szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)

Sziasztok!
Leírtam lejjebb a hétfői jogesetemet (népszavazás egyház ktgvetési támogatásának ügyében).
Ha valaki esetleg tudja melyik BH vonatkozik rá pontosan, leírná? Én azt válaszoltam, hogy OVB nem hitelesíti, de állítólag van egy BH és emiatt igen. Egyébként nagyon rendesek voltak szóbelin és ez nem jelentett bukást.

Megkülönböztető adózás tilalma:

A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegû hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belsõ adót.
A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetû belsõ adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.
Ennek alapján minden olyan tagállami jogszabály a közösségi jogba ütközik, amely külföldi termékek tekintetében megkülönböztetõ jellegû vagy a hazai termékeket elõnyben részesíti.

1. Az adó fogalma

A Bíróság joggyakorlatában valódi adónak minõsül a belföldi adókötelezettség rendszeréhez kapcsolódó olyan intézkedés, amelyet termékek bizonyos csoportjaira szisztematikusan, a termékek származási helyétõl független objektív kritériumok alapján alkalmaznak.
A valódi adó minõsülõ intézkedések nem tartoznak a vámmal azonos hatású díjak körébe. Az adónak minõsülõ intézkedések körében mindaddig, amíg az adózás nem megkülönböztetõ jellegû, a tagállami jogalkotás nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint a teljes körben tiltott vámok és azokkal azonos hatású díjak körében.

2. Az importtermékek közvetett diszkriminációja

A 90. cikk (2) bekezdése az importtermékek olyan adóztatását tiltja, amely az importtermékkel versenyben lévõ hazai termék közvetett védelmét szolgálja. Különösen ilyen az olyan csúszó adósáv, amely közvetett módon tesz különbséget hazai és külföldi termékek között.

TRAmi!

Szerintem 2 AB határozatra gondolt a cenzor:

Az (5) bekezdés a) pontjával kapcsolatosan az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg: az alkotmányi felsorolásból következik, hogy az alkotmányi szabályozás kiemelkedő jelentőségével a tiltott tárgykörök zárt, szoros értelmezése áll összhangban. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő rendelkezés konkrét törvények, többek között a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tartalmát vonja ki a népszavazás jogintézménye alól. A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megjelenő törvényhozási tárgykört jelenti. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdés d) pontjában, valamint a 32/C. § (1) bekezdésben szereplő költségvetés és annak végrehajtása (zárszámadás) fordulat teljes egészében megegyezik az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő kifejezésekkel. A költségvetésről szóló törvény fogalmába semmiképp sem tartozhat bele az összes olyan jogszabály, amelynek pénzügyi-költségvetési vonzata van. A költségvetés végrehajtásáról fordulat pedig semmiképpen nem jelenti valamennyi, a költségvetés érvényesítését szolgáló törvény tartalmát, hanem kifejezetten a zárszámadási törvényre utal.
Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül alig van olyan, amelynek nincs költségvetési kapcsolódása. Önmagában már az országos népszavazás megtartása is költségvetési vonzatú, hiszen az Nsztv. 14. § (2) bekezdése szerint a népszavazást elrendelő határozatában az Országgyűlés dönt a népszavazás költségvetéséről. Önmagában az, hogy a népszavazás eredménye esetlegesen érinti az Országgyűlés mozgásterét, a következő költségvetési törvény megalkotásakor nem teszi tiltottá a népszavazást. [...] Önmagában az, hogy a népszavazásra szánt kérdés távoli, közvetett összefüggésben áll valamely tiltott népszavazási tárgykörrel, nem eredményezi a kérdés tiltott tárgykörűvé válását. [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 394-395.]

Meg volt az a kórházi napi díjas döntés, aminek nem találom a számát, de lényegében ott is azt mondták, hogy noha érinti a költségvetést, de ebben a körben még lehet népszavazást kiirni.

Köszi, ez volt az!
Én abból indultam ki, hogy egyrészt költségvetés miatt tilos, bár nem volt nálam konkrétan a költségvetési törvény és ezt csak óvatosan mertem leírni. Aztán otthon megnéztem és a 42.%-tól rendelkezik az egyházak számára nyújtott támogatásról, és megnyugodtam, hogy annyira nem lőttem mellé.
Hosszabban más oldalról közelítettem meg:
a lelkiismereti és vallásszabadság alapján mindenkinek joga van arra, hogy ne nyilatkozzon vallási hovatartozásáról, plusz tilos erre vonatkozóan adatot állami nyilvántartásba felvenni, ezért nem köthető ehhez támogatás, illetve az egyházak elsősorban nem hitéleti tevékenységre, hanem átvállalt feladatokra kapnak finanszírozást, ami független kell legyen a taglétszámtól.

Mint kiderült viszont létezik ez az ABH, ezért aszerint kellett volna javaslatot tennem. Kettőt beleírtam, de azok nem ez voltak, és nem tudtam, hogy melyik lehetett az ideillő, köszönöm a segítséget.

