Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Ha hepciaskodna, mondd meg neki, hogy inditson csak eljarast amit akar, nem felelos az orzes, neki kell bizonyitania, hogy milyen kar erte, es amugy is draga, nem fog ilyenbe fogni. Feljelentessel elhajtjak, ez polgari ugy lenne.
Meg mondhatod neki, hogy ha eljaras lesz, akkor az orzes koltsegeit ravered, 30 napig nem tudtatok rendeltetesszeruen hasznalni az ingatlant, egy havi berleti dijat csengessen ki szepen. Hatha ettol megnyugszik.

Ha ados jelentekezik, keresek ket tanut, baratokat, vagy a hazban lakot, es ugy mesz el, jegyzokonyvezitek mit csinal, mit visz el, mit akar a tobbivel, ha lehet beszelni vele, akkor alairatjatok vele, ha nem, akkor a ket tanu alairja, hogy mi tortent. Ennyi.

Az ő veszélyére azt jelenti, hogy menjen az anyja p*ba, ha utólag hiányol valamit, és feljelentéssel fenyegetőzik. Bocs, de ha jogi nyelven nem érted, másként nem tudom magyarázni, csak ilyen ordenáré módon.
A többit oldd meg valahogyan.

Kedves Gerbera317!

Mit jelent pontosan, hogy az adós veszélyére és költségére vagyok köteles őrizni?

A másik kérdésem arra vonatkozott, hogy ebben a fázisban esetleg az adós szokott -e valamivel keresztbe tenni? Pl. eljön a cuccaiért, és azt mondja, hogy hiányzik 2 váza és a számítógépet pedig használtuk. Ezért Ő feljelentést tesz, vagy panaszt, amivel keresztbe tudna tenni. Tehát ilyen elő szokott fordulni? Ha igen, hogyan lehet kivédeni?

Amikor az adós eljön a cuccaiért (konkrétan egy lakott ház, tele ingóságokkal) akkor valamilyen papírt alá kell vele íratni? Pl. a birtokba adáskor a lakásban hagyott ingóságaimat hiánytalanul átvettem, az ingatlanban hagyott további ingóságokra nem tartok igényt, nem szállítom el.

Amikor a birtokba adás történik, akkor ott van a végrehajtó és a rendőrök. Gondolom, arra az esetre, ha balhézik az adós. De amikor eljön a cuccaiért, a vevőt ki védi? Nem hívhatok rendőrt, hogy bocsi, de tartok az adóstól? Vagy erre van vmi forgatókönyv?

Köszönöm szépen!

Jó, hát végül is az árverési vevő az adós veszélyére és költségére köteles őrizni a dolgokat. Tehát nem felelős őrzésről van szó.

30 napig kell megőrizni. Ha az adós jelentkezik érte, akkor biztosítanunk kell, hogy elvigye a cuccait. Ennyit mondott.

A végrehajtó birtokba adta neked az ingatlant úgy, hogy semmi sem intézkedett a bent maradt ingóságokról? Annyit csak mondott, hogy meddig kell őriznetek, nem?

Kedves Gerbera317! Köszönöm a múltkori válaszod!

Az ingatlan birtokba adása megtörtént, de az adós ingóságai bent maradtak, mert rögtön nem tudta elvinni. A végrehajtó nem zárta le az ingatlant.

Ebben az esetben az árverési vevőnek mire kell figyelni? Mindent levideóztunk, semmihez sem nyúlunk. Mi lehet az a dolog, amivel az adós esetleg keresztbe tud még tenni? Mire figyeljünk, ha jön a cuccaiért? Alá kell -e ilyenkor valamilyen papírt vele íratni?

Köszönöm szépen a válaszod!

Bence75-nek:

"Poreci írta, hogy majd a második legmagasabb ajánlattevőn bármit követelhetnek. Szerintem nem. Ilyen alapon egy értékes ingatlannál a licitálás kezdetén valaki egy irracionális magas összeget adna pl másodikként, pl egy árokból 2 sörért kirángatott stróman által, ezáltal egy minimálár környéki összegért elmenne az ingatlan miközben a stróman általi 10% veszne csak el."

