149. § (1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.
Eddig rendben is volna, de van egy utaló szabály, és a 149. §-hoz nincs odaírva, hogy ezt ne kelljen alkalmazni:
142. § Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
132/G. § (7) Ha a második árverésen az ingóságot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
Adóvégrehajtás az a végrehajtás, amit az adóhatóság rendel el.
Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás
Köszönöm, gerbera!
Végrehajtási eljárásban vásárolt (igaz, ez nem feltétlenül releváns info) ingatlan a Céginfo szerint több Bt. és Kft. székhelyeként szolgál.
Az eddig felkutatott információk alapján ezen állapot megszüntetését törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésével tudom kérvényezni. Lehetséges, hogy ezt jogi képviselő nélkül, mezei magánszemélyként nem tudom megtenni?
Én csak simán bejelenteném a cégbíróságnak (persze nem telefonon). Ott majd helyén fogják kezelni az információt.
Sziasztok!
Kilakoltatás során végrehajtóval (én, mint árverési vevő) megegyeztünk abban, hogy adós ingóságai, adóssal együtt 30 napig maradhatnak az ingatlanban. Ekkor már jelezte adós végrehajtónak, hogy van egy bérlő és bérleti szerződés, amit nem vettek figyelembe az eljárás során, ezért érvénytelen az árverés. Persze ez VH-ról lepergett, az ingatlan beköltözhető állapotban került árverezésre.
Tulajdonjog bejegyzés, birtokba adás megtörtént.
30 nap lejártát követően adós ismét a bérleti szerződéssel jön, nem hajlandó kiköltözni. Ilyen esetben mik a lehetőségeim? Ha csak rendőrt hívok, a kiszálló járőr kiteszi adóst? Vagy ha ő a bérleti szerződést lobogtatja, én meg a végrehajtási papírokat, tulajdonlapot, birtokba vételi jegyzőkönyvet, akkor járőr ez alapján dönt, dönthet? Hogyan tudom érvényesíteni a jogaimat?
Köszönöm!
„adós ingóságai, adóssal együtt 30 napig maradhatnak az ingatlanban”
Hülye. Bocs.
„birtokba adás megtörtént.”
Nem történt meg. Most már csak perrel rakhatod ki onnan. Alsó hangon három év. Hülye. Bocs.
Mert? Mindezt végrehajtó előtt megállapodva?
Tudod, ki van ott birtokon belül? Nem te, hanem az adós. Az átadáskor az első rossz szóra (pl. a béleti szerződés lobogtatására) azt kellett volna mondanod, hogy "tisztelt végrehajtó, innen most addig haza nem megyünk, amíg ezt innen ki nem b*ssza a lakásból, és lakat nem kerül az ajtóra".
A birtokba adási jegyzőkönyvben ez szerepel: zárcsere megtörtént, a vevő a folyamatos bejutás érdekében egy kulcsot átad adósnak.
Így is hülye?
A végrehajtó nem közölte egyértelműen, mit kockáztatsz? Ha megengeded az adósnak, hogy bentmaradjon, és utólag meggondolja magát, ennek a végrehajtásnak a kereteiben többé onnan ki nem rakható. Ha még most sem világos: a végrehajtó nem fog mégegyszer oda kivonulni. Egyszer volt Budán kutyavásár. És ha az adós kiröhög, meg zárat cserél, marad neked a peres út. Az alsó hangot már tudod.
@pulisz: Megpróbálhatod nyugodtan, udvariasan, tisztelettel megkérni a végrehajtót, hogy tűzzön ki (még egy) kiürítési időpontot, mert az adós a 30 nap haladék után nem ment el. Szépen kéred, vállalod a végrehajtó és az eljárás minden ezzel kapcsolatos díját, költségét már előre megfizetni.
Ha szerencséd van, a végrehajtó kitűzi az időpontot és simán lefolytatja az eljárást.
Ha nincs, akkor lásd amit gerbera317 írt.
Kedves Gerbera!
Akkor is így van ez, ha nincs semmilyen szerződés? Tehát ha valaki (nem feltétlenül adós, akár egy barát is), akinek papíron (sem tul.lap, sem bérelti szerződés szerint) semmi köze a lakáshoz, akkor nem tehető ki? Extrém példa, ha valaki eljön egy hétvégére hozzám, és vasárnap este nem akar elmenni, akkor ő birtokon belül van?
