Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

@jockyewing: Mint mindig, ügyvéd megbízását lehet javasolni.
Talán egy ügyvéd ismerősöm mondta vala, hogy a rendőrség szereti az ilyen problémás megítélésű ügyeket hárítani ("elzavarni") - megoldás, ha közvetlenül az ügyészségen tesz az ember feljelentést.

@Grave7: Próbáltam már több ügyvédhez is menni, talán a héten a negyedik vagy ötödik rázott le, nem vállalják az ügyet, mert azt mondják, nem akarnak egy ilyen szövevényes dologba belefolyni, amibe a végrehajtó, az önkormányzat (az árverés során is több hiba volt) és ez az illető belekeveredik - valamiért a városban tartanak ettől a vevőtől.

Ez az elzavarás úgy történt, hogy az úriember fel se akarta venni a feljelentést, mert "úgyis el fogja utasítani". Köszönöm, akkor az ügyészségre megyek.

Még azt szeretném kérdezni, hogy csak a helyileg illetékes ügyészségen lehet megtenni ezt a feljelentést vagy elfogultságra hivatkozva a szomszédos város ügyészségéhez is folyamodhatok segítségért?

jockyewing:
Hogy írhatsz olyat, hogy előző este értesített e végrehajtó?
Minden mozzanatról írásban értesített, a jegyzőkönyv aláírásáról, a kiköltözési határidődről, (aminek ugye nem tettél eleget), sőt szokott küldeni egy felszólítást is ha annak sem nem tettél eleget, stb.
Remélem nem az a törölt felhasználó vagy, aki nemrégiben ugyanilyen ügyben kérdéseket tettél fel, aztán törölte magát.
De ha igaz amit írsz, akkor kaptál egy hozzád hasonló képességű árverési vevőt, aki nem képes felfogni mit jelent az eredeti szerzésmód, amikor a Te közműtartozásodat emlegeti.

Kedves @Bence78!

Úgy írhatok ilyet, hogy ez történt. A végrehajtó a kilakoltatás előtti este bedobott a postaládába egy boríték nélküli "fecnit", arról, hogy másnap reggel jönnek és kiraknak minket a családommal.
Az egész eljárást valótlan adatok alapján zavarták le, két külön bejárattal és órákkal rendelkező épület található a telken és ők kifejezetten csak az egyikre- az általunk nem használt, de teljesen bebútorozott és felszerelt kisebbre- készíttették el az adó-és értékbizonyítványt, amiben így se a becsérték, se az ingatlan nagysága, illetve tartozékai se stimmeltek. Amikor kiküldték az árverési hirdetményt, bementem, hogy megkérdezzem, hogy is van ez, akkor most az egészet árverezik, csak rosszul tüntették fel az adatokat vagy csak a kisebb épületet. Ők azt mondták, ne aggódjak, csakis a kisebbre érvényes az eljárás.
Az árverési jegyzőkönyvben is az szerepelt, hogy csakis a kisebb épületet adták el, a nagyobb az enyém maradt.
És a bevett eljárás szerint lehet, hogy küldeniük kellene, hogy "X napon belül hordd el magad, te szerencsétlen", de nekünk NEM küldtek ilyet, csak egy tájékoztatót arról, hogy "igen, a kisebb épületet eladtuk ennek az XY úrnak, aki ekkor meg emekkor tette meg a nyertes licitet". Ráadásul perben is vagyok mellette a bankkal és a hirdetmény ellen is többször tettem kifogásokat ügyvédek által is, amiért hamis adatok alapján dolgoztak - az már hagyján, hogy 6 havonta nem is készítettek új értékbecslést, hanem a két évest használták.
Ennek lett egy olyan foganatja, hogy az önkormányzaton kiállítottak egy valós paramétereket és becsértéket tartalmazó adó-és értékbizonyítványt, de a végrehajtónál nem voltak hajlandóak ez alapján korrigálni, amit elrontottak.
Az pedig, hogy igaz-e, amit írok... lehet, hogy vannak, akik annyira silány és unalmas életet élnek, hogy hobbiból ilyen ügyekkel szórakozzanak, de nekem az életvitelem van veszélyeztetve azzal, hogy a vevő a végrehajtó felszólításaira se képes visszaadni a bútoraimat - amiknek a java része mellesleg a fiam, a menyem és a kiskorú unokáim tulajdonai, nem pedig a testvéremé, akinek a nevén a vízóra és, így a tartozás is volt.