Nem ezt írtam, gerbera értette, hogy miről írtam. (kb.: az első árverés nyertese, ha visszalép, akkor az újból meghirdetett árverésen, amennyivel alacsonyabb a végső nyertes licit, mint az első árverásen, a kettő közötti különbözet összegét követelhetik az első licit visszalépő nyertesétől).

Két havi alapdíj?

Én bepróbálkoznék egy levéllel (kinek fizetsz, a szolgáltatónak, a díjbeszedőnek, vagy a társasháznak?), porbacseresznye alapon, hátha, de egyébként elengedném.

Ez legyen a legnagyobb bajod.

Pereskedni semmiképpen nem kezdenék ezért.
Esetleg egy fizetési meghagyást a régi tulaj ellen megpróbálhatsz, de egyrészt az is jelentős, gondolom a vitatott összeggel összemérhető mennyiségű költséget jelentene neked a közjegyzőnél, másrészt, ha árverésen vetted, gondolom a régi tulajt sem veti fel a pénz, és az esetleges későbbi végrehajtás is eredménytelen lehet, úgyhogy csak még többet buknál.

Szerintem tedd túl magad rajta.

Szép napot Mindenkinek!

Az alábbi problémában kérném a véleményeteket. Olyan problémába ütköztem, hogy érvényes árverés után 58. napon birtokba vettem az ingatlant. A földhivatal a tulajdonjog bejegyzést sokkal hamarabb megtette. A társasház távfűtéses és a szolgáltató a tulajdonjog bejezésétől számítva nekem számláz, függetlenül attól, hogy a birtokbaadás nem történt meg.
A volt tulajdonos önszántából nekem nem fogja kifizetni és szerintem polgári peren felesleges követelnem.
Számomra az lenne jó, ha a szolgáltató a tényleges fogyasztótól vagyis a volt tulajtól követelné.
Még jó, hogy nem téli hónap van, mert így csak az alapdíjat kell kifizetnem. 
Szerintetek tehetek valamit, vagy nyugodjak bele mint plusz járulékos költség.

Üdv.

wt15-nek:

Ez ugye a Siófoki ingatlan volt? Nem hittem el, amikor megjelent az az irracionális összeg, ami 3.6 milliárd! Aztán valaki még erre is rányomott reflexből. Azt sajnáltam leginkább.

Kérdezted mi a helyzet ilyenkor. A legmagasabb ajánlattevő felel azért a kb 300 milliós követelésért, amely konkrétan azt az ingatlant terheli.

Tehát nem csak a 10% árverési előleget bukta a legutolsó ajánlattevő!

Megjegyzem, nagyszerű ingatlan volt, teraszos, balatonra néző, leutaztam terepszemlézni.

Az árverési vevőn azt a többszázmilliós követelést érvényesíteni fogják, hacsak nem érkezik olyan árverési kifogás, ami érvénytelenné tenné az árverést. Gondolom az árverséi vevő ügyvédje már gondolkozik mindenféle lehetőségen...

Poreci írta, hogy majd a második legmagasabb ajánlattevőn bármit követelhetnek. Szerintem nem. Ilyen alapon egy értékes ingatlannál a licitálás kezdetén valaki egy irracionális magas összeget adna pl másodikként, pl egy árokból 2 sörért kirángatott stróman által, ezáltal egy minimálár környéki összegért elmenne az ingatlan miközben a stróman általi 10% veszne csak el.

Ha esetleg értintett vagy az ügyben akkor akár magánban is megírhatnád mi lett az utójáték.

A ki nem költözött adós jogcím nélküli lakó, aki viszont nem rakható ki csak úgy, csakis a Vht. 154/A. § szerinti szabályok szerint. Ha addig kárt okoz az ingatlanban, a kárigényt ellene lehet érvényesíteni, ami vagy behajtható lesz, vagy nem. Egyébként nem szokták szétverni az ingatlant. A kazánt a konyhabútort, a csapokat le szokták szerelni, de szét nem szokták verni a lakást.

