Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

@Tapitati:
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 9. §:
"Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni."

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 146. § (5) bekezdése:
"Ha a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le."

Az árverési vételár megfizetésére adott 40 napos határidő 2019.05.05-én telt volna le, ami vasárnap, így munkaszüneti nap volt. Ezért a határidő a következő munkanapon, 2019.05.06-án járt le és a végrehajtó számláján ezen a napon jóváírásra került a vételár hátralévő része.

Tehát a vételár határidőben került megfizetésre, a végrehajtó nem alkalmazhatja a Vht. 149. § (1) bekezdés utolsó fordulata szerinti jogkövetkezményt, az előleg elvesztését. A végrehajtónak intézkednie kell az árverési vevő tulajdonjogának bejegyeztetése iránt.

.
Előbbieket tudod megírni a végrehajtónak, valamint ha a végrehajtó levelet küld, hogy elvesztetted az előleget, azzal szemben az átvételtől számított 15 naptári napon belül végrehajtási kifogást tudsz benyújtani, annak az indokolásába is fentieket írd meg.
A kifogáson 15.000 Ft illetékbélyeget is meg kell fizetned.

.
Amit drbjozsef írt, az most kivételesen téves - illetve, ha tényleg elmulasztottad volna a határidőt, akkor lehetne csak azt tenni amit ő írt.

.
@Szegi 2006: Az mbvk.hu weboldalon elérhető árverési rendszerben nézted?
Ott nincs olyan szó, hogy "lakatlan", hanem beköltözhető szerepel.

Ez azt jelenti, hogy az ingatlanban senki nem maradhat sikeres árverés után, mindenki köteles kiköltözni és az árverési vevő kérheti a végrehajtótól az ingatlan birtokbaadását, ha előbbinek önként nem tesznek eleget a bentlakók.
Tehát az "nem fedi a valóságot" amit te írtál.

A vízművekkel kapcsolatban szokott felmerülni ezen a fórumon is, hogy még végrehajtást sem indítottak, de követelik a régi tartozás megfizetését. Ha jól emlékszem, egyik fórumtársunk linkelt egy bírósági ítéletet is, ahol kimondta a bíróság, hogy árverési vétel esetén a vízmű nem követelheti a régi tulajdonos tartozását az árverési vevőtől és nem is korlátozhatja a szolgáltatást.
Olvasgass a fórumon, ezt többször kitárgyaltuk már.

Grave7

Igen MBVK
Rosszul fogalmaztam igen! Nem (lakatlan) beköltözhető.
Gyakorlatilag sikeres árverés esetén,minden esetben,tiszta tulajdoni lappal kerül az új tulajhoz?
Olvastam,hogy volt aki 2016-ba nyert árverést és 2019-be sem tudott beköltözni..

Grave7,

Köszi a kijavítást.

Viszont, mi a helyzet akkor, ha a határidő szombaton járt volna le? Az munkaszüneti nap? Még itt a fórumon is csak vitát találtam róla, és nem volt egyezés. Szabadnap? Beleszámít az is a kitolódó határidőbe?

Azt gyanítom, mint minden átutalásnál, a banki munkanap számít.

Ez sz@rrágás a végrehajtó részéről. Ilyen esetekben azt az elvet szokás követni, hogy kétség esetén a terhelt (jelen esetben az árverési vevő) javára kell dönteni, vagyis el kellene fogadni a teljesítést időben történtnek.

@drbjozsef:

Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Osiris Kiadó (2013)
https://www.tankonyvtar.hu/…ch03s05.html

[329] (...)
Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. E szabály alkalmazása szempontjából mind a szombatot, mind a vasárnapot – amikor a bíróságon a munka szünetel – munkaszüneti napnak kell tekinteni. A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár (103. §).

Grave7,

Köszönöm.
Ez csont nélkül alkalmazható a végrehajtóra is? (Bár tudom : _bírósági_ végrehajtó). Mert az ő esetében lehet akár a szombat is munkanap, neki nem hivatali ideje van, nem?
Nem kötözködésként, csak érdekel.

