Végrehajtás elévülése

Kicsit összefüggéstelen az ügy.
A határozatból hogy lett bírósági letiltás?

És a "bírósági letiltást" mire adták ki? Az Intrumnak a fizetésére vagy a nyugdíjára?

Van ott más is, ami nem kerek.

A végrehajtó megtagadta a tértivevényes leveled átvételét?
Ezt nem hiszem el.

Kedves drbjozsef!
Közben felhívtam egy közjegyzőt. Ebben az esetben az Intrumnak kell küldeni a fizetési meghagyást jogtalan gazdagodás címén. Így most a bírósági letiltás mellé kap egy ilyet is ("akasztják a hóhért"), de valószínű ebből is per lesz. Köszönöm a segítségét, de így tán sikerül megoldani.

A végrehajtás már meg van szüntetve, de még a túlvont összeget nem kaptam vissza lassan két hónapja.

Ez ügyben még nem, de előzőleg egyszerűen megtagadta a tértivevényes levelem átvételét, ezután fordultam a bírósághoz, Van egy olyan érzésem, hogy most sem fogja átvenni.

ezsuzsa,

Szerintem a letiltás megszüntetéséről a végrehajtónak kell gondoskodnia. Neki kellene megkapnia ezt a végzést, és az alapján haladéktalanul megszüntetni a letiltást. Kerested a végrehajtót?

Üdv!
Van valaki, aki segíteni tudna? Van egy érvényes bírósági határozatom, amely az ellenem indított végrehajtást törölte, és az Intrumot kötelezte, hogy a tőlem levont összeget fizzese vissza. Természetesen nem tette, így egy bírósági letiltást indítottam,, de nem ez a problémám. hanem, hogy a Nyugdíjfolyósító még azután is vonta a 33 %-ot, miután megvolt a végzés. No, most a Nyufig azt mondja, hogy majd akkor adják vissza a pénzem, ha a végrahajtó meg az Intrum visszafizeti (na, arra várhatok).
Kérdésem, hogy ez esetben ki a hunyó, kinek kell fizetési meghagyást küldeni? Jól sejtem, hogy a Nyugdíjfolyósítónak, akik a végzést követően vontak le ?
Nagyon megköszönném, ha segítenétek!

Majordomus, te tényleg ne szólj hozzá ha lehet.

Hát ha Kbs meg gerbera laikusok,akkor inkább ne is szóljunk hozzá....

KBS meg gerbera317, ti úgy érzem laikusként szóltatok hozzá, ráadásul arrogáns módon, ezt inkább mellözzétek. Ha nem tudtok segíteni, az egy tény, ártani pedig szintén nem fogtok tudni. Komoly ügyek vannak itt, ne beszéljetek mellé!

drbjozsef

Gondoltam, visszajelentkezem a fejleményekkel.

A pert mint írtam elsöfokon nyertük, majd másodfokon elvesztettük, a Kurián megnyertük.

Az ellenfél olyan tipus, hogy felmerül a kedves Dr Tatár-Kis Péter által elnökölt Fövárosi Törvényszék esetlegesen nem egészen tiszta közremüködése a II. fokú döntésnél. Mellesleg ettöl tartottam is, ezért fordultam a fórumhoz tanácsért, idöben az I. és a II. fokú határozatok között.

Van több precedens is ezek szerint, a Kuria szerint ha korábban, egy másik személy, más ügyszámon, végrehajtási cselekményt idézett ugyan elö, de késöbb a végrehajtást megszüntették, eredeti állapotot állítottak vissza...akkor az elévülés nem indul újra.

Viszont a mi esetünk is mutatja, hogy Törvényszéken is lehet bukni vele. Minden belefér. A II. fokú határozatot egyhangúlag nevezte hajmeresztönek számos ügyvéd kolléga, de ez sem zavarta az eljáró bírót.

