Szakvizsga - "A " rész (polgár)

Sziasztok!

Az anyag terjedelme szerintem is iszonyú, én már könyveket nem is nagyon nézek, bőven elég a jogszabály, és rettentően örülök, ha egy-egy dolog feldereng az egyetemi évekből. Igyekszem a lényegre koncentrálni, és bízom benne, hogy a nagyon csip-csup dolgokat nem kérdezik.

Igen, a közigen már kiderült, hogy nagyon gyakorlati a vizsga, külön élveztem a tébét érintő kérdéseket. :)

Amúgy meg olyan területen dolgozom, ami sehova sem passzol. Ezt a köziges bizottság kifejezetten mondta is, pedig én még ahhoz a témakörhöz éreztem magam leginkább közel. És ennél a vizsgánál a Pp.től tartok leginkább, éppen azért mert jó, ha háromszor láttam tárgyalást, írtam egy keresetlevelet (amúgy nyertünk vele), meg láttam pár ítéletet, és kész. És ez is régesrégen volt... :(

De valahogy csak le lehet tenni ezt a vizsgát is.
Kitartás mindenkinek!

Az utolsó pár hozzászólással mind-mind egyetértek.
És igen, elvileg valóban gyakorlatból kérne számot adni, de aki nem ilyen jogT -tel foglalkozik (mint én), annak nagy szívás. De ha már belevágtam, mindent megteszek, hogy sikerüljön.
Egyébként én könyvből és tv ből tanulok. Megyek sorba a tv -eken, és amit nem értek, megnézem a könyvből. A PP borzasztó.
Nekem csak úgy megy, ha elképzelem a szituációt a bíróság előtt, és megpróbálok rá megoldást találni (természetesen a tv-ből), de így legalább nem olyan unalmas. :)

Üdv. Mindenkinek!
Véleményeket, megoldásokat várok. Ma voltam írásbelin polgár anyagiból. Hosszú volt a feladat, egyébként nagyon hasonlüóval már találkoztam. Próbálom röviden.

Kt. megszűntetése. Az ingatlan a felek k. tulajdona 1800 nm (1/2-1/2) egyik fél 200 nm-rel többet használ mint a másik. Fp. használaiti viták után (erre egyébként semmi infó, csak ez a megjegyzés) keresetet indít, 900-900 nm. a kereseti kérelme. Alp. természetesen a jelenlegi használatnak megfelelő azaz 1100-700 as természetbeni megosztást szeretne. Mindkét fél csatol hatóság által jóváhagyott vázrajzot. Első fok alp. keresetének megfelelően a javára 1100-700 ítél. Mindkét fél fellebbez. Fp. elutasítást kér és eredeti kérelmének megfelelő megosztást azaz 900-900, alp. az ítélet helyben hagyását. Feladat másodfokú ítélet. Lehet elcsesztem, de én elsőfok ítéleteét megváltoztattam Fp. kérelmének megfelelően és a 139 (2)re alapítottam. Plíz segítsetek!!!! Szerdára tudnom kell a megoldást.
Móni

Sziasztok!

Én a múlt héten szerdán voltam polgárból vizsgázni, nekem ez volt az utolsó. Sikerült. Nagyon féltem, mert nem volt elég időm tanulni. Azért a tapasztalataimat megosztom veletek, hátha segít valamiben.

A törvények elegendőek, a régi (teljesen lejárt és hatálytalan) tételsor alapján kérdeztek. A PKKB-n voltam, 3 hölgy vizsgáztatott, az elnök egy csoportvezető bírónő volt. Mind3-an nagyon kedvesek, segítőkészek ugyanakkor elég sokat kérdeztek. Nem fogalamkra voltak kíváncsiak, hanem inkább eseteket mondtak amikre kellett reagálni, szerintem így sokkal könnyebb volt.

