Szakvizsga - "A " rész (polgár)

Köszi szépen Kondidori a gyors segítséget, meg is találtam!

Impossible!

Nem nyugtattál meg, mert az egy éves kisfiammal vagyok itthon, azaz rég láttam közelről jogot és amikor láttam, akkor se igazán polgári joggal foglalkoztam. :D Ellenben csak olyat tudok megtanulni, amit értek. Innen szép győzni! Megyek vh-t tanulni...

Spinosa ha már szakvizsgára készülsz, akkor záróvizsgáztál is polgári jogból. Ha záróvizsgáztál, akkor gondolom értetted a dolgot. Ha nem értetted, hogy mentél át? :) Ha nem polgári joggal foglalkoztál akkor miért a pp-t választottad írásbelinek?

Rexor,

az a nagy probléma, hogy az egyetemen rohadtul nem érdekes a vizsgáztatónak, hogy érted-e, én legalábbis ezt tapasztaltam; elég visszamondani a szöveget, ezért aztán nem a tehetség lesz a summa cum laude, hanem a magológép, és még nagyra is vannak vele, ez a szomorú.

Imp, pont ez a kérdés. Hogy lehet visszamondani olyan szöveget, amit nem értesz? Még ha verset tanulsz, akkor is értened kell miről van szó benne. A szakvizsgán pedig már abszolút nem arra kiváncsiak mit seggelt be az ember.

Valamennyire nyilván értik, mivel legalább elvileg tudnak magyarul, de abban biztos vagyok, hogy a hallgatók, meg az államvizsgázók nagy része nem átlátni tanulja meg a rendszert, hanem megtanulni. Ez meg szerintem nem elég (az értéshez). Egy régi fizikatanárom mondta, hogy nekik hallgató korukban azt mondta a tanár, hogy aki mindent tud, az 2-es, aki meg érti is, az kaphat jobbat is. Szerintem igaza volt. :)

A jog nem olyasmi, amit már a kezdet kezdetén tudnak is, meg értenek is. Szerintem viszont aki nem (igazán) érti, csak (jó részét) bemagolta, az jár rosszabbul. Gyakran az oktatók is csak bemagolták szvsz. Nekem az a ZV felkészítő jut eszembe, ahol a nagy név csupa B tételt mondott, ez már csak akkor tűnt fel, amikor begépeltem a dolgot.

Nekem meg éppenséggel azt mondta mindig a matematikatanárom, hogy nem elég érteni, tudni kell. vele értek egyet, a tudni valamit magasabb szintű ismeretet jelent mint csak érteni.
L. még Arisztotelészt, aki szerint a tudás általános mércéje a tanítani tudás. Kell-e mondanom, hogy ahhoz messze nem elég valamit csak érteni, hogy másoknak is át tud adni.

Én most csak a hallgatókról mondtam véleményt, nekik szerintem inkább kellene érteniük, átlátniuk a dolgokat, mint tudni. Szerintem az egész felsőoktatás nem az ismeretek alkalmazása, hanem csak az ismeretek irányába tolódik; tudni pedig valamit nem elégséges ismeret. Nyilván ezek kiegészítik egymást, és mindkettő fontos (tudás is, értés is), én csak azt mondom, hogy jelenleg nagyon egyoldalú az oktatás, és ez látszik az alkalmatlannak nyilvánított álláskeresők tömegeiből is.

Világos, ha valaki ért-átlát dolgokat, ha nem ismeri a szabályt akkor a jogban vége. Tehát a két dolog itt ideális esetben egyenlő. Azonban nem sok olyan jogászhallgatót láttam, aki értette, és tudta volna a dolgokat egyszerre (pl.egy vizsgán)- ehhez az ELTE tankönyveinek anyagát kell követelményként hozzávenni, továbbá az előadásokon elhangzott ismereteket. Hiába "tud" valaki elmondani egy szakaszt a Btk.-ből, ha nem érti, nem tudja alkalmazni. Azonban ha valaki egy kifejezést téveszt, de korrigál, és számot ad arról, hogy érti is, amit beszél (egyébként ritka ez nagyon); ez egy hasznosabbnak tűnő dolog, mint a magológépek darálása (abban is van tévedés, csak nem mindenki figyel oda, sokakat szubjektív benyomások vezetnek, ők annyit is érnek). Azaz a jogban a valódi tudás a jogszabályok, jogintézmények, joggyakorlat stb. tudását és értését is jelenti, vagy ideális esetben ezt kellene jelentenie. Matematikát utoljára közgazdaságtan és alkalmazott matematika és statisztika és költségvetési szervek gazdálkodása és költségvetési szervek számvitele (jog)címeken tanultam, azóta matematikatanárokkal (próbarendőrökkel, kezdő köztisztviselőkkel) nem vitatkozom.

