből és adott esetben megakadályozásából áll:
• versenykorlátozó megállapodások (különösen a „kőkemény” kartellek);
• vállalatok piaci erőfölénnyel való visszaélése;
• egyesülések és felvásárlások;
• kormányzati támogatás.
A Bizottság mindezt különféle felügyeleti és végrehajtási jogköreinek köszönhetően képes megvalósítani. A Bizottság jogosult például vállalkozásoknál vizsgálatot folytatni, meghallgatásokat tartani, mentességeket odaítélni. A kormányok szintén kötelesek előzetesen bejelenteni, ha vállalkozásoknak (állami) támogatást terveznek nyújtani.
2004 óta a Bizottság egyes végrehajtási feladatai a "korszerűsítési" eljárás keretében átkerültek a tagállamokhoz (az 1/2003 rendelet). Ennek értelmében a tagállami versenyjogi hatóságok és a tagállami bíróságok alkalmazhatják és végrehajthatják az EUMSz. 101. és 102. cikkét (korábban az EKSz. 81., illetve 82. cikke).
A Bizottság a versenypolitika valamennyi aspektusának végrehajtása során figyelembe veszi a fogyasztók érdekeit.
Az egyes esetekkel, a hatályos jogszabályokkal és egyebekkel kapcsolatos további információk a Bizottság versenyjogi honlapján érhetők el.

Nagyon köszönjük a kidolgozott anyagot a "C" részből, és sok sikert a vizsgához!

Üdv:
qsik950

Csicsi!

:-) igazi ódákat zengesz a jegyzetről!
Amint olvasták bejegyzésedet, köbö 20 e-mail érkezett hozzám, hogy neki is....neki is az Ates jegyzet kell! Természetesen, mindenki meg is kapta!

Üdv. Attila (Ates)

Fórumozó sorstársak!

Akinek kell a jegyzet az a bejegyzéseimnél megjelenő e-mail#-re kattintson, hogy az üzenet hozzám is eljusson, mert arra nem sok időm van, hogy visszanézzem a bejegyzéseiteket.

Attila (Ates)

igen, én is kértem szépen, csak címet nem írtam hozzá... hiába már csak ennyi az ész...
szóval:
liker_agnes@hotmail.com

nagyon köszi, előre is!!!!!

Sziasztok!

HA nagyon szépen kérem, elküldi valaki nekem is az Ates-féle jegyzeteket? Vagy megmondja, mit kell tennem értük?:-)

Köszönöm

kisqp83@gmail.com

Kedves Fórumozók!

Én öt hetet voltam itthon, 20 nap szabi, 5 nap ajándék a melóhelytől.:)

Mivel én nagyon lassan tanulok sztem, nekem kell ennyi idő, azonban ne úgy képzeljétek el, hogy minden nap 15 órát tanulok. 8 óránál nem többet, max az utolsó héten húzom meg. De van, amikor még a 8- at sem éri el a napi teljesítményem.
Éjjel nem tudok tanulni.
De aki az Ates féle jegyzet tanulja, simán elég 3 hét is. Csak én később kaptam meg, nem fórumoztam időben, ezért kivettem az öt hetet.
Tételsort abszolut nem néztem egyik vizsgánál sem, mert felidegelem magam rajta, főleg mikor meglátom, hogy :'módosítva január 14'!!!! Kész!
Mindenkinek jó felkészülést kívánok!
Ha jót akartok magatoknak, az említett jegyzetet tanulgassátok.
Üdv:
Cs.

Még mindig TB
http://www.oep.hu/…20110905.PDF

Sziasztok!

Csatlakoznék az előttem szólóhoz: Gratula mindenkinek aki túl van ezen a részen! :)

20-n megyek és én is szeretném elkérni Ates jegyzeteit ha lehet.

Továbbá van valakinek kidolgozott GYIK?

Előre is köszönöm!

Zsuzsi

dzsuzsann.sz@gmail.com

TB törvényhez segítség:
http://www.tbinfo.hu/…ogalmak.html

Sziasztok!

Gratulálok mindenkinek, aki sikerült a szakvizsga C része.:)

Szeretném én is elkérni Ates jegyzeteit, február 21. napján fogok vizsgázni és nagy segítséget jelentene.

Köszönettel
Edit

repasi.edit@gmail.com

Ennyit a könvekről, az anyémnek már önállóan kellene játszania, de ő inkább velem szeret játszani, így napközben esélytelen a tanulás...
Kitartást lányok, nagyon drukkolok nektek, és remélem majd ti is bővítitek a pozitív vizsgatapasztalattal rendelkezők sorát!
Hajrá!!

de jó ilyen pozitív hozzászólásokat hallani, én is egy picurral vagyok itthon, aki ráadásul a könyvek ígéretével ellentétben 7 hónaposan már a két lábán jár, és semmi segítségem sincs, de a remény hogy 15-én is angyalok szállnak alá vizsgáztatni nem hagyott még el :)
nagyon nagyon szeretném megkapni a körábban említett, és sokat dícsért jegyzeteket, Attilától, cserébe nem sokat de némi munkajog hatályos jegyzettel tudok szolgálni! kérlek szánjatok meg egy végkimerülés határán álló anyukát...

Azebu:
Dehogy vagy naiv, sikerülni fog! Igazad van, egy gyerek az pont eggyel kevesebb, mint kettő!!!
En is hasonló okokból ugrottam neki, április elejére várom az első babankat, úgyhogy nagyon jó lenne március elején letudni a vizsgát, hogy végre elkezdjek kicsit készülni a babára is!!!