Szakvizsga - "A " rész (polgár)

Egyik egyik ismerősömtől sem kérdeztek olyan szerződéstípust, ami nem szerepel a tételben, egyébként nem is úgy kérdeznek, hogy most a szerződésről beszélj, teljesen más jellegű a vizsga, úgyhogy nyugodtan kihagyhatod azokat a szerződéseket és koncentrálj a lényegesebbekre....

kivették a PSZÁF-ot
helyére betették ÁSZ-t

megnyirbálták végelszámolási eljárást is

cenzorok átnézik-e új tételsort

nem biztos...

Sziasztok,

az utóbbi 4-5 hónapon belül történt olyan érdemi módosítás a gazdasági jogban, amit érdemes megjegyezni?

Más: olvasgattam a végrehajtást és a könyv vége felé egy csomót magyaráz a végrehajtói meg egyéb díjakról tökéletes részletességgel. Szerintetek érdemes ezt tanulni? Mert szerintem tökéletesen értelmetlen részletesen bemagolni, mikor, mekkora összegnél mennyi jár a végrehajtónak..

köszi, L

nikzsuzs, köszönöm szépen! Első szakvizsgám lesz, így nagyon nincs még képem arra vonatkozóan, hogy mire számíthatok...

Libertin, szerintem aki nem foglalkozik nap, mint nap végrehajtási előlegfelhívások ellenőrzésével, annak gőze sincs ezekről a pontos összegekről. Én max. annyit jegyeznék, hogy mi jár (költségátalány, munkadíj, készkiadás, jutalék sikeres vh esetén) és ennyi.

Sziasztok!

Légyszi, küldjétek át nekem a PK 265-öt.

Előre is nagyon köszönöm!

PK 265. szám

Az ingatlannyilvántartási térképen ábrázolt határvonal természetbeni helyének meghatározása és a határvonallal kapcsolatos sérelmek orvoslása

1. Ha vitássá válik a szomszédos földrészletek közötti határvonal természetbeni helye, azt a bíróságnak az ingatlannyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak megfelelően kell meghatároznia.
2. Ha az ingatlan tulajdonosa az érvényben levő ingatlannyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat tartja sérelmesnek, a szomszédos ingatlan tulajdonosa által el nem ismert igényét a bíróság előtt keresettel érvényesítheti. Bírósági döntésnek azonban csak akkor van helye, ha a földhivatali eljárásban a sérelem nem orvosolható, illetőleg az orvoslást eredménytelenül kísérelték meg.
3. Ha az ingatlannyilvántartási térképen ábrázolt és a valóságos tulajdoni viszonyoknak egyébként megfelelő határvonal a természetben csak az un. földmérési hibahatáron (megengedett eltérésen) belül tűzhető ki, a bíróságnak kell megállapítania a határvonal helyét és ennek megfelelően kell rendeznie a felek birtoklási viszonyait, megállapítva az esetleges birtokháborítás elkövetését is.
4. A helyes térképi határvonalnak a bíróság által történő megállapításához nincs szükség az építésügyi hatóság telekalakítási engedélyére. Ez csak akkor szükséges, ha a bíróság a valóságos térképi határt kívánja megváltoztatni valamely területrésznek - érvényes tulajdonszerzési jogcímen - az egyik szomszédos földrészletből a másikhoz csatolásával.
5. Az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Iny. tvr.) 35. §-a elrendelte az egységes ingatlannyilvántartás szerkesztését. Egyebek mellett kimondta, hogy a szerkesztés során az ingatlanokra vonatkozó jogoknál, tényeknél a telekkönyvi, a földrészlet adatainál és térképi ábrázolásnál pedig a földnyilvántartási, valamint a földmérési adatokból kell kiindulni. Az észlelt eltéréseket a helyszíni állapot felmérésével, illetőleg az érdekeltek meghallgatásával kell rendezni.

