Kft. - s kérdések

Pardon?

T. Fórumozók!

A kérdésem az lenne, hogy a megalapított Kft.-t a cégközlönyben milyen módon lehet megjelentettni? (írtam nekik email-t, de sajnos választ nem kaptam tőlük)

Ezt azért kérdezem, mert a cégb. végzésben van egy bekezdés ami igy szól:

"a cég a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyét cégközlönyben, vagy a cég honlapján köteles közzétenni"

Nekünk a fő tev.: internetes kisk., csomagküld. sz.,
ekkor is szükséges a cégközlönyben való megjelenítés?

Válaszukat előre is köszönöm.

Üdv.: Peti

Szerintem ahhoz nem kell hatósági engedély - nincs mit közzétenni sem.

Tisztelt Fórumozók!

Az lenne a kérdésem, KFT üzletrész eladásakor szükséges e új társasági szerződést készíteni, vagy elegendő valamiféle adásvételi szerződés?

A KFT nevében névvel nem szerepelek, csak mint "és Társa". Az üzletrészemet harmadik fél venné meg.

Üdv!
Gábor

Újat nem kell, de a meglévőt módosítani kell. (Egész pontosan hatályosítani.)

De mivel a jogi képviselet kötelező, így ezt is az okiratszerkesztő ügyvédre kell bízni. :)

Tisztelt Fórumozók!

A következő kérdésemre kérnék választ:
egy személyes kft-ben az alapító egyben ügyvezető, munkavállaló.
Korengedményes nyugdíjba menne, megállapodást kell aláírni a munkáltatónak és munkavállalónak, saját maga nem szerepelhet mindkét oldalon vagy mégis?

Jobb híján. De ha nem egyszemélyes az a kft., akkor a munkáltatói oldalon taggyűlési felhatalmazással aláírhatná egy másik tag azt a megállapodást.

Szép napot.
Megerősítést kérnék, mert bizonytalan vagyok a következőkben.
Törzstőke leszállítás 1. jk. elment a bíróságra,benne a tőkeleszállításról szóló határozat(közlemény).
letelt a hitelezőknek járó idő.
A 2. jegyzőkönyben minek kell szerepelnie, és az ügyvezető nyilatkozata+ tagjegyzék mellett más irat kell még?
Köszönöm a segítséget.

A 2. jegyzőkönyvben a konkrét döntésnek a leszállításról. Kell még egységes szerkezetű tsz.

Tisztelt Forumozók.

Nyolc hónappal ezelőtt alapítottam egy egyszemélyes kft-ét. Időközben bankhitelért folyamodtam, amelynek fedezete a kft tulajdonában lévő ingatlan volt. Ezt a hitelt megkaptam, azonban mostanra elég szerencsétlenül alakultak a dolgaim, és felszámolási eljáráson gondolkozom. A kérdésem az volna, hogy a még vissza nem fizetett hitelem rendezése ebben az esetben a kft tulajdonában lévő gépek és a fedezetként adott ingatlan elegendő lesz-e (A Kft vagyonának értéke fedezné a hitelként felvett összeget) vagy a saját magánvagyonom is 'veszélybe' kerülhet-e?

A magánvagyonod akkor, ha a cégalapításnál csalárd módon jártál el (pl. apportot felülértékeltél), a hitel felvételénél a bankot megtévesztetted, vagy ha akkor, amikor látszott, hogy gond lesz, nem a hitelezői érdekek védelmében jártál/jársz el.

Tisztelt jogi fórum!

Kft.-ben szabályosan lemondtam az ügyvezetői tisztségről, melyről taggyűlési jegyzőkönyv is készült. Mivel én vagyok a többségi tulajdonos a lemondást taggyűlés elfogadta. A taggyűlés által javasolt személy viszont nem fogadta el az ügyvezetői megbízást. E szerint tehát nincs ügyvezetője a cégnek.
Kérdezném, hogy szabályos-e ez így, és szükséges-e, kell-e mindezt ügyvéden keresztül a cégbírósághoz bejelenteni.

Új ügyvezetőt kell kinevezni, és jogi képviselőn keresztül bejelenteni.

De nem tudunk kinevezni új ügyvezetőt, mert senki sem vállalja az ügyvezetőséget. (A lemondásom egyébként 60 nappal korábban szabályosan bejelentettem.)

Ez meg elsősorban a te felelősséged, hogy találj valakit.

Tisztelt Mindenki!

Szeretném tudni, hogy egyszemélyes kft. alapításakor a min. befizetendő betét csak készpénz lehet, vagy apport is, esetleg csak apport? Valamint, hogy építőipari tevékenység végzéséhez kell-e az alapítónak megfelelő bizonyítvánnyal rendelkeznie, vagy elég, ha az alkalmazottnak van?
A válaszokat előre is köszönöm.

@vevike80

Persze, egszemélyes KFT-nél is lehet nem pénzbelit, sőt, lehet akár csak azt is.

Az alkalmazottnak elég, neked nem kell bizonyítvány.

Gt. 114. § (1) A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál.

(2) A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll.
(3) Az egyes tagok nem pénzbeli hozzájárulásuk értékét maguk állapítják meg és azt a tagok fogadják el. Ha a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapításánál nem vettek igénybe könyvvizsgálót vagy más szakértőt, úgy meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése. Ezen nyilatkozatukat az ügyvezető 117. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatához kell csatolni.
(4) A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.
(5) Minden tagnak egy törzsbetéte van; egy törzsbetétnek azonban - a közös tulajdon szabályai szerint - több tulajdonosa is lehet.
115. § (1) A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizették.
(2) Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni.
116. § (1) A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani.
(2) Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
(3) Ha a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.
167. § (3) Egyszemélyes társaság alapítása esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani, illetve a pénzbeli hozzájárulás tekintetében a 115. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az alapító okirat ilyen rendelkezése esetén elegendő százezer forint pénzbeli hozzájárulásnak a cég javára történő befizetése.

Kedves Fórumozók!
Az lenne a kérdésem, hogy regisztrált munkanélküliként (álláskeresési járadékot kapja) lehet-e valaki kft. alapító tagja? Illetve betölthet-e ügyvezetői posztot szívességi alapon, fizetés nélkül? Elveszíti-e a járadékát?
Előre is köszönöm.

Alapító tag lehet. Ügyvezetőként elveszíti a járadékot.

Sziasztok! Ti mi alapján választotok ügyvédet? Végzünk egy kutatást az ügyvédválasztási szokásokról. Kérlek, segítsetek a kérdőív kitöltésével! http://internetstrategia.hu/felmeres/ Köszönöm!

Tisztelt Szakértők!

Lehet, hogy a kérdésem butának tűnik, de inkább megkérdezem, mivel nem tudom a választ.
Kft-t átvesznek, új tulajdonosi kör lesz, ezzel együtt új székhely és új a fő tevékenységi kör.
Ennek következtében változik az adószám utolsó két számjegye, ezt tudom. De a többi része nem változik az új főtevékenység felvétele miatt?
Köszi a válaszokat.

Tisztelt Fórumozók!

Jogi egyetemre járok és társasági jog gyakorlaton egy társaságot kell alapítani ( szerződésmintával és az összes melléklettel ) . ctv- ből utánanéztem a mellékleteknek ,csak azt nem tudom h melyiket jegyzi ellen ügyvéd?? pl. egy székhelyhasználati hozzájárulást vagy egy tagjegyzéket? vagy célszerű mindet ellenjegyeztetni???
üdv.

Ellenjegyezni elég a társasági szerződést és az aláírás-mintát, a többire elég két tanú is, de bármit ellenjegyezni lehet a két tanú helyett is.