Kft. - s kérdések

Amint írtam, két ügyvezető van együttes cégjegyzéssel. Ügyvezető(1) összehívta a taggyűlést. A taggyűlésen a tagok vissza kívánják hívni Ügyvezető(2)-t. A tagok szabályszerűen lettek meghívva. A visszahívandó ügyvezetőt is szabályszerűen meg kell hívni (mint a tagokat)? Vagy csak értesíteni kell, hogy legyen jelen?(a Ptk. 3:111.§ (1) szerint jogosult jelen lenni)
A fő kérdés tehát, hogy amennyiben a tagok szabályszerűen meg lettek hívva és a visszahívandó Ügyvezető(2) csak értesítve lett, akkor az ezen a taggyűlésen visszahívott Ügyvezető(2) alappal megtámadhatja-e a határozatot arra hivatkozva, hogy ő nem lett "szabályszerűen" meghívva.
Meg szeretném akadályozni, hogy jogsértő taggyűlési határozatok szülessenek az összehívás esetleges hiányosságai miatt.

Mi a konkrét problémád?
Egyébként a taggyűlésre nem az ügyvezetőket, hanem a tagokat kell meghívni.

Üdvözletem!
Egy kft-nek két ügyvezetője van, együttes cégjegyzési joggal. Az lenne a kérdésem, hogy

1. jogszerű-e, ha a taggyűlést csak az egyik ügyvezető hívja össze?
2. ha jogszerű, akkor a taggyűlésre a másik ügyvezetőt is kötelezően meg kell hívni?
3. ha igen, akkor a másik ügyvezetőt is szabályszerűen (meghívóval, 15 napos időközzel) kell meghívni?

Köszönöm előre is a válasz!

Grasshoppers

„A egyik kérdésem az lenne, hogy milyen költségekkel számolhatnak ebben az esetben? Milyen adók terhelik őket?”

Az attól függ, milyen alapon veszik ki.
Ha van rá lehetősége a cégnek és osztalék előleget tud fizetni, akkor szja-t és szociális hozzájárulási adót. Ha kölcsönként kapják, adófizetés nincs, de a cégnek követelése lesz a tagokkal szemben, amit vissza kell fizetni.

A kockázatok és mellékhatások tekintetébwn erősen javasolt a könyvelő megkérdezése.

Jó napot!

Egy Kft tulajdonában álló üzlethelyiség eladásával kapcsolatban kérnék tanácsot,segítséget.
A Kft 1998-ban vásárolta meg az ingatlant, amelyet most eladni kíván. A könyv szerinti értéke 3 M Ft, most 60 M Ft-ért van rá vevő.
A Kft-ben 4 tulajdonos van,akik az eladásból származó összeget, a Kft vagyonából szeretnék kivenni, hogy egy másik ingatlant vegyenek belőle már magánszemélyként.
A egyik kérdésem az lenne, hogy milyen költségekkel számolhatnak ebben az esetben? Milyen adók terhelik őket?
A másik kérdésem pedig az lenne, hogy van-e esetleg más ötletük, ami alapján a legoptimálisabb ennek az üzlethelyiségnek az eladása és az ebből keletkező cégvagyonból való ingatlanvásárlás, már magánszemélyként?

Előre is köszönöm segítségüket!

(legfeljebb ha ajándékozásos átruházás után tíz éven belül meghal, a köteles részbe beszámíthat)

Ha tied az az üzletrész, azt csinálsz vele, amit akarsz.

Tisztelt Szerkesztőség!

Meg szeretném kérdezni, hogy van egy cégem, kb 10 éves.
Jelenleg 2 céges gépjárművel, egy bérelt illetve a cég egy saját ingatlannjával.
Párommal 2 éve vagyunk együtt. Felvetődött hogy bevenném a cégbe mint tagnak, illetve mivel együtt dolgozunk és én más jellegű tevékenységeim miatt én ki szeretnék szállni a cégből,
az ügyvezetői pozíciót is ráruháznám.
Ezt találtuk a legoptimálisabbnak.

A cégben ő kapna 80% tulajdont és 20% a fiamé lenne.
Sajnos a fiamnak nem tetszik ez a javaslat, mert ő többet akarna, de nem tesz a cégért.

Ha a párom lesz az ügyvezető és a 80% tulajdon, a fiam megtámadhatja ezen döntésem? Én vagyok az egyszemélyes tulajdonos tag és ügyvezető is.

Illetve a tulajdon részt milyen formában érdemes adózás szempontjából átruházni?
Például ajándékozás vagy egy általam meghatározott összeg befizetés megváltásával is lehetséges?

Alighanem a büntető feljelentés polgári jogi igény bejelentéssel lehet a leghatékonyabb, ha egyáltalán valami is hatékony. Meg ez legalább ingyen van.

Kedves Szakértők!

