Kft. - s kérdések

Spencerhill: semennyire. Hacsak a szerződésben ki nem kötötték, hogy amennyiben a tagváltozásról nem értesítik a vállalkozót, annak következményei vannak (de ez egyáltalán nem szokásos kikötés).

Köszönöm a gyors választ. Én is így gondoltam, a vállalkozó ugyanúgy követelheti a teljesítést.

Sziasztok,

nem tud, hogy tudtok-e abban segíteni, hogy van-e mód nonprofit kft-nek, más gazdasági társaságot alapítani? Akár úgy, h egyszemélyes gt-ot hoz létre, akár úgy, hogy tag egy ilyen társaságban.
Estlegesen befolyásolja a válasz, h a nonprofit kft kizárólag állami tulajdonban van.

Köszi előre is.

Én kimondott tiltó szabályt nem találok; az azonban elgondolkoztató, hogy hogyan biztosítható, hogy az üzletszerű gazdasági tevékenység csak kiegészítő jellegű legyen.

Tájékoztatást szeretnék kérni, egy Kft-nél gyanúra okot adó, pénzmosás tevékenységét az ügyészségre be lehet-e jelenteni magán emberként?

Persze. De ez mitől cégügyi kérdés?

Igaziból tényleg nem tudom miért ide írtam, mert adócsalás, pénzmosás gyanú.
A választ köszönöm.

„ még én fizettem az ügyvédet is pedig a felét nekik kellett volna kifizetniük.”
Szerintem meg inkább az egészet a cégnek kellett volna fizetnie.

Viszont ha voltatok ügyvédnél, akkor ő bizonyára mondta, hogy kft.-ből kilépni nem lehet. Az üzletrészedet eladhatod, ahhoz a tagtársak hozzájárulása nem kell. De vevőt neked kell találnod, a többi tagot arra kényszeríteni, hogy átvegyék az üzletrészedet - akár ingyenesen is - nem lehet. Ilyen ítéletet bíróság sem hoz.

Az ügyvezetői tisztről azonban lemondhatsz.

Ha veszteséges az a cég, akkor minek tartjátok fenn?

A tagoknak, a taggyűlésnek kell bejelentened.

Tisztelt ügyvéd úr!

Van egy üzlettársunk, aki újabban szinte semmi munkát nem hajlandó végezni a nemrég alakult 4 fős cégünkben. Egyéb elfoglaltságai vannak. Van arra valami jogi lehetőség, hogy a többet dolgozó tulajdonosokat jobban jutalmazzuk? Lemondhatunk pl. a tulajdonrészünk valahány százalékáról, ha ebben mindenki (ide értve a nem dolgozó felet is) egyetért, hogy később azt, mint egy "munkavégzési jutalék", a végzett munka arányában kiosszuk a tulajdonosok között?

Igazából nem jelentene problémát a nem dolgozás, ha osztalékfizetéskor nem a tulajdoni rész, hanem az elvégzett munka arányában kapna mindenki jutalmat. Most van a céggel a legtöbb munkánk, a munkánktól függ, hogy egyáltalán életben marad-e a cégünk, tehát a mostani munkát szeretnénk úgy megjutalmazni, hogy az 3 év múlva is jelentsen valamit.

A munka megbízásos szerződéses általi honorálására egyébként idén biztos, hogy csak nagyon szerény keretünk lesz. Sajnos nem prosperál olyan jól a cég, hogy egy ilyen megbízásért annyit tudjunk fizetni, hogy az arányban álljon a befektetett munka nagyságával. A probléma feloldására - laikusként - a tulajdonrész bizonyos hányadának újbóli felosztását gondolnánk a legpraktikusabbnak, ha erre van lehetőség...

Köszönöm válaszát:
B. Gábor

Szerintem ez nem kizárt, de meglehetősen pontosan kell ehhez dokumentálni a munkavégzést ahhoz, hogy később ne legyen ebből vita.

Segítséget kérek a következőkhöz:

Kft. tag halála után - szintén tag - örököse szerezte meg üzletrészét. A hagyaték átadása megtörtént, az alapján 50% tul.-i aránya lesz, a másik tag meglévő 50%-a mellett. A cégbíróság végzésében utalt rá, hogy tudomásul vette a hagyatékátadó végzésben foglaltakat és felhívta az ügyvezetőt, hogy a tagjegyzéki változást nyújtja be.

