Szakvizsga - "A " rész (polgár)

Sziasztok! Ma voltam anyagiból, a kérdésem egyike volt azoknak, ami fent van a webatun, azért leírom:

• felperes édesapja és alperes 5 éve ingatlan adásvételit kötöttek, amely szerint eladta alperesnek az ingatlanát 1.000.000.- ért úgy, hogy 750.000.-t azonnal kifizetett, a maradékot 15.000.- Ft jával vállalta fizetni. Nem is volt gond, fizetett egy darabig, aztán apuka meghalt és onnantól alperes se fizetett. Felperes keresetet indított a fennmaradó 70.000 és kamatai megfizetése iránt, alperes pedig elismerte, de azzal védekezett, hogy az ingatlan ócska, felújításra szorul, ezért max 800.000.- t ér. Az ingatlanforgalmi szakértő megállapította, hogy a szerződéskori értéke 900.000.-, a jelenkori meg 1.000.000.

I. fok helyt adott a kereseti kérelemnek, hivatkozott arra, hogy a megtámadással alperes elkésett, meg arra, hogy nincs semmi különbség az ingatlan értékek közt, mivel a jelenlegi értéke is 1 millió, ezért szóba se jöhet feltűnően nagy értékkülönbség.
Hozzon másodfokú határozatot!
Én helybenhagytam, mert igaza van az elsőfoknak, csak az indokolását egészítettem ki, vagyis pontosítottam, mert egyrészt tényleg kifolyt a megtámadási időből, másrészt pedig nem a jelenkori, hanem a szerződéskori forgalmi értéket kellett volna figyelembe venni, ami 10%-os különbséget eredményez, ami tényleg nem lehet alapja a feltűnően nagy értékkülönbség megállapításának. Illetve szerintem annyiban feleslegesen folytatott le bizonyítást az első fok, hogy ha megállapítja a megtámadás elkésettségét, akkor már dönthetett volna érdemben, nem kellett volna még szakértőt is egy csomó pénzért perbevezetnie.

Szerintetek?

Sziasztok!

Nálam okosabbaktól szeretnék segítséget kérni az alábbi írásbeli megoldásában:

A felperes megvásárolta a II. r. alperes a földingatlanát a rajta lévő épületekkel és az ott álló, részben elbontott épületrészekkel együtt. A vételár kifizetése után a felperes birtokba lépett, a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A felperes ezt követően a még álló, romos gazdasági épületet részben lebontotta.

A adásvételt megelőzően két évvel az I. r. alperes megvásárolta a II. r. alperestől a föld területén lévő istállót, illetve annak anyagát bontásra. A bontást megkezdte, de jelentős épületmaradványok még ott maradtak, vagyis a bontást nem fejezte be. Amikor az I. r. alperes észlelte mindezt, kérte az anyagok kiadását. Ettől a felperes elzárkózott.

Ezután az I. r. alperes elszállított a felperes tudta nélkül 100.000 forint értékű bontási anyagot.

Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte és azzal védekezett, hogy ő az elvitt anyagot korábban már megvette és csak személyes problémái miatt nem tudta elszállítani. Amúgy jelezte, hogy azokat időközben továbbadta.

A bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indoklása szerint a I.r. alperes azt a bontási anyagot szállította el, melyet az általa megvásárolt épületrészből nyertek ki, így a saját tulajdonát vitte el, azzal jogosan rendelkezett.

A felperes fellebbezést nyújtott be.

Írjon másodfokú ítéletet

Légyszi légyszi írjatok valami okosat, élet-halál.
Előre is köszönöm

Maci13, mit kért a felperes pontosan a kereseti kérelmében?

Felperes követelése jogos. Ő az ingatlannal tulajdont szerzett a földön emelt épületen is. A korábbi tulajdonossal kötött szerződése I. r alperesnek csak kötelmi hatályú, mert a tulajdonjogot nem szerezte meg a bontási anyagon. A 100 000 forintot ki kell fizetnie felperesnek.

Köszi mindenkinek, a felperes azt kérte a keresetében, hogy a bíróság kötelezze az I. r. alperest az elvitt bontási anyagok visszaszolgáltatására, vagy a 100.000 forint megfizetésére. Amúgy írta már vki esetleg ezt a feladatot?

Egész biztos, hogy írta már más is. A korábban szakvizsgázottak ezrei olvassák nap mint nap ezt a rovatot, úgyhogy szerintem sokan fognak jelentkezni, hogy én is, én is ezt húztam. :)

Uh, köszönöm, ezer hála a gyors válaszért:-)

Guba, én azt írtam, hogy I. r. alperes nem szerzett tulajdonjogot, mert nem jegyeztette be a tuljogát az ing. nyilvántartásba. Így a felperes szerzett tulajdonjogot, így követelése jogos. Erre tekintettel az I. fokú határozatot megváltoztattam, és köteleztem az I. r. alperest a 100.000 forint megfizetésére. Szóval ennyi, csak nem konyhanyelven. Tudnál esetleg segíteni abban, hogy szted mivel kellene a szóbelin kiegészíteni? Előre is ezer hála:-)

Ha bontásra vette meg az istállót, akkor nem azért nem szerzett tulajdont mert nem jegyeztette be, hanem azért, mert nem bontotta el az anyagot. Egyébként szerintem jó.

