Kft. - s kérdések

Miért ne lenne az? A késedelmes bejelentésért a céget, esetleg a megmaradt ügyvezetőt lehet bírságolni.

Tisztelt Fórumozók!

A következő témában kérnék segítséget:
két személyes kft, 50%-50%-os tulajdonosok, mindketten ügyvezetők, önálló aláírási joggal.
Egyikük az ügyvezetésről lemond, ezt írásban tudatja a másikkal, aki erre szintén írásban megkéri, hogy a lemondással kapcsolatos hivatalos intéznivalókat rendezze el, majd a dokumentumokat juttassa el a cég székhelyére. Eltelik 10 hónap, válasz nem érkezik, e-cégjegyzék szerint a képviseletben változás nem történt. Érvényes-e ebben az esetben is a lemondás?
Köszönettel,
Zoora

Valóban, bármennyire is igyekeztem, nem sikerült minden esetben átvételi elismervénnyel fizetni a dolgozóknak, ezt el is mondtam a nyomozónak. De jlen feljelentés tárgyában ez a nyomozást nem érdekli. Csak abban a témában vizsgálódik, ami a feljelentés tárgya. Ezért is kell nekem megtalálni a saját védelmem érdekében a joghivatkozásokat, mert a puszta tények itt nem elegendők.
A sikkasztás tényének jogi alapját keresem éppen, hiszen azt kell cáfolnom, nem pedig a szabályos működést igazolnom. Azt nem is tudnám. De nem loptam el egy fillért sem.

Nem mondta, de simán belefér, hogy a dolgozókat is meg a saját "járandóságait" is mindenféle bizonylat nélkül fizette ki.

Ha ügyvezető voltál, önálló cégjegyzéssel és a cég tartozásait fizetted ki, akkor a sikkasztás aligha valósulhatott meg.

Tisztelt Fórumozók!
A következőkben szeretnék segítséget kérni:
Tavaly beléptem egy Kft-be 50 %-kos tulajdonrésszel, ügyvezetőként. Külföldön dolgoztunk (fizikálisan is) 3 hónapot, építőiparban. A számlákat én írtam, de a pénzeket a számlák 4/5 részében a volt társam vette át és osztotta szét a tájékoztatásom és vélemény megkérdezése nélkül – mondván hogy ez tulajdonképpen az ő pénze. aztán elmérgesedett a hangulat köztünk, fejetlenül kezdtek menni a dolgok, tanúk előtt tett többszöri felszólításom ellenére sem történtek meg olyan lépések, amelyek a cég pozíciójának javulását és a jogszabály szerinti működést eredményezték volna. Az utolsó két számlát is én írtam de a pénzt is én vettem át. Állítása szerint nem számoltam el felé, ezért feljelentést tett ellenem sikkasztás miatt. Ő már ekkor az én tájékoztatásom nélkül külföldön dolgozott, nem is tudta volna a pénzt átvenni. Az általam felvett pénzből kifizettem a dolgozók felé való tartozás egy részét és a saját járandóságom egy részét. A kifizetésünk azért nem történt meg mert nem tudtuk a munkaadónk felé bizonyítani az elvégzett munkáinkat – éppen a jelenléti ívek és az építési napló hiánya miatt – amiknek vezetése miatta hiúsult meg. Tanúkihallgatások megtörténtek, engem egyszer hallgattak ki gyanúsítottként, mostanság kell mennem még egyszer. Ha én sikkasztottam, akkor ő is, sőt.
Milyen jogszabály szabályozza az elszámolásokat ilyen esetben? Mindent az én nyakamba akar varrni az 50 % ellenére.
Tudom, hogy most nekem kell bizonyítani (nem a feljelentőnek!), de, szerintem ha a nyomozó a legkisebb megalapozottságot is látja az ügyben ellenem, továbbítja az ügyet vádemeléssel, attól függetlenül, hogy "kedves" volt társam milyen jogsértéseket követett el, hiszen most engem vizsgálnak, nem őt.
Előrébb lennék, ha én is feljelenteném?
Köszönöm a segítséget előre is!

Tisztelt Fórumozók!

3 tag üzletrészét zálogjog terheli.

A tagok 1/6., 1/7., 1/8. alatt kerültek feltüntetésre a cégjegyzékben egy korábbi üzletrész adásvétel után, zálogjoggal terhelten szerezték meg az üzletrészeket.

Azonban a zálogjogosult rovatánál a zálogkötelezetti rovathivatkozás, még a korábbi tulajdonosi szerkezet szerint van feltüntetve 1/1 és 1/2 alatt.

A zálogjog most törlésre kerülne az üzletrészekről, de a változásbejegyzés során milyen alrovatszámot kellene megadni? Amin konkrétan szerepel az üzletrész tulajdonosa, vagy a zálogjogosultnál szereplő hivatkozást?

Köszönöm a segítséget.