Én kész vagyok ezennel, mindenkinek kitartást és ne adjátok fel, mert sikerülni fog. Én is azt hittem, hogy soha nem leszmeg, de meglett és mindenkinek kívánom, hogy élje át azt az érzést, amikor átveszi az oklevelét a végén, nekem még a könnyem is előjött....
Szóval ügyesek legyetek!

Gratulálok :-)

LB-n volt valaki? Esetleg valami infó? Szerdán megyek..
M.

Kedves moneszka,

szerintem a 139re való hivatkozás nem jó, mivel a tulajdoni hányaddal kapcsolatban semmiféle kétség sem merül fel...ugyanis az 1/2-1/2.

viszont én is ezt a feladatot kaptam, és a fele-fele megosztást elfogadta a cenzor jó megoldásnak.

ha ugyanaz lesz a cenzorod, mint aki nekem volt, és időközben nem változtatta meg a véleményét, akkor a megoldásod biztosan jó...egyébként csak majdnem biztos.;)

szia kacsa,
köszi az infót.
Sztem a megoldás jó. Azért hivatkoztam a 139 (2)re, mert bezavart a felek által benyújtott és hatóság által jóváhagyott vázrajz... ami gondolom eltérő volt. Ezért gondoltam kétségesnek, de hát rossz eszmefuttatás volt. Te is az Lb-n voltál? Mire hivatkoztál az írásbeli feladatra? Azért kérdezem, mert jó lenne felkészülni. Gondolom kínvallatás, kivesézés lesz :-) PK 8? bár sztem az nem annyira passzol a jogesethez. 1/2008-as Pje talán, ugye a pk 10 helyett? A megoldást fenn fogom tartani, mert az eltérő használat nem vezet a tulajdoni arányok megváltozásához, az indoklást kell kiegészítenem? módosítanom?
köszi
M.

Bubu akkor sorstársak vagyunk, én sem olyan területen vagyok, amit a szakvizsgák érintenek. Örülnék egy dr.Bozso féle bizottságnak (közigből 3 aranyos hölgynél voltam, büntetőből meg 3 pasinál... na jó, nem voltak rosszindulatúak, de azért megszívattak :-)

Moneszka DRUKKOLOK!
(az írásbelidhez nem tudok érdemben mit hozzátenni, remélem mire eljutok odáig, már tudni fogok)

Szia Moneszka!

Én is a fele-fele megosztást tartom jónak, méghozzá a Ptk.147§, 148§ (1) bek alapján. A használati viták lényegtelenek.

Az Lb-től ne félj, én is ott voltam. A 138. szobában lévő női bizottság, bűbájos volt.
Mindenki rohadt sokáig volt benn (én másfél órát), és a Ptk. kompletten végig kérdezték, de nagyon segítőkészek voltak, ha valami nem ment segítettek, vagy inkább nem forszirozták tovább. Senkit se húztak meg, pedig az előttem lévő csaj saját elmondása szerint karót érdemelt volna. Gyakorlatilag a Ptk-t, Gt-t, Pp-t, meg az egyéni vállalkozókat (velem az egész jszabályt elmondatta) kérdezték mindenkitől.

szia kondidori és többiek
köszi az infót!

Igen az 1/2-1/2-ed megosztás jó, mivel az eltérő megosztást semmilyen célszerűségi stb. ok nem indokolja. A 148 § persze jó, de ennyi elég lenne indoknak?
Még lenne egy kérdésem ami nem elég világos, hátha a nálam okosabbak tudnak segíteni. Szóval a vázrajz. Konkrét esetben mindkét fél benyújtott egy vázrajzot, bár arra nincs infóm, de gondolom mindkét fél a saját érdekének megfelelőt( azaz felperes 900-900, alp 700-1100) ennek nincs jelentősge a perben? Ehhez tényleg béna vagyok.
köszi
M