Bocsi, lehet, hülye a kérdés, csak kíváncsi vagyok, hol a határ, mert azért valami csak kell, hogy védje a tulajt is...
Köszönöm, Feri
Sziasztok, tanácsotokat kérem.
Igényeimnek megfelelő ingatlanra tervezek licitálni egy MBVK árverésen. Lakottan, nem beköltözhetően 1/1 tulajdonrésszel van meghirdetve, "nem köteles kiköltözni a haszonélvező" megjegyzéssel. Az adós 1/1 tulajdonos, aki a lakásban lakik élettársával, közös költséget évek óta nem fizeti, emiatt van a végrehajtás. A friss tulajdoni lap alapján látszik, hogy 2 haszonélvező van, akik az adós szülei. De a születési dátumaik és a szomszédok szerint kizárható, hogy haszonélvező szülők még élnének.
- Ha licit nyertesként a földhivatal bejegyezné az 1/1 tuladonjogomat és valahogyan megszerezém a haszonélvezők halotti anyakönyvi kivonatát, azzal a haszonélvezeti jogot töröltetni tudnám?
- Ha igen, akkor ezután mennyi eséllyel lehet megnyerni egy kiürítési pert az akkor már semmilyen jogcímmel nem rendelkező, lakásban lakó adós ellen? (Ha az adós semmilyen megállapodásra nem hajlandó)
- Mi lehet ennek a kiürítési pernek a törvényes jogalapja? Pl. elegendő alapot ad-e, ha az adós nekem sem fizeti majd a közös költséget (miközben a társasház felé az ő lakáshasználatához kapcsolódó költséget esetleges jövőbeli tulajként majd nyilván nekem kell fizetnem)
Ha "csak" egy per lezárására kell néhány évet várnom, az nekem belefér, de ha soha az életbe nem tudok majd birtokba kerülni, akkor inkább nem is licitálnék.
Tanácsok?
Ha a haszonélvezők már nem élnek, azzal megnyílik a jogod a birtokba kerülésre. De egy kiürítési perben vizsgálni fogják azt is - persze csak az adós kérelmére, és miért ne kérné? -, hogy a lakott és a beköltözhető becsérték-különbözetet megfizetted-e.
Sántít a példád, nagyon. Nem vitatkozok. Úgyis az lesz, amit a bíróság dönt.
„Miért is?”
Mert aki lakottan, lakott becsértéken vásárol ingatlant, azt az ingatlan _lakottan_ illeti meg. Aki ugyanezt beköltözhetően, beköltözhető becsértéken kikiáltva vásárolja meg, azt _beköltözhetően_ illeti meg ugyanez. Ez az alapelv. Ettől a gyakorlat eltérhet, és azt a gyakorlatot a kiürítés iránti perben fogja a bíróság meghatározni, és lényegesen több szempontot kell vizsgálni, mint ami itt felmerülhet.
„vélhetően azért, hogy az árverés sikertelen legyen”
Na, ebből látszik, hogy nem értesz a témához, csak kekeckedsz. Itt sem eddig, sem ezután nem az árverés sikertelenségéről volt/van/lesz szó, sem arról, hogy az adós utólag meggondolhatja magát. Nagyon el vagy tévedve. Végrehajtás-jogot pedig máshol oktatnak, nem itt.
indított a lakásért egy kamupert, ami rákerült a végrehajtási lapra (is)...
Én pedig most befejeztem.
Ez valószínűleg az árverési hirdetmény és nem a végrehajtási lap.
Végrehajtási lapra nem jegyeznek be perindítási jogot.
Mellesleg az árverési hirdetményre sem jegyzik be, hanem csak közlik, hogy a tulajdonlapon ez a jog be van jegyezve.
Elnézést ha nem helytálló a közlésem.
Nem érted miért írta gerbera 317 erre a mondatodra, ami írtál, hogy befejezte ? Azért mert amit írtál olyan nincs. A végrehajtási lapra nem jegyeznek be jogot!
A továbbiakra csak megjegyzem, hogy fordítva gondolkodsz szerintem. Az adósnak semmiféle törvény nem írja elő, hogy az ingatlannyilvántartásból töröltesse a haszonélvezőt. Megjegyzem csendesen, hogy a haszonélvezet a haszonélvező halálával az megszűnik.