@drbjozsef:
Véleményem szerint igen, mert a korábban idézett Vht. 9. § alapján, ha a Vht. nem szól valamiről (és a határidők számításáról nem szól), akkor arra a kérdésre a Pp.-t kell megfelelően alkalmazni.
Szerintem a megfelelő alkalmazásból nem következik az, hogy a szombat munkanap lenne - de ezzel meg már a munkajog, munkarend, foglalkoztatási szabályok, stb. területre tévednénk, ami még jobban bonyolítaná a helyzetet.

Így pedig a gerbera317 által idézett in dubio pro reo jogelvet kell alkalmazni: a szombat is munkaszüneti nap.

Grave7,

Értem, köszi, így teljesen jogos.

Tisztelt Fórumozók.

Abban a reményben írok ide, hogy 2kérdésemre -ami szerintem nem olyan bonyolult- választ kapjak.
Arról van szó, hogy árverésen egy családi házat szereztem. Erre a házra szeretnék biztosítást kötni, még azelőtt hogy azt a Végrehajtó hivatalosan is átadná a részemre.Több okból is, elsősorban a rongálás veszélye okán.
Kértem már biztosítóktól ajánlatot, de ebben többek között nyilatkoznom kell : "az ingatlan tulajdoni viszonya." Namármost, ugye a földhivatalban még nem került a nevemre az ingatlan, viszont amikor esetleg gondok lennének, akkor már igen. Most viszont még nincs a nevemen.Akkor most mit írjak be? Mert most a biztosítási szerződés megkötésekor még nem az enyém, csak árverési vevő vagyok. A másik kérdésem, hogy az ablak, az ajtó, a szaniterek, a fűtésrendszer az minek minősül a ház részeként? Ingónak? Mert akkor arra külön kell biztosítást kötnöm akkor.
Köszönöm előre is, ha tudnak valamit javasolni.
üdv
Barni

Alapesetben a közhiteles ingatlannyilvántartás szerint szokták kérni szerintem. De beírhatod, hogy "jogerős árverési jegyzőköny alapján árverési vevő, a tulajdonbejegyzés folyamatban", vagy valami ilyesmit.
Érdemes az igazad írni, mert vagy nem fogadják el az ajánlatodat a fentivel, vagy ha mást írsz és igen, de káresemény után kiderül, hogy nem volt valós, akkor majd nem fizetnek.

Lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) 91/A. § 16,17,18pont.
A lakás berendezései elvileg a lakáshoz taroznak, nem vihetné el, nem rongálhatná meg. De az árverési vétel egy ilyen műfaj, zsákbamacska, az a tied, amit a birtokbaadáskor megkapsz. Ha addigra a parkettát is felszedik, a vezetéket is kihúzzák a falból, és minden elvisznek, a mozdíthatót, meg a nem mozdíthatókat is, akkor erős az esélyed rá, hogy így jártál. Senki nem garantálja neked, hogy mit kapsz. Amit a végrehajtó garantál, az a jogi helyzet (beköltözhető, tehermentes). Minden más tájékoztató jellegű, saját kockázatra megy.

A legjobb megbeszélni az esetleges lakóval. Akár némi juttatás fejében...

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Sziasztok,

Az lenne a kérdésem, amennyibe 1/1-es ipari ingatlant vennék végrehajtáson, azt mondták, hogy nincs végrehajtói birtokba adás, mivel nem lakóingatlan.
Ebben az esetben, ha az adós nem működik együtt hogyan lehet birtokba venni az ingatlant? - egyébként nem az adós használja, ki van adva egy cégnek bérbe.

Előre is köszi a válaszokat.