Nincs jelentősége igazából. Ez nem egy földmérő által készített mérnöki rajz az esetek 95%-ban, hanem a felek fognak egy darab papírt és felrajzolják a telket, meg eltérő színekkel jelzik, hogy ők melyik részét szeretetnék. Csak azért kell, hogy határozott legyen a ker.kérelem, a bíró lássa, hogy miről dönt, ha már nem tart helyszíni tárgyalást.

szia kondidori
Én azt gondoltam, hogy a hatóság által jóváhagyott vázrajz, ami az inyti bejegyzésre alk.és szükséges. Kicsit nagyobb hangsúllyal bír egy peres eljárásban .. Az 1/2008 as Pkban olvastam azt, hogy ha a felek egymástól eltérő, természetesen hatóság által jóváhagyott vázrajzot adnak be, mérlegeléssel dönt arról, hogy melyik alapján stb. osztja meg a k. tulajdont, és ezért találtam kétségesnek.. na mindegy.
Nagyon köszi!
M.

Kedves moneszka,

a tulajdoni hányadot közhiteles nyilvántartás (ingatlan-nyilvántartás) tanusítja, és e szerint 1/2-1/2.
a tulajdoni hányad nem bír kétséges lenni.
azt viszont jól érzed, hogy valahol valami kétséges.:)

de az nem a tulajdoni hányad, hanem a tulajdoni hányadnak megfelelő méretű terület.
az ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy az ugyanakkora tulajdoni hányadhoz ugyanakkora terület is társul.

ezen kétségemet a cenzor nagyvonalúan átugrotta azzal, hogy ikerháznál (azonos karbantartás mellett) az egyenlő tulajdoni hányadokhoz társuló területek is egyenlőek lesznek feltehetőleg.
bár én próbáltam ezen hipotézist megdönteni rámutatva arra, hogy a korábbi adásvételi szerződések (két év és két miska különbség a két nem egyenlő terület között - ráadásul a kisebb került többe) nem egészen ezt támasztják alá.
erre csak legyintett...
én egy hatályon kívül helyezést sem tartottam elképzelhetetlennek, de a cenzor azt mondta, maradjunk inkább a reviziónál.:)

kedves kacsa, hűha jobb ha nem is kérdezgetek tovább.. Az ítéletet amit hoztam fenntartom, és mi lesz az indoklással? Mire hivatkoztál? Mármint milyen jogszabályhelyre?
köszi
m.

A nagyobb területet akaró fél elbirtoklásra hivatkozott? Mert akkor ez a BH1996 142. Érdemben helyes a döntésed, moneszka, az indoklást lehet csiszolni.

(Rémlik, hogy a tétellistán kiadott döntvények között ez az eset konkrétan szerepel; még a vázrajzokra való utalás is. De most nem találom, melyik volt az.)

Megvan!