Az alábbiakkal kapcsolatban szeretném.a segítségüket kérni

OPEL GOMBOS-nál új autó vásárlása

Május 16 előleg befizetés,21-én további befizetés és a régi gépkocsi eladása a kereskedőnek május 30.. Május 30-al a teljes vételár kifizetésre került az Opel Gombos felé. Az új kocsi átadást május végére vállalta szerződésben, most már augusztus végét ígérget hogy addig szerez pénzt valahonnan. A teljes árat kifizettük 6 hete, ami a bankhoz viszont nem lett befizetve, ezért nincs kocsi, mivel jelzálog van a gépkocsin, és miatt a bank nem engedi ki az autót, nem lehet levizsgáztatni és üzembe helyezni. Azaz az általunk autóra befizetett pénzből nem az autót fizette ki a kereskedö a banknak hanem másra költötte. Az Opel Gombos nem fizet másfél hónapja mert nincs miből, se autó se pénz, holott a szalon jelenleg is működik. Az Opel Magyarországot is megkerestük. Mivel azóta a Gombos kereskedelmi jogát visszavonta az Opel így nem akartak foglalkozni az ügyünkkel. Amikor május 16-án az előleget átvették az autóra már nem volt kereskedelmi joguk. Sokszori próbálkozásunkra, miután mindenkinek írtunk az Opelnál hajlandóak foglalkozni velünk, azonban még mindig csak békéltető, közvetítő szerepet vállalnak. Előtte már márciusban sem teljesített a szalon, feltehetően az előző károsultnak fizette vissza az anyukám altal befizetett pénzt, neki adta el azt a kocsit, aminek a vevője szerencsésen kiszállt az üzletből. Azóta a Gombosnál csak ígérgetnek, mindig mást mondnak miből és mikor fizetik vissza a pénzt. Telefonon elérhetetlenek számunkra, személyes megkereséskor köszönni sem köszönnek a szalonban nemhogy szóba állnának velünk. Anyukám itt áll autó nélkül, nem tud dolgozni, a megélhetése is veszélybe került, ez volt minden pénze, lassan 2 hónapja fut az autója/pénze után, 1 hete mentő vitte kórházba súlyos idegösszeroppanással. Már több embert találtunk akikkel szintén ezt tették, nem mi vagyunk az elsők.

Az adásvételtől múlt pénteken elálltunk, már csak a befizetett pénzt szeretnénk visszakapni. Mik a lehetőségek? Fizetési meghagyás ok de amilyen szemetek biztosan ellentmondanak. Felszámoltatni magánszemélynek lehet és megállapíttatni az ügyvezető felelősségét? Vagy büntető feljelentés, de akkor hogy kapjuk vissza a pénzt? Mit tanácsolnak?

Köszönöm

Igazad lehet. (Bár annyi mindent láttam én már céggel is. "Enyém, azt csinálok vele, amit akarok, nem?")

Szerintem nem cég, akkor nem fizethettek volna 1,5 milla felett készpénzben.

(Most pedig egy kis hazabeszélés. Komolyabb cég nemigen működhet jogász segítsége nélkül. Ti most konkrétan tapasztaljátok ezt.)

Ha nincs bizonylat, akkor a felszámoló még azt sem fogja elismerni (nem ismerheti el), hogy az az összeg befolyt a céghez. Hiába nyújtanád be a hitelezői igényt, a felszámoló nem veszi nyilvántartásba - mert vitatja. Egy esetleges perben nem tartom valószínűnek, hogy a volt ügyvezető elismeri az összeg átvételét - hiszen azzal gyakorlatilag beismerné, hogy sikkasztott. (Mert ne gondold, hogy ezt a pénzt a cég bekönyvelte.)
Ennek annyi, leginkább azon kéne gondolkoznod, hogyan tüntetitek el azt a hiányt, amely a saját cégeteknél jelentkezik a bizonylat nélküli kifizetés miatt.

A korlátolt felelősségű társaság azért korlátolt felelősségű, mert a tagjai csak a bevitt (vagy legalább szolgáltatni vállalt) vagyonnal felelnek a cég tartozásaiért. Ezt a korlátolt felelősséget ugyan áttörik bizonyos szabályok - de az azért mégis csak egy kivétel.

Nincs sajnos. Felelőtlenségnek tűnhet, de "ezer éve" építkezünk, és sok minden rosszat el lehet mondani az építőiparról, de olyan még sose volt (nálunk legalább is), hogy félbehagyják a munkát, és eltűnnek.

Egyébként a jegyzet tőke (3 millió Ft) erejéig nem köteles a cég helytállni? Persze az más kérdés, hogy az ott van-e a bankszámlán (nyilván nincs), de azért az ügyvezető illetve tagok felelnek saját vagyonukkal, nem? Vicces egyébként, hogy a legális bűnözés melegágya a kft. Magyarországon.