A szerkesztés megkezdésének előfeltétele volt, hogy rendelkezésre álljon a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Ft.) az 51/1979. (XII. 20.) MT rendelettel módosított 5. §-ában foglaltaknak megfelelően elkészített földmérési alaptérkép. Ennek a nyilvántartási példánya - az ingatlannyilvántartási térkép (a továbbiakban: nyilvántartási térkép) - szolgál az ingatlannyilvántartás céljára [Iny. tvr. 9. § (4) bekezdés]. A földmérési alaptérkép kötelező alapja az ingatlannyilvántartásnak (állami földnyilvántartásnak és telekkönyvnek), továbbá minden olyan tevékenységnek és eljárásnak, amely a térképi ábrázolással, a területnagysággal, a koordinátás azonosítók meghatározásával vagy a helyrajzi számozással kapcsolatos [Ft. 5. § (3) bekezdés]. A földmérési alaptérkép a tartalmat mérethelyesen, valósághűen ábrázolja és hitelesen tanúsítja [Ft. 5. § (2) bek.].
Az ingatlannyilvántartás érvényessé válásával az alapjául szolgáló nyilvántartási térkép is érvénybe lép. Ezért mindazokban a jogvitákban, amelyeknek a tárgya a felek által birtokolt szomszédos földrészletek közötti határvonal természetbeni helye, a bíróságnak ezt a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak megfelelően kell meghatároznia.
Ennek érdekében a bíróság akkor jár el helyesen, ha a kirendelt igazságügyi földmérő szakértő feladatává teszi annak kellő részletességgel elkészített vázrajzon történő szemléltetését is, hogy hol tűzhető ki a természetben a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak megfelelő határvonal, megjelölve annak azokat a kellően rögzített kitűzési pontjait, amelyek ismeretében a határvonal utóbb - szakértő bevonása nélkül is kitűzhető.

