Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Tibor,

A többlethasználati díj is a piaci bérleti díjhoz igazodik, tulajdonrész arányosan persze. Ha nincs megegyezés, szintén csak a bíróság dönthet.

Mondjuk ha lakottan vette, akkor az, hogy nem tudja birtokba venni a részét nem érhette meglepetésként, szóval a jóhiszeműség eléggé hiányzik, ha egyből díjat szedne, túl elrugaszkodott bérleti díjjal nem fogja ezt honorálni neki a bíróság...

Én nem erőltetném ezt a "rosszhiszemű vs. jóhiszemű" témát. A végrehajtásnak egyetlen célja van, hogy kényszerrel is el kell érni, hogy az adós eleget tegyen a teljesítési kötelezettségének. A kényszer akár az adós vagyontárgyának hatósági értékesítésében (= árverés) is megtestesülhet. És egy tört tulajdoni illetőségű árverési vétel esetén elsősorban nem a vevő rosszhiszeműségét kell keresni, hanem az adósét, nevezetesen azt, hogy mindent elkövetett-e annak érdekében, hogy az ingatlan minél magasabb vételáron találjon vevőre. Tett-e azért bármit is, hogy a kikiáltási ár ne a lakott, hanem a beköltözhető becsérték legyen. Tudja-e bizonyítnani, hogy legalább megkísérelte-e az árveréssel nem érintett tulajdoni illetőség tulajdonosát rávegye, hogy az ingatlan egyben, beköltözhetően kerüljön árverésre.
És ugyanígy a tulajdonostárs magatartását is vizsgálni kell. Mert neki tudomással kellett bírnia az árverési vevő lehetőségeivel, azzal, hogy az később használati díjat követelhet az ingatlan használójától, illetve kezdeményezheti a közös tulajdon megszüntetését. És ezt elkerülendő valljon felajánlotta-e a végrehajtónak, hogy a két tulajdoni illetőség együtt kerüljön árverésre.
Tudom, furcsán hangzik, de egy ilyen ügyben nem létezik olyan hogy "ártatlan" érintett. Mindenki sáros valamennyire, legalább nyakig.

Üdv fórumozók!

Ismételt árverezett ingatlan tulajdoni lapján széljegyzetben tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem van feltüntetve.Pár napos bejegyzés. (már korábban volt egy ami elutasításra került,ugyanezen személyeknek több hónappal ezelőtt)

Okozhat e ez problémát, amennyiben megveszem az ingatlant az árverésen?

Hogyan kerülhet egyáltalán rá egy végrehajtás alatt lévő ingatlanra?
Arra tudok ,gondolni,hogy adós "eladta" az ingatlant mialatt/vagy már azelőtt ,hogy az ismételt árverés ki lett tűzve...

Előre köszönöm a válaszokat!

„Hogyan kerülhet egyáltalán rá egy végrehajtás alatt lévő ingatlanra?”
Simán. A végrehajtási jog nem elidegenítési és terhelési tilalom. Ha a tulajdonos talált olyat, aki ajándékozásra érdemes, vagy olyan balekot, aki így megvesz egy ingatlant, akkor nincs akadálya az új tulajdonjog bejegyzésének.
A 138. § (6) szeirnt: A lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg. A lefoglalt ingatlan új tulajdonosa dologi kötelezett lesz a végrehajtásban. Akad végrehajtó, aki ebből problémát csinál, és a dologi kötelezett elleni új végrehajtás elrendeléséhez köti az árverés kitűzését illetve megtartását, és akad olyan is, aki - nagyon helyesen, mintha misem történt volna -, éppen a 138. § (6)nyelvtani értelmezésére alapozva az alapvégrehajtás keretein belül tovább- illetve elárverezi az ingatlant.

pugnator,

Széljegyként a gerbera által íroktól függetlenül is rákerülhet bármi, amit éppen benyújtanak okiratot. Legfeljebb (megint) el lesz utasítva.

Mindenesetre, ha a végrehajtási jog fel van jegyezve, akkor téged semelyik sem érint árverési vevőként, téged be fognak jegyezni, az adós vevője/megajándékozottja meg ha akar, pereskedhet az adóssal (bár a közhiteles nyilvántartás ismeretében ennek se lenne sok értelme).

Kedves Fórumozók!
Egy lakás ½ tulajdoni hányadát, árverés útján, lakottan tervezem megvásárolni. A következő kérdéseim vetődtek fel:

• Kérhetek-e a lakás felére használati díjat közvetlenül a megvásárlás után, vagy csak lényegesen később?
• Ha a használati díjban a bennlakóval nem tudunk megegyezni, a bírósági gyakorlat az adott területen, az adott lakásméretre és lakásállapotra, a szabadpiacon szokásos bérleti díj felével (½ tulajdoni hányad) azonos használati díj megítélését szokta preferálni, vagy annál lényegesen kisebbet?

