szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)

Impossible, köszi a gyors választ. Egyébként nem most járok erre először, többször írtam már. :)
De ha kíváncsi vagy rá, hát jogász vagyok, 29 éves, most kezdem a szakvizsgát. Egy állami szervnél dolgozom és van egy 3 éves gyermekem. :)
hát ennyi rólam röviden. :)

még1x köszi a gyors választ!

Hali mindenki!

Mai írásbeli kérdésem:

Országgyűlés módosítja a Sajtótörvényt oly módon, hogy tilos a szexuális fényképeket tartalmazó sajtótermék kiadása és forgalmazása. Az ügyész az ilyen sajtótermékeket elkobozhatja.
Feladat: írjon feljegyzést a köztársasági elnöknek a törvény alkotmányossági vonatkozásairól.

Ma 70-en voltunk írásbelizni, ebből 7-en írtunk alkotmány-közigből. Ahogy néztem, ebből a témakörből kb. 20-25 kérdés foroghat.

Sziasztok!
Én ma voltam munkajogból írásbelin. Ha biztosra tudja valaki a választ a feladatomra, megerősítésképpen, megköszönném a segítséget. A feladatom a következő volt:
(105. sz.) "K.B. öregségi nyugdíjasként dolgozik a Tető Zrt.-nél már több mint 3 éve. A Zrt. a munkaviszonyt 2006. május 15-ei kezdettel rendes felmondással megszüntette. Járandóságait az utolsó munkában töltött napon - a végkielégítés kivételével - kifizette. K.B. a vezérigazgatóhoz írt levelében kifogásolta, hogy a felmondást nem indokolta, és a végkielégítést sem kapta meg a 3 év után. Jogellenesnek tartotta a felmondást, mert a cég a helyére ugyan csak "nyugdíjas korú" személyt vett fel. Kérte a vezérigazgatótól, hogy vonja vissza a felmondást. A levélre a jogi képviselő válaszolt. Szövegezze meg a levelet!"

A másik kérdésem, hogy a szóbelim a KIM-ben (Kossuth tér) lesz. Erről hallott valaki valamit?
Nagyon köszönöm a segítséget!

Szia Hermion!
Ez már volt korábban sokszor, itt a fórumon is.
Nyugdíjasnak nem jár végkielégítés, és indokolni sem kell a felmondást.

Mai kérdésem közig-alkotmáyjog írásbelin:

x község polgármestere a 2001-es költségvetési évben 3 alkalommal köt hitelszerződést önkormányzati fejlesztésekre a képviselőtestület hozzájárulása nélkül, miközben az elfogadott költségvetési előirányzatok alapján ezt nem tehetné meg. 2002 októberében a polgármestert újra megválasztják. 2003. januárjában újabb képviselőtestületi hozzájárulás nélküli hitelszerződés megkötése jut a képviselőtestület tudomására, mely 2003. február 15.-én 3 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazza a keresetindítást a polgármester tisztségének megszüntetése iránt. A keresetben a többszöri hozzájárulás kérés elmulasztására hivatkoznak.

Melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel és milyen szabályok alapján jár el?

Milyen tartalmú döntést hoz a bíróság? Részletesen indokolni kell a döntést.

Szerintetek???

sziasztok!

lenne két kérdésem:

• ha a munkavállaló 15 éve dolgozik a vállalatnál, és az összes munkaviszonya 19 év, akkor a 19 évről szóló infót kell valahol használni a rendes felmondásnál?
• ha a jogesetben febr. 1-es felmondás szerepel, akkor nekem novemberben következő év febr. 1-gyel kell megírnom a felmondást? És ebben az esetben hogy alakul a szabadság, ha még idén nem vett ki szabit? Vagy írhatom januári keltezéssel, és akkor csak pár napot kell neki kifizetni.

mi a véleményetek erről?

még egy kérdés: ha tanácsot, vagy jogi véleményt kell írni, szabad formátumban írhatom, vagy van valami hivatalos formája?

Bocsi, a sok kérdésért, de már kezdek megzakkanni a sok tanulásban. :)

Kedves Hajni!

