szavazatelsőbbségi részvény


kismukk # 2005.10.08. 12:27

Hogy is van ez? Amennyire ismerem, a társasági jog szerint a szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosát a normál részvény után járó szavazatnak többszöröse illeti meg, ám ez a szorzószám nem lehet 10-nél nagyobb. A részvénytársaságom azt mondja, a náluk levő szavazatelsőbbségi részvényekre 136 ez a szorzó! Ezzel aztán az összes (kis)részvényest lesöprik szavazáskor. Hogyan létezhet ilyesmi?

ObudaFan # 2005.10.09. 08:46

A szavazatelsôbbségi jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott mértékû többszörös szavazati jogot gyakorolhat. Az egy részvényhez kapcsolódó szavazati jog azonban nem haladhatja meg a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét.
Az alapító okirat (alapszabály) úgyis rendelkezhet, hogy a közgyûlési határozat csak a szavazatelsôbbséget biztosító részvények egyszerû többségének igenlô szavazata mellett, ha pedig a szavazatelsôbbséget biztosító részvénybôl egy részvény került kibocsátásra, az e részvénnyel rendelkezô részvényes igenlô szavazatával hozható meg. Ez a jog csak a közgyûlésen személyesen vagy képviselô útján való jelenlét esetében gyakorolható.
Törvény, illetve az alapító okirat (alapszabály) eltérô rendelkezése hiányában a szavazatelsôbbségi jog a közgyûlés hatáskörébe tartozó valamennyi döntéshozatalra kiterjed.

kismukk # 2005.10.11. 12:49

Azt irod: "Az egy részvényhez kapcsolódó szavazati jog azonban nem haladhatja meg a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét." Akkor tehát megmarad a kérdés: hogyan is értendő, hogy ebben az rt-ben a szavazatelsőbbségi részvényhez 136 szavazat kapcsolódik, azaz a normál szavazati jog több mint százszorosa? Holott a társasági törvény szerint csupán max. 10-szerese lehetne. Hol lehet ezt kifogásolni? A cégbiróságon?

ObudaFan # 2005.10.11. 16:57

Valószínűleg ez így nem lett a cégjegyzékbe bejegyezve. A cégbíróságon nem árt kérni egy cégkivonatot, illetve az iratokba betekinteni. Ha az iratok között ilyen alapszabály van, akkor törvényességi felügyeleti eljárást célszerű kezdeményezni.

kismukk # 2005.11.17. 03:30

Végre, meg tudtam nézni! Bizony, IGY lett bejegyezve: "Az 1db, egyezer forint névértékű, szavazatelsőbbségi részvény 136 szavazatra jogosít.", amely az alábbiak szerint került meghatározásra, és innen egy furmányos számitás következik. Ezt is ideirom, ne kelljen spekulálni: "A részvényjegyzés lezárását követően megállapitásra kerül a törzsrészvények mennyisége. Ezt el kell osztani az elsőbbségi részvények számával, majd a tizedes jegyeket le kell vágni és hozzá kell adni egyet. Az igy kapott érték az 1db szavazatelsőbbségi részvények által leadható szavazat mennyiség."

Tehát akkor ez ellentmond a Társasági törvénynek, amely világosan kimondja: legfeljebb 10-szeres szavazat elsőbbséget biztosithat? Mert a törvény abszolút számban határozza meg ezt, és nincs odairva, hogy kivétel ekkor meg akkor, meg ha igy vagy úgy számitják ki.

Továbbá, ebből egy fontos tény következik: ha ilyen furmányos, törvénytelen módon számlálták a közgyűléseken a szavazatokat, akkor a közgyülési határozatok mind érvénytelenek? Vagy csak valahány évig visszamenőleg érvénytelenek?

kismukk # 2005.11.24. 04:45

Úgy látszik, megoldódott a rejtély! A Kelertől választ kaptam, amelyben ez áll:

A Gt. 301.§ (3) bekezdése felmentést ad a 10-szeresben maximált szavazati jog korlátja alól, ha arról még 1998. júl.15. előtt döntöttek.

És tényleg, az én rt-met 1998 előtt alapitották, igy kivétel!
Ettől persze továbbra is tény, hogy a kezükben lévő elsőbbségi részvényekkel az összes többi részvényest lesöprik (mert az számukra az összes elvileg szóbajöhető szavazat több mint felét biztositja).
Vajon hogy egyezhettek bele a részvényesek eleve az őket kizáró ilyen rendszerbe? Nos, erre tudom a választ: a részvények átadásakor rögtön ráiratták az adásvételi papirra: felhatalmazom a CB-t, hogy engem mint részvényest képviseljen az alakuló közgyűlésen! (a papir megvan most is)
És ami engem illet, még örültem is, hogy nem kell vesződnöm az alakulás hivatalos formaságaival, - gondolom más is igy volt, - pedig ekkor dőltek el a lényegi kérdések!

A törvény (Gt) is eléggé csavaros szerkezetű: a szavazatelsőbbségi részvény meghatározása után jóval hátrébb, sok-sok paragrafussal odébb a kivételek között szerepel, - ezért nem vettem észre én sem először!