Na majd ha jön Kacsa (remélem), megjósolom, el fogja mondani, hogy igazam van, persze nem így, de a lényege ez lesz. :DDD Szóval én azt mondom, hogy érteni kellene, meg alkalmazni tudni kellene, a többi le van írva a jogszabályokban. Tehát ha visszaböfögöm a jogszabályt vizsgán, az a nulla szint, mert olvasni mindenki tud. Nyilván olyat nem engedhet meg magának az ember, hogy ne tudja mondjuk szó szerint a Ptk. 339. §-t, vannak alap dolgok, és így a bemagolt dolgok meg az értelem világossága kölcsönösen kiegészítheti egymást :D nade én legalábbis sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnék arra, hogy átlássák, megértsék azokat a rendszereket, amiknek a szabályait magolják. Ez pl. külföldön állítólag másképpen megy (mondjuk a franciáknál), de én erről nem tudok sokat, csak hallottam.

Úgy látom, eltérő "tudás"-fogalmat használunk. Nekem a betanult szöveg visszamondásának képesége nem tudás. Így nálam a megértés lehet a tudás alsó lépcsője.

Egyébként mi van a Ptk. 339-ben?

Aki másnak vermet ás... :D

Ja, kbs, a feleséged neve nem Judit véletlenül?

KBS "Nekem a betanult szöveg visszamondásának képessége nem tudás."

Ez is egy tényező, amit jogi vizsgákon figyelembe kell venni. Fordítsuk meg a dolgot. Legyen az a lehetetlen(?) helyzet, hogy 20 percig ragyogó vagy, folynak a jogszabályok ajakidról, a tanár érzi, hogy érted, BH-kat citálsz, jogi műveltséget mutatsz, kérdésekre kiemelkedően felelsz. És a végén jön egy tételesjogi kérdés, és azt nem tudod. Hacsak nem tényleg egy tök jelentéktelen valami, akkor ez esetben könnyes szemmel helót intenek, és beírják az elégtelent.

Imp írta: "Ja, kbs, a feleséged neve nem Judit véletlenül?"

KBS meg a Kékszakállú Herceg.

Aki másnak vermet ás.... folytatom: az a sírásó. Ez van a Ptk 339.§-ban?

Egyébként KBS feleségének keresztneve hogyan kapcsolódik a topichoz?

„Azaz a jogban a valódi tudás a jogszabályok, jogintézmények, joggyakorlat stb. tudását és értését is jelenti, vagy ideális esetben ezt kellene jelentenie.”

A jogban a tudás a jog alkalmazása, aminek feltétele a jogszabályok ismerete és értése. A különbség kb annyi, mint a szexről beszélni és csinálni. Te inkább az elméletben lehetsz erős. :)))

guba,

Ugyanazt mondjuk. Próbáld meg a jogot azzal alkalmaztatni, aki egy fél éve látott először Ptk.-t. Egyébként elméletben vagyok erős(ebb), de ezt most úgy írod, mintha emiatt bárkinek is szégyenpír kellene, hogy elfussa orcáját. Miért nem lehet itt Magyarországon felfogni, hogy a gyakorlati jogász, meg az elméleti jogász nem ugyanaz?, bár szükségképpen egy bordából szőtték őket.

"Aki másnak vermet ás… folytatom: az a sírásó. Ez van a Ptk 339.§-ban?"

Igen, ez. Meg még más is.

Sziasztok!

A gazdasági részben a 33. tételnél (közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat elírás, hogy a VIII. fejezet kell? Ide kell a IX fejezet is?

Köszi előre is!

OFF
„„Ja, kbs, a feleséged neve nem Judit véletlenül?“
KBS meg a Kékszakállú Herceg.”
Egy háromnegyed kékszakállú esetleg. Szóval nem Judit. Azzal mmár egész lehetnék.
ON

Sziasztok!

Ma voltam gt.-ből írásbelizni. A jogeset a következő volt (több részletben írom, mert az előbbi hozzászólásom elszállt):

Egy kft rövid lejáratú kölcsönszerződést kötött a tagjával. A kft ennek alapján 2 millió ft-ot adott kölcsön a tagnak. Ezt pont annyi, amennyi a tagnak a nem sokkal korábban a kft rendelkezésére bocsátott nem pénzbeli hozzájárulása. A tag lejáratkor, többszöri felszólítás ellenére sem fizette vissza a kölcsönt. Ezzel a kft-t fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe sodorta.