De happy end: a 89 elötti besúgó figurából lett, végrehajtót játszó figura, tiz milliós per és ügyvédi költséget, esetlegesen a lefizetés árát a II. fokon, vesztette el, és valószínüleg nem ingyen kapta az un Capital Zrt-töl sem a követelést. (állítása szerint 16 Mft-ért vette, majd egy héttel késöbb 30 M Ft-ot kért az adóstól, ez lett volna aztán egy 40 MFt -os VH) A Capital Zrt.vel mellesleg összefonódott volt korábban a hírhedt Boncz Mester Kft is, melynek modus operandi-ját mások viszik tovább ma is. És ezt mind megengedheti magának voltaképpen ki is? A Raiffeisen Bank.

Az nyertes fél egy 80 milliós lakást bukott volna.

Nem lehet érdemben úgy hozzászólni, hogy a kérdező csak annyit közöl, hogy "érvénytelenítették" a végrehajtást. Miközben azt kellene közölnie, 1) milyen végrehajtandó határozat alapján, 2) milyen végrehajtható okirattal rendelték el a végrehajtást, majd pedig 3) mely hatóság, 4) milyen intézkedéssel "érvénytelenítette" azt (Vht. 211. § vagy 55. § vagy 56. § vagy 41. § > Pp. 528-537. § ), ugyanis k. nem mindegy. Ja, és azt is, hogy 5) ezeket mikor. Egyebekben pedig lásd KBS válaszát.

velemenyLM,

Hát ezzel nem sokat segítettél, sőt.
Ha ennyire keveset tudsz, nehéz rá érdemben válaszolni.
Ha már per folyik a végrehajtással kapcsolatban, akkor a Vht.41.§ egyelőre valszeg felejtős. A folyó perben kellene az elévülésre (is) hivatkozni, ha a per egyébként is a végrehajtás korlátozása/megszüntetése iránt folyik.

djbjozsef

Jelen, második végrehajtás elindult, az "adós" vele szemben pert indított, amit simán nyert elsőfokon. Most az ellenfél fellebezése miatt a másodfok esetleges felülmérlegelése miatt merülnek fel a kérdések.

A kérdésedre, az első végrehajtásról, amivel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy a hozzá kapcsolódó végrehajtási cselekmények megszakították-e az elévülést, a következőket tudom:

• ott is már végrehajtás indult, az adóstól pénzt vontak
• később azonban a bíróság jogerősen a végrehajtást megszűntette és valószínűleg az eredeti állapot visszaállítsáról rendelkezhetett, mert az adós részére a tőle elvont összegek visszafizetésést is elrendelte (ez egy több évig lehúzódó zavaros per volt, az ellenfél pedig, nemcsak szerintem, valójában valami budapesti ingatlanmaffiaként is ismert valamiféle szerveződés). Sajnos többet jelenleg nem tudok.

Nem úgy van, hogy ami utólag semmisnek van nyílvánítva, akkor annak a joghatásai sem állnak fenn? Logikus lenne, de nem tudom. Szerintetek?

Megjegyzés: egyébként a másodfok nem különsebben foglalkozik ezzel. Pusztán valami anyagi pervezetési szabályok betarását korrigálja. És arra hívja fel az ellenfelet, hogy bizonyítsa, hogy a korábbi, megállított végrehajtással kapcsolatos tulajdonlapi bejegyzések végrehajtási események voltak-e, ugyanis erre az ellenfél elsőfokon is hivatkozott. Ezek a bejegyzések természetesen másik ügyszámon vannak, és más a követelő fél is.

Érdemben: hogy a csudába ne szakítaná meg a végrehajtási cselekmény az elévülést?

Ez nem egészen így van. Többen vallják, hogy a perindítás - feltéve, hogy közlik az alperessel a keresetet - a régi Ptk. hatálya alatt megszakítja az elévülést érdemi befejezés nélkül is. Ugyanis a közölt keresetlevél a tágabb értelemben vett írásbeli felszólításnak megfelel. (A bíróságok az írásbeli felszólítást tágan értelmezik, pl. annak tekintik az egyenlegközlőket, negatív egyenlegű számlakivonatokat is.)

velemenyLM,

Egy szóval : nem.
Pontosan milyen határozattal "szüntette meg" a bíróság a pert? Olyan, hogy "érvénytelenítette", olyan nincs. Érdemi határozat volt, ítélet, vagy valami más okból (pl. az illeték befizetésének hiányában) a per simán megszüntetésre került?