Túl sokat hallgattad a gyevi bíró történetét. A végrehajtó eljárása nem olyan, csak te adod elő olyannak. A végrehajtási eljárást és szabályait ismerve, nagyjából semmi sem lehet igaz abból, amit itt lejjebb összehordasz.

@gerbera317:
Fájdalmas, de ez az igazság, halmozott szabályszegést követett el szinte mindenki, aki részt vette ebben az egészben, amit úgy néz ki, most már a környék ügyészségeinek a vezetői is elismernek. Akiket te ismersz végrehajtókat, lehet, becsülettel végzik a munkájukat, de az itt illetékesekre annyi panasz érkezik sorozatosan, hogy csoda, hogy nem bocsájtották el az egész kócerájt.

• Azt a helyi kormányhivatalban mondták, hogy a városi végrehajtói irodát már rég fel kellett volna számolni, amilyen minősíthetetlen munkát végeznek benne.

@jockyewing: Zavaros és hiányos amit írsz, ezért tűnik jelentős csúsztatásnak mindez. Ha az alábbiakat megválaszolod, valamennyire lehet tisztázni a valódi tényállást.

1. Ki vagy Te? Tulajdonos/társ? Adós is?
2. Testvéredről írsz, „akinek a nevén a vízóra és, így a tartozás is volt.” Ő volt az adós, az ő tulajdoni hányadára "ment" a végrehajtást?
3. Volt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett bármi olyan jogod, ami alapján téged értesíteni kellett az eljárási cselekményekről?
4. Az ingatlan árverési hirdetményben és jegyzőkönyvben (+becsérték közlésben) ki/kik szerepel adósként? Tulajdoni hányad mértéke?
5. A két épület közül melyiket kellett birtokba adni a vevő részére?
6. Írod, perben vagy a bankkal. Milyen perben? Ritkán láttam olyat, hogy a bíróság nem függesztette fel a végrehajtási eljárást, bizonyos per esetén. A per hogyan kapcsolódik a végrehajtási eljárásban érvényesített követeléshez?

Írod, több ügyvéded volt - ha a hirdetmény "hamis adattartalma" miatt nyújtottak be kifogást, akkor nem sokat értettek a végrehajtáshoz. Csak a hirdetmény átvétele után bíztál meg ügyvédet? A 6 havonta értékbecsléses marhasággal is az egyik tömte a fejed? Vht. 140. § (1) bek. 1.mondatát csak nyelvtanilag kéne értelmezni, ha már a jogszabályok összefüggései nem mennek nekik.

Kívülálló számára botrányosnak tűnhet amit leírtál (csak az egyik oldal elmondását ismerjük), de fenti kérdéseimmel próbáltam rávilágítani arra, hogy mennyire nem tisztázott helyzetről írsz, így egy hozzáértő szemnek sumákolásnak tűnik mindez.

Az, hogy a vevő mit csinál, valóban felháborító és véleményem szerint is jogsértést követ el.

„Azt a helyi kormányhivatalban mondták, hogy a városi végrehajtói irodát már rég fel kellett volna számolni, amilyen minősíthetetlen munkát végeznek benne.” - a helyi kormányhivatalban? csak nem Mancika a kormányablakban? a kormányhivatal honnan is értene hozzá?

Üdvözlök Mindenkit!
Abban kérnék tanácsot, hogy szeretnék árverési ingatlant vásárolni saját részre nem befektetésnek, amelynek az árverése jelenleg már zajlik és tart november 27-ig.Szeretném a buktatókat megismerni, mire kell mindenképp odafigyelnem, nehogy egy beköltözhetetlen lakást vegyek meg, vagy csak sok év múlva, perek útján tudjam használni.