II. Az egységes ingatlannyilvántartás egyik fontos alapelvét fogalmazza meg az Iny. tvr. 2. §-nak (1) bekezdése, amely szerint az ingatlannyilvántartás - ha jogszabály kivételt nem tesz - hitelesen tanúsítja a bejegyzett jogok és tények mellett a feltüntetett adatok, így a földrészletek határvonalára vonatkozó adatok fennállását is. Ez az alapelv szolgálja egyebek mellett - a tulajdoni és használati viszonyok védelmét, továbbá az ingatlanforgalom biztonságát. Fontos érdek fűződik ezért ahhoz, hogy a bíróságok is elősegítsék az ingatlannyilvántartás alapjául is szolgáló nyilvántartási térkép adatainak minél pontosabbá tételét, így adva jogvédelmet azoknak, akiket jogsérelem ért a nyilvántartási térkép téves adata miatt.
Az ingatlannyilvántartás szerkesztése során hozott határozat ellen az érdekeltek az Iny. tvr. VI. fejezetében (23-32. §-ok) szabályozott jogorvoslattal élhettek, illetőleg élhetnek [Iny. tvr. 42. § (4) bekezdés). A járási földhivatal határozata ellen tehát a megyei földhivatalhoz (Budapesten a Fővárosi Földhivatalhoz) lehet fellebbezni, a jogok és tények bejegyzése tárgyában hozott megyei (fővárosi) földhivatali határozat megváltoztatása iránt pedig az ingatlan fekvése szerint illetékes járásbíróságnál (kerületi bíróságnál) lehet kérelmet előterjeszteni, amely bíróság a kérelem felöl tárgyaláson kívül - az Iny. tvr-ben foglalt eltérésekkel - a polgári nemperes eljárás szabályai szerint határoz. Az első fokú bíróság végzése elleni fellebbezésre és a fellebbezési eljárásra - meghatározott eltéréssel - ugyancsak a polgári nemperes eljárás szabályai az irányadók (Iny. tvr. 23-29. §).
Az ingatlannyilvántartás átalakítása során hozott határozat ellen is az érdekeltek az ingatlannyilvántartási jogszabályok szerinti jogorvoslattal élhetnek [27/1980. (XI. 9.) MÉM rendelet 7. § (3) bekezdés].
Az említett rendelkezések tehát csak a jogok és tények bejegyzése tárgyában hozott megyei (fővárosi) földhivatali határozat ellen teszik lehetővé a nemperes eljárás szabályaihoz igazodó bírósági út igénybevételét. Ezzel összhangban rendelkezik a bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatokról szóló 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet akként, hogy a bíróság által felülvizsgálható az ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről szóló, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító földhivatali határozat [1. § (1) bekezdés 16. pont]. Ezek az eljárások azonban nem szükségképpen vezetnek a szomszédos ingatlanok (földrészletek) határvonalával kapcsolatos viták rendezésére.
Az ingatlannyilvántartás szerkesztésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből is következik, hogy a szerkesztés nem járhat a tulajdonos vagy más jogosult korábban szerzett jogainak a sérelmével. Az ingatlannyilvántartás átalakításáról szóló 27/1980. (XI. 9.) MÉM rendelet 3. §-a is kimondja, hogy az ingatlanok helyrajzi számának, területének és egyéb adatainak megváltoztatása az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogokat és tényeket nem érintheti. A 4/1980. (I. 25.) MÉM rendelet 3. §-nak (6) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén a járási földhivatal a földmérési alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor hivatalból is kijavíthatja. Nincs tehát jogszabályi akadálya annak, hogy ugyanezt a járási földhivatal a sérelmet szenvedett fél kérelmére vagy a bíróság jelzésére tegye meg.
Abban az esetben, ha a jogsérelem az említett földhivatali eljárásban nem orvosolható, illetőleg azt nem orvosolják, az érdekelt fél nem zárható el attól, hogy igényét a szomszédos ingatlan tulajdonosával szemben keresettel a bíróság előtt érvényesítse. Nyilvánvaló, hogy a nyilvántartási térkép esetleges hibája a bejegyzett jog sérelmével jár. A tulajdonjogból eredő birtoklási jog terjedelme ugyanis minden esetben annak a földrészletnek a határvonalához igazodik, amelyet a nyilvántartási térképen a valóságos tulajdoni viszonyoknak megfelelően feltüntetett határvonalak határoznak meg. Ha az ingatlan tulajdonosa sérelmesnek tartja az érvényben levő nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat, a bíróság előtt érvényesítheti a szomszédos ingatlan tulajdonosa által el nem ismert igényét.
Az igény tárgyában azonban a bíróság csak akkor dönthet, ha a földhivatali eljárásban a sérelem nem orvosolható, illetőleg az orvoslást eredménytelenül kísérelték meg. Ezért - amennyiben a földhivatali eljárásban való orvoslás egyáltalán szóba jöhet - le kell folytatni az említett földhivatali eljárást, és meg kell várni annak jogerős befejezését.
Az említett kereset alapján indult perben a sérelmet állító felet terheli annak bizonyítása, hogy az ingatlannyilvántartási térkép hibás, továbbá hogy annak hibája miatt öt jogsérelem érte, amely a földhivatali eljárásban nem volt orvosolható [Pp. 164. § (1) bekezdés].

