jelzálog alatt lévő ingatlan, és más végrehajtás

Csak ismételgetni tudom: Nem lehet egy ingatlan egyszerre beköltözhető, és nem törölhető haszonélvezeti joggal terhelt!
Szólni kell a végrehajtónak, hogy nem jó a hirdetmény, vonja vissza, és fennálló tényekknek megfelelően tűzzön ki újabb árverést, tiszta jogi helyzetet teremtve ezzel. Ha kell, végrehajtási kifogást kell előterjeszteni a hirdetmény ellen. A Vht. 217. §-t értelmezve levezethető, hogy az árverezni kívánó is jogosult ilyenre. Igaz, ahhoz előbb előleget kell fizetni meg aktiváltatni (különben nem tudja igazolni a jogi érdekét), de onnantól jogosult kifogást előterjeszteni. Nem vitatkozni kell itt, hanem cselekedni.

Szerintem Gerbera ezen az úton ne menj tovább, nem értek veled egyet.
Kifejezetten rossz tanács,ha a hirdetményt megváltoztattatod a tulajdoni lap szerint. Ez az ingatlan az árverési eljárás során tiszta volt, a lenti törvény szerint az ilyen bejegyzés teljesen indifferens az árvereztetővel szemben, végső soron a nyertessel szemben.

6:120. § [Fedezetelvonó szerződés]
(1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
(2) Ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezik, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.
(3) A harmadik személy kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles.
(4) Ha a szerző fél a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen átruházta vagy attól rosszhiszeműen elesett, a harmadik személlyel szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig helytállni köteles.
(5) A fedezetelvonó szerződés szabályait kell alkalmazni akkor is, ha az előny nem a szerződési jognyilatkozatot tevő személynél jelentkezik.

Tartok tőle, hogy ez nem helytálló. A végrehajtó esetleges tévedése nem írhatja felül a közhiteles ingatlannyilvántartása bejegyzett jogot. (Még a nyilvántartáson kívüli özvegyi joggal kapcsolatban is lennének kétségeim.)

Imma, nem értünk egyet.
Ha a hirdetmény tartalma nem a tényeken alapszik, az érvényes vételi ajánlattal záruló árverés esetén komoly bonyodalmakhoz vezethet. Mert például kiderül, hogy tehermentes szerzési szándékkal árverező mégsem veheti birtokba az ingatlant a haszonélvezet miatt. Nem, Imma, ezt a hirdetményt (ha valóban hibás) vissza kell vonni, szükség esetén vissza kell vonatni.
Amit te írsz a fedezetelvonásról, az nem az árverező érdekkörébe tartozik, hanem a végrehajtást kérőébe.
Az teremtene tiszta helyzetet, ha a hirdetményt visszavonják, a vh-kérő peres (vagy egyéb) úton elhárítja a fedezetelvonásra irányuló törekvést, majd a végrehajtó kiír egy újabb árverést, ténylegesen beköltözhető ingatlanra.

:) Így már igen, egyetértünk.

Kedves Gerbera! Valószínű, megfogadom a tanácsot, élni fogok a végrehajtói kifogással. Azt még szeretném megkérdezni, hogy a kifogásomat csak a végrehajtó veheti jegyzőkönyvbe, vagy a végrehajtó irodában csücsülő alkalmazott is megteheti ezt? Eddig még nem írtam, de az árverés hétfőn reggel lezárul. Gondolom a végrehajtó nem ül folyamatosan az irodában. Köszönöm!

Pimpike, te otthon leszel szíves megírni. Ne feledd, a jogi érdeked csak akkor igazolt, ha az előleget megfizetted, és aktiválva vagy az árveréshez. A kifogásnak nincs halasztó hatálya, úgyhogy valószínűleg meg fogják tartani azt az árverést.
Van már érvényes vételi ajánlat?

Kedves Gerbera! Nincs még licit a házon. Én már befizettem az előleget, és kértem az aktiválást. A végrehajtási kifogást oké, hogy otthon megírom, és szépen elsétálok a végrehajtó irodába, vagy postán adom fel? A kifogás ellenére licitáljak is a házra, vagy....???? Még mindig sok a kérdőjel! Köszi!

Azért nincs licit, mert ilyen bizonytalan jogi helyzet mellett senki nem akar árverésen vásárolni. Döntsd el magad, hogy akarsz-e így vételi ajánlatot tenni!

Tudom, hogy nekem kell eldönteni, licitálok vagy sem. A végrehajtási kifogásnak így mi értelme, ha az árverésre nincs halasztó hatálya? Ha netán licitálok és megnyerem, akkor hogy fog alakulni a végrehajtási kifogás után a jogi helyzet? Újraindul az árverés, vagy netán akkor már jogtisztán "kapom meg" a haszonélvezőt is? Köszönöm!

Szerintem most már ne kifogásolj, hanem várd meg ennek az árverésnek a sikertelenségét és a következő árverés kitűzését, és annak a legeleján már aktiváltasd magad, majd pedig támadd meg a hirdetményt (persze, csak ha az is ilyen felemás, mint a mostani).

Gerbera! Nagyon köszönöm a segítséget!

Legújabb fejlemény! Az aktiválási kérelmemet elutasította a végrehajtó, azzal az indokkal, hogy az árverés téves adatokat tartalmaz.