1. hogyan kezdjem el
2. milyen árverési hirdetményt mindenképp kerüljek
3. honnan tudom, hogy vannak-e a licitálok közül elővásárlási joggal rendelkezők, ha vannak, akkor érdemes-e egyáltalán licitálni.

Köszönettel!

Hát akkor kopizd ki ezt a teljes topikot, meg a pár másik végrehajtással foglalkozót ebből a fórumból, aztán csapd hozzá amit a googlival találsz még a neten, olvasdát alaposan párszor, és akkor kb. képben leszel.

Az egésznek a konzekvenciáját leszűröm neked : nem tudod előre belőni, hogy melyik ingatlan "problémás" és melyik nem. Vagy az lesz, vagy nem. Azt érdemes tudni, hogy a hirdetményben a "beköltözhteő" nem azt jeleti, hogy másnap becuccolhatsz, ez egy jogi fogalom, és azt jelenti, hogy nincs bejegyzett joga senkinek az ingatlan használatára (pongyolán fogalmazva), ergo simán lehet, hogy laknak benne, aki ha érti a csíziót, akkor teljesen jogszerűen is el tudja húzni a kirakását rosszabb esetben akár évekig is. De ez is csak egy szempont a sok közül arra, hogy nem tudhatod mibe futsz bele.

Árverésen ingatlant venni kockázatos. Pont.
Mérd fel, megfelel-e neked a kockázat, ha szerencséd van megúszod, ha nincs, szívni fogsz.

Köszönöm szépen a gyors választ. Akkor kezdem is, mert sok olvasni valóm lesz:)

Ne kapkodj Lilla, ráérsz. :) Változott a moratórium, beköltözni nemigen tudsz jó darabig.

Tisztelt Fórumozók!

Szeretnék egy kis segítséget kérni, ha lehet.

Dióhéjban az előzmények: 2016. november 28-án írtuk alá a jegyzőkönyvet. Február 9-én a nevünkre került az ingatlan. Márciusban kifogással élt az adós amiről van határozatunk, hogy a bíróság elutasította, de párhuzamba az adós perre vitte az ügyet. A lényeg hogy novemberben ott tartunk, hogy két tárgyalás zajlott le, döntés nélkül. A lényeg, hogy az adósnak cirka 8 eljárása volt, és a bíróság csak kettő ügyszámot függesztett fel, de egyik sem az, amivel mi nyertük meg az árverést.

A végrehajtó irodából ma vissza szólnak nekem, mert röhej, hogy fél év alatt most esett le nekik ez úgy, hogy két hét és moratórium van, de azért itt is megkérdezném a szakértőktől:
Így jogosan, kérheti a kilakoltatást a végrehajtó asszony, hogy más ügydarabbal vettem meg az ingatlant?

Válaszukat előre is köszönöm!

Hali

Ti mit tennétek a helyemben?

szept elején árverésen vetteam egy ingatlant, vh ugy informált h nem kellmegvárni a moratorium veget mert lelépett az adós és itthonhagyta a kulcsokat az anyjánál. Az anyuka fogja majd átadni a lakást nekem kell vele megbeszélnem ,hogy mikor...

Azért viz,villany,gáz van 1.5misi minusz , szóval óvatosan akarom átvenni.