A 42.% az természetesen 42§ akar lenni :)

2005/36/EK irányelv

• hatályon kívül helyezte az egyes szakmákra vonatkozó szektorális irányelveket, valamint a diplomák általános elismerésére vonatkozó

irányelveket (e területeket újraszabályozta)

• irányelv címzettei: a tagállamok azon állampolgárai, akik önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként (beleértve a szabadfoglalkozásúakat)

egy másik tagállamban kívánnak egy szabályozott szakmát gyakorolni, mint amelyben szakmai képesítésüket szerezték

• diploma ill. szakmai képesítés elismerése három módon történhet:

· képzés elvégzését tanúsító okiratok általános rendszere (kölcsönös elismerés elve)
· az adott szakmát a megelőző 10 év folyamán 2 éven keresztül teljes munkaidőben gyakorolta (egy másik tagállamban), feltéve, hogy egy vagy több képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik

• a tagállam megkövetelheti: max. 3 év alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga
• ha az okirat a fogadó tagállamban megkövetelttől

lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magába: a kérelmező választhat az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között
· bizonyos szakmák (orvos, fogorvos, ápoló, állatorvos, szülésznő,gyógyszerész, építészmérnök) esetében a képzési minimumkövetelmények összehangolása miatt kötelesek elismerni a
képesítés megszerzését tanúsító okiratot

• a szakmának a fogadó tagállamban való gyakorlásához szükséges nyelvismerettel kell rendelkezni

imádom, amikor full-ra áttördeli a szöveget, de azért remélem érthető.

Sziasztok!
Tudna nekem segíteni nekem valaki abban, hogy az Eu-s tételsor 19. tételéhez mi kell pontosan.
Előre is köszönöm.

Kedves Mindenki!

Tegnap nagyüzem volt az OIT-ban, én is túlestem az utolsó szakvizsgámon, megosztom a kérdéseimet okulásotokra:

Munkajog:

• munkaviszony létrejötte, miről kell tájékoztatni a munkavállalót
• rendes felmondás, indokolása, mikor nem kell indokolni, felmondási idő
• táppénz számításának alapja

Közig:

• Ket. vs. ügyészi intézkedések

EU:

• Számvevőszék
• diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód, mondjak erre jogesetet
• szolgáltatások szabad áramlása

4,5,5, összességében jeles átlag, öröm-boldogság :)

Gratula mindenkinek!

Sziasztok!

Kérdések, amiket tőlem kérdeztek, illetve amiket a folyosón hallottam:

Munkajog: rendes felmondás, végkielégítés, szabadság kiadása részletesen, apukát megillető munkaidő-kedvezmény, tb ellátások felsorolása, ki bírálja el az egészségkárosodás mértékét

Alkotmány, közig: gyülekezési jog korlátai, kormányhivatalok, hatósági ellenőrzés, ki segít az OGY-nek a ktsgvetés véleményezésével kapcsolatban, az önkormányzat tisztségviselői, kik gyakorolnak hatósági jogkört az önk-ban, állampolgárság

EU:tanácsadó szervek az EU-ban, kik a tagok, mi van, ha nem veszik figyelembe a véleményüket, mi van, ha ki sem kérik, ezzel kapcsolatosan a Lisszaboni szerződés újítása, kölcsönös elismerés elve, comitolgy, európai elfogatóparancs

Sok sikert mindenkinek!

Sziasztok,

én is pénteken voltam az OITban, nagyon rendes bizottságnál. Ez volt a három közül a legjobb hangulatú vizsgám, pedig ettől tartottam a legjobban...

Kérdéseim (amikre emlékszem):

• előzetes döntéshozatal iszonyat részletesen (de tényleg)
• Bizottság jogalkotói hatásköre
• tulajdonhoz való jog, ABHkon keresztül, milyen alkotmánymódosítás volt ezzel kapcsolatban mostanában (AB hatáskörének szűkítése)
• Alkotmánybíróság, hatáskörei, tagok jelölése régen és most
• jegyzőről minden
• munkajog: egy jó hosszú és bonyolult jogeset, érintve érvénytelenség, megtámadás, leltárfelelősség, mvállaló károkozása.

Mindenkinek gratula aki túl van rajta, aki meg még előtte annak kitartás!

Ha sikerül, megpróbálom felidézni a kérdéseket én is.
Jogorvoslatok a Ket alapján (kihez, mennyi idő, ha felettes szerv megvolt, akkor hova...)
Köztisztviselők
Információs alapjogok
Ombudsmanok, különleges jogkörök - a Jövő generációk ogy biztosával kapcsolatosan milyen különleges jogkörei vannak
Jegyző és polgármester: feladatok, munkáltatói jogkör...
Tb-ből korkedvezményes nyugdíj és nyugdíjról még egy-két dolog (életkori határok...)
Munkaviszony mikor szűnik meg törvény erejénél fogva
Próbaidő Mt és Ktv
Van-e védelmi helyzet próbaidő alatt (felmondhatsz-e annak, aki akkor jelenti be, hogy terhes)
Eu Tanács
Jogforrási rendszer

És még sokan mások :)))

Sziasztok!

Valaki tudna segíteni abban, hogy melyik könyveket érdemes beszerezni a C részhez?

