Szakvizsga - "A " rész (polgár)

Pp. 77.§-a alapján az eljárást befejező határozatban kell rendelkezni az illeték viseléséről. Így egy felfüggesztőnél az elsőfok előlegezteti az illetéket vagy a költségjegyzékbe jegyzi fel, tehát a határozatban rendelkezni nem kell róla.

Holnap Die hard, tolom a kérdéseket! :)
Cserébe drukkolni ám!

Ptk.: lehet-e olyantól szerezni, aki maga nem tulajdonos (esetei); apasági vélelem megdöntése; szállítmányozás-fuvarozás-szállítás elhatárolása, mi az a refrakcia a szállítmányozási szerződésnél; dologi hagyomány-kötelmi hagyomány;

Pp.: ugró fellebbezés; határozatok kiegészítése; perköltségbiztosíték fellebbezésnél; mely ügytípusnál nem ad általában 15 napos teljesítési határidőt a bíróság;

Gt.: egyszerűsített cégeljárás, mellékletek, jogi képviselő által elvégzett törvényességi szempontú vizsgálat; székhelyáthelyezést melyik CB-hez, illeték hova fizetendő; Zrt.-nél FB, ügydöntő FB.

Mindez az OIT-nál, egy kedves, de alaposan kikérdező bizottság előtt.
Jól sikerült.:)
Köszi a drukkolást!

Sziasztok!

Ma voltam a Legfelsőbbön, rendesek voltak, kb. fél óra volt. Ptk-ból újra kell mennem, de tekintve, hogy mekkora az anyag és hogy hírből sem láttam ezeket a dolgokat évek óta+dolgozom is eleget tanulás mellett, én ennek örültem. Tegnap még attól féltem, hogy egyik sem lesz meg és akkor újra tanulni, kiesek a munkából, stb. Arra az egyre már fel tudok készülni. Jövőre pedig marad a közig/eu/munka hármas. :)

Ptk: vállalkozási szerződés, cselekvőképtelen, foglaló+bánatpénz, végrendelet
Pp: ügygondnok, csatlakozó fellebbezés
Gt/Ctv: mikor nem lehet vki vtv, kft alapítása, vagyoni hozzájárulás, cégbizonyítvány/másolat/kivonat.

Ezekre emlékszem, de még volt több is. Nem az alapdolgokat kérdezték ezekből, hanem belekérdezgettek példákon keresztül az "apróbetűs" részekbe+felsorolások is.
Sok sikert mindenkinek!

Sziasztok!
Októberben megyek gazdasági jogból írásbelizni. Ha van jogesetetek, meg példák a feladat- típusokra légyszi írjátok meg. Előre is köszi azok nevében, akik még előtte vannak :)

Üdv! Egy kérdésem lenne. Jogi szakvizsgához nekem jár valamilyen tanulmányi szabadság? Jogi előadó vagyok, és cégnél dolgozom, nem köztisztiviselőként.

Kristóf, jó nehéz kérdéseid voltak. Refrakcia... pffff

katbujak, olvass vissza, a saját tételemet leírtam. Volt itt a topikban még legalább 3 jogeset, azokat is nézd meg.

Szia blizzard,

Mt. 115. § (5) A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidőkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.

Jogszabály a versenyszférában nem rendeli el, hogy jogi szakvizsgára szabadságot kell adni, ettől függetlenül elrendelheti a Kollektív Szerződésetek mint munkaviszonyra vonatkozó szabály.

Ezen kívül köthetsz tanulmányi szerződést is.

Üdv,
k.

Sziasztok

szerintetek mi az alábbi jogeset megoldása?
A felperes helyi bíróság előtt indított pert a gazdasági társaság alperes ellen. a keresetében az alperes 100.000 Ft összegű marasztalásra irányuló kérelme mellett, a Ptk 209 és 209/B alapján meg is támadta a közöttük létrejött casco biztosítási szerződést, kérve valamennyi fogyasztóra az érvénytelenség megállapítását.
Miyen intézkedést tesz a bíróság?

lizymizi,

nem vagyok szakvizsgázó, szóval az én véleményemre nem kell adni, de azért leírom. :)
Szerintem a bíróság megvizsgálja, hogy a biztosítási szerződés tartalmaz-e tisztességtelen kikötést.

Szerintem átteszi a megyei bíróságra, mert fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötéseinek vizsgálatára a helyi bíróságnak nincs hatásköre.

Mondjuk szerintem egyszeri fogyasztó nem kérheti, hogy valamennyi szerződő félre kiterjedő hatállyal állapítsa meg a bíróság az érvénytelenséget, de erre nem esküszöm meg, mert nem néztem BH-kat.

Hoppá, tényleg, tényleg.