Lényeg a lényeg, hogy az igényeket nyilván be szeretnénk nyújtani, aztán vagy lesz belőle valami vagy nem. A kérdés csak, hogy hova kell beadni?

Nincs bizonylat? Egy nyugta se?

Köszönöm a választ. Sajnos készpénzes fizetés történt.

Ha nincs is sok esély az igény érvényesítésére, azért megpróbálnánk.
Hova és meddig lehet az igényeket beadni? Ebben az esetben a kényszertörlési eljárás felszámolási eljárássá alakul?

Nagyon valószínű, hogy ez egy üres, fizetésképtelen cég. Ezzel szemben eredményesen igényt érvényesíteni nem lehet.

Mivel nem működik, adószámla fel van függesztve, számlát sem fog kiállítani. De ha átutalással fizettek, akkor szerintem a bizonylat alapján is le lehet könyvelni.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Rövid válasza nem sejtet túl jót.
Kérem, kicsit kifejtené?
Ha túl bonyolult és hosszadalmas, akkor annyi segítséget kérhetek, hogy hova és meddig lehet beadni az említett igényeket.

Köszönöm.

Ajaj.

Kedves Szakértők!

A következő tényállásra szeretnék segítséget kérni:
Egy építőipari kft. elvállalt 1.700.000 forintért egy munkát, mely teljes egészében kifizetésre került, azonban a munkát nem fejezték be. Emiatt más vállalkozóknak a munka befejezésére további ~900.000 forint került kifizetésre. Az említett kft. időközben kényszertörlési eljárás alá került. Mi elsődlegesen a kifizetett 1.700.000 forintról szeretnénk számla kiállítását, melyre nem került sor. Másodlagosan a kárunk (a más vállalkozóknak kifizetett további 900.000 Ft) megtérítését. Ezeket az igényeket be lehet jelenteni a kényszertörlési eljárásban, illetve mi ennek a módja, hol kell benyújtani? Mi már azzal is beérnénk, ha az említett 1.700.000 millió forintról a számlához hozzájutnánk.

A segítséget előre is köszönöm.

Ez nem ajándékozás, hiszen nem ingyenes a szerzés. Ráépítési szerződésben el lehet térni a törvényi követelményektől, tehát ez leginkább egy atipikus, a ráépítési szerződéshez közelálló megállapodás. (A ráépítést a szerkezetet érintő változások eredményezik a törvény szerint, de a Felek kisebb munkák ellentételezése esetén is megállapodhatnak ebben.)
A NAV véleményem szerint a 4% visszterhes szerződési illeték megfizetésére tarthat igényt.

felújításért tulajdoni arány változtatás

Egy kft és egy magánszemély 50-50% tulajdonában áll egy budapesti kétlakásos családi ház 20 éve. A családi kft-ben a magánszemély ⅙ tulajdonos, nem ügyvezető, nem alkalmazott, munkát nem végez.
A magánszemély 2012-ben jelentős értéknövekedést létrehozó felújítási munkálatokat végzett saját finanszírozásában az egész házon és 1999-2019 között minden más karbantartási, felújítási költséget is csak a magánszemély fizetett.
Ezen költségek ellentételezéseként a taggyűlés (mindenki) azt szeretné határozni, hogy a kft tulajdonrésze 50%-ról 30%-ra csökkenjen, a magánszemélyé 50%-ról 70%-ra nőjön.
Milyen szerződéssel lehet ezt elérni?
A lakóingatlan négyzetméterre nem változott, emeletráépítés nem történt, egy alapos felújítás történt (belső falakat bontottunk és építettünk, szigeteltünk, aljzatbeton csere is volt, teljes elektromos, víz-, fűtésrendszer csere, lépcsőcsere, az összes ajtó és ablak cseréje).
Ráépítési szerződés így alkalmatlan a feladatra?
Adásvételi szerződést lehet úgy kötni, hogy a kft-nek ne keletkezzen bevétele (hiszen az jogalap nélküli gazdagodás lenne), a magánszemély ne pénzzel fizessen most, hanem csak az értéknövelő beruházást ismerjék el, pénzfizetés nélkül?
Ajándékozási szerződést köthet a kft és a magánszemély? Ekkor a 9% ajándékozási illetéken kívül kell szja-t, ehót, osztalékadót fizetni? Milyen adót kell még fizetni?
Milyen szerződés típus felel meg e tulajdonrész változtatás céljára?
Ön mennyiért írja meg és jegyzi ellen a szerződést?

Mint megrendelő? Persze.

Tisztelt Tanácsadó!

A segítségét szeretném kérni egy jogi kérdésben.
Magánszemélyként köthetek-e kivitelezői vállalkozói szerződést a saját egyszemélyes Kft.-vel?