Mi a legjobb megoldás?
Viszek két tanut és fényképezem az órákat?
Mennyire hivatalos ez?
Nem kéne a végrehajtónak átadni? Átadási jkv-t nem ír a vh? Vagy mi alapján ha ott sem volt? Abba az óraállások nem kerülnek bele? Mi egyáltalán az átadás menete? Anyuka átadhatja ha nem is ő az adós?
Damn! :/

KÖszönöm a véleményetek,seitségetek

Párszor már leírtuk itt:

154/A. § (1)Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
Ez két úton valósulhat meg:
1) Az adós kiköltözik, és ezt bejelentve leadja a kulcsokat a végrehajtónak.
2) Az adós (a te esetedben a hozzátartozója) kulcsodtul átadja az ingatlant a vevőnek, aki ezt bejelenti a végrehajtónak.
Ez után jön a 154. §, mely szerint, ha az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.
Az ide írkálók nem értik, de az ő előadásuk szerint némely végrehajtó sem, hogy az adós kiköltözési kötelezettsége a moratórium ellenére is fennáll, illetve, ha az átadás feltételei adottak, akkor a moratórium ellenére is át kell adni az ingatlant a vevőnek. A moratórium arra vonatkozik, hogy ha az adós nem akarja az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek, akkor a 154/A. § (12) szerinti kényszerkiürítést kell elhalasztani a moratórium lejártát követő időszakra.

„Mi a legjobb megoldás? Viszek két tanut és fényképezem az órákat?”
Akár. Anyukától kérd, hogy adja át az ingatlant, majd ezt jelentsd be a végrehajtónak, hogy megtörtént. Utána kérd, szükség esetén - végrehajtási kifogást is kilátásba helyezve - követeld, hogy adja át a 154. § szerint az ingatlant. Kérd, hogy az egyik helyettesét küldje ki veled, és ő a helyszínen adja át. Ez nem meghatározott cselekmény, tehát ezt helyettes is végezheti. Készül egy helyszíni jegyzőkönyv, rajta a mérőórák állásával, meg hogy az ingatlant átadta a vevőnek.

A kérdésedben csak azt írod, hogy vettél árverésen egy ingatlant. Azt nem írod, hogy a tulajdonjogod be van-e jegyezve. Ezzel mi van?

Kedves Gerbera317 és a többiek!

Sokszor azt lehet észrevenni, hogy a topic címe vev jogai, de azért sokszor az jön ki, hogy bizony a végrehajtó nagyon ritkán ludas...

Árverésen mi lettünk a nyertesek. Jegyzőkönyv aláírásakor a végrehajtó az orrom alá dugott egy szerződést, hogy jah! az ingatlanban lakó bérlő egyébként kifogással élt a hirdetmény ellen, mert azt lakottan és nem beköltözhetően kell meghirdetni (a bérlő szerint), hiszen neki bérleti szerződése van. Mire a végrehajtó azt mondta semmi gond, mert a bíróság úgy is el fogja utasítani a bérlő beadványát. Na most a bérlő beadványát elutasította az első fok, de a másodfok döntéséig az eljárást felfüggesztették. A másodfok pedig még nem döntött. Az árverés vége óta eltelt 8, azaz 8 hónap!!!!!

A bérlő a kifogást az árverést lezárását megelőzően adta be. A végrehajtó milyen törvényre jogszabályra hivatkozva vihette végig az árverést, amikor a végrehajtó csak vélelmezhette, hogy a bíróság majd el fogja utasítani a bérlő kifogását, de azt nem tudhatta biztosra. A vélelmezésének következménye, hogy a kilakoltatási moratórium miatt nem tudom birtokba venni az ingatlant, a bérlő meg röhög a markába, mert bár a bíróság elutasította a beadványát, de mégis a moratórium miatt maradhat. A végrehajtó a magatartásával egyedül a bérlőnek kedvezett. Ugyanis most áll az ügy. A felek nem kapnak a pénzből semmit. De a kérdésem az, hogy a végrehajtónak ilyenkor miért nem kell megvárni a jogerős bírósági végzést a hirdetménnyel szembeni kifogással kapcsolatban?

Köszönöm!

Sziasztok!
Senkinek sincsen valamilyen információja róla , hogy úgy tud e a végrehajtó birtokba adni ha a 6 eljárásból 2-t függesztett fel a bíróság és én egy másik ügyszámú eljárást nyertem meg? Vegrehajtot hívtam, nem kaptam meg választ, állítólag átnézni az ügyet, de az idegeim kezdik feladni a szolgálatot hisz van 9 nap a moratoriumig :(

Előre is köszönöm!

