szakvizsga - "B" rész (büntető)

sziasztok,
Beáta, gratulálok! :-)

Megnéztem a Bv. anyagot, hát elég borzasztónak tűnik.. Én is arra vagyok kiváncsi, hogy a büntetési tételeket kell-e tudni.
Melyikkel érdemes kezdeni?

köszi
Mónika

Szerintem nem kell, én nem tanultam meg. Nálunk senki se kérdezte. (Abból indulok ki, hogy az egyetemen se kellett tudni.)
Én anno a Btk-t tanultam először, aztán Be-t, végül lazulásnak Bv-t és aztán a Btk különös részi tényállásokat még egyszer átrágtam a rögzítés miatt (a rossebb se tudja mi az áru hamis megjelölése, környezet- meg természetkárosítás tényállása stb.)

Nálam bevált, mindhárom 5 lett.

Sziasztok!
Szerintetek valaki kidolgozta a B1/B2/B3 GYIK mellé a válaszokat is? Esetleg a Kérdések/Tételek mellé a válaszokat? Megkönnyítené a készülést. Azt nem várom, hogy valaki helyettem meg is tanulja...

Már rögtön a be 1. kérdésében az szerepel, hogy mi az "alap-eljárási modell"? A külön- és különleges eljárásokon, a rendkívüli jogorvoslatokon kívül csak a 1-nyomozás 2-vádemelés- 3- 1/2/3 fokú eljárás tartozik ide? Kondidori, Dr. Juci! Itt vagytok még?

Szia!

Jól gondolod. Mivel már korábban is volt és Dr.Juci állati szépen összeszedte a választ, átmásolom neked:

Kezdjük a nyomozati szakkal:
a nyomozó hatóság vagy az ügyész hivatalból vagy feljelentésre kezdeményezhet nyomozást, amit akár halaszthatatlan nyomozati cselekménnyel is megindíthat (pl.jön egy füles, hogy Röszkénél átjött egy kamion, amiben vélhetőleg albán állampolgárokat csempésznek – megállítják, átkutatják)
vagy feljegyezésben rendelhet el (pl. megteszed a feljelentésedet K. István cselekménye miatt, erre rávezetik, hogy mikor, milyen cselekmény miatt rendelték el a nyomozást, mi a határideje) – Be. 170.§
Ha a feljelentésed alapján nem lehet eldönteni, hogy kell-e nyomozást indítani, feljelentés-kiegészítést lehet elrendelni – Be. 172/A.§, 178.§ és ezután döntenek a feljelentésről, de akár rögtön el is lehet utasítani – Be. 174. § (1) (pl. már magából a feljelentésből kiderül, hogy K. István gyermekkorú), ami ellen panasznak van helye, tehát még mindig van lehetőség a nyomozás elrendelésére.
Az ügyész jó esetben már kezdettől képben van, pl. mert a Be. 29.§-ban írtak esetén az ügyészség végzi a nyomozást, ha pedig nem az ügyészség nyomoz,a Be. 28. § (4) alapján felügyeli a rendőrség/VPOP nyomozó hatóságainak nyomozását – Be. 165.§, 165/A.§.
Folyik a nyomozás, közben K. István pl. meghal – a rendőrség/ügyész ezt észlelve megszünteti a nyomozást – Be. 190. § taglalja, hogy a megszüntetés mikor kizárólagos ügyészi döntés és mikor teheti meg a nyomozó hatóság is – természetesen ez ellen is van helye panasznak ill. Be. 191. § (3) alapján a nyomozási bíró is elrendelheti a folytatását – őrá még visszatérünk :)
A rendőrség lefolytatta a nyomozást, befejezte, ismertette az iratokat az érintettekkel – Be. 193.§, az iratokat vádemelési/meg¬szüntetési javaslattal megküldi az ügyésznek.