Kérdésem, hogy ez esetben szükséges-e még (a hiánypótlás nélküli elutasítást elkerülendő) csatolni a változásbejegyzési kérelemhez a Ctv. 1. számú melléklet I. 2. d) - "változásbejegyzés esetén, ha a változás bírósági vagy hatósági határozaton alapul, az erre vonatkozó okirat." - alatti rendelkezés értelmében a hagyatékátadó végzést, illetve mik azok a dokumentumok, melyeket ez esetben még csatolni kell?
(értelemszerűen a fenti 1. sz. mellékletben meghatározottakon kívül.)
A hagyatékátadó végzés igen terjedelmes, sok oldal és ebből lényegében három sor az, amiben az üzletrész átruházásáról rendelkezik. Ha szükséges mégis csatolni, nem tudom, lehet-e kivonatolni, s, hogy ezt csak a közjegyző teheti, közokiratban?

Megváltozik továbbá a főtev., ill. további tevékenységekkel bővül a tevékenységi kör. Gondolom, ehhez sem kell a fentieken túl semmiféle "extra" dokumentumok csatolására, hisz egyik új tev. sem lesz hatósági, v. egyéb engedélyhez kötve.

Várom hozzáértő, segítő válaszaitokat:
satya

A tevékenység módosítást azt elég az adóhatósághoz bejelenteni, de ha a cégbírósághoz is szeretnétek, akkor már társasági szerződést kell módosítani.
Ha fontos, hogy ne legyen elutasítás, akkor persze érdemes becsatolni a végzést, de nem túl nagy kockázat, hogy nem csatoljátok be, csak hivatkoztok rá, és elutasítás esetén 8 napon belül becsatoljátok.

Amint azt írtam, a hagyatékátadó végzés igen terjedelmes, sok oldal és ebből lényegében három sor az, amiben az üzletrész átruházásáról rendelkezik.
Kérdésem emiatt, hogy erről a közjegyző készíthet-e kivonatot? Itt az zavar be nekem, hogy amint az köztudott, a közjegyző az egyes jogügyletekről - ha a közjegyzői okirat több önálló jogügyletet foglal magában - a közjegyzői okiratból kivonatot adhat ki, azonban nem egészen egyértelmű, hogy ez érvényes-e esetünkben is, amikor az üzletrész átruházás mellett a végzés sok egyéb másról (ingatlanok, számlapénzek, egyéb követelések, ingóságok, stb.) is rendelkezik.

satya

A közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány).

Szerintem a közjegyző végzése nem közjegyzői okirat.

Na ezt jól benéztem?
És kivonatolni lehet-e? Mert ekkörül forogtak kélrdéseim eddig is.

satya

Ha mást nem, arról adhat ki igazolást szerintem a közjegyző, hogy van egy ilyen rendelkezés a végzésében.

A változás ideje (elhunyt tag törlése, jogutódlás) visszamenőleges hatállyal az elhalálozás ideje és nem a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése, v. a módosítás kelte, ugye?
Külön okiratba is leírtam a taggyűlési határozatok alapján a módosítást. Ugye ezt nem kell csak az ügyvez.-nek aláírnia és az ügyvédnek ellenjegyezne?
Jól tudom?
satya

Ehhez nem kell taggyűlési határozat. A jogutódlás a törvény erejénél fogva történik.

A határozatban az van csak rögzítve, hogy az üzletrész és a tagjegyzék hogyan változik, gondolom ez nem elutasítási ok. Egyébként több határozat is van (pl. főtev. kör vált., új ügyvez. választás).
A társasági szerződés ezek miatt - is - lett a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva.
Úgy gondolom, lényegében választ kaptam a fő kérdésemre, az üzletrész az örökhagyó tag halála napjával száll át az örökösre.
Nem?

satya.

De. (Viszont a tagváltozás ez esetben tényleg nem igényel taggyűlési határozatot. Az örökös bejelenti, hogy jogutódként ő a tag, az ügyvezető pedig ennek megfelelően aktualizálja a tagjegyzéket. A változásbejegyzéshez, persze, be kell nyújtani az egységes szerkezetű társasági szerződést is.)

Kösz' a választ Kovács_Béla_Sándor!

Azért az talán nem baj, hogy egy napirendi pontban ismertetetve lett a végzés, a bejelentés tudomásul vételéről pedig a tagok - akár szükségtelenül is - hoztak egy határozatot.
Vagy igen?

satya

Nem baj.

Tisztelt Szakértő!

Van egy 1 éves, 2 milliós törzstőkével alapított Kft. Van egy 500.000 Ft-os APEH tartozás.
Kérdéseim:

• El lehet e adni, teljesen szabályosan, ingyen ezt a Kft-t?
• Ha sikerül eladni, akkor gyakorlatilag az APEH tartozástól is megszabadultam?
• Teljesen törvényes e egy ilyen adás-vétel?
• Van e valami buktató ezzel kapcsolatban, amivel számolnom kell a későbbieknek, vagy az adás-vétel során?

Válaszát előre is köszönöm!