Üdvözlettel: Sándor

Az is előfordulhat, hogy a hirdetmény közlése alatt be is jegyzik a vevő tulajdonjogát (feltéve, ha nincs e.t.t.), az sem akadálya az árverési vevő tulajdonjogának ezt követően történő bejegyzéséhez.

Összefoglalva, ha az ingatlan-nyilvántartásba végrehajtási jog van bejegyezve, a bejegyzés ranghelyét követő időpontban adásvétellel szerzett tulajdonjog az árverési vevő tulajdonszerzéséhez képest csak feltételes lehet. Feltételes szerzésre tekintettel a szerző nemcsak az árverést, hanem az időközben feltétellel bejegyzett joga megszűnését is köteles tűrni, bármilyen egyéb igényét csak külön perben érvényesítheti. Következik a szerzés feltételes módja miatt ebből az is, hogy az ingatlanügyi hatóság minden előzetes eljárás megkívánása nélkül az árverési vétel címén szerzett tulajdonjog nyilvántartásba bejegyzését nem utasíthatja el azon a címen, hogy az ingatlannak már nem az adós a nyilvántartásban feltüntetett tulajdonosa.

szóval ez ne legyen akadály!

Ha az árverési vevő lakott ingatlant vásárolt a lakottság értékcsökkentő hatásának megfelelő vételár megfizetése mellett, ezáltal az árverési vevőnek a vételi szándéka kialakításakor tudnia kellett arról, hogy az ingatlant a tulajdonjogból fakadó általános jogai közül a birtoklás és a használat joga gyakorlásának korlátozásával szerzi meg.

A kialakult bírói gyakorlat ezért úgy tekinti, hogy a lakásban maradó volt tulajdonost a bérlővel azonos jogállás illeti meg, ha árverés esetén az árverési vételár megállapítása a bentlakás értékcsökkentő hatásának figyelembevételével történt. Az árverési értékesítéssel ugyanis a tulajdonos a tulajdonjogát és az azon alapuló használati jogát veszítette el, azzal azonban, hogy egyidejűleg kötelmi jogosultsága és kötelezettsége keletkezett.

Szerintem az árverési vételtől kezdődik az igényed és megegyezés hiányában piaci alapú.

1/2 vagy 3/4 tulajdon arveresen torteno vasarlasa utan, ha a masik fel nem egyuttmukodo (masik tulajdonos) es a birosagon kell kerni az arveresi vevonek (akkor mar masik tulajdonos) a kozos tulajdon megszunteteset, akkor meddig tud elhuzodni az ugy? Itt is mindenfele kifogasokkal es egyeb nyalanksagokkal el lehet huzni a kozos tulajdon megszunteteset 1-2 evig? Koszonom a valaszokat!

Mi értesz "nem együttműködő" alatt?

Szakember nélkül neki se állj!

Pl. azt mondja a negyed resz tulajdonosa, hogy nem ert egyet azzal az osszeggel amivel kivasarolnam. Es nem akar kikoltozni. Csinaljak amit akarok. Tole birosagra is vihetem a dolgot. Ha ilyen mentalitasu a tulaj, akkor ilyen hozzaallassal es jo ugyveddel meddig tudja elhuzni? Vagy megjatszhatja -e a 1/4 resz tulaja, aki egyebkent nem az ados, hogy odaajandekozza a nagymamajanak pl. az O reszet es megteszi haszonelvezonrk meg az arveresi eljaras ideje alatt?

colle,

Ilyen mentalitással ÉS JÓ ügyvéddel úgy 1-2 évig. Ha neked nem elég jó az ügyvéded és hibázol, akkor több.

colle, ha esetleg a te 3/4 részedet bérbe adod egy 4-5 gyerekes családnak, gyorsíthat a dolgon, de lehet, bíróság sem kell a meggyőzésről.

Én nem mondtam, hogy ki kell költöznie a már bent lakónak, költözzön be mellé.

Most szívatsz? Már 8 napja volt, amikor ez még elment volna.

Legyszi segitsetek! Ha 1/2 vagy 3/4 resz kerul arveresre akkor a masik tulajnak, aki nem az ados van-e elovasarlasi joga? Tehat ha valaki vesz peldaul egy fel lakast, akkor a masik tulajnak ban -e azon az aron elovasarlasi joga amin az arveresi vevo az ingatlant vette? Koszonom!

Nincs.

De előárverezési joga van (lett volna?).
Ha regisztrál és bejelentkezik az árverésre, akkor neki elég tartania a licitet, nem kell a lépcsővel ráemelnie. De csak így élhet vele, utána már nem.