…jöjjön az ügyészi szak:
Az ügyész a Be. 216. § szerinti intézkedéseket teheti, és nem köti, hogy a nyomozó hatóság milyen javaslattal küldte az iratokat. A nyomozás felfüggesztését/meg¬szüntetését nem taglalom, azt leírja a Be. 188–192.§, kiemelem viszont a megrovást: ekkor az ügyész megállapítja a bűncselekmény elkövetését, de megszünteti a nyomozást, mert a cselekmény az elbírálásakor már nem vagy csak nagyon csekély fokban veszélyes a társadalomra, az elkövetőnek viszont emellé kioszt egy ejnye-bejnyét – ez ellen is van helye panasznak – 190. § (1) j). Ha további nyomozási cselekményt végeztet, az ügy visszakerül nyomozati szakba – pl. fel kell még deríteni, hogy K. István a pénzed mellett a mobilodat is elvette-e – , ezután újabb iratismertetés, ismét mennek az iratok az ügyészhez. Közvetítői eljárásra a Be. 221/A.§-ban írtak esetén van lehetőség, vádemelés elhalasztására pedig a Be. 222. § szerint – K. Istvánod példabeli cselekménye rablás, így nála egyik sem jöhet szóba a büntetési tétel miatt, de ha pl. „csak“ ellopta 20.100,– Ft-odat, akkor már igen. Ha a vádemelés elhalasztása eredményesen telik – tehát Istvánunk ezalatt nem követ el újabb bűncselekményt – vagy közvetítői eljárás keretében jóváteszi a következményeket, esetleg megrovást kap és nem él ellene panasszal – a büntetőeljárás itt befejeződhet, nincs bírósági szak. Ha az ügyész akár az iratok érkezése után rögtön, akár sikertelen közvetítői eljárás, vádhalasztás vagy megrovást alkalmazó határozat elleni panasz folytán vádat emel – vádiratot nyújt be a bíróságra – az ügy átkerül…

… bírósági szakba – Be. XI-XIII. fejezet tárgyalja az elsőfokú eljárás szabályait, ezt tényleg nem részletezném, csak annyit, hogy még innen is visszakerülhet az ügy ügyészi szakba (pl. vádirat hiányosságainak pótlása), az eljárást a bíróság is megszüntetheti, felfüggesztheti, a felfüggesztés egyik lehetséges esete a közvetítői eljárásra utalás, az eljárás megszüntetése mellett pedig a bíróság is alkalmazhat megrovást. Ha mindezeket nem teszi, ítéletet hoz, melyben a vádlottat bűnösnek mondja ki/felmenti. A Be. 346–347.§-ban találod, hogy az elsőfokú bíróság mely határozatai ellen és milyen okból van helye fellebbezésnek, ekkor jöhet a másodfokú eljárás – ezt sem részletezem, szerintem nagyon lényeges belőle a felülbírálat terjedelme, az eljárás formái (a bizonyos ülések, amiket lentebb leírtam), a súlyosítási tilalom, a másodfokú bíróság határozatai… A másodfokú bíróság ítélete ellen a Be. 386.§-ban leírtak szerint lehet fellebbezni, lényegében akkor, ha a másodfokú bíróság úgy hozott az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntést, hogy megsértette a büntetőjog szabályait, ekkor kerülhet sor harmadfokú eljárásra – a szabályokat szintén nem részletezem…

A Be. 588–589.§-ban találod, hogy mikor emelkedik jogerőre az i-II-III. fokú bíróság ítélete, ekkor fejeződik be jogerősen a büntetőeljárás. A fellebbezés ugye rendes jogorvoslat, amivel még nem jogerős határozatot lehet megtámadni, a jogerős határozatokkal szemben viszont már csak rendkívüli jogorvoslatoknak lehet helye: perújítás – feltételeit ld. Be. 408.§, felülvizsgálat – feltételeid ld. Be. 416.§. Hogy példát is írjak:
• perújítás: K. Istvánt jogerősen elítélik a sérelmedre elkövetett rablásért, mert te és 3 hamis tanú egybehangzóan állítjátok, hogy ő követte el a bűncselekményt, de előkerül K. István volt munkáltatója, aki igazolja, hogy ő nem követhette el a cselekményt, mert abban az időben külföldön tartózkodott, így K. Istvánt fel kell menteni;
• felülvizsgálat: K. Istvánt jogerősen elítélik rablásért , a bíróság 6 év szabadságvesztést szab ki, melynek végrehajtását próbaidőre felfüggeszti – 6 év szabadságvesztést ugye nem lehetne felfüggeszteni, de senki nem fellebbezett – már csak felülvizsgálattal támadható;
• és a „megjegyezhetetlen nevű“ jogorvoslat a törvényesség érdekében: a jogerős határozat már nem támadható más jogorvoslattal pl. a terhelt terhére benyújtható perújítási/felülviz¬sgálati indítvány törvényes határideje lejárt, de a jogerős határozat törvénysértő – mivel nem maradhat így, a legfőbb ügyész jogorvoslatot jelent be a törvényesség érdekében, ezzel elérheti, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondja a határozat törvénysértő voltát. A terhelt még ilyenkor is járhat jól – ld. Be. 437.§