III. A nyilvántartási térképen a valóságos tulajdoni viszonyoknak megfelelően ábrázolt határvonal a természetben nem mindig tűzhető ki teljes pontossággal, hanem csak az ún. földmérési hibahatáron (megengedett eltérésen) belül. Ilyen esetben - igazságügyi földmérési szakértő szakvéleményének beszerzése után - a bíróságnak kell megállapítania, hogy a természetben hol húzódik a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalnak leginkább megfelelő határvonal.
A szakértő feladatává kell tenni azoknak a kitűzési nehézségeknek a feltárását is, amelyek indokolttá teszik a megengedett eltérés figyelembevételét. Ennek ismeretében kell a bíróságnak megállapítania a határvonal természetbeni helyét olyan módon, hogy az - szakértő bevonása nélkül is - bármikor kitűzhető legyen. Ennek érdekében a bíróságnak a határozatában szabatosan meg kell állapítania a határvonal - s egyben a birtokba adni rendelt területrész - kitűzési pontjait.
Ha a perben bizonyítják, hogy a jogvitát megelőzően kialakult békés birtokállapotnak megfelelő határvonal a természetben a szóban levő földmérési hibahatáron belül van, ezt a határvonalat kell olyannak tekinteni mint amely megegyezik a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonallal. Ehhez képest kell eldönteni, hogy a szomszédos ingatlanok birtokosai követtek-e el egymás sérelmére birtokháborítást. A békés birtoklásban megzavart fél jogszerű birtoklását ugyanis védelmezni kell, erre alapítottan a megengedett eltérésen belüli birtoklási határvonal önkényes megváltoztatása is birtokháborításnak minősül. A sérelmet szenvedett félnek ezért birtokvédelmet kell adni, elrendelve a megzavart birtokállapot helyreállítását [Ptk. 192. § (3) bekezdés, Ptk. 188. § (1) bekezdés].

IV. Ahhoz, hogy a bíróság megállapítsa a helyes térképi határvonalat, nincs szükség az építésügyi hatóság engedélyére. A bíróság ugyanis a határozatában a helyes térképi határvonalat határozza meg, s ennek megfelelően rendezi az érdekelt felek birtokviszonyait úgy, hogy az többé nem tehető vitassa [Pp. 229. § (1) bekezdés].
Építésügyi hatósági engedély beszerzésére csak akkor van szükség, ha a nyilvántartási térképen ábrázolt határvonal megváltoztatásának bírósági határozattal történő elrendelése azon alapul, hogy a szomszédos ingatlanok közös határvonala mentén - érvényes tulajdonszerzési jogcímen - meghatározott területrészt kell az egyik szomszédos földrészletből a másikhoz átcsatolni. Ilyenkor ezért először a helyes térképi határvonalat kell megállapítani, és ehhez képest kell dönteni a vitás területrész tulajdonjogát, illetőleg birtoka iránt előterjesztett kereseti vagy viszontkereseti kérelemről.
A bíróságnak minden olyan határozatát, amellyel a helyes térképi határvonalat állapítja meg, az igazságügyi földmérési szakértő által készített kitűzési vázlattal, mérési és területszámítási munkarészekkel együtt meg kell küldenie a területileg illetékes megyei (fővárosi) földhivatalnak. Csak így biztosítható ugyanis az, hogy a bírósági határozattal megállapított határvonaltól - annak későbbi kitűzésekor - a földmérő szerv se térjen el [4/1980. (I. 25.) MÉM rendelet 4. § (4) bekezdés].
[Jelen állásfoglalás eredeti száma PK 430. (Bírósági Határozatok 1983. évi 5. szám); az átszámozást a PK 444. számú állásfoglalás (1985. VI. 13.; Bírósági Határozatok 1985. évi 8. szám) rendelte el.]

Kedves hunfrakk és kondidori!

Nagyon szépen köszönöm a gyors válaszokat!

Szép estét!

Sziasztok!

A kisajátításból van valakinek rövidített anyaga? Ha igen, írjátok meg az e-mail címeteket és arra átküldöm az elérhetőségemet. Köszi!

http://cegvezetes.cegnet.hu/…uj-szabalyai

Pp. 708. feladat

Örökhagyó öröklési szerződést köt 2001. februárjában. Az öröklési szerződés megszüntetése iránt pert indít 2001. október 5-én, október 12-én végrendelkezik, majd október 22-én meghal.

A perbe jogutódjaként belép a végrendeleti örökös.

Az örökhagyó a végrendeletben leírja, hogy őt a végrendeleti örököse tartja, gondozza, ápolja, ezért hagyja rá mindenét.

A közjegyző ideiglenes hatállyal a szerződéses örökösnek átadja a hagyatékot, a végrendeleti örököst pedig felhívja, hogy igényét peres úton érvényesítheti.