Hello!

Gondoltam benézek.. kár volt.. :)))) kissé megijedtem ... tanultam (tényleg) sokat.. de olvastam a kérdéseket és köbö 3/4-e ugrott be elsőre.. nyugtassatok meg, hogy nem emberevők..:)

Ja és nekem ez lesz az első vizsga jövő7en.. van esetleg valaki aki munkából írt? elláthatna jótanácsokkal..

Köszi:)

Trami!
Ugye nem a helyes válasz.
Próbaidő alatt terhesnek is felmondhatnak.???Ugye?,

Nem felmondanak, hanem megszüntetik a munkaviszonyt.
De önmagában a terhesség miatti munkaviszony megszüntetés is jogellenes, még próbaidő alatt is.

hm sok hasznos dolgot találtam, a következő kettő vizsgánál már korábban felnézek ide.. most már megpróbálom összeszedni a gondolataimat.. hat napom van rá.. de szuperek az itteniek, meg az infok is

sziasztok! valaki tudna segíteni,hogy akkor most milyen tételsorból kell készülni c résznél?
láttam,hogy valakitől számvevőszéket kérdezték eu-ból, pedig az elvileg nincs benne az új tételsorban.

drgabi

a KIM honlapján van fenn az új tételsor
ettől függetlenül szerintem a vizsgáztatók nem biztos, h nézik.. vagy nemtom..

Zeezee!

Feladatokat találsz a jogiszaki.hu-n.

köszönöm a választ. még egy kérdés (és biztos lesz még több is)nemzeti parlamentek szerepe a jogalkotási eljárásban? van ebbe valami beugratós?

kondidori köszi:) találtam közben:) rendi vagy

drgabi

Az Európai Unió működését három demokratikus alapelv határozza meg: a demokratikus egyenlőség, a képviseleti demokrácia és a részvételi demokrácia elve.

A Lisszaboni Szerződés mindhárom elvet megerősíti. A demokratikus egyenlőség elvét azáltal, hogy előírja: az Unió intézményeinek minden európai polgárt egyenlő figyelemben kell részesíteniük. A képviseleti demokrácia elvét azáltal, hogy kiterjeszti az Európai Parlament hatáskörét, és biztosítja, hogy a nemzeti parlamentek hangsúlyosabb szerepet kapjanak az Unió munkájában. Végül a részvételi demokrácia elvét azáltal, hogy új mechanizmusokat vezet be a polgárok és az intézmények közötti kommunikáció elmélyítésére (ilyen újdonság például a „polgári kezdeményezés”).

A Lisszaboni Szerződés ezenfelül világosan meghatározza az Európai Unió és a tagállamok közötti viszonyrendszert.

A nemzeti parlamentek hangsúlyosabb szerepe
A Lisszaboni Szerződés elismeri és megerősíti a nemzeti parlamentek szerepét, és – a közösségi intézmények hatáskörének sérelme nélkül – nagyobb részvételi lehetőséget biztosít számukra az Unió munkafolyamataiban.

A szerződés egyik új rendelkezése világosan meghatározza a nemzeti parlamentek Unión belüli jogait és kötelességeit. A rendelkezés értelmében a nemzeti parlamenteknek joguk van arra, hogy tájékoztatáshoz jussanak, ellenőrizzék a szubszidiaritás elvének betartását, részt vegyenek a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése terén végzett értékelő eljárásokban vagy a szerződések felülvizsgálatában.

A Lisszaboni Szerződés főként a szubszidiaritás ellenőrzése terén hoz előrelépést. Az elv értelmében azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak abban az esetben járhat el, ha a közösségi szinten végrehajtott intézkedés hatékonyabb megoldást jelent, mint a tagállami szintű fellépés. A nemzeti parlamentek a szerződés értelmében jelezhetik, miért ítélik adott esetben úgy, hogy egy bizonyos javaslat nem felel meg a szubszidiaritás elvének. Az eljárás ezután két lépésben folytatódik:

Amennyiben a nemzeti parlamentek egyharmada úgy ítéli, hogy a kérdéses javaslat nem felel meg a szubszidiaritás alapelvének, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia javaslatát, melyet ezt követően fenntarthat, módosíthat vagy visszavonhat.
Amennyiben a nemzeti parlamentek többsége úgy találja, hogy a javaslat nem felel meg a szubszidiaritás elvének, és a Bizottság ettől függetlenül fenntartja javaslatát, különleges eljárás indul. A Bizottság köteles megindokolni, miért döntött javaslata fenntartása mellett. Ezt követően az Európai Parlament és a Tanács határoz arról, folytatható-e a jogalkotási folyamat.

http://europa.eu/…index_hu.htm itten van részletesen, szerintem ez elég mert bakker az EU is egy külön szakma.. :)

Próbaidő alatti terhességnél meg lehet szüntetni a munkaviszonyt, és mivel nem kell indokolni, nem lesz jogellenes, hogy terhes volt az illető (azaz nem jelent védelmet).

Zeezee, ha ez neked megnyugtatást jelent, az én bizottságom nagyon rendes volt, és itt sem olvastam emberevőkről :).