És még egy utolsó:
Amit eddig leírtam, az az „általános“ eljárás modellje, a Be. ezután szabályozza a különeljárásokat (XXI-XXVIII.fej.) és a különleges eljárásokat (XXIX. fej.), amikre az általános eljárási szabályokat az ott írt eltérésekkel kell alkalmazni. A tárgyalás mellőzését és a tárgyalásról lemondást is a különeljárások között találod, a törvényből világos lesz, mikor és miért vannak ezek.
Ígértem, hogy a nyomozási bíróra még visszatérünk, róla annyit, hogy a vádirat benyújtása előtt ő látja el a bíróság feladatait, így pl. határoz a kényszerintéz¬kedésekről (előzetes letartóztatás meghosszabbítása stb.), kihallgatja a gyermekkorú tanút, a különösen védett tanút, titkos adatszerzést engedélyez, elrendeli a nyomozás folytatását – mindezeket természetesen indítványra. Az általános eljárási szabályokat kell alkalmazni az eljárására a megjelölt eltérésekkel.

Köszönöm, óriásiak vagytok!Te is és Juci is!

Köszönöm a bókok tömkelegét, még a végén elhiszem :)

Netusufloro, ha visszalapozol arra a környékre, ahonnan Kondidori a lentieket bemásolta, azt is leírogattam, hogy mikor van tárgyalás/ülés/nyilvános ülés, az is hasznos sorvezető lehet szerintem. A lentieket meg úgy írtam, hogy valaki kérte, foglaljam már össze, nagyjából hogy néz ki sematikusan egy büntetőeljárás, onnan az emlegetett K. Istvános példa is.

Büntetési tételek: szerintem senki ne pazarolja erre a drága idejét, én sem tanultam meg, tőlem sem kérdezték, néhány gyakoribbat esetleg megjegyezhettek, mint lopás, emberölés, rablás alapesete, csak úgy megnyugvásul, de pl. terrorcselekményét tök fölösleges.

Sorrend: én is Btk-Be-Bv-szabs., a Be. ijesztően sok, valahogy be kell darálni, a Bv-szabs-ra viszont elég pár nap.

Netusufloro!

Na hogy ezt se kelljen keresned, ime a Juci által említett elhatárolás:

1. Attól függ, ki és kit :) Nyomozó hatóság és bíróság a tanút, gyanúsítottat/vá¬dlottat kihallgatja, bíróság a szakértő(ke)t meghallgatja, de vádemelés elhalasztása/közve¬títői eljárásra utalás előtt az ügyész a gyanúsítottat (közvetítői esetén a sértettet is) meghallgatja.
2. Látom, már keverednek a dolgok, elsőként annyit szögeznék le, hogy a tanácsülés soha nem nyilvános ;)