BH1986. 186.
Ha a tulajdonostársak a közös tulajdonukban levő ingatlant egymás között természetben megosztva használják, a közös tulajdon megszüntetésénél - az elbirtoklás esetét kivéve - akkor sem a használati, hanem az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni arányokat kell alapul venni [Ptk. 148. § (1) bek., 117. § (3) bek., 140. § (1) bek.].
A peres felek közös tulajdonában levő 6402 nm területi ingatlanból a felperes tulajdona 1331/2563 hányadrész. Az I. r. alperes tulajdonában van 597/2563 rész, a II. r. alperes 93/2563, a III. r. alperes 94/2563, a IV. r. alperes 168/2563 és az V. r. alperes pedig 280/2563 rész tulajdonosa. A felperes tulajdoni részét 1977-ben szerezte adásvételi szerződéssel. A felperes, illetve birtokelőde, valamint az alperesek az ingatlant természetben megosztva használták akként, hogy az alperesek tulajdoni részét kizárólag az I-III. r. alperesek közösen birtokolták. A felperes és az alperesek által használt rész között véglegesnek tekinthető mezsgye nem volt. A felek által ténylegesen használt terület nem felel meg az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni állapotnak. Az alperesek nagyobb területet használnak, mint ami őket tulajdoni hányaduk szerint megilletné. Időközben a használat mértéke is változott, az alperesek jelenleg 1 m-es sávval nagyobb területrészt használnak, mint korábban.
A felperes keresetében a közös tulajdon megszüntetését kérte természetbeni megosztással, tulajdoni hányadrészének megfelelően, államigazgatási elvi engedély és a földhivatal által záradékolt megosztási vázrajz alapján.
Az alperesek védekezésükben a jelenlegi használatnak megfelelően kérték a közös tulajdon megszüntetését. Ehhez az államigazgatási hatóság engedélyét beszerezték.
Az ügyben az ügyész fellépett, de érdemi indítványt nem tett.
Az elsőfokú bíróság a közös tulajdont akként szüntette meg, hogy az ingatlant a felperes és az alperesek között a tényleges használatnak megfelelő módon megosztotta. Döntését azzal indokolta, hogy a közös tulajdon természetbeni megszüntetése a felek jogelődei között már az 1900-as évek elején megtörtént. Miután ennek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése elmaradt, azt a Ptk. 148. §-ának az (1) bekezdése alapján pótolta a bíróság. Hivatkozott arra, hogy a felperesi jogelődök egymás között rendelkeztek az ingatlanrészükkel, azt kizárólagosan használták, azon különböző létesítményeket emeltek, a IV. r. alperes házastársa kutat készíttetett azon a részen, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint a felperes tulajdona lenne. A felperesi jogelődnek nem volt tudomása arról, hogy kisebb részt használ, mint ami a tulajdona, és ezt a részt mutatta meg az eladáskor a felperesnek.
A másodfokú bíróság hagyta helyben az első fokú ítéletet.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására [Ptk. 140. § (1) bek.]. A használatát egymás között megoszthatják, a megosztott használat esetében a használt területrész eltérhet a tulajdoni arányoktól, ez az eltérés azonban önmagában nem eredményez tulajdonváltozást.
Megalapozatlanul állapította meg a bíróság, hogy a közös tulajdon megszüntetése a felek között az 1900-as években megtörtént, és ezáltal az alperesek, illetve birtokelődjük által használt többletterület az alperesek, illetve birtokelődeik tulajdonába került. A Ptk. 117. §-ának (3) bekezdése szerint ingatlan tulajdonának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Ez nem történt meg, ezért az alperesek csak az ingatlannyilvántartásban megjelölt tulajdoni hányaddal rendelkeznek.
Nincs jelentősége annak, hogy az adásvételkor az eladó milyen területet mutatott meg a felperesnek, mert a felperes a vevőtől az azt megillető tulajdoni jogosultságot vásárolta meg. Az alperesek nem hivatkozhatnak arra, hogy az eladó és a felperes között milyen tartalmú szerződés jött létre, a szerződésen alapuló tulajdoni viszonyokat a szerződésben nem szereplő személyekkel szemben az ingatlan-nyilvántartás határozza meg.
Az alperesek az általuk használt többletterületet legfeljebb elbirtoklással szerezhettek volna meg, de miután a vitás területrésznek megfelelő tulajdoni hányad átruházása a felperesre 1977-ben történt, így az elbirtoklásra a Ptk. 124. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Ptk. 121. §-ának (4) bekezdése értelmében az alperesek sikerrel nem hivatkozhatnak.
A perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetésénél ennélfogva az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni arányokat kell alapul venni.
Az a körülmény, hogy a közös tulajdon megszüntetésénél a tulajdoni állapot az irányadó, nem jelenti azt, hogy az ingatlan természetbeni megosztása esetén a tulajdonostársnak feltétlenül a tulajdoni arányának megfelelő területhez kell jutnia. Előfordul, hogy az ilyen megosztás a terepviszonyok miatt nem valósítható meg, de lehetséges az is, hogy a felek körülményei indokolják az eltérést, pl. ha az egyik fél valamely részen beruházást végzett, akkor méltányos, hogy ő kapja ezt a területet akkor is, ha ezzel a részére kialakított ingatlan nagyobb lesz, mint amennyi öt a tulajdoni hányada szerint megilletné. Ilyenkor azonban a nagyobb terület miatt a megosztás során értékkiegyenlítést kell fizetnie.
Ehhez képest az adott esetben vizsgálni kell, hogy az alperesek ragaszkodnak-e a korábbi használathoz igazodó területhez, és az erre vonatkozó igényüket milyen okokkal tudják alátámasztani. Ha a bíróság az érveiket alaposnak, kérelmük teljesítését méltányosnak találja, és az ingatlant a korábbi használat szerinti határokkal osztja meg, akkor az alpereseknek, miután nagyobb területhez jutnak, mint amekkora őket a tulajdoni hányaduk alapján megilletné, a többletterület forgalmi értékét meg kell téríteniük a felperesnek. Amennyiben azonban a korábbi használat fenntartása nem indokolt, úgy a közös tulajdon tárgyát a tulajdoni hányadoknak megfelelő területtel kell megosztani.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 742/1985. sz.)