A végrendeleti örökös pert indít a végrendelet érvényességének megállapítása iránt.

Az alperes - a szerződéses örökös - kéri a kereset elutasítását, mert a Ptk. szerint érvényesen nem rendelkezhet az örökhagyó arról a vagyonról, amit öröklési szerződéssel lekötött.

A bíróság a tárgyalást az öröklési szerződés megszüntetése iránt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig felfüggeszti.

A felperes fellebbez.

Hozzon másodfokú határozatot.

Tomi27!

Megoldás: 1986.328 BH.

Köszi!

Nekem is meglett.
Persze, nem ezt írtam, de így ennek tükrében már értem.

Azzal vigasztalom magam, hogy a megoldásra az egyik ügyvéd és az ő bíró ismerőse sem jött rá. De ettől még nekem kell holnap odaállnom.

tomi 27!

Annyi még, hogy noha a bírók ilyenkor lazán hat.kiv. helyező végzést hoznak, valójában megváltoztatót kell hozni. (Nekem uez a feladatom volt és mivel az ügyvédi irodában ált. mindig hat.kiv. helyezőt láttam ilyen ügyeknél, én is azt írtam, de a cenzor azt mondta, hogy ez egy hibás bírósági gyakorlat és valójában megváltoztatót kell hozni.)

Ha megváltoztatót írsz, akkor a pereket egyesíteni kell. Itt fennakadtam azon, hogy a végrendelet érvényessége iránti perhez tudom-e egyesíteni a másikat? A feladatban nagyon kevés az adat. Az is lehet, hogy pertárgyérték miatt nem is ugyanolyan hatáskörű bíróságok előtt van a kettő. A megszüntetés iránt hamarabb indult.

Ráadásul ami miatt egyesíteni kell, az előkérdés, hogy lehet-e felperes a jogutód, az a feladat szerint már eldőlt.

Persze, lehet, hogy én lihegem túl már ezt az egészet.

Kondidori, neked nagyon köszönöm a segítségedet.

Tomi 27!

Nem kell egyesítést írnod a (megváltoztató) végzésbe, mert a II. fok nem egyesítheti az ügyeket. Ennek magyarázata az, hogy csak az a bíróság egyesíthet ügyet (a saját ügyéhez), mely előtt a (saját) ügy folyamatban van. Véleményem szerint ilyenkor a II. fok végzésében maximum csak "útmutatót" ad az I. foknak az egyesítéshez.

Szia!

Nem az egyesítésre gondoltam.
Hanem a rendelkező rész legyen az, hogy a felfüggesztő végzést megváltoztatja és a per folytatását rendeli el. (Itt szoktak úgy rendelkezni a bírók gyakran, hogy a felfügg. vézést hatályon kívül helyezi és a per folytatását rendeli el)
Az egyesítést csak iránymutatásként irtam bele az indokolásba. Igaza van "irodai utasításnak" a 2.fok nem egyesíthet.

(Nekem 4-es lett, csak ezzel megváltoztat-hat.kiv-vel volt gondja a cenzornak. De elmondtam neki, hogy mivel a döntéshez szükséges minden adattal rendelkezik a 2.fok ezért azt gondolnám, hogy megváltoztató végzést hoz, de mivel a gyakorlati tapasztalataim mást mutattak, ezért irtam hat.kivet. Ezt elfogadta, aztán 4-est adott a feladatra)

Köszönöm nektek a válaszokat és a segítségét!

Minden tiszteletem azé, aki átmegy ezen a vizsgán!

Most én kérnék egy kis segítséget, mert van egy kis vitám egy vhajtóval és most már kezdek kételkedni?

• Van egy per, amiben az elsőfokú határozatot a 2.f megváltoztatja, majd az LB hatályon kívül helyezi a 2.f-ú döntést az 1. f-t hatályában fenntartja.
• Mikor áll be a jogerő? Honnan számít a teljesítési határidő?

Kedves Sorstársak!