Tehát:
tárgyalás (ami főszabályként nyilvános):
• a rendes elsőfokú eljárásban és általában a különeljárásokban
• másodfokon, ha a bíróság bizonyítást vesz fel
• próbára bocsátást kimondó határozat hatályon kívül helyezése/próbaidő meghosszabbítá¬sa esetén
• Be. XXIX. fej. szerinti különleges eljárásokban, ha a bíróság bizonyítást vesz fel
FONTOS, hogy harmadfokú eljárásban soha nincs tárgyalás

nyilvános ülés (a tárgyalás szabályai szerint nyilvános):
• másodfokon, ha nem kell tárgyalást tartani és az ügy tanácsülésen nem intézhető el
• harmadfokon, ha az ügy tanácsülésen nem intézhető el
(a felsorolásokat megtalálod a Be-ben, hogy mikor nem intézhető el, nem idézném)
• felülvizsgálati eljárásban – Be. 424. § (2)
• jogorvoslat a törvényesség érdekében
• jogegységi eljárás
• tárgyalásról lemondás
tanácsülés (bíróság tagjai + jkv. lehetnek jelen):
• ügydöntő határozat meghozatala (a bíróság tanácskozik)
• bíró kizárása
• tárgyalás előkészítése (pl. kényszerintéz¬kedésekről döntés)
• másodfokú eljárásban ld. Be. 360.§
• harmadfokú eljárásban ld. Be. 392. §
• perújítási eljárásban (perújítás megengedhetősége)
• felülvizsgálati eljárásban – Be. 424. § (1)
ülés (ügyfélnyilvá¬nosság – a Be. írja elő ill. teszi lehetővé az egyes személyek részvételét):
• felajánlott óvadék elfogadása tárgyában
• nyomozási bíró eljárásában
• előkészítő ülés
• magánvádas eljárás során a magánvádló személyes meghallgatása
• különleges eljárásban az ügyész/védő/terhelt személyes meghallgatása esetén – hopp, itt is meghallgatást ír, most látom ;)

Na, a fene a motorba...

tárgyalás (ami főszabályként nyilvános):
• a rendes elsőfokú eljárásban és általában a különeljárásokban
• másodfokon, ha a bíróság bizonyítást vesz fel
• próbára bocsátást kimondó határozat hatályon kívül helyezése/próbaidő meghosszabbítá¬sa esetén
• Be. XXIX. fej. szerinti különleges eljárásokban, ha a bíróság bizonyítást vesz fel
FONTOS, hogy harmadfokú eljárásban soha nincs tárgyalás

nyilvános ülés (a tárgyalás szabályai szerint nyilvános):
• másodfokon, ha nem kell tárgyalást tartani és az ügy tanácsülésen nem intézhető el
• harmadfokon, ha az ügy tanácsülésen nem intézhető el
(a felsorolásokat megtalálod a Be-ben, hogy mikor nem intézhető el, nem idézném)
• felülvizsgálati eljárásban – Be. 424. § (2)
• jogorvoslat a törvényesség érdekében
• jogegységi eljárás
• tárgyalásról lemondás

tanácsülés (bíróság tagjai + jkv. lehetnek jelen):
• ügydöntő határozat meghozatala (a bíróság tanácskozik)
• bíró kizárása
• tárgyalás előkészítése (pl. kényszerintéz¬kedésekről döntés)
• másodfokú eljárásban ld. Be. 360.§
• harmadfokú eljárásban ld. Be. 392. §
• perújítási eljárásban (perújítás megengedhetősége)
• felülvizsgálati eljárásban – Be. 424. § (1)

ülés (ügyfélnyilvá¬nosság – a Be. írja elő ill. teszi lehetővé az egyes személyek részvételét):
• felajánlott óvadék elfogadása tárgyában
• nyomozási bíró eljárásában
• előkészítő ülés
• magánvádas eljárás során a magánvádló személyes meghallgatása
• különleges eljárásban az ügyész/védő/terhelt személyes meghallgatása esetén – hopp, itt is meghallgatást ír, most látom ;)

Köszi KondiJuci!