Sziasztok!

Ez volt a feladatom.

716-os feladat:

A gyermekét egyedül nevelő felperes a lakóhelye szerinti A-i Városi Bíróságon keresetlevelet nyújtott be alperes ellen gyermektartásdíj megállapítása iránt.
Az alperes kérte a keresetlevél áttételét a munkahelye szerinti B-i Városi Bírósághoz.
Az A-i Városi Bíróság a felek meghallgatása után és a személyi igazolványok adatai alapján megállapította, hogy a felperes gyermekével a városi bíróság illetékességi területén lakik, míg az alperes munkahelye a B-i Városi Bíróság illetékességi területén van.
Az A-i Városi Bíróság a fentieket követően végzésével a keresetlevelet áttenni rendelte a B-i Városi Bíróság hoz.

Feladat:
Készítsen felperesi fellebbezést!

Érdemi hozzászólások?

A A-i Városi Bíróság határozata eljárási szabályt sért az alábbi okok miatt.
A Pp. 29.§ (3) bekezdése az általános illetékességi szabályok körében értelmezhető. Tehát, amennyiben a felperes az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt indít pert, az alperes legkésőbb az első tárgyaláson kérheti a per munkahelye szerint illetékes bírósághoz történő áttételét, amennyiben a munkahelye nem azonos a lakóhelyével.
Perbeli esetben azonban nem az általános illetékességi szabályokra hivatkozással indított pert felperes, hanem a Pp. 31.§-án keresztül a Pp. 34.§ (1) bekezdésében foglalt lehetőséggel élt, amely szerint tartásra kötelezés iránti per az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható.
Ebben az esetben a Pp. 29.§ (3) bekezdése szerinti illetékesség nem alkalmazható.

Guba, esetleg ha lesz egy kis időd, ezt kifejtenéd nekem pontosabban?!

A bontási anyagot vásárló vevő nem ingatlant vásárolt, hanem ingót (bontott anyagot) így a tulajdonjogát sem kell bejegyezni. Viszont az ingóság tulajdonjogának a megszerzéséhez is szükséges a szerződésen kívül a birtokbavétel. A bontott anyagon ez praktikusan az elszállítással történhetett volna meg - de nem történt. Így a vevő nem szerzett tulajdonjogot a bontott anyagon, hanem kötelmi jellegű igénye volt rá, hogy megszerezze. Azonban a második vevő valóban az ingatlant vásárolta meg a tartozékaival együtt. A tulajdonjogát bejegyezték, tehát ő tényleg tulajdont szerzett. Amikor az előbbi vevő elszállította az anyagot, akkor az már a második vevőé volt, így vagy vissza kell szolgáltatnia, vagy az árát kell kifizetnie.

(Az anyag vevője az eladójától követelheti a szerződésszegéssel - a másodszori eladással - okozott kára megtérítését.)

Nagyon köszönöm a gyors választ:-)

Sziasztok!

Kérdezném azokat a fórumozókat, akik túl vannak ezen a szörnyűségen - mármint az A részen - ,hogy vizsgán kérdezik azokat a szerződéses formákat, amelyekkel a tételsor nem foglalkozik? Gondolok itt a szállítási szd., közüzemi szd., mezőgazdasági termékértékesítési szd., letét, fuvarozás...sorolhatnám még....

Sziasztok!

Nem tudja valaki, hogy a webatus oldal miért nem működik?

Jön valaki a május 9-ei héten ebből a részből?

Köszi!

Mert átköltözött a www.jogiszaki.hu-ra

Nagyon köszönöm a választ, kondidori!

Valaki meg tudná nekem mondani, az áttételt elrendelő végzésben a fellebbezés illetékéről hogyan rendelkeznek? Mivel a fellebbezés illetékmentes...
Köszönöm.

Mivel illetékmentes, ezért nem is teszel említést róla a rendelkező részben. Az indokolásod végére odaírod, hogy mivel az Itv. xx §-a alapján a fell. illmentes, ezért annak viseléséről a bíróság nem rendelkezett. (II. fokú ügyvédi költséget tehetsz be esetleg...)

Köszönöm, irodai utasítás. Én arra lettem volna kíváncsi, mit ír a bíróság az áttételt elrendelő végzésben a fellebbezés illetékéről....

Sziasztok!

tudnátok abban segíteni, hogy Rt-nél az alaptőke emelés, illetve leszállítás hogyan is működik a gyakorlatban? előre is köszi, L

Libertin!

ezt nézd meg:
http://cegvezetes.cegnet.hu/…es-szabalyai

Kondidori, köszönöm szépen a segítséged!

de hosszú ez a Vht.! - 254 §

törvényből vagy szakvizsga könyvből jobb ezt tanulni?

Kengyel-féle Pp. könyvből tűnik legjobbnak (tanulás szempontjából) ez a Vht....ti hogy látjátok?