„a végrehajtónak ilyenkor miért nem kell megvárni a jogerős bírósági végzést a hirdetménnyel szembeni kifogással kapcsolatban?”

Egyrészt azért, mert a bérlő elmeböffenetének nem volt halasztó hatálya. Megnézte a bérlő kifogását, a bérleti jogviszony kezdetét, metnézte hozzá a végrhajtás elrendelésének dátumát, és azt mondta, hogy "ezt ezzel a tartalommal el fogják utasítani, úgyhogy én megtartom az árverést". És jól tette. Az nem az ő sara, hogy a másodfok nem bír végzést hozni egy ilyen egyszerű kérdésben. Az adós meg valóban röhög a markába, mivel az egész az időhúzásra volt kihegyezve. Jól súgnak neki. Neked meg nem súg senki.

Gerbera317!

Azt, hogy ezt el fogják utasítani a végrehajtó részéről ez egy feltételezés. De ha nem feltételezés, akkor a végrehajtó tisztában volt azzal, hogy ezzel a cél az időhúzás, amihez Ő asszisztál a cselekedeteivel. Kinek a hátrányára? Az árverési vevőére. Ugyanis ha helytálló lenne a feltételezésed, akkor a bíróság nem függesztette volna fel az eljárást a bérlő kérésére a másodfok döntéséig. Ezzel a végrehajtó az elején nagyon is tisztában volt, hogy ez benne van a pakliban. Ő azonban mégis végigvitte... Ment vele valamire? Nem! Azon kívül, hogy kedvezett a bérlőnek. De egyébként egy ilyen szituációban mit tudna nekem bárki is súgni? Ebben tudnál légy szíves segíteni?

Egyébként amit írtam, hogy ez a topic elvileg a vevő jogairól szól, és megint ki lett hozva, hogy a végrehajtó jól csinálta. Miért csinálta jól? Pénzüknél vannak a végrehajtást kérők? Nincsennek. Korrekt módon intézte a licit részét? Nem, mert tudta, hogy az a vevő aki a nyertes lesz egy jó kis procedurának néz elébe és Ő mégis azt az utat választotta, hogy végigviszi. Na ez a genyóság, és ezért nem értem, hogy itt miért mindig az van kihozva, hogy a végrehajtó jól csinálta. Áruld el kérlek Gerbera, hogy mi történt volna ha a végrehajtó megvárja a jogerős végzést és utána fejezi be az árverést?

Köszönöm szépen!

colle

Kicsit hiányos a leírásod, de én leírom a véleményem amely nem biztos, hogy megállja a helyét mivel nem vagyok szakértő és sem jogász.

Vht. 141. § (3) Lakottan kell árverezni az ingatlant,

1. ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor........

Tehát, hiába van bérleti szerződés, ha esetleg zálogjog volt az ingatlanon és az adós és a zálogjogosult a beköltözhető állapotban történő értékesítésében egyezett meg. Ha ez nem áll fenn akkor is ott van még, hogy ha bérleti szerződés a végrehajtás eljárás megindítása után született, akkor is beköltözhetően kell árverezni.
Valószínűleg a végrehajtó ezt mérlegelte, de ezt meg is kérdezhetted volna mire alapozza a véleményét.

Azt sem írtad, hogy az árverés ellen éltek-e jogorvoslattal, jogerős? Úgy olvasom, hogy a felfüggesztés az árverés után történt, mondjuk másképpen nem is lehet.

Mivel a felfüggesztés joghatása az, hogy az addig elvégzett végrehajtási cselekmények joghatásukat megtartják, így Te egyértelműen gyakorolhatod az árverési vevő jogait. A felfüggesztés ideje alatt végrehajtási cselekmény nem végezhető, de annak nincs akadálya, hogy az ingatlan havi bérleti díjára igényt tarts, hiszen az már téged illet meg és ezen igényed benyújtása nem minősül végrehajtási cselekménynek. ( Vht.154.§. 3. bekezdés )

Ismétlem nem vagyok szakértő, de én nekem ez az olvasatom.

