Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Az árverési vételár megfizetésének 60 napos haladéka és a moratórium között nincs semmilyen összefüggés. Kár is ilyenre hivatkozni. A fizetési haladék okaként mást szokás megjelölni, ha az egyáltalán érdekli a végrehajtót. A halasztás iránti igényt és annak engedélyezését az árverési jegyzőkönyvbe foglalja a végrehajtó; értelemszerűen ekkor kell szóban előterjeszteni. Ismerünk olyan végrehajtót, aki soha nem adja meg.

akkor gondolom lehet az összegre hivatkozni, egy 80-100milliós licitnél ez már lehet ok. Már ha érdekli :)

Nem licit, hanem vételár. Szokd meg, hogy ez a neve, ha már egyszer hivatásos árverező vagy.
Igen, százmilliós nagyságrendű vételárnál már életszerű arra hivatkozni, hogy nem könnyű ezt 15 napon belül mobilizálni.

Tisztelt Szakértő!
Az ingatlan kikiáltási ára 50%-os.
Az ingatlan árverési hirdetmény és a tul.lap szerint adósnak más a lakcíme.(feltételezem ezért 50%-os)
Ennek ellenére a Bíróság 6 hónap kiköltözési haladékot biztosított adós számára.
Kérdésem:Lehetséges ez? Támadható-e a Bíróság végzése.

„Az ingatlan kikiáltási ára 50%-os.”
Mármint a minimálisan megfizetendő ár, úgy-e?
Ennek számos oka lehet, az egyik az, amit te mondasz. de lehet más oka is.
„Kérdésem:Lehetséges ez?”
Hát persze.
„Támadható-e a Bíróság végzése.”
OFF Bíróság mondat közben kisbetűvel. Kérdő mondat végén kérdőjel. ON
Nem támadható. A bíróság a becsérték közlését követő 15 napon belül előterjesztett kérelemre végzett így. Ez a végzés már réges-régen jogerős.
Egyébként milyen jogcímen támadnád meg? A hirdetményben közölve van ez a tény, tehát nem zsákbamacska; aki nem akar ilyen feltétellel árverésen vásárolni, az ne tegyen vételi ajánlatot.

Szeretnék abban véleményt kérni, hogy a páromat cégtársa árverésen megnyert egy ingatlant, amit most kellene neki kifizetnie, de nem tudja. Mi szeretnénk a helyébe lépni.

1. Neki kell megvennie az ingatlant és mi vehetjük később meg tőle,
2. vagy már a végrehajtó előtt ki lehet jelenteni, hogy ő volt a nyertes licitáló de az ő hozzájárulásával más fizetné ki a vételárat így a tulajdonjog bejegyzést rögtön a párom nevére tudna kerülni,
3. vagy a nyertes licitáló a céget ami a sajátja megjelölheti, hogy nem magánszemély nevére kéri a tulajdon jog bejegyzést, hanem a cégére ?

A vagyonszerzési illeték miatt sem lenne mindegy, hogy rögtön a párom nevére kerülhet-e az ingatlan.

Nagyon köszönöm előre is ha megtisztelnének a válasszal.

A tulajdonszerző csak az árverési vevő lehet. Az, aki mwgnyerte az árverést.
És az üzletrész én ingatlan.

Jé, most látom, hogy a gyökér telefonalkalmázás hogy átfogalmazta a hozzászólásomat. Na, akkor mégegyszer, értelmesen:
A tulajdonszerző csak az árverési vevő lehet. Az, aki megnyerte az árverést.
Az üzletrész pedig nem ingatlan.

Sziasztok! Mit lehet tenni ha a vh. a moratorium miatt nem akar birtokba adni egy olyan hazat aminek csak a falai allnak, ablakok hianyoznak, kvazi lakhatasra alkalmatlan, de papiron lakott? O megismragaszkodik a moratorium vegehez?

Koszonom!

Vedd birtokba a romot, utána jelentsd be a végrehajtónak, hogy birtokba vetted, és kérd tőle az ingatlan 154. § szerinti átadását. Ezt nem tagadhatja meg, mert a moratórium csak a 154/A. § szerinti átadásra vonatkozik, a sima 154-re nem.

Tisztelt Fórumozók! Remélem tudnak segíteni információval. Ismerős lakását árverezik már régóta. Az mbvk folyamatos árverési listáján van már. Ketten tulajdonosok az édesanyjával, mindkét tulajdonrészt árverezik. Az édesanya részére özvegyi jog is van bejegyezve. Szeretnénk megvenni ha lehet,de előbb szeretném megtudni,hogy ez az özvegyi jog törlésre kerül-e amennyiben mi leszünk a tulajdonosok? Illetve a tulajdoni lapon azt látom,hogy mérföldekkel nagyobb összeg van ráterhelve a lakásra,mint amennyi a végrehajtási lapon szerepel. Ilyen esetben a többi tartozással mi lesz? Köszönöm a segítséget!
Illés Zsuzsa

Ha folyamatos árverés van kiírva, ott kell - regisztárlást követően - vételi ajánlatot tenni. Az özvegyi jog törlésre fog kerülni, feltéve, hogy a másik tulajdonostársnak legalább az egyik tartozása kielégítéséért felel. ű
Az árverési vevő pedig nem foglalozzon azzal, mennyi az adós(ok) tartozása, és hogy a fennmaradó követeléseknek mi lesz a sosuk - a vevő a vétellel legyen elfoglalva!

#gerbera317
Azt honnan lehet megtudni, hogy az özvegyi joggal rendelkező, a tulajdonos társaknak a tartozás kielégítéséért felelős-e?