Csődbűntett kérdés:
Kft ügyvezetője a felszámolás törvényszéki elrendelése közben/után a magánvagyonát képező ingatlant eladta. Ezt értem, hogy eddig -így- nem baj. (nem annyira, legalábbis)
A baj, hogy a hitelezője kérésére (hagyjuk, nem én tanácsoltam neki, gondolhatjátok) a tartozást tartozáselismerő -és készfizető kezességet vállaló okiratba foglal(tat)ta.
Így az ingatlan eladása is része lehet-e az ellene most folyó nyomozásnak?
S most nem arra vagyok kíváncsi, hogy a fedezetet így "elvonva" majd polgári perben mi történhet...
Arra, hogy ennek a büntetőeljárásnak ez a része lehet-e.
Köszönöm.

Névértéken felüli eladás esetén szja-fizetési kötelezettség merülhet fel.
Meg nem árt észben tartani, hogy amennyiben az adósnak a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező vagy az adós képviseletében a felszámoló kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a részesedés átruházásának időpontjában az adós még fizetőképes volt, a tartozás felhalmozódása csak ezt követően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy nem volt fizetőképes, de a tag az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el.

Tehát: nem árt igencsak megválogatni a vevőt és a könyvelés másolatát eltenni.

Tisztelt Fórumozók!

Az szeretném megtudni hogy van egy Kft-je a barátomnak de már nyugdijas és szeretné eladni, milyen lehetőségek vannak illetve mire kell figyelnie eladáskor.
Többek között az árukészlet és a tagi hitel érdekelne illetve eladáskor milyen fizetnivalók lehetnek (NAV-nak).
Köszönettel várom válaszukat.

Az elővásárlási jogot viszont 15 napon belül lehet gyakorolni.

Mit támadnál rajta? Ha nem akarja, nem veszi meg, a fizetési határidő pedig megegyezés kérdése.
El lehet adni másnak, de a tagnak, a cégnek és a taggyűlés által kijelölt személynek elővásárlási joga van.

Tisztelt Fórumozók!
Olyan kérdésem lenne ha a Kft-nek 2 tulajdonosa van, az egyik tag el akarja adni z üzletrészét, de a másik tag(ügyvezető) csak 4-6 hónap múlva fizetné ki az üzletrészt ezt meg lehet támadni?
Vagy másnak el adható az üzletrész?

Kilépni eleve csak közös megegyezéssel lehet, így ebben is meg kell egyezni. Megegyezni viszont bárhogy lehet.

???

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget kérnék!
Adott 2 taggal kft 1millió törzstökével.Törzsbetétek 90 és 10 %.Alapításkor 50-50% tulajdonrész.
Kft vagyona 20 millió.
Ha az egyik tag ki szeretne lépni a kft-ből és vinné magával a rá eső vagyont mi alapján kell felosztani a kft-t.
Úgy értem 90-10 % vagy 50-50 % alapján.

Köszönöm a válaszokat.

Igen, csak amikor taggyűlést hívtam össze nem jelentkezett és az a baj , hogy egyáltalán nem együttműködő.

Igazából kötelességetek lett volna ügyvezetőt választani.

Tisztelt ObudaFan!
Köszönöm a válaszát!
Felkeresem az ügyvédemet és a könyvelőt.
Akkor is az én kötelességem intézkedni, ha az 5 éves ügyvezetői kinevezésem lejárt fél éve?
Van a kft-nek egy másik tagja akinek 50% tulajdonrésze van és többségi üzletrész tulajdonos, neki is vannak kötelezettségei?

Előre is köszönöm a válaszát!

Könyvelőt is, ügyvédet is, mert az adóhatóság felé és a cégbíróság felé is van tennivaló.

Tisztelt fórumozók!
Kft elleni kényszertörlésben szeretnék segítséget kérni:

• a vezető tisztségviselő az eljárás alatt köteles a cégbírósággal együttműködni és valamennyi információt átadni.
• 30 napon belül az iratokat el kell helyezni és a kötelezettségeket teljesíteni és ezt a bíróságnál igazolni.
• a cég vagyonáról és kötelezettségeiről nyújtsak információt

Ezek a mondatok a gyakorlatban mit jelentenek? Kit kell felkeresnem könyvelő, ügyvéd? Nekem kell felkeresnem a cégbíróságot?

A válaszokat előre is köszönöm!

Szigorúan a jogszabályból kiindulva negatívak, más kérdés, hogy aligha fog ezzel foglalkozni bárki is. Szerintem.

köszi. Nincs a társaságnak hitelezője. Senki felé semmivel nem tartozik a cég. A leadózott eredményt ( EVA) vettem fel osztalékelőlegként. Nyilván én nem voltam elég figyelmes, de úgy gondoltam, mivel negyedévenként a teljes bevétel után megfizetem a 37%-ot ezzel minden kötelezettségemnek eleget tettem. Így is ilyen negatívak a kilátások és lehetetlen a visszamenőleges hatályú módosítás?

malta9

Szerintem ez akár sikkasztásnak is minősülhet.

Ha a cég várhatóan nem fogja tudni kifizetni a tartozásait, akkor te mint ügyvezető nem veheted ki azt az összeget, amivel neked tartozik a cég.