Két kérdés jutott még eszembe:
1- a be 12. kérdésénél a kötelező védelem egyéb esetei... Ez ugye ugyanaz, mint a kötelező ügyvédei képviselet? (Már mindenütt cselt sejtek...) Nekem a pót-magánvádló ugrik be (ha nem -sikeresen- szakvizsgázott), nincs véletlenül összegyűjtve a többi?
2- A hasonló jelentésű szavaknál tartva a 1) feljelentett (mert valaki állít róla valamit a hatóságnál) / 2) gyanúsított (nyomozó kezdi elhinni)/ 3) terhelt (vádindítványt nyújtott be az ügyész)/ 4) elítélt (határozatot hoztak arról, hogy valami tényleg csúnyát tett és büntetést vagy intézkedést szabtak ki rá)
Szóval van más megnevezése a be látókörébe került elkövetőnek (jaj, tényleg, még ez is!) és egyáltalán, ezt jelentik ezek a megnevezések?
KÖSZI - a többi (esetleg csak) olvasó nevében is

Szia!

A védelem az valóban védelem, védője pedig a terheltnek van, ennek kötelező eseteit ld. Be. 46.§. A pótmagánvádló nem terhelt, ő épphogy a másik oldalon áll, neki képviselő kell, kivéve, ha maga is szakvizsgázott jogász, ahogy nagyon helyesen írtad :)
A terhelt összefoglaló megnevezés, a pácienst a büntetőeljárás bármely szakaszában lehet így nevezni. A feljelentett valóban az, akit feljelentettek. Gyanúsított az első gyanúsítotti kihallgatást, vagyis az alapos gyanú közlését követően lesz vkiből. Vádlott - akivel szemben az ügyész vádIRATOT, a pótmagánvádló vádindítványt nyújtott be. Elítélt - akinek bűnösségét a bíróság megállapította és vele szemben büntetést szabott ki/intézkedést alkalmazott. Az elkövető nem igazán eljárásjogi kategória.

Üdv: Juci

Igaza van Jucinak, hogy az elkövető nem igazán eljárásjogi kategória.
A törvény eredeti verziójának megalkotásánál különösen figyeltek arra, hogy ne kerüljön be ez a szó és helyette terheltként nevezték az illetőt. Persze az utólagos toldozgatás-foldozgatás következtében (ld. még a hatálybalépés előtt x.szer módosult)a nyomozás megszüntetési okok közé sikerült odaírni, hogy "ha az elkövető meghalt" és ezt a többi "eljárást megakasztó aktusnál" is átvette a tv.

sziasztok
a kötelező védelem esetei (nézzetek utána a hatályosság kedvéért)

1. a Be. 46. §-ában rögzített esetekben
2. a Be. 242.§-ban rögzített esetekben
3. a másodfokú bíróság előtti tárgyaláson, ha a védelem egyébként kötelező (Be. 364.§ /2/ bekezdés)
4. fiatalkorú elleni eljárásban (Be. 450.§)
5. bíróság elé állítás esetén (522.§)
6. távollévő terhelttel szembeni eljárásnál (Be. 530.§ /1/ bekezdés)
7. tárgyalásról lemondás esetén (536.§ /1/ bekezdés)
8. biztosíték letétele esetén (586.§ /6/ bekezdés)

Mónika

Sziasztok!
Nekem is lenne kérdésem:

1. mikor nem büntethető a magántitoksértés?
ez a jó válasz?
a.)ha a tettes nem olyan személy aki a foglalkozását gyakorolva, vagy közmegbízatást teljesítve követi el.
b.) ha nem szándékosan követi el
c.) magánindítvány hiánya esetén ???

2. életkori határok a különös részben?

Előre is köszönöm a segítséget!!!

Vera

1c
2. szexuális bcs korhatáraira gondol (erőszak min eset, megrontás)

köszönöm a választ!!!

Vera

2. A nemi erkölcs elleni bcs-k mellett pirospontért el lehet még mondani, hogy a személyi szabadság megsértésének, emberkereskedelemnek minősített esete a 18., emberölésnek a 14. életévét be nem töltött személy sérelmére történő elkövetés - ez utóbbi miatt esett úgy, hogy amikor az újszülött megölése c. bcs-t kivették a Btk-ból, ugyanazon cselekmény privilegizált eset helyett egyből minősítetté avanzsált.
Életkor szempontjából nemi erkölcs ellenieknél játszik még a tiltott pornográf felvétellel v.élés, üzletszerű kéjelgés elősegítése, kerítés, egyéb kategóriában a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, kiskorú veszélyeztetése, kábszerrel v.élés.