Közölni kell a végrehajtóval, hogy a 154/A. § szerinti kiürítés nemcsak lakóingatlanra vonatkozik (habár korábban írtam ilyet, de az a hozzászólásom arra az esetre volt szabva).
Nem lakóingatlan kiürítését is lehet kérni, hiszen egy irodát vagy raktárt, vagy műhelyt nem vehetsz önkényesen birtokba, ha az le van zárva, és ott másnak a dolgai vannak.
A végrehajtó téves értelmezése a (11)-(12) bekezdésekből fakad, melyekben a jogalkotó lakóingatlan vonatkozásában további megszorításokat ír elő (jegyzőt tájékoztatni kell, és az ezt követő 60 nap elteltével lehet intézkedni az ingatlan kiürítése iránt). Nem lakóingatlanra az (1)-(10 bekezdések ugyanúgy kiterjednek, de nem kell a jegyzőt tájékoztatni, és nincs 60 nap helyben toporgás (továbbá nincs moratórium sem). Valamint az, hogy "lakik", nem csak "lakik"-ot jelent, hanem azt is, hogy "használja", "székel" (pfúj), stb., gyakorlatilag: "ott van birtokon belül".
Ezt kell a végrehajtóval megértetned, kilátásba helyezve a végrehajtási kifogást, ha esetleg ezek után sem értené meg, mi a kötelessége.
Mivel egyelőre csak tervezed a vásárlást, így most még nem is lehet ezzel nagy arcod. Azonban, ha te leszel az árverési vevő, már az árverési jegyzőkönyv aláírásakor is jelezheted, hogy kérni fogod a kiürítést, és változatlanul hasonló válasz esetén már simán előadhatod a fent tanultakat.

Köszi a választ!

Sziasztok! Árverési vevő 1/2 tulajdoni hányadot vásárolt. Az ingatlan lakottan került árverésre. Haszonélvezeti jog nincs rajta. Árverési vevő mikortól jogosult többlethasználati díjat kérni? A licit zárásától, a jegyzőkönyv aláírásától vagy onnantól, hogy kifizette a teljes vételárat?

A közös tulajdon megszüntetésének mi a legegyszerűbb módja ebben az esetben? 1. Értékbecslővel forgalmi érték megállapítása? 2. Ez alapján árverési vevő felajánlja, hogy a másik fél vegye meg az ő részét vagy árverési vevő veszi meg a másik felet... Ha ez nem működik, akkor bíróság és közös tulajdon megszüntetése?

Árverési vevő mikortól kérheti a bentlakótól, hogy engedje be az értékbecslőt? Ha kifizette a teljes vételárat vagy akár már a jegyzőkönyv aláírása után?

Árverési vevőnek van joga bemenni a lakásba és megnézni mit vett? Másik tulaj köteles beengedni?

Nagyon köszönöm a segítséget!

Csakis, ha a vevő tulajdonos lesz. A birtokon belül lévő tulajdonos nem köteles az új tulajdonostárs által megbízott értékbecslőt beengedni, sem az ajánlatot elfogadni.

Lakik=lakik. A lakottság a bent lakót védi,hogy kiürítést követően ne kerüljön utcára...a Vht.szóhasználata is a magánszemély bent "lakására" utal. Lásd amikor fejtegeti a felmenőtöl ingyenesen szerzett ingatlan esetében a lakottságot!vht.141.szakasz(3) f.

Aha. Ugyanott a b) és c) pontban a tényleges ottlakás nem is feltétel. Bőven elég, ha az a harmadik személy, vagy bárki az ő jogán ott birtokon belül van.

Nem.

De te csináld úgy,ahogy akarod. Gondolom,eddig is úgy csináltad...

Ettől eltérő értelmezés azt eredményezné, hogy például egy raktárhelyiség megvásárolója csak külön perrel és végrehajtással juthatna birtokon belülre. A nyelvtani értelmezés nem minden.

„Nem”
Én is ezt mondom. Nem feltétel. :-)

És a válaszom megint csak nem. Egy nem lakóingatlant beköltözhetően árverezhet a végrehajtó. Egy olyan ingatlant,amin van haszonélvezet,de a haszonélvező nem lakik benne,szintén beköltözhetően árverezheti a végrehajtó.
Lakik=lakik

Te voltál jelölt valaha?