Kedves Gerbera317!

Ha ideje engedi, megkérhetem, hogy a múltkori kérdésemre válaszoljon?

Előre is köszönöm!

„Azt, hogy ezt el fogják utasítani a végrehajtó részéről ez egy feltételezés”

De meglehetősen alapos feltételezés. A szabály egyértelmű:
Az ingatlant főszabály szerint beköltözhető állapotban kell árverezni. Lakottan kell árverezni az ingatlant, ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik. Pont. A törvényszakasz többi részét nem kell vizsgálni.Tehát marad a főszabály, nem lakottan, hanem beköltözhetően kell árverezni, ha a bérleti szerződést a végrehajtási eljárás megindulását követően kötötték.
A végrehajtó meglátta a kifogást, megnézte a becsatolt bizonytékot, annak keltét összehasonlította a végrehajtás megindulásának indőpontjával, és azt mondta, hogy ezt el fogják utasítani. Helyesen tette. Nem az ő hibája, hogy a másodfoknak hónapokig tart ugyanezt megállapítani.
Annyi bizonyos, amíg ezt el nem bírálják, addig a vevőnek nincs tulajdonjoga, és az ebből fakadó jogait sem tudja érvényesíteni (Vadsuhanc!). Cserébe viszont az ebből fakadó kötelezettségek sem terhelik.
A topikcím egyébként jó, nem értem, mi a bajod vele.

@ Dorci

Jó volna tudni a felfüggesztés indokát is. Lehet, hogy végrehajtás megszüntetése iránti pert indítottak a másik ügyekben. Csakhogy annak az eredménye nem változtathat a többi (fel nem függesztett ügyű) végrehajtást kérő kielégítéshez való jogán, és értelemszerűen az árverés eredményén sem. Úgyhogy az ingatlan átadásának sincs - szerintem - akadálya, már csak azért sem, mert nem valamennyi, az árveréssel érintett végrehajtást függesztették fel.

Kedves Jogász !

A moratórium "kampány törvény" szerintem jogsértő főleg akik nem lakott ingatlant vettek. Ezzel kapcsolatban jelzéssel éltem a köztársági elnöknél is, kíváncsi vagyok mi az ön véleménye. Én olyan ingatlant vásároltam amiben az adós az árverést megelőzően nem lakott több éve vagyis több mint 6 hónapja. Spekulativ hitelüzérkedő, több éves társasházi költséget halmozott fel, és emellett Nav os jövedéki tartozások , a tul lapon végrehajtásként bűncselekménybőr származó kár megnevezéssel kezdeményezték az árverést.

Az elfogadott törvényjavaslat Iromány száma: T/18004. nem látom hogy kitérne arra hogy az ingatlan lakott vagy sem, most rokonok lakják az adós "utolérhetetlen" de megfellebbezni érdekes megtudta amit 1. fokon el is utasított a bíróság.

Ezt írtam a Köztársasági elnöknek a netes üzenő felületen nov. 1. én.