• ha a munkavállaló 15 éve dolgozik a vállalatnál, és az összes munkaviszonya 19 év, akkor a 19 évről szóló infót kell valahol használni a rendes felmondásnál?

Nem kell, mert csak az adott munkáltatónál eltöltött idő számít.

• ha a jogesetben febr. 1-es felmondás szerepel, akkor nekem novemberben következő év febr. 1-gyel kell megírnom a felmondást? És ebben az esetben hogy alakul a szabadság, ha még idén nem vett ki szabit? Vagy írhatom januári keltezéssel, és akkor csak pár napot kell neki kifizetni.

Ha a feladat nem ad támpontot e tekintetben, nyugodtan írd ahogy akarod.

• ha tanácsot, vagy jogi véleményt kell írni, szabad formátumban írhatom, vagy van valami hivatalos formája?

Nincs. Elkezded mint valami iskolai fogalmazást. Jogeset az elején, a tanácsod, aztán valami lezárás.

Újra elérhető a jog.webatu.com!

Elnézést kérünk a műszaki hiba miatt, de mivel ez egy nonprofit oldal, ezért egy ingyenes tárhelyen üzemeltetjük. Viszont az elmúlt időszakban annyira megnövekedett a forgalmunk (a múlt héten adminisztráltuk a 110.000. letöltést), hogy a szolgáltató ideiglenesen korlátozta az oldal elérhetőségét.
Ha minden jól megy, kb. két héten belül átköltözünk egy fizetős tárhelyre, ahol talán már zavartalan lesz a működés.

Bea11!

Remélem még időben küldöm. Szerintem ez a megoldás, de nem 100%:

1. Ötv. 33/C. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

(2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.

2. 2 dolgot kell vizsgálni:

1. Szabályszerű volt a Testület határozata: határozatképes volt-e a testület, megvolt-e a minősített többség? Igen.

Ötv. 15. § (1) Minősített többség szükséges a 10. § a), b), e), f), g) pontban foglalt ügyek, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához [14. § (2) bek.], valamint a 12. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

5/2010 KJE: a Pp. 121. § (1) bekezdésébe foglalt, a keresetlevél tartalmi elemire vonatkozó rendelkezésekkel összhangban a per megindításához nem elegendő, ha a képviselő-testület a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti kereset benyújtásáról határoz. A minősített többséggel hozott határozatnak a kereset benyújtása alapjául szolgáló törvénysértéseket vagy mulasztásokat is meg kell jelölnie. Az Ötv. 33/C. § (1) bekezdése ugyanis nem a kereseti kérelem [Pp. 121. § (1) bekezdés e) pontja] tárgyában, hanem a kereset egésze kérdésében utal a testület határozatára.
A kereset benyújtására az Ötv. a képviselő-testületet hatalmazza fel. Az Ötv. 111. §-a megfelelő értelmezése alapján a perben nem a Pp. XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Fennáll-e a sorozatos törvénysértés?

A képviselő-testület intézkedését a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége vagy sorozatos mulasztása válthatja ki. A törvény nem definiálja a sorozatos törvénysértő tevékenység, mulasztás fogalmát. A Legfelsőbb Bíróság elmúlt években meghozott ítéletei támpontot jelenthetnek. Egyik ítéletében a Legfelsőbb Bíróság elvi éllel mutatott rá arra, hogy az önkormányzati jogok védelme érdekében a bíróságnak meg kell szüntetnie az olyan polgármester tisztségét, aki az önkormányzati feladat- és hatásköröket ellátó képviselő-testület határozataival szembehelyezkedve végzi tevékenységét, és nem képes a képviselő-testülettel együttműködni. Ez olyan sorozatos törvénysértés, mulasztás, amely megalapozza a tisztség megszüntetését. (Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 1996. 194.) A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a polgármesteri tisztség megszüntetésére - a képviselő-testület által benyújtott kereset alapján - alapul szolgál, ha állampapírnak nem minősülő nagy összegű értékpapírt hosszabb időn át vásárol a képviselő-testület hozzájárulása nélkül (Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 1997. 48.). A Legfelsőbb Bíróság (Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 1997. 236. határozatában) utalt rá, hogy a legsúlyosabb szankció (a tisztség megszüntetése) alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a polgármester tevékenysége vagy mulasztása sorozatosan törvénysértő és ezen felül olyan következményekkel is jár, melyek az önkormányzat terhére komoly hátrányt jelentenek.