Kedves Gerbera317!

Ha az adós nem költözik ki a megadott határidőig, de a vevőt meg bejegyzik, mint tulaj, akkor amíg nem kerül birtokba adásra az ingatlan, addig az adósnak mi a jogcíme az ott tartózkodását illetően? Hiszen ki kellett volna költöznie, de megvárja a kilakoltatást. Lehet nem jó szakszavakat használtam, de szerintem érted a kérdés lényegét.

A birtokba adásig, ha történik valami az ingatlanban, úgy, hogy az adós még bent lakik, de ugyebár már ki kellett volna költöznie, akkor ki vonható felelősségre? Gondolok arra, ha szándékosan szétveri a falat, vagy kiveri az üvegeket stb. Mit tehet a vevő? Rendőrség és feljelentés?

Említetted, hogy lezárják az ingatlant. Ez minden esetben így van, vagy végrehajtóként más és más?

Köszönöm szépen!

Igaz. És mivel az adósnak valószínűleg nincs milliárdos tartozása, a hitelezők kielégítését követően fennmaradó vételár (illetve itt a különbözet) az adóst illeti. Amit ha a nullákat nyomogató nem fizet meg, akár érvényesíteni is lehet ellene.

a 2. sikeres licitértéke...

de olvastam már itt azt is, hogy az ismételt árajánlatban amennyivel kevesebb a sikeres licit értéke, annyit még követelhetnek az első (nullát nyomogató) licitálótól is...
Ilyen szempontból ez a 3,5 milliárdos ajánlatbevitel elég drága lehet...

Nem fizeti meg a vételárat, cserébe bukja az előleget.

Mit eggyel, kettővel :D

Sziasztok,

Mi történik, ha az árverésen egy 0-val többet ír be valaki licitnek?

Kikiáltási ár:
32 868 000
Minimál ár:
16 434 000
Aktuális licit:
3 636 829 000

Így zárult az árverés. Ilyenkor van valami egyedi elbírálás vagy követelni fogják a vevőn a különbséget amennyivel a következő árverésen kevesebbért megy el az ingatlan + előleget bukja?

@Eszter79: Igen: először per, jogerős ítélet után pedig végrehajtás. Javaslom ügyvéd megbízását.

Tisztelt Fórumozók!
A következő problémával kapcsolatban szeretnék felvilágosítást kérni.
Adott egy lakás, melyet a jogos tulajdonosa értékesíteni szeretne, ám az ingatlan lakott, nem bérlő, hanem családtag által. Köztük nincsen semmiféle megállapodás. Az illető nem hajlandó kiköltözni.
Kérdésem az lenne, hogy a lakás kiürítését először peres eljárásban kell kezdeményezni, s ha ez nem jár eredménnyel, végrehajtást kell kérni rá? Avagy a sorrend fordított: végrehajtás kezdeményezésével lehet ezt megtenni? Válaszukat előre is köszönöm!

Szevasz.

Ejj, @gerbera, látom, meleg van nálad, már nem emlékszel, hogy milyen kérdés volt a kiindulópont, így most a saját érvelésednek tettél keresztbe. :) Na, léptem értelmesebb elfoglaltságok felé. Te pedig görgess lejjebb, akkor majd rájössz, és írogass még, ha van kedved. Szép napot!

Ejnye, lejjebb még jogászkodtál. Most már csak a télvízre bírsz hivatkozni?
Hát tudd meg: jogalkalmazónak gyenge vagy, és végrehajtónak is kevés lennél, mert akkor tudnád, meg egyébként is tudnod kéne, hogy a 182/A. § (3) c) alkalmazására árverést követően egyszerűen nincs precedens.

@grave és @gerbera, hajszoljátok csak bele az árverési vevőket, majd koppannak. Meg is érdemli a koppanást, aki télvíz idején akar valakit kizavarni a lakásából. :)