Többnyire kiolvasható a tulajdoni lapból. (Nem szájbarágósan van odaírva, hanem a szakértő észreveszi.) Aztán látszik az árverési hirdetményéen ("kikiáltási ár _beköltözhetően_ ..." + a további végrehajtást kérőknél felsorolva is, hasonlóan, mint a tulajdoni lapon). Az árverési hirdetmény egyébként a legbiztosabb információforrás. És végső soron a végrehajtó is meg tudja mondani (telefonon nem).

gerbera317

Tehát, ha az ingatlan árverési hirdetményben az szerepel, hogy:
Az ingatlan becsértéke/kikiáltási ára lakottan: xxFt
Az ingatlant vezetékjog és özvegyi jog terheli.

Akkor az özvegyi joggal rendelkező nem felelős az adósok szerződéséért.- ha jól értem.

Abban az esetben mi van ha elkel az ingatlan a liciten, az ingatlan birtokba vehető? csak az özvegyi joggal rendelkező maradtat jogosan az ingatlanban, az adósoknak menni kell?
Az így megszerzett ingatlanért használati díjat lehet kérni az özvegyi joggal rendelkezőtől?
Az üres szobákat kiadhatom?

"Az árverési hirdetmény egyébként a legbiztosabb információforrás"

Ezzel a kijelentéssel kicsit vitatkoznék.
- (folyamatos) árverés alatt lévő ingatlanomra tavaly
ősszel állapítottak meg új becsértéket, az MBVK oldalán
lévő hirdetmény szerint még mindig a régi áron szerepel.
- 1 éve kielégített gyermektartás elmaradás még mindig
szerepel rajta úgy, hogy a kielégítésről a VH
tájékoztatva lett

DMachine, szerintem ne vitatkozz. Egyszerűen az történt, hogy a végrehajtó elfelejtette levenni a korábbi hirdetményt. Ha csak egy betűvel is jelzed neki, hogy ez így nem kerek, meglásd, másnap már nem lesz fönt a hirdetmény.

@GM79
Ha lakott az ingatlan, akkor az nem vehető birtokba. A haszonélvező továbbra is jogosult lesz az ottlakásra, a hasznok szedésére stb., igaz, csak a fél ingatlanra vonatkozóan. De a másik szobákat - mivelhogy az árverési vevő nincs birtokban - aligha adhatod majd ki.

gerbera317

Köszi a válaszokat,

Ezek szerint a haszonélvezeti joggal rendelkezőt védik a jogai, tehát ő bent maradhat. Na de mi van többiekkel?

"A haszonélvező továbbra is jogosult lesz az ott lakásra, a hasznok szedésére stb., igaz, csak a fél ingatlanra vonatkozóan."

ne értem, hogy miért fél ingatlant jogosult használni. Elvileg ha 1/1 tulajdonosa vagyok az ingatlannak, ő pedig a haszonélvezője, akkor jogosan használja az egészet.Kirakni nem lehet.
de ha jogomban áll az adósokat kirakni, lehet nagyobb lenne a motivációja, hogy menjen.

Köszönöm a választ. A többi tartozás csak azért érdekelt, hogy biztosan nem maradhat-e terhelt az ingatlan. Az özvegyi jogot pedig akkor személyesen megkérdezem,mert nekem csak annyi egyértelmű, hogy mindketten tartoznak,mindketten másnak és ennyi. ???? Még egyszer köszönöm a korrekt választ! További szép napot mindenkinek!

Jaj de figyelmetlen vagyok. Nem is kell megkérdezni,mert beköltözhető szerepel a végrehajtási lapon...

„a haszonélvezeti joggal rendelkezőt védik a jogai, tehát ő bent maradhat. Na de mi van többiekkel?”
Ők is bent maradnak. A haszonélvező a többiek elárverezett részén fennmaradó haszonélvezete jogán maradhat, a többiek pedig a bent maradó haszonélvező jogán.

@gerbera317

köszönöm a választ, akkor ez esetben csak akkor lehetne birtokbavételi eljárást indítani, ha a haszonélvező már nem él.

Tulajdonképpen igen. Mert bár nem a teljes ingatlanon áll fenn haszonélvezete, de amin fennáll, azt ő birtokolja, ettől őt megfosztani nem lehet, és amíg ez így marad, addig a másik, haszonélvezettel nem érintett részen is birtokon belül marad. Erre a részre azonban használati díjat lehet tőle követelni.

Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni az alábbi ügyben.

November 1-én licitáltam egy tehermentesen és beköltözhetően hirdetett ingatlanra az mbvk honlapján, amit meg is nyertem. November 14-én aláírtam a jegyzőkönyvet az előlegről és kértem a 60 nap haladékot. Január 2-án elutaltam a teljes vételárat, 10-én a késedelmi kamatot. Január 25-én a földhivatalba bevittem a B400-as adatlapot és kifizettem a 6600 Ft igazgatási díjat.

Az ingatlan már 5 éve lakatlan, a licitálás előtt szerencsére sikerült megtekinteni egy kis segítséggel, mivel a végrehajtónak nincs kulcsa a házhoz.
Felhívtam tegnap a vh. irodát, (a vh. "urat" természetesen nem lehet elérni eddig egyszer láttam az előlegnél), hogy a teljes vételár kifizetéséről nem kaptam semmilyen dokumentumot és birtokba szeretném venni az ingatlant.
Erre azt a választ kaptam, hogy küldjek levelet a vh-nak birtokba adási kérelemmel, „de úgy is kilakoltatási moratórium van érvényben és csak májusban kaphatom meg az ingatlant, a papírokat majd egyszer megkapom".

Azt szeretném megtudni, hogy én milyen jogokkal élhetek (ha jól tudom a vh-nak 30 napja van a birtokba adásra).

Előre is köszönöm!