Pp. 23. § (1) bek. k) a tisztességtelen szerződési feltételek megtámadása (a megyei bíróság hatáskörébe tartozik)

Akkor tényleg átteszi.

Viszont:

209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.

Szóval ehhez nem kell BH-t nézni, megtámadhatja.

szerintem is át kell tenni megyéhez, mert az kizárólagos hatáskörrel rendelkezik erre.

DE! fogyasztóra kiterjedően csak közérdekű kereset indítására jogosult szervezet indíthatja meg a pert, akkor tényleg át kell rakni megyére. de ilyenkor a szervezet csak megállapítás iránt terjeszthet elő keresetet, marasztalást nem kérhetne. itt pedig volt marasztalásra irányuló kérelem, ugyanakkor a szövegben az szerepelt, hogy a "közöttük létrejött szerződés".

Ugyanakkor ha természetes személy indította meg, akkor pedig nem volt perindítási jogosultsága, ergo idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani.

Vagy ha hatáskörrel nem rendelkezik, akkor ezt nem teheti meg?

persze hogy megtámadhatja, nem azért kell BH-t nézni, hanem azért, mert azt, hogy a többi fogyasztóval szemben is érvénytelenné nyilvánítja a bíróság a kikötést, azt a Ptk abban a szakaszban szabályozza, ahol arról rendelkezik, hogy a fogyasztóvédelmi szervezet is megtámadhatja a tisztességtelen ÁSZF-kikötést.
És ez magát az áttételt nem érinti.

akkor szerintetek az a jó megoldás, hogy megyére átteszik és az majd dönt az esetleges idézés kibocsátása nélküli elutasításról?

szerintem igen, de nem vagyok biztos az idézés nélküli elutasításban, főleg, hogy az elsődleges kérelme (a pénzkövetelés) nem is utasítható el idézés kibocsátása nélkül, legalábbis ott nincs hatásköri probléma.
Mit írtál és mikor mész szóbelizni?

Végül áttételt elrendelő végzést hoztam, de gyanús az eset :)

csütörtökön megyek

Ó, ezek az írásbeli szakvizsgakérdések az esetek nagy részében gyanúsan egyszerűek :) de ezt úgyis csak utólag hiszi el az ember. Majd meséld el, mit mondtak, drukkolok neked!

Akit megkérdeztem ,az mind azt mondja, hogy ez áttétel. Végülülis a felperes személyéről nem derült ki semmi, szóval lehetett volna szervezet is, nem csak magánszemély.
Bár, akkor meg minek írtak ilyet, hogy a közöttük létrejött szerződés?

minél többet gondolkodok rajta, annál bizonytalanabb vagyok

Nyugodj meg, teljesen normálisak a reakcióid :)
Szerintem a szervezet is köthet ilyen szerződést, mondjuk a saját gépkocsijára és ekkor rájött, hogy ezt perelheti is :)
A lényeg az áttétel szerintem, aztán lehet, hogy elelmélkedtek majd azon, hogy kinek a kérésére lehet minden fogyasztóval szemben megállapítani az érvénytelenséget.

semmi kedvem vizsgázni menni :)
azt hiszem én ebből már kezdek kinőni :)

pazs,

gondolj bele, mekkora baromság lenne, ha nem lehetne a fogyasztó kérésére erga omnes hatállyal megállapítani az érvénytelenséget. Ha egyszer valami tisztességtelen, azt semmiféleképpen sem lehet úgy hagyni, főleg akkro nem, ha egy esetben már megállapították. Nyilván ennél sokkal szebb indokolásra lenen szükség, de a józan paraszti ész ezt diktálja, egyébként ez szerintem a Ptk. szövegéből is kiolvasható, ha nagyon akarom.

Ha pedig nagyon akarjuk, akkor a fordítottját is kiolvashatjuk... nyugi, csak kötözködöm. Nem tudom, mi erre a helyes válasz. De inkább az én értelmezésemre hajlok, mint a tiedre, hiszen már milyen alapon helyezné hatályon kívül az adott rendelkezést a bíróság az összes hasonló szerződésből, amikor ahhoz semmi köze az adott pereskedő fogyasztónak? Csak mert a pereskedő fogyasztó jótét lélek? És ha a pereskedő fogyasztónak nem jut eszébe kérni az erga omnes hatályt, akkor a bíróság meg hiába ad igazat? A fogyasztói szervezet mint felperes az más eset. Meg kéne nézni az alapul fekvő EU-irányelvet, mert a Ptk-magyarázat erre nem tér ki.
Az adott szakvizsgakérdésnél pedig nem tudjuk, hogy a felperes fogyasztónak minősül-e.

Na most belegondoltam... a biztosítási szerződésnél egyáltalán hogy jön szóba FOGYASZTÓ???
Na bakker...:D