jelzálog alatt lévő ingatlan, és más végrehajtás

A sima polgári jogi vita mióta vonható érdekképviseleti célok körébe?
Ennyi erővel alapíthatnátok "jogvédelmi egyesületet", és akkor a tagok egymás pereiben eljárhatnának képviselőként. Ehh!
A körmötökre nézhetne már a rendőrség.

vettem diplomát a vaterán... ööö... asszem pont a tiedet:)

amúgy Pp.67.§ (g)

Tán ledoktoráltál zugírász, hogy pereskedni szoktál?!

off
egyrészt nem vok a barátod, másrészt meg a nagyképűséged mögött - nyilván - súlyos önértékelési zavarok vannak...
on

gerbera
Érdekes állatfajták vannak ám a bíróságokon is...
Az egyik marha bírósági titkár pl. akkor hivatkozott a Vht. 82/A §-ra, mikor az fmh előtti elévültség miatt kértem tőlük a 41-et!
Nos, erre mit mondjak... (szövegértési problémákkal az általánosba kéne vissza tipegni...)
Amúgy a kisebb ellenállás irányába szoktam haladni (praktikai okokból) tehát 41 után perelek...

OFF
„a logikus okfejtés nem erősségetek.”
Drága Barátom!
Én nem azért nem vagyok a Mensa tagja, mert nem vennének fel, hanem mert nem fizettem meg a tagdíjat.
ON

A 82/A. § (6) csak inkasszó esetén alkalmazható. Azt senki sem érti, hogyen került ide ez a szabály, vagy miért csak az inkasszóra vonatkozik, és miért nem terjed ki a teljes végrehajtásra (akkor nem itt lenne, hanem az 57. §-ban).
Neked volt már olyan eseted, hogy a bíróság (nem inkasszó esetében) ez alapján szüntetett meg végrehatjást?

helyesbítek 82/A § (6)

(kbs! Makacs lehet, fafejű nem! Az a baj veletek, hogy egyetemi szintű matematikát nem tanultatok, ennek megfelelően a logikus okfejtés nem erősségetek.
Ezért mondtok olyan hülyeségeket mint pl. "azt nem lehet, mert nem szoktuk...")

A terhelt ingatlan új tulajdonosa egyéb érdekeltként jogosult betekinteni a végrehajtási iratokba. Vh-ügyes megfogalmazásában: el kell beszélgetni a végrehajtóval. Aztán:

1. Ha a végrehatjási jog szerinti végrehajtás érdemben befejeződött (= megtérült), csak éppen elfelejtették töröltetni a terhelést, azt a végrehajtó köteles pótolni.
2. Ha a végrehajtások csak szünetelnek, iratbetekintéssel azt kell megvizsgálni, hogy a legutolsó intézkedés (= az ügyiratban a legutolsó irat) kelte óta eltelt-e 5 év. Ha igen, akkor a 41. § szerint hívja fel a végrehajtó a kérőt, elismeri-e az elévülést. Mivel ő ezt csak az adós kérelmére köteles megtenni, előfordulhat, hogy ő ezt megtagadja (teljesen jogszerűen), helyette akkor a 39. § (4) szerinti eljárásnak, majd a 41. § szerinti eljárásnak van helye. Azzal is meg lehet próbálkozni, hogy a végrehajtó a 39. § (3) szerinti eljárást folytatja le (ez nem egészen szabályos), ebben egyúttal közli a vh-kérővel, hogy a követelés elévülhetett, a vh-kérő pedig nyilatkozhat, hogy egyrészt nem kéri a jogutódlás megállapítását, másrészt kéri a végrehajtást megszüntetését. A többi már csak a végrehajtón múlik, különösen az, hogy ragaszkodik-e a (szintén elévült) díjazásához. Mert ha nem, a bíróság megszünteti az ügyet, és akkor már töröltethető a vh-jog is.

Makacs vagy. (Úgy is mondhatnám, fafejű.) A Vht.-nek egyébként nincs 83/A. §-a.

én azért elbeszélgetnék előbb a végrehajtóval...
ha a vh szakban vélelmezhető az elévülés, megpróbálnám (Vht 57.§ valamint 83/A.§ szerint) sima (illeték mentes) kérelemre...

Vht. 41. § szerinti eljárás; ha szükséges, per. És ne vedd biztosra, hogy elévültek azok a tartozások.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi ügyben szeretném a tanácsukat kérni:

Örököltem egy nagyjából értéktelen vidéki ingatlant. A tulajdoni lap szerint több végrehajtási jog van bejegyezve (ez nem tudom, hogy azonos-e a jelzáloggal). A jogosultak között vannak magánszemélyek, vállalkozások és pénzintézetek. A bejegyzések dátuma 1991, 1995 és 1996. A pénzintézetek és vállalkozások azóta megszűntek vagy átalakultak, és a magánszemély hol léte is ismeretlen. Az érintett tartozások valószínűleg rendezve nem lettek (vagy csak részben), de gondolom elévültek.

Hogyan tudom rendezni a tulajdoni lapot (töröltetni ezeket a bejegyzéseket), hogy legalább ingyen vagy 1 forintért megszabadulhassak az ingatlantól?

Igazolást nyilván nem tudok bemutatni, hogy a tartozás rendezve lett.