Amennyiben a polgármester munkájával kapcsolatban kifogások merülnek fel, a képviselő-testület fegyelmi felelősségre vonást alkalmazhat. Erre a főállású és társadalmi megbízatású polgármester esetén is lehetőség van. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény szerint fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. Szabályozza a törvény a kiszabható fegyelmi büntetéseket és a fegyelmi eljárás lefolytatásának a szabályait.
Rámutatott a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kereset benyújtására csak a legvégső esetben kerülhet sor, továbbá, hogy a tisztség megszüntetése iránt indított perben csak a tisztség létrejötte utáni cselekmények vehetők figyelembe.

A bíróságnak a perben tehát az elsődleges tényállási elemként megjelölt törvénysértéseket és mulasztásokat kell vizsgálni, a felperesnek ezeket kell állítania és bizonyítania, a jogsértések és mulasztások súlyának értékelése csak ezt követően lehetséges. Mindenképen súlyosnak minősül, és az önkormányzati rendszer működésére hátrányos a más tisztségviselők és önkormányzati szervek, intézmények hatáskörének elvonása, vagy gyakorlásuk akadályozása. A bíróság mérlegelésében azonban kiemelt szerepet játszik e cselekmények sorozatos jellege.

Nem áll fenn, mert csak az újraválasztása utáni események vehetők figyelembe, akkor pedig csak egy hitelfelvétel történt, ezért a keresetet el kell utasítani. A polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezhető!

Köszönöm kondidori!

Kb. erre jutottam én is, a minősített többség és a sorozatosság vizsgálatára.

A minősített többség gondolkodtatott el. Az Ötv. szerint a polgármester a képviselőtestület tagja, a határozatképesség, döntés esetén képviselőként kell figyelembe venni.

A feladat csak annyit írt, hogy 3 igen, 1 nem, 1 tartózkodás mellett döntött a képviselő testület a keresetindításról.

Az Ötv. szerint a szavazasból kizárható az, akit az ügy érint.

A feladatban nem volt benne, hogy a polgármestert kizárták volna a szavazásból.

Ti ezt úgy értelmezitek, hogy az 5 szavazatban benne van a polgármester szavazata is?

Én úgy gondoltam, hogy őt kizárták (de a határozatképességnél úgy kell venni mintha ott lenne, tehát 100%-ban jelen vannak) és ezen kívül még 5 tagja van a testületnek (nekik kell az 50%-t meghaladó szavazatuk), akikből 3 megszavazza. De tök mindegy hogy hogyan értelmezed a példát, az a lényeg, hogy az értelmezésedet írd le, akkor nem lehet baj.

De úgy is értelmezheted, hogy benne van a polgi is az 5 főben, akkor is meg van a min.többség.
Esetleg, ha felhozzák a szóbelin, akkor ezzel kiegészítheted.

De talán egyszerűbb, ha azt mondod, hogy a polgi benne van az 5-ben, aztán akkor nincs gond, mert akkor a 3 mindenképpen elég szavazat.

Aztán meg azt mondták nálunk a vizsga előtt, hogy ami nincs leírva az nem a feladat része, mert noha logikus lenne feltenni x dolgot, nem nekünk kell megálmodni a példát

Volt valaki mostanában szóbelin?
mit lehet erről a részről tudni?
köszönöm

Figyelem! Az LÜ-ről szóló módosítások nov.24.napjától hatályos lesz. röviden: 9 évre választják meg, 2/3-os többséggel, amíg nincsen utód kinevezve hivatalában marad.(ez már a közelgő decemberi váltás miatt lehet)
Jó tanulást mindenkinek!

Alkotmánybírósági módosítást még nem találtam a közlönyben. (szerintem ezt jövő csütörtökig megússzuk)érvényes de nem hatályos alapon.

Remélem a mai tapasztalatokat beírja valaki, előre is köszi!