Itt annak van jelentősége, hogy Te egy lakottan árverezett ingatlant vásároltál. Erről tudomásod is volt az általad leírtak szerint. A lakottan történő vásárlással pedig annak jogkövetkezményeit viselned kell. Az mindegy, hogy az ingatlan miért lakottan került árverezésre.
A Vht a következőket írja:
Amennyiben az ingatlan tulajdonjogát a vevő az árverésen az adós bentlakásának értékcsökkentő hatása mellett, lakott értéken szerezte meg, a kialakult bírói gyakorlat szerint a lakásban maradó volt tulajdonost a bérlővel azonos jogállás illeti meg.
Egyébként én nem a helyesíráson kötözködtem, hanem - bár nem vetted észre -a közlésed tartalmán. A végrehajtási lapra és árverési hirdetményre semmifél jogot nem jegyeznek be.
Tisztelettel.
Ne foglalkozz vele! Keverni a vh-lapot a tulajdoni lappal meg az árverési hirdetménnyel, vagy az árverést kerverni a végrehajtással, vagy a szerzont a fazonnal: ez menő dolog. Sőt, nagymenő, hiszen ő már részt vett három árverésen is. Én meg vagyok a hülye, hozzá nem értő barom, mert én nem találkozok testközelből, csak háromezer üggyel évente. Így jártam.
A végrehajtó ki van zárva az árverésből. Úgyhogy még sokáig nem leszek árverési vevő.
Tisztelt tamás1234!
Visszaolvastam. Javíts ki kérlek, ha nem jól értelmezem:
Az adós nem törölteti a haszonélvezeti jogot...stb.
Én erre írtam, hogy nem kötelező neki törölni, aki pedig lakottan veszi meg az ingatlan az számoljon a következményeivel. ( Nem kevés és nem rövid elintézés )
Visszafelé is elsülhet a dolog. Mint árverési vevő tudom, hogy a haszonélvező meghalt, de a kedvezményes áron lakottan veszem meg az ingatlan és zavarjam ki, aki benne lakik. Nincs jogom hozzá és erkölcsileg is, de törvény szerint is ( Vht ) aggályos ).
Szerintem
Tisztelettel.
„Szerintem meg nem így van gerbera317!
Ha valaki árverésen vesz lakást, nyilvánvalóan a jegyzőkönyvből, végrehajtótól, hirdetményekből kap(hat) információt és ezen adatok alapján, ismeretében fog licitálni. Más lehetősége nincs, ebből tud kiindulni.”
Ezt Te írtad. Tehát tájékozódtál, tudnod kellett hogy lakottként hirdetett lakást veszel meg. Tudtad, hogy a lakott, és a beköltözhető becsértéke igencsak eltér egymástól? Ezt magyarázzák már neked mióta.
Te példáddal : Te lakottan vetted meg, 12millióért, ha beköltözhető lett volna, akkor 17millió lett volna, ezért igen, teljesen jogos, hogy fizess még 5 milliót a birtokosnak. Csak példák a számok, de a lényeg az elv.
Fárasztó ez már. Ha még mindig tényleg nem érted, akkor felesleges 20+ hozzászólás után folytatni.
Tisztelt tamás1234!
Az árverési hirdetményből egyértelműen kitűnik, hogy a lakást lakottan vagy nem lakottan árverezik. Az ingatlan becsértékének megállapításakor is ott van lakottan 10.000.000. forint beköltözhetően 15.000.000. forint.
HA lakottan veszed meg árverésen, akkor a lakott ingatlannal kapcsolatos jogaidat érvényesítheted és nem követelheted, hogy a beköltözhető állapotban kapjad meg az ingatlant.
A perfeljegyzéssel sem idevaló szerintem, mert a Vht. egyértelműen tartalmazza, hogy a perfeljegyzés tényének bejegyzése sem mentesíti a végrehajtás alól az ingatlant ez azt is jelzi, hogy a perfeljegyzés ellenére, aki az ingatlanon árverés folyamán tulajdonjogot szerez, be kell jegyezni tulajdonjogát az ingatlanra.
Nem értem miért az adóst hibáztatod, hogy lakottan vettél meg árverésen ingatlant. Tudtad, hogy lakott.
Tisztelettel.
