Kft. - s kérdések


Ibbike # 2013.09.16. 16:24

Tisztelt jogi fórum!

2013 04.01 bezártuk az ebédházhoz szállító üzletünket,mert csak mínuszt termelt elfogyott minden pénzünk a férjem lakása árából kezdtük az üzletet elbuktunk mindet.A járulékokat sem tudtuk már fizetni.se villanyszámlát se gáz számlát.A konyhát béreltük és az volt a kft székhelye. NAV KIMENT A SZÉKHELYRE ÉS NEM TALÁLT OTT SENKIT ezért feljelentett a F.T.CÉGBÍRÓSÁGON.
hogy állítsam helyre ezt a törvénysértő állapotot.De én ebből semmit nem értek hívtam a NAV-ot ők azt mondták hogy meg kell szüntetni a Kft-ét és az adó számot is,és ennyi!!! most hova forduljak a Kft -ét ki szünteti meg hova menjek és mi lesz a pénzel amit nem fizettem be.Szépen kérem segítsenek férjem elhagyott nincs semmi segítségem ez ügyben a könyvelő sem segít mert neki sem tudtam már fizetni.
Üdv:Hné

Hexia # 2013.09.16. 11:42

Májusban kft-t alapítottunk, akkor az egyik társunk javasolta,hogy 3 millió legyen a jegyzett tőkénk, amit ő fog biztosítani számunkra /kölcsönként/. Ez még most sem került befizetésre, viszont jelentős tartozásokat halmoztunk fel az irodabérlet kapcsán, Amíg tudtuk fizettünk, így kb. másfél millió forintot tettünk be mi a finanszírozónk helyett. Most patt helyzet van, mert a cégnek nincsen bevétele, hiszen a franchise díjat sem tudtuk letenni, ezért jutalékot sem kaptunk.Ügyvezetőként nekem munkabér is járna, amit nem tudtam kivenni, viszont pár százezret én is befizettem. Most a NAV inkasszót tett a számlánkra, mert nem tudtuk a közterheket sem kifizetni. Mit tegyek? Meddig terjed a felelősségem? Arra gondoltam,ha hamarosan bekerül a cég számlájára a pénz, akkor kiveszem belőle az általam betett és nekem járó összeget és lemondok. Követelhetem-e a cégtől a saját munkabéremet?

malta9 # 2013.09.16. 10:06

Köszi. Milyen szankcióval lehet számolni, akkor, ha a tulajdonos osztalékelőleget vett fel, de nem volt benne a társasági szerződésben?

ObudaFan # 2013.09.16. 09:59

gombolyag

Szerintem semmi akadálya annak, hogy a társasági szerződés módosítását a tagok egy későbbi időpontban léptessék hatályba, itt pedig semmi más nem történik.

ObudaFan # 2013.09.16. 09:57

Visszamenőleg szerintem nem lehet.

malta9 # 2013.09.16. 09:27

Tisztelt Szakértők!

Abban a kérdésben szeretném a segítséget kérni, hogy van-e arra mód, hogy a társasági szerződésben visszamenőleg bekerüljön az osztalékelőleg fizetés lehetősége?

Köszönöm!

gombolyag # 2013.09.16. 08:27

Tisztelt Szakértők!

Kérdésem a következő: adott egy kft., amely a jövőben nonprofit jelleggel működne tovább. A Gt. többszöri átolvasása és a vonatkozó szakirodalom szerint ez nem minősül átalakulásnak, ezért a Gt. átalakulási szabályait nem kell alkalmazni.
Amennyiben ez így van, akkor a társasági szerződés módosítása és az alapító határozata után változásbejegyzési eljárás keretében kérhető a cégbírósági bejegyzés.
Kérdésem: mivel ez nem átalakulás, de nem is új cég alapítás meghatározhatja-e a cég a változás időpontját, amennyiben nem, úgy mi lesz a változás-bejegyzésének időpontja?