Köszi a válaszokat dr.Juci, Kondidori, Moneszka!

Látom, még mindig nagyon oda kell figyelnem, hogy ne keverjem a dolgokat, mint a régi kulfoldi humorista a magyar felfüggeszteni és felakasztani szavakat...pedig 21-én megyek írásbelizni, azután szóbelizni...
Azóta belebotlottam a be 54-56. kérdéseiBE, itt az Nbj és 2003 CXXX. megnevezésű társába. Nem találtam ezekről egy GYIK kérdést sem. Foglalkozzam ezzel egyáltalán? Mi az, ami itt fontos?
Remélem, legközelebb már valami okosságot is meg tudok osztani veletek.
Üdv, Ne

Sziasztok!

Megtaláltam a be-ben saját kérdésemre a választ: 43. § (1) (dr. Juci is megírta már)
terhelt = akivel szemben be-t folytatnak, ugyanő gyanusított - a nyomozás során,
vádlott - a bírósági eljárás során,
elítélt - büntetés / megrovás, próbára bocsátás vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után.
Tehát ha pl. fellebbezett, akkor a (nem jogerős) ítélet után is csak vádlott. Nagyon kezdek belejönni. Remélem, örömet szereztem valakinek.
Üdv, Ne

Sziasztok! Ki van itt?
Ki tudja, hogy
1- a 188. § (2) b) -nél miért lép be a kettőnél több ember halálát okozva a halálos tömegszerencsétlenséget okozva - kitétel mellé? Mit jelent önmagában a halálos tömegszerencsétlenség? Ott hányan halnak meg? Hol van ez leírva?
2- Hol találom a szeszesital-fogyasztás idejének és ismétlődésének jelentőségét?
3- Tényleg, mi a lényegi különbség a btk és szabs közötti megítélése között? A btk-ban nemcsak a szeszes italra utal.Egyébként aki engedély nélkül vezet gépjárművet azt megbüntethetik 100 eFt-ra, eltilthatják a járművezetéstől és még + helyszíni bírságot is kiszabhatnak? Vagy a 100 eFt az már a helyszíni bírság lehetséges legmagasabb összege?
Kösz, Ne

Ebből az első kérdésre tudok válaszolni fejből: Sinku Pálhoz jártam bj szemináriumra. A tömegszerencsétlenségben legalább 10 ember megsérül, halálos tömegszerencsétlenségnél legalább 1 közülük meghal, minősített eset (a második bekezdés), ha kettőnél többen halnak meg. Szerintem bírói gyakorlat.

1. Tömegszerencsétlenség, amikor legalább 1 ember súlyos testi sérülést, nagyobb számú, legalább 9 személy legalább könnyű testi sértést szenved.

Halálos tömegszerencsétlenség, amikor legalább 1 ember meghalt és legalább 9 más személy megsérült.

sok ember - legalább 6 ember életét veszélyezteti

2.Alkoholértékek:

• 0,30 ezrelék alatt: negatív;
• 0,3-0,50 ezrelék között: ivott, de alkoholosan nem befolyásolt;
• 0,51-0,80 ezrelék között: igen enyhe;
• 0,81-1,50 ezrelék között: enyhe;
• 1,51-2,50 ezrelék között: közepes;
• 2,51-3,50 ezrelék között: súlyos;
• 3,51 ezrelék felett: igen súlyos fokú az alkoholos befolyásoltság.

Az alkoholos befolyásoltság mértékét emeli, időtartamát meghosszabbítja a pótlólagos alkoholfogyasztás, az ún. ráivás. A ráivás bizonyítására szolgál a kettős vérvétel vagy az egy időben történő vér- és vizeletvétel.
A posztalkoholos állapotban körültekintően kell vizsgálni, hogy az elkövető szubjektív érezhette-e a vezetés során az alkoholos befolyásoltságot, és annak tüneteit képes lehetett-e felismerni. Ha igen, a bűncselekmény megállapítható..