Na ugye? Ő is rájött, hogy így nem lehet az árverést megtartani.

Nem tudom, hogy mire alapozva állítjátok, hogy önmagában a haszonélvezet miatt lakottan kéne árverezni. A törvény egyértelműen fogalmaz ... ha haszonélvező lakik benne...vizsgálni kell, hogy valóban benn lakik-e. Még BH-t sem találtam ennek az ellenkezőjére...
Egyéb iránt most nem a konkrét ügyről írok, hanem általában a haszonélvezet mellett beköltözhetően történő árverésről. Nem zárja ki semmi.

A "beköltözhető" itt nem ténylegesség, hanem jog.
Ha érted...

Tegnap felhívtam a végrehajtó irodát. Egy hölggyel beszéltem, "aki az árverésekkel foglalkozik". Igen, az ingatlan beköltözhető, és holtig tartó haszonélvezeti jog marad rajta. Kérdésemre a válasz: ők átadják lakatlanul az ingatlant, de azt nem garantálják, hogy aznap délután a haszonélvező nem költözik vissza, vagy bárki más, akit a haszonélvező beenged. A kikiáltási ár a beköltözhető ár. Ez minimum valami csalás, de nem foglalkozom vele tovább, elengedtem. Dunaújváros, Farkas és Társai Végrehajtó Iroda.

Sportkovi, jó hogy nem azt állítod, hogy az ingatlan máris beköltözhető, ha a haszonélvező "éppen nincs otthon".

:) Be- és kiköltözhető, az éppen aktuális állapotnak megfelelően.

sportkovi

Légyszí azt a törvényt, de folyamatos (teljes) idézéssel.

Ha a haszonélvező nem lakik benne, akkor beköltözhető.
Nem muszáj elhinni, de a törvény az törvény - nyelvtani értelmezés, teleologikus értelmezés, stb.
ha nincs végrehajtás alatt, akkor is előfordulhat "érdekes" szitu a tulaj és a haszonélvező között, ha pl. egyik ki akar b.ni a másikkal...vannak igényérvényesítési lehetőségek...
A Vht. 141.§ (3) c) - nem adós tulajdonostárs lakik benne - esetére szóló BH:
„... a Vht. 141. § (3) bekezdésének c) pontja kapcsán kialakult bírói gyakorlat ingatlanilletőség árverezése esetén annak vizsgálatát követeli meg, hogy az ingatlan a "nem adós" tulajdonostársak által ténylegesen lakott-e, azaz a "nem adós" tulajdonostársak életvitelszerűen az ingatlanban tartózkodnak-e. Ez az értelmezés vezethető le a Vht. 141. § (3) bekezdése c) pontjának szövegezéséből, a rendelkezés ugyanis a "nem adós" tulajdonostárs bentlakását, mint a lakottan történő árverés feltételét fogalmazza meg (tehát lakottan kell árverezni akkor, ha a nem adós tulajdonostárs bent lakik), és nem akként szól, hogy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan illetőségét minden esetben (még ha az ingatlan üresen áll is, pusztán a közös tulajdon osztatlan jellegéből eredő terhek és korlátozások miatt) lakottnak kell tekinteni. Az első- és a másodfokú bíróság indokai megfelelnek a Vht. 141. § (3) bekezdése c) pontja kapcsán általánosan kialakult jogértelmezésnek.”
Álláspontom szerint ez áll (analógia, logika, értelem, cél, stb. alapján) a haszonélvezet-beköltözhetőség esetére is.

hahaha, ne hirdesd tovább sehol.

Köszönöm a munkád.

"A haszonélvezet fennállta lakottságot jelent akkor is, ha a haszonélvező ténylegesen nem lakik az ingatlanban. Ez volt tehát az alapja a lakottságnak megfelelő árverési vételáron való értékesítésnek."
Kúria Pfv.20.765/2007/7. Pl.

Nagyon gáz ez a bh. A 141. § (5) szól arról, mikor lehet egy (3) c) szerint lakottan árverezendő ingatlant mégis beköltözhetően árverezni. És itt bizony a jogalkotó helyre teszi, mit kell lakottságon érteni: használatra jogosultságot jelent, nem pedig tényleges ottlakást.

A 141. § (3) b)-c) tárgyalják azt, amikor valakinek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati joga van az ingatlanon. És a c) ponthoz a kivételt az (5) fogalmazza meg, ami egyértelművé teszi, hogy ezeknél nem vizsgálható, hogy a tényleges ott lakik-e, hanem a lakottsághoz elegendő az ingatlan használatára feljogosító körülmény (tulajdonjog, haszonélvezeti jog).
A (3) a) és f) tárgyalák az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett használati jogosultságot. Ezeknél vizsgálni kell a tényleges használatot (ottlakást), hogy az mnilyen jogcímen, mióta áll fenn, sőt.

Fenntartom, hogy a haszonélvező "lakik"-ja nem tényleges "lakik", hanem jogi értelemen vett "lakik". És ehhez nem kell a Kúria döntése.
És az a végrehajtó, aki nem akarja, hogy megsemmisítsék az árverését, nem megy bele ilyen bizonytalan játékba.