Jut eszembe: azt írtad, mindkét fél fellebbez. Ha valaki az ítélet helybenhagyását kéri, az nem lehet fellebbezés.

sziasztok, itt az eredeti:

BH1977. 540
Közös tulajdon természetbeni megosztással történő megszüntetése esetén a megosztásnak a tulajdoni hányadhoz kell igazodnia, s ettől akkor lehet eltérni, ha az eltérést gazdasági vagy célszerűségi okok indokolják; ilyenkor a különbözet pénzbeli kiegyenlítéséről kell gondoskodni [Ptk. 117. és 148. §, PK 8. és 10. sz.]

A perbeli 469 öl nagyságú belterületi ingatlan eszmei fele része a felperesek, fele része pedig az alperesek tulajdona. Az alperesek az ingatlanrészüket az 1960. október 31. napján kelt írásbeli adásvételi szerződéssel vásárolták „úgy amint az jelenleg természetben van, a vevők által megtekintett állapotban” 6000 Ft vételárért. A felperesek az ingatlan 1/2 részét az 1964. november 10. napján kelt adásvételi szerződéssel ugyanilyen feltételek mellett vásárolták azzal a különbséggel, hogy a vételár 60 000 Ft volt.

Az alperesek és a felperesek jogelődje az ingatlant egymás között természetben megosztották és az ingatlanon ikerházat építettek. A felperesek ingatlanrészük megvásárlása után a korábban kialakult használatnak megfelelően léptek birtokba.

A felperesek 1971-ben felmérették az ingatlant és megállapították, hogy az alperesek az őket megillető felerésznél 65 öllel nagyobb területet használnak. Ezután a felek között a használati megosztás helyessége kérdésében vita támadt, majd a felperesek közös tulajdon megszüntetése iránti pert indítottak az alperes ellen.

A felperesek keresetükben az ingatlan természetbeni megosztását kérték a vázrajz szerint a felek tulajdoni arányának megfelelően.
Az alperesek a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezték, a tulajdon megosztását azonban a természetbeni használatnak megfelelően kérték.

Az első fokú bíróság ítéletével a közös tulajdont természetbeni megosztással oly módon szüntette meg, hogy 234 öl nagyságú terület a felperesek, 235 öl nagyságú terület pedig az alperes tulajdonába kerüljön. Az indokolás szerint mindkét felet az ingatlan eszmei fele része illeti meg. A felperesek által csatolt és az államigazgatási hatóság által jóváhagyott megosztási vázrajz megfelel a tulajdoni arányoknak. Az első fokú bíróság nem tartotta jelentősnek azt, hogy az alperesek ennél ténylegesen nagyobb részt használnak, mert közös tulajdon esetében „nem azonos mindig a tulajdoni arány a tényleges használattal”.