Túl vagyok az "A" részen!
Tekintettel arra, hogy a fórum sokat segített nekem a felkészülés alatt megosztom én is a tapasztalataimat.

ÍRÁSBELI:
Szerencsére olyan feladatot kaptam, ami fenn van a webatun 413-as jogeset.

"KZ nyíregyházi lakos barátja autójával Budapestre utazik. A zebrán áthaladó gyalogosokat ugyan észleli, azonban hiába lép a fékre, elüti HT-t.

HT (felperes) pert indít 500.000 forint vagyoni és 200.000 forint nem vagyoni kára megtérítése iránt. KZ (alperes) előadja, hogy az autót barátjától kérte kölcsön, aminek fékhibája volt, és amiről ő nem tudott. Ráadásul felperes féktávolságon belül lépett az autó elé, így megállni nem tudott.
Alperes bizonyítást indítványozott, a bíróság azonban bizonyítást csak a vagyoni és nem vagyoni kártérítés összegére nézve folytatott le.
Felperes II. rendű alperesként perbe vonta az autó tulajdonosát is, és kérte alperesek egyetemleges marasztalását.

A bíróság első fokon az alábbi döntést hozta:
Első rendű alperest 500.000 forint vagyoni és 200.000 forint nem vagyoni kár és a perköltség megtérítésére kötelezte, míg II. rendű alperest mentesítette minden alól.
Indoklásában előadta, hogy a fék hiba objektív felelősség körébe tartozik, így I. rendű alperes a Ptk. 345. § alapján tartozik felelősséggel.

Felperes fellebbezett, és kérte az alperesek egyetemleges marasztalását, I. rendű alperes is fellebbezett és kérte II. rendű alperes marasztalását. II. rendű alperes az ítélet helyben hagyását kérte.

Másodfokú határozatot kellett hozni.

Megoldás:

Az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kell helyezni, és új eljárás lefolytatására kell az első fokú bíróságot kötelezni.

A bírói gyakorlat szerint a veszélyes tevékenység folytatója az, aki a veszélyes üzemet fenntartja, tartósan üzemelteti. Azaz II. rendű alperes, mint üzemben tartó felelőssége nem száll át, ha csak ideiglenesen adja át a járművet. (Ptk. kommentár), így felelőssége a Ptk. 345.§ alapján megállapítható.
A bírói gyakorlat szerint, ha a veszélyes üzem üzembentartója elválik a közvetlen károkozótól, az üzembentartó a Ptk. 345.§ alapján, míg a károkozó (I. rendű alperes) az általános felelősségi szabályok - Ptk 339.§ - szerint egyetemlegesen felelhet a károsulttal szemben.
A bizonyítás nem mellőzhető a fékhiba, a féktávolságon belüli kilépés vonatkozásában, hiszen I. rendű alperesnek lehetőséget kellett volna adni a bizonyításra (339.§ alapján kimentési lehetőség).
Az I. fokú bíróság nem vizsgálta ki az üzembentartó, ezért a felelősségi formát sem alkalmazta megfelelően.
A bizonyítási eljárás nagymértékű kiegészítésére van szükség, ezért a Pp. 252.§ (3) bekezdés alapján végzéssel hatályon kívül kell helyezni az I. fok ítéletét.

(PK 38!)"

Polgár anyagiból csak kb 5-6-an írtunk, abból 4-en ismétlősök voltak. A legtöbben bünti anyagiból, ill. gt.-ből írtak. PP, Be csak elvétve.
Sok idő elmegy az adminisztrációval az elején. (ekkor mondják meg azt is, hogy hol szóbelizel) Főleg annak rossz, aki a végén húz, mint én is. (Témakörönként van a húzás, büntivel indítanak) 10 óra előtt pár perccel kaptam meg a feladatot.

Előttem kihúzták még a 401, 405, és a 410-est is.