Jó, h. szólsz, h. ezt is módosították, fel sem tűnt volna....
NAgyon gázul állok....

Jövő csütörtökön megyek én is, mindenkinek kitartást!

A vizsgáztatók sincsennek toppon a hatályos rendelkezések vonatkozásában. Nem hiszem, hogy ebből gond lehet.

esetleg vki beírná milyen volt a vizsga?
Köszi!

Az írásbelimről még annyit, hogy a szóbelin azt mondták, a polgármester nincs benne az 5-ben, de így is megvan a minősített többség.

Az én szóbeli kérdéseim, már amire emlékszem:

• Önkormáyzatok feladatainak csoportosítása
• Szakhatóságok
• Esélyegyenlőségi terv
• Természetbeni munkabérfizetés (konkrétan pékeknek 40% kenyérben:) , ill. szeszgyárban szeszben.)
• Terhességi-gyermekágyi segély
• Eu-ból a Törvényszék
• Dassonville formula

Segítőkészek voltak,különösen a munkajogos hölgy.

Bea!

És azt hogy számolták ki, mert akkor 6 főnél már 4 kell a min többséghez, ha nem zárták ki?

Bea11!

ezekkel a kérdésekkel én is kibékülnék!

Gratula!

Sziasztok!

Hétfőn megyek írásbelizni, itt megláttam az alábbi feladatot. Valaki tudna segíteni abban, hogy mi a megoldás? Van-e hozzá valami jó ki ABH, ilyesmi.. Előre is köszi

Országgyűlés módosítja a Sajtótörvényt oly módon, hogy tilos a szexuális fényképeket tartalmazó sajtótermék kiadása és forgalmazása. Az ügyész az ilyen sajtótermékeket elkobozhatja.
Feladat: írjon feljegyzést a köztársasági elnöknek a törvény alkotmányossági vonatkozásairól.

Figyelem ez is hatályos lesz:

2010. évi CXIX. törvény
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról*
Az Országgyûlés mint alkotmányozó hatalom az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva
az Alkotmányt a következõk szerint módosítja:

1. § A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 32/A. §-ának helyébe
a következõ rendelkezés lép:
„32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével felülvizsgálja a jogszabályok
alkotmányosságát, illetõleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.
(2) A költségvetésrõl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrõl, illetékekrõl és járulékokról, a vámokról,
valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja felül, ha az erre
irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes
adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz
kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot.
(3) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más
jogszabályokat. A költségvetésrõl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrõl, illetékekrõl és járulékokról,
a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisíti meg,
ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat,
lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogokat sérti.
(4) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
(5) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyûlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira

• a képviselõcsoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve – az Országgyûlésben képviselettel rendelkezõ

pártok képviselõcsoportjainak tagjaiból álló jelölõ bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak
megválasztásához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.
(6) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és az Alkotmánybíróság hatáskörébõl adódó feladatokon
kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(7) Az Alkotmánybíróság szervezetérõl és mûködésérõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési
képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.”
2. § Az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi
tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részérõl juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelõzõ ötödik
adóévtõl kezdõdõen, törvény a jövedelem mértékét el nem érõ kötelezettséget állapíthat meg.”
3. § Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

Kondidori!
Ezt én is így gondolom, ezért nem is értettem egyet az ügyésszel, aki vizsgáztatott. Szerinte a polgármester természetesen nem szavazhat a saját ügyében, de így is megvan a minősített többség. Szerintem meg az Ötv. alapján kizárható a saját ügyében, tehát döntenie kell erről a testületnek. Itt erről nem volt szó. Emellett az Ötv. szerint a polgármester a határozatképesség és a döntés szempontjából is képviselőnek minősül. A vizsgáztató szerint a polgármester itt csak a határozatképesség szempontjából számított, a szavazásban nem vett részt és a minősített többségnél őt nem is kellett figyelembe venni. Szerintem pedig vagy csak egyikünk olvasta mostanában az Ötv.t, vagy én nem tudom értelmezni amit olvasok. :)

C. Lombroso!
Köszönöm! Így utólag már nem volt olyan vészes a vizsga. :)