Tehát ha a kérdésed múlt idejű, vagyis nyertes licittel befejeződött az árverés, akkor gerbera válasza tűpontos - a tulajdonostárs így járt.

Köszönöm a választ!

Kedves szakértők! Ha a hirdetményben ez van feltüntetve (A tulajdoni lap 12. pontjában a III/8. pontra történő utalással felülvizsgálati kérelem van bejegyezve.) akkor ennek van -e hatása bármire? Azaz törlődik -e az árveréssel?

Tisztelt Fórumozók,

Árverésen vettem egy 30nm lakást. Kitűzték a birtokbaadás időpontját, jelenleg laknak a lakásban. Birtokbaadáskor mi a célszerű? Lakatossal zárcsere után a lakásban maradt holmikat 30 napra bezárni a lakásba és egyszeri alkalmat adni nekik hogy elvigyék onnan a személyes holmiaikat vagy költöztetőket hívni és elszállítani valahová és ott 30 napig őrizni? A birtokbaadandó ingatlanban való tárolásnak mi lehet a hátulütője?
A végrehajtó levelében azt írta, hogy elhalasztásra kerül a birtokbaadás ha a helyszínen nem jelenik meg a lakatos, szállítójármű és szállítok és ha a tárolásra alkalmas helység nem áll rendelkezésre. Elég ha csak a lakatos jelenik meg illetve a meghatalmazottam ?

Előre is köszönöm a válaszokat.

A legcélszerűbb, ha onnan egyszer s mindenkorra elkerül az adós is, a pereputtya is, meg a cucca is. Nem részletezem ennek az előnyeit.
Ha az adós és pereputtya nem tudja a cuccait elrakni, a legolcsóbb megoldás, ha mennek a motyójukkal, amerre látnak, a cuccuk pedig marad a lakásban, és egyszeri alkalommal lehetőséget biztosítasz, hogy azt onnan elvigyék.
A végrehajtó nem tagadhatja meg az átadást, ha az utóbbit választod. Lakatos mindenképpen kell, mert ha erőszakkal kell felnyitni az ingatlant, ahhoz szakember kell. És az a lakatos lehetőleg ne a feladat láttán szaladjon haza a fúróért meg a flexért, hanem legyen neki ott minden készsége, különben a végrehajtó ordítani fog érte.

Vagyonmegosztási perből eredő végrehajtáson vettem egy házat.
Az ingatlannak két tulajdonosa volt, a bentlakónak csak használati joga volt az ingóságokra, az mind a másik tulajdonosé volt. A bentalkóval megeggyeztem, hogy kiköltözik, és kb 1 hónap múlva kell birtokba adja.
A másik tulajdonos lemondott az ingóságiról, nem akarja elvinni. (Nem lakott ott)

A kérdés az lenne, ebbe az esetben kié az ingóság, a másik tulaj nem hagyta a bentlakóra, az övé biztos nem.

A bentlakó kezdi elosztogatni az ottmaradt ingóságokat, ami jogilag nem az övé, ki be járkálhat “bárki” kúlcsal a korábbi lakó felhatalmazásával.

A dolog aggasztó mivel elég drága bútorok maradtak ott.

Mit tehetek? Lezárhatom az épületet vagy a kaput saját lakattal. Meddig kell bejutást biztosítsak a korábbi lakónak, onnan egyáltalán mit vihet el?

Köszönöm a választ.

Vajon mit jelent a "lemondott" szó?

Ha valaki kifejezett JAVÁRA egy szerződésben mondott le róla, akkor azé, aki a szerződésben szerepel (ez, elméletileg, lehet akár szóbeli szerződés is).

De ha lemondott róla úgy, hogy "nem kell neki", akkor nincs "örököse" az ingóságoknak. Ha nem kell neki, az viszi el aki akarja, aki előbb hozzájut. Jogilag ilyenkor ugyanúgy az eredeti tulajdonosé, de ha elviszi bárki (="elvileg" lopás) de az őt nem érdekli, akkor nincs ügy.

Azé, aki birtokba veszi, és a tulajdonos ez ellen nem emel kifogást.

Vedd meg a lakótól jutányosan.

A szabály a következő: Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek. Tehát az ingóságokkal az adós és/vagy az ő jogán az ingatlanban lakó rendelkezik (elszállíthatja, sőt köteles rá). Ami a tényleges átadáskor az ingatlanban van, afölött a vevő őrzési kötelezettséget szerez, és csak harminc nap elteltével rendelkezési jogot (hulladékként elszállíthatja, megsemmisítheti, lenyúlhatja).
Ahogy drbj is írja, vedd meg a neked kellő cuccokat a tulajdonosától.