Az új árverési törvény szigorúbb lett a tekintetben, hogy az ingatlant valaki valóban használja-e vagy sem, és az árverések ez alapján történnek ami kedvezőbb azokra nézve kik életvitelszerűen használják az ingatlant. Azaz az árverés időpontját megelőző 6 hónapban életvitelszerűen benne lakott-e az adós vagy sem. Sajnos a moratóriumi indítvány jogsértően ehhez nem igazodik, így a tulajdonos által nem használt rendszerint üres ingatlannak a földhivatalban is bejegyzett új tulajdonos csak a terhét viseli, de hasznát nem viselheti. Azaz súlyosan sérti azon új tulajdonosok alkotmányos jogait, akik bár az adós által nem lakott ingatlant vásárolták meg, akiknek tulajdonosai rendszerint spekulatív jellegű hitelüzérkedők mégsem vehetik át a tulajdonukat, ugyanis a moratórium nem tesz különbséget életvitelszerűen használt vagy nem használt ingatlan között. Az üres vagy spekulatív jellegű jogsértően más tulajdonával nyerészkedő ügyeskedőket ezzel a moratóriumi törvénnyel az állam szó szerint támogatja, így magát a jogsértést is, ami elfogadhatatlan. Ráadásul új tulajdonosnak jogsértően az ingatlan összes terhét viselnie kell úgy, hogy az üres vagy netán a hitelüzérkedő adós az új tulajdonos ingatlanjával tovább nyerészkedik, ami a végrehajtási törvényre nézve, ezen része erősen aggályos.
Az elfogadott törvény tehát nem tesz különbséget a hitelüzérkedők és a valóban önhibájukon kívül bajba jutott adósok között, ezzel további visszaéléseket tesz lehetővé a jogsértő, társadalomra káros magatartást tanúsító állampolgárok között, amivel a törvény sérti az új tulajdonos alkotmányos jogát, hiszen ezen moratóriumi törvénynek szinkronban kell lennie az árverési törvénnyel. Mivel sajnos nincs szinkronban, és jogsértő hogy az üres vagy az adós által nem használt, de számára jogsértően az adós részére további spekulatív hasznot képező ingatlan átadását nem teszi lehetővé, támogatva az ilyen jogsértő szélhámos magatartásformát.
Összegezve: A törvény jó szándéka mellett, a törvény pontatlan kidolgozása jogsértő az új tulajdonosakra nézve, akik az új árverési törvény szerint a tulajdonos által nem használt ingatlant vásárolták meg mégsem vehetik birtokba. Az átgondolatlan nem pontosan kidolgozott törvény támogatja a jogsértő spekulatív hitelüzérkedő személyeket, miközben az új tulajdonosakra hárítja az ingatlan terheit. Mindezek felett az ingatlanban bekövetkezett károk elhárítását sem teszi lehetővé az új tulajdonosnak. lsd. tetőszerkezet viharkár esetén, egy nem lakott ingatlannál, ami megdöbbentő átgondolatlanságot tükröz, mert még ha lakott az ingatlan is az épület azonnali helyreállítását, vagyis az épület megóvásához való jogot biztosítani kellene, vagyis a moratóriumnak épületmegóvást engedélyezni kellene.
Kérem jogos indokaim miatt a törvényt küldje vissza a parlament elé kiegészítés átdolgozás címén, hogy az csak a valóban bajba jutott adósokat védje és a csalókat, szélhámosokat nem. "

Mivel úgy látom a Köztársasági elnöknél ez egyelőre süket fülekre talált, kérem írja meg hova lehet még fordulni maga szerint ? Alkotmánybíróság ? Ha jól értelmezem a trv.-t a bejegyzett tulajdonjogra én fizetem majd a fűtést és a közös költséget a végrehajtási törvény szerint úgy hogy a tulaj sehol sincs csak a " jó barátai " ? Ez nem ütközik ön szerint az alkotmányos jogunkkal, hogy nem elég hogy nem tudjuk átvenni az ingatlant, még mi fizetjük a szélhámosok fűtési költségét is? Ez egyáltalán nem a devizahitelesekről szól , mint ahogy ezt hazudják hanem kampánycélt a mi kárunkra, mint a Quaestor vagy a Budacash mutyizása.

Lehet valahova fordulni ? Ha igen hova és annak kb. milyen költségei vannak ? Én pont belecsúszok a nov 15 miatt és ez min. 300eft plusz költséget jelent számomra a távfűtés és közös ktg. miatt, miközben erről nem volt szó mikor az árverést kitűzték, vagyis ezen feltétel is szerepet játszott egy ingatlan megvásárlásánál, amit utólag nem lehetne változtatni ( kiv. Magyarosszág "nullum crimen sine lege elv" ) Szerintem sok mindenkit érint.

Mit tehetünk ?