A hatályos ptk így fogalmaz :

„Ptk.6:25.§ (1) Az elévülést megszakítja
...

3. a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott;”

Ha az ügyed 2014 előtt indult, és ezért a régi Ptk. vonatkozik rá, akkor ez ugyan a régi Ptk.-ban nincs így kimondva (Ptk. 327.§ (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részérõl való elismerése megszakítja az elévülést.), de a joggyakorlat szerint ugyanúgy kell értelmezni és figyelembevenni : az érdemi határozat nélkül végződő eljárás nem számít, nem szakítja meg az elévülést.

Egyébként azt mondanám, hogy kérd a végrehajtótól a Vht.41.§ szerinti eljárás lefolytatását elévülésre hivatkozással, annak eredményéről tájékoztasson téged, valamint emeld ki, hogy a kérelmed nem végrehajtási kifogás, bíróságra ne terjessze be, csak nyilatkoztassa a végrehajtást kérőt.
Ha elismeri az elévülést, megszüntethető a végrehajtás, ha nem ismeri el, akkor megnyílik a jogod, hogy bíróságon kérd annak megszüntetését.

p.s.: egy mondatban, az a kérdés, hogy egy szabálytalan végrehajtás, amely elindul ugyan, de amit aztán bíróság érvénytelenít, cselekményeivel akadáyozza-e a követelés elévülésést?

(1) Bank átadott egy követelést (hitel magánszemélynek) egy pénzintézetnek. Közben végrehajtást is indított a magánszeméllyel szemben.

Különféle szabálytalanságok okán, ezt a végrehajtást a bíróság érvénytelenítette, megszűntette.

(2) Később a pénzintézet a követelést egy magánszemélynek engedméyezi. Ez a magánszemély az adós magánszeméllyel szemben újra végrehajtást kezdeményez.

Kérdés: az első, megszűntetett végrehajtás során történt cselekmények, melyek önmagukban véve formálisan végrehajtási cselekmények, akadályozták-e a követelés elévüésést?

A jogesetben ugyanis az áll fenn időrendileg, hogy ha az első végrehajtás nem akadályozta az elévülést, akkor a végrhajtási jogok már megszűntek, a második végrehajtás is megszűntethető.

Lilla:

Attól, hogy a folyamatos ingatlanárverési hirdetmény közzétételéről intézkedett, jogirodalmi szempontból az ingatlanárverés "szünetel", nem pedig a végrehajtási eljárás. Ha nem kaptatok a Vht. 52. § d) pontja alapján jegyzőkönyvet, amelyben konkretizálta, hogy nincs értékesíthető vagyontárgy, akkor vígan intézkedhetett például munkahely megkeresésről évente, ami megszakítja az elévülést, mivel végrehajtási cselekmény.
Azonban, ha iratbetekintés alapján észleltétek, akkor persze. Sőt!, azt ott helyben jegyzőkönyvbe kellett volna mondani a végrehajtónál....

"A 160. § (3) szerint, Ha az utolsó eredménytelen árverést követően 5 év eltelt a végrehajtó intézkedik az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából történő törlése iránt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a követelés - és vele együtt a végrehajtáshoz való jog - elévült."
Kedves Gerbera, ezt tudom. Ezért írtam, hogy nem csak az árverés volt sikertelen, de semmilyen más végrehajtási cselekmény sem történt., erről a végrehajtónál iratbetekintéssel meg is győződtünk. Ebben az esetben elévül e a követelés? Lehet e kérni a Vht. 41. § -t?

A 160. § (3) szerint, Ha az utolsó eredménytelen árverést követően 5 év eltelt a végrehajtó intézkedik az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából történő törlése iránt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a követelés - és vele együtt a végrehajtáshoz való jog - elévült.

Üdv, a kérdésésem, hogy egy folyamatos árverési hirdetmény végrehajtási cselekménynek minősül e? Az ingatlan 2016. május óta van fent folyamatoson, és semmi más egyéb (inkasszó, ingófoglalás, bankszámlalekérdezés stb. ) nem történt. beállhatott e az elévülés?
Köszönöm

MrValaki

Egy egész topik erről szól:

https://www.jogiforum.hu/forum/23/23601