A másodfokú bíróság megváltoztatta az első fokú ítéletet és a közös tulajdont természetbeni megosztással akként szüntette meg, hogy a felperesek tulajdonába 176 öl nagyságú terület, az alperesek tulajdonába pedig 293 öl nagyságú terület kerüljön. Az indokolás szerint ez felel meg az alperesek és a felperesek jogelődje között kialakult természetbeni használati megosztásnak. A másodfokú eljárás során ennek megfelelően készített vázrajz szerinti megosztást is jóváhagyta az államigazgatási hatóság.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Kétségtelen, hogy mindkét fél a kérdéses ingatlan eszmei 1/2 részének volt a tulajdonosa. A tulajdonszerzés feltétele a Ptk. 117. §-ának (1) bekezdése értelmében a tulajdonosváltozásnak a telekkönyvi bejegyzése is. A tulajdonjog bejegyzése eszmei hányadra történt, ezért az alperesek az ingatlan 1/2 részénél nagyobb részt nem szerezhettek meg, illetve a felperesek is megszerezték az ingatlan fele részének a tulajdonát. A szerződésnek a megtekintett állapotra történő utalása alapján nem lehet azt megállapítani, hogy a felek az adásvételi szerződéssel az ingatlan természetben megosztott részét és nem eszmei hányadrészét vásárolták meg. A természetbeni megosztás csak a jogerős ítélettel történt meg. A felek, illetőleg jogelődeik közötti korábbi megosztást csak a használat és nem a tulajdon megosztásának lehet tekinteni.

A PK 8. számú állásfoglalásban kifejezésre juttatott elvek szerint a tulajdonostársak között a birtoklás és a használat megosztása nem jelenti a közös tulajdon megszüntetését és nem is végleges hatályú. A birtoklás és a használat rendezésénél döntő ugyan a tulajdoni hányad, de nem kizárólagos szempont, mert indokolt esetben, illetőleg a felek megállapodása esetében a használat mértéke eltérhet a tényleges tulajdoni helyzettől. Ez azonban nem eredményezheti egyben a tulajdoni arányok megváltozását is.

Közös tulajdon megszüntetése esetében a megosztásnak a tulajdoni hányadokhoz kell igazodnia. A PK 10. számú állásfoglalás indokolásában kifejtett elvek szerint ettől csak akkor lehet eltérni, ha az eltérést gazdasági vagy célszerűségi okok indokolják. Ilyenkor azonban a különbözet pénzbeni kiegyenlítéséről kell gondoskodni.

A jogerős másodfokú bírósági ítélet indokolásából nem tűnik ki, hogy a tényleges telekkönyvi állapottal szemben miért tekintette az alpereseket az ingatlan 1/2 részét meghaladóan tulajdonosnak és a megosztásnál miért tért el a tényleges telekkönyvi tulajdoni arányoktól, az eltérést milyen gazdasági vagy célszerűségi okok indokolták. Amennyiben a tulajdoni hányadok szerinti megosztástól való eltérés indokolt (PK 10.), abban az esetben az értékkülönbözet pénzbeli kiegyenlítéséről gondoskodni kell. A másodfokú bíróság az ítélet indokolásában nem tért ki arra, hogy miért nem ítélte meg a felperesek javára annak a résznek az egyenértékét, amellyel kevesebb területhez jutottak, mint ami a tulajdoni arányok szerint őket megillette. Az ítélet tehát megalapozatlan.

A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. I. 21 4237/1976. sz.)

szia Kbs,
ez az a BH. Nézd meg lécci. Azt gondolom az 1/2-1/2-ed szti megosztás az jó, az indok sz@r.. A kérdés, hogyan javíthatom? Holnap.
köszi!