A konkrét esetben a cég 2014. január 1-től kell, hogy nonprofit formában működjön, de az erről szóló alapítói döntés már szeptemberben megszülethet.

A másik kérdésem: tekintve, hogy a nonprofit jelleg felvétele nem átalakulás, ezért ugye nem kell számviteli törvény szerinti mérleget készíteni a nonprofittá "válás" miatt?
Köszönöm a válaszokat!

Kovács_Béla_Sándor # 2013.09.13. 08:13

De itt tettél fel egy technikai jellegű kérdést, ami csak akkor merül fel, ha a folyamat már elkezdődött.

Gyuszu # 2013.09.13. 08:07

Én nem írtam semmi ilyesmit...

Kovács_Béla_Sándor # 2013.09.13. 07:07

Nem.
Az összeolvadással természetesen mindkét társaságnak vannak teendői.

(Komolyan ügyvéd nélkül akarjátok megcsinálni?!)

Gyuszu # 2013.09.13. 06:38

Sziasztok!

A következő ügyben szeretnék szakmai tanácsot kérni:

Adott A és B, ami jelen esetben két gazdasági társaság (kft.). Összeolvadással megszűnik mindkettő és egy cégnév alatt fognak tovább működni. A lesz a székhely, B úgymond telephely. Azt szeretném kérdezni, hogy az átalakulási eljárás alatt B cégnek a cégnevében, cégjegyzékében fel kell-e tüntetni azt, hogy eljárás alatt áll? Úgy mint például ha felszámolás alá vonnak egy céget. Illetve ez ügyben kell-e tennie lépéseket a cégbíróságon, vagy ezt az A jelű cégnek (leendő telephely) kell elvégeznie?

Köszönöm!

ObudaFan # 2013.09.12. 10:56

Főszabály szerint a kft. csak saját vagyonával felel, így ha a tagok kifejezett rosszhiszemű magatartása nem bizonyítható, akkor a követelésed csak abban az esetben lesz behajtható, ha a kft-nek van vagyona.

Cielo # 2013.09.10. 17:16

Tisztelt Jogi Fórum!

A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz: adott egy Kft, ami nem fizette ki 2 havi bérleti díjat (egy üzlethelyiséget adtam ki nekik). Fizetési meghagyásra elutasítással reagáltak. Kérdésem az lenne, hogy a Kft-t fel tudják-e számolni, vagy megszüntetni a tulajdonosok, hogy így megússzák a fizetést? Ugye nincsen rá mód, hogy megússzák a fizetést? Az ügy még csak most fog bíróság elé kerülni.

Köszönöm szépen a választ!

ObudaFan # 2013.08.30. 05:35

Ha van mellette munkád, akkor nem lesz szerintem más költséged.
Ha bejelentitek, akkor szerintem mindegy, hogy tag lesz-e, munkavállalóként egyébként még bizonyos feltételekkel járulékkedvezményben is részesülhet.

Lenger # 2013.08.29. 12:17

Heti 40 órás bejelentett munkám mellé szeretnék kft-t létrehozni, hogy másodállásban beindítsak egy üzletet.
Az a kérdésem, hogy amíg nincs bevételem, akkor a cégalapítás és havi könyvelői költségen kívül van valami kötelező kiadásom havonta?
Ha a GYED-en lévő feleségem végzi a valós munkát a cégben, és a GYES lejárta után be is jelentenénk, akkor gazdaságosabb kft tagként az alapításkor bevinni, vagy majd később alkalmazottként?

köszönöm

ObudaFan # 2013.08.23. 13:13

Ha nincs munkaviszonyod, akkor valóban fizetni kell a járulékokat attól függetlenül, hogy nem kapsz a cégtől juttatást.