Szóbeli:

OIT szimpatikus bizottság volt, 2 középkorú úr és egy hölgy, a nevüket sajnos nem tudtam megjegyezni, a sajátomat is elfelejtettem abban a szituációban. Teljesen normálisan viszonyultak az emberhez.
Anyagi: gyakorlati szempontú kérdések voltak. gyógyszergyáram van a gyógyszerről, amit gyártok kiderül 6 év múlva, hogy káros, mi fog történni (termékfelelősséges tv, gyógyszergyártók felelőssége), özvegyi jog (megváltás, korlátozás, ági vagyonnál miért 1/3) mit tanácsolna, miket mondana, ha ismerőse házastársa eltűnt már egy ideje.
PP: alapvetően összefüggésekre, egy-egy pontos szóra volt kíváncsi, nem felsorolásokra. Itt is gyakorlati példából indultunk. Mi van akkor, ha peres felek a fellebbezési tárgyaláson akarnak egyezséget kötni, mi lesz az elsőfokú ítélettel. Bizonyítási rendszer. Pertárgy értéke hol számít, miért. stb.
Gt: részfények fajtái, elsőbbségi részvények fajtái, mi a likvidációs hányadhoz kapcs. részvény. Cégnév, milyen követelményei vannak, 3 alapelve. Engedélyhez kötött tev. Ha fegyvert akarok árulni ki ad engedélyt. Törvényességi felügyeleti eljárás stb.
Kb 40 perc volt.

sziasztok!

A szerződést biztosító mellékkötelezettségek kapcsán lenne szükségem egy összefoglaló táblázatra. Át tudná valaki küldeni a szakvizsgázók gmail-es címére? Így akár fel is tehetnék az oldal szerkesztői, ha gondolják. Nagyon köszönöm!

Szia!

Összefoglaló táblát nem találtunk, de egy ezzel kapcsolatos cikket feldobtunk a jogiszakira.

Kedves kondidori!

Nagyon köszönöm!

tomi27: milyen volt a vizsga?

Sziasztok!

Meg tudná nekem adni valaki a

1/2004 (XII.2) PK véleményt és a 3/2004 (XII.2) PK véleményt?

Nagyon szépen köszönöm.

Sziasztok!

Az OIT-on vizsgáztam. Nagyon normális bizottságnál, a nevükre sajnos nem emlékszem.

Az írásbelim sajna ugye nagyon rossz lett, nem úgy döntöttem, ahogy kellett volna, de javíthattam, szóval az így rendben volt. Persze így Pp.-ből rendesen kaptam kérdéseket. Gyakorlatilag jogeseteken keresztül mentünk végre a II. fokú eljáráson, mit tehet a bíróság, mikor terjeszkedhet túl a fellebbezés keretein. Minden szakaszra volt egy jogeset, így kellett elmondani.

Gt-ből nonprofit társaságot kellett alapítani, mi kell hozzá, mire kell figyelni, mi lesz a vagyonnal, ha megszűnik.
A társasági szerződés semmissége, meddig lehet bíróságra menni, ki jogosult, miért addig. Végelszámolás, de csak érintőlegesen. Képzeljétek, nem jutott eszembe az a szó, hogy "végelszámoló". Mondtam nekik, hogy sajnálom, de nem tudom megmondani, hogy hívják, akit kinevez a biróság. Hát, nevettek rajtam egy kicsit. :-)
Volt még törvényességi felügyeleti eljárásból pár kérdés, de ezekre nem emlékszem.

Anyagi jogból: megtámadási kifogás, kár, kártérítés, biztatási kár, írásbeli magánvégrendelet, lakáshasználati jog ellenértéke, különvagyonnál jár-e. Kb. ennyi, meg még pár apróbb.

Végül 4-4-3 lett. A kártérítésnél volt hibám, összekeveredtem, és azt nem hagyták javítani, a többire tudtam a választ, de emiatt 3 lett, mert mondta a vizsgáztató hölgy, hogy nem tud mellette elmenni, akkora hülyeséget mondtam.

Összességében elmondhatom, hogy nagyon kedves, rendes bizottsághoz kerültünk.