Köszönettel:

László

Nálunk is volt egyéb cicoma (:D). A hitelező bank mindenáron először a tulajdoni lapon szereplő terheket akarta utalni. Nem akarták megérteni, hogy először a végrehajtót kell kifizetni, mert amíg az nincs kifizetve, addig a végrehajtó egy gyufaszálat se tesz keresztbe, nincs tehermentesítés. A végrehajtó költsége nincs rajta a tulajdoni lapon, a bank meg csak a tulajdoni lappal akart foglalkozni.

Nem is szívesen hiteleznek a bankok terhelt ingatlanra.

@HelpMePlease: A végrehajtónak egy hasonló tartalmú iratot kell kiállítania:
"Amennyiben a tartozás 2015.09.30-ig számított összege, 123.456 Ft (azaz egyszázhuszonháromezer-négyszázötvenhat forint) 2015.09.30-ig befizetésre került XYZ végrehajtó 12345678-12345678 sz. számlájára, úgy vállalom, hogy a befizetést követő 15 napon belül intézkedem adós Szeged 0000/0/X/0 hrsz-ú ingatlanára bejegyzett végrehajtási jog törlésével kapcsolatban."

Ezt a vevő bankja általában el szokta fogadni, persze egyéb cicomák lehetnek, az ügy körülményeitől függően (pl. nem csak végrehajtási jog, hanem zálogjog is terheli az ingatlant, akkor azzal kapcsolatban a zálogjogot bejegyeztetőnek kell nyilatkoznia; stb.).

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni.
Lakásvásárlás előtt állok és sikerült találnom egy számomra tökéletes ingatlant, viszont az adásvételt sajnos meglehetősen sok tényező nehezíti:

1. A lakáson végrehajtási jog van, melyet a végrehajtó és a bank a kialkudott ár befizetése után hajlandó volna tehermentesíteni, de...
2. A lakás vásárlásához OTP lakástakarék megtakarítást és lakástakarék kölcsönt is szeretnék igénybe venni, mivel a saját tőkém önmagában nem elég. Nyilván a tehermentesítés az összeg beérkezte után valósulhat csak meg, viszont ilyen feltételek mellett ha jól gondolom esélytelen, hogy megkapjam a kölcsönt, mivel a kölcsön fedezete ugyanez az ingatlan volna.

Milyen megoldás létezik a fenti problémára? Gondolom a bank nem elégszik meg egy nyilatkozattal, mely szerint az összeg beérkezte után megtörténik a tehermentesítés, vagy igen?
A segítséget előre is köszönöm!

Köszönöm a hasznos segítségeket, tájékozódom, hogy pontosan mit tartalmaz a hitelszerződés.

Üdvözlettel
vop2

Aki a hitelszerződésben adós, adóstárs, zálogkötelezett, annak az ingatlanrésze elárverezhető,

Adós, adóstárs és kezes viszont nem csak az ingatlannal, hanem minden egyéb vagyonával is felel.

Azaz meg kell nézni a kölcsönszerződést, hogy ott a legelején mit is írnak.

XY (összes személyes adat), mint adós
XY (összes személyes adat), mint adóstárs
XY (összes személyes adat), mint kezes

Ennyiből úgy kb. ki lehet találni, hogy csak az ingatlant viszik vagy a TV-t fizetés is.

@vop2: Ezt így nem lehet megállapítani. A kölcsönszerződésben van benne, hogy "ki milyen típusú kötelezett" és vagyonának mely részével felel.

Értem és köszönöm! Tehát akkor az felel korlátlanul, akinek a nevén a hitel fut?

Csak az adóséra. A dolgi kötelezett csak a konkrét dologgal felel.

Tisztelt Fórumozók! Abban az esetben, ha egy jelzáloggal terhelt ingatlan több ember tulajdonában van és az esetleges végrehajtásból befolyó összeg nem fedezi a felvett hitelt, akkor a tulajdonosok más vagyontárgyaira lehet végrehajtást kezdeményezni?

Üdvözlettel
vop2

@Grave7: Köszönöm! Ezek szerint van esélyem az alkura.

Loti

@Loti: 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 165. § - jogcím szerini kielégítési sorrend.
Vht. 168. § - azonos jogcím esetén arányosítás.
Vht. 170. § - ingatlan esetén, ha a követelés jelzálogjoggal van biztosítva (végrehajtási jogot megelőző ranghelyen), akkor bizonyos jogcímű követeléseket megelőz, másokat nem.

(Esetedben: ha a banknak jelzálogjoga van, akkor valószínű, hogy a diákhitel és a nav tartozást megelőzően fog kielégítést kapni.)

Megjegyzem, a bank a végrehajtással többet kockáztat (kivéve, ha nem saját maga vagy cége akarja megvásárolni az ingatlant), mert a végrehajtói költségek minimum 1,5millió forint lennének és az árverési vételár nem biztos, hogy elérné a te ajánlatodat (ha reális az általad írt értékbecslés).

@gerbera317: Jó esetben csak zálogkötelezettként írt alá valamit és a "hitelező" mielőbb üres ingatlant akar, amit majd tud értékesíteni. Rossz esetben már a hitelező a tulajdonos, és csak a kilakoltatás van hátra (azt nem tudjuk, hogy végrehajtást is kezdeményezett-e vagy sem).
(A bejelentkezés témája szerintem csak a kérdező kavarása, aki laikusként fél(rehallott)információkból építkezik.)

De miért kell odaköltöznie? Bocs, de én leragadtam ott, hogy hogyan ajánlhatták fel fedezetül az ingatlanát idegenek a saját kölcsönükhöz.