Zsuzsi60 # 2013.08.22. 13:51

2013.06. hónapban voltam 60 éves,eddig mint rokkant nyugdíjas volt (67% és végeleges),és mozgássérült státuszom.A párommal kettőnknek volt egy KFT-k,ami már 3 éve,csak stagnál,mert nem volt munkánk.A párom kénytelen volt kimenni külföldre,de mint alkalmazott,nekem pedig át kellett vennem az ügyvezetőséget,de munkabér nélkül,és csak azért, hogy a cég éljen,mert egy behajtandó követelésünk van,és csak céggel lehetséges.Most vagyok gondba,mert a NAV-nál,azt mondták, hogy mivel be kell jelenteni,alkalmazotti viszonyba a saját céghez,és a rokkant nyugdíj már nem létezik.én már nem tartozom sehova,így kb 60-70.000 Ft lesz a járulék amit kell fizetni magam után,de jelzem tevékenységet nem folytatunk,nincs semmi számla,és nem is lesz.Én még mindig a Nyugdíj Intézettől kapom az ellátást,és jelzem 2 évem van vissza a tényleges öregségi nyugdíj kor eléréséhez. Szeretném megkérdezni,hogy ez valóban így van-e,hogy ha elmegyek valahova dolgozni,heti 35h-ban akkor csak 6.000Ft-t kell fizetnem,ha nem tudok akkor dupla járulékot,mint amennyi a nyugdíjam,és jelzem, hogy én juttatást nem kapok, és nem is kérek ezért.Sőt,még a telephelyet is én adom,a cégnek,és bér nélkül.Válaszukat előre is köszönöm Füriné

Johanna13 # 2013.08.13. 12:53

Egy jó ismerősömmel esett meg a dolog, de felháborítónak találom. Találkoztam már cégvásárlással,
de ott a vevő "megnézte", mit vesz meg. Sajnos az ismerősöm kényszerhelyzetben volt, vagy átveszi a céget, vagy munka nélkül marad (ugyanis a kft-ben volt alkalmazott). A régi tulaj elkábította azzal, hogy jól megy az üzlet, de azért akar szabadulni tőle, mert a másik vállalkozás mellett nem bírja. Részben a könyvelő is közreműködött a dologban, mert csupa olyan információt adott, hogy kedvezőnek nézzen ki a vétel. Őt abban hibáztatom leginkább, hogy neki tudnia kellett volna, hogy a cég a régi felállásban sem működhetett volna már, mert:
51. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.
Az ügyvéd szerintem egyáltalán nem bűnös, mert neki nem kötelessége a beszámolót ellenőrizni, hogy is áll a cég. Ha a két fél odamegy és elmondja mit szeretne, ő lebonyolítja az ügyletet és kész.
A cégben a jegyzett tőke 500 ezer, már az első évi veszteséggel negatív lett a saját tőke, azóta is minden évben veszteséges volt. Persze az ismerősöm semmilyen papírt nem látott a cég működéséről, csak mindent elhitt, amit mondtak neki. Azzal én is tisztában vagyok, hogy veszteséges céget nem tilos megvenni, de olyan céget eladni igenis tilos, ami a törvény előírásai szerint már nem is működhetne, vagy legalábbis nem kft-ként.

wers # 2013.08.12. 11:34

de ha elfogadsz egy tanácsot, ehhez másik ügyvédet keress

ObudaFan # 2013.08.12. 11:29

Ha így nem ér annyit a megvásárolt üzletrész, mint amennyit fizettél érte, esetleg meg lehet támadni az adásvételi szerződést.

wers # 2013.08.12. 11:17

akkor csak a markát tartotta

Sherlock # 2013.08.12. 11:16

Milyen számlát? ;)

wers # 2013.08.12. 11:03

Ez hogy nem derült ki megvétel előtt? Egy cég gazdasági adatai nyilvánosak, bárki számára elérhetőek.

Ügyvéd mit csinált? Csak kiállította a számlát?

cadbage # 2013.08.12. 10:58

Köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2013.08.07. 17:43

Ez nem akadálya az üzletrész átruházásának. Más kérdés, hogy az eladó ezzel belecsúszhat abba, hogy a mögöttes felelőssége megálljon.
De a te szempontodból ez tulajdonképpen mindegy. Az új tag felelőssége korlátozott.