Egyszerű, közlőd, hogy a megoldásodnak azt a részét fenntartod, hogy fele-fele arányban osztod, de az indokolást módosítanád.
Aztán elmondod a Ptk 147,148§ (1)bek-t mint jogalapot és hozzáfűzöd, amiket a törvényességi óvás indokainál leír a bh. Tehát: tul hányad egyértelmű volt, 1/2-1/2. Ugyan a használat módját a tul.hányadtól eltérően is rendezehtik a felek, de a használat ilyen rendezése nem végleges megosztás, az nem jelenti a tul.köz megszüntetését, tehát azt nem kell figyelembe venni a megszüntetésnél.A használat eltérő rendezése nem eredményezheti egyben a tulajdoni arányok megváltozását is.

Közös tulajdon megszüntetése esetében a megosztásnak a tulajdoni hányadokhoz kell igazodnia. A 1/2008 PKv indokolásában kifejtett elvek szerint ettől csak akkor lehet eltérni, ha az eltérést gazdasági vagy célszerűségi okok indokolják. Ilyenkor azonban a különbözet pénzbeni kiegyenlítéséről kell gondoskodni.

Ja és a helyedben jól beleásnám magamat a közös tul szabályaiba, mert biztosan innen indul a szóbeli vizsga.

Persze, hogy javíthatod. A szóbeli vizsga az írásbeli feladat megbeszélésével kezdődik, még akkor is lehet javítani, ha az érdemi döntés volt rossz.

sziasztok, itt az írásbeli feladat:

"1800 m2 területű belterületi ingatlan, ikerház, amely peres felek közös tulajdonában van. Felperesek 2005-ben 10.000.000- Ft-ért vásárolták az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét, alperesek 2003-ban vásárolták 8.000.000.- Ft-ért az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét. Az adásvételi szerződésekben az szerepelt, hogy az ingatlant "megtekintett állapotában, ahogy az a természetben van" vásárolják meg a felek.
Felperesek, az ingatlanvásárlását követően, egy területfelmérés során azt állapították meg, hogy ők az ingatlanból 700 m2-t, míg alperesek 1100 m2-t használnak. Ezért felperesek a bírósághoz fordultak, és kérték a bíróságtól, hogy a közös tulajdont természetben szüntesse meg oly módon, hogy felperesek és alperesek tulajdonába 900 - 900 m2 kerüljön.
Alperesek nem ellenezték a közös tulajdonnak a természetben való megszüntetését, azonban annak 700 - 1100 m2 szerinti megosztását kérték, annak megfelelően, ahogy felek jelenleg is használják az ingatlant. Mindkét fél csatolt kérelme mellé az államigazgatási hatóság által jóváhagyott vázrajzot.

I. fokú bíróság ítélete: alperesek kérelmének megfelelően 700 - 1100 m2 arányban szüntette meg a közös tulajdont, azzal az indoklással, hogy "ez felel meg a természetbeni használati megosztásnak, ami a jogelődök között korábban már kialakult".
Felperesek fellebbeztek az elsőfokú ítélet ellen, kereseti kérelmükkel egyezően kérték a közös tulajdon megszüntetését, alperesek pedig az elsőfokú ítélet helyben hagyását kérték."
Feladat: írjon MÁSODFOKÚ ÍTÉLETET!

KÖSZI KÖSZI Mindenkinek! Remélem akik ezzel találkoznak már mindent tudnak.
M.

ha valóban ezekre a BH-kra épül a feladat, akkor a hatályon kívül helyezésre vonatkozó felvetésem nem is olyan vad ötlet!:)

Kedves kbs,

„Persze, hogy javíthatod. A szóbeli vizsga az írásbeli feladat megbeszélésével kezdődik, még akkor is lehet javítani, ha az érdemi döntés volt rossz.”

épp a minap hallottam, hogy valakit nem engedtek levizsgázni, hanem az egészből megrántották, mivel az írásbelinél az érdemi döntés rossz volt...nem túl emberbarát megoldás...