Kft. - s kérdések

„amiknek már a fele sincs meg mert ki tudja hogy az elhunyt mit csinált velük az elmúlt 10 év alatt!”
Na, azért viszont már felelhetnek az örökösei is! Mondjuk, ezt az "3apróságot" elárulhattad volna az elején.

Akkor elképzelhetô h az apeh rajtam akarja majd behajtani az 1millió200ezret?

Inkább majd az ügyvezető. Vagy a felszámoló. Az adóhatóságnak a cég tartozik, de - ha jól látom - a cégnek a néhai, s így az örökösei. (Ha életében derül ki, büntetőeljárás is lehetett volna belőle. Telivér sikkasztás.)

"telivér sikkasztás " :))
Jó szöveg!
Akkor azt javaslod, h szedjek elô mindent az apportból amit csak tudok?

Természetesen. Az nem a tiéd - mert nem volt az örökhagyóé - hanem a cégé.

Oks köszi!
És ha a fele valóban nincsen meg mert ki tudja mi lett vele és az ügyvezetô is ô volt!Akkor azt ki és kin hajtja be?

Új ügyvezetőt kell, hogy válasszanak. Aztán vagy eszébe jut keresni a dolgokat, vagy nem.

Köszönöm szépen kedvességed!

Üdv Mindenkinek!

Egy fontos "problémára" szeretnék megnyugtató választ kapni!

A következő a helyzet: Én és a testvérem társtulajdonosai vagyunk egy kft-nek. Munkaviszonyban is álltunk a cégben. Én 8 évet húztam le, a testvérem 7-et. Idén januárban megszűnt mindkettőnk munkaviszonya. A munkaviszonyok megszűntetése eltérő volt (én közös megegyezéssel, a testvérem rendes felmondással). Idén márciusban kellett volna kifizetni a cégnek a végkielégítéseket és járandóságokat (munkabérek). A mai nap taggyűlés volt, ahol az ügyvezető bejelentette, hogy lenne egy befektető, aki beszállna jelentős tőkével, így megszerezvén a többségi tulajdont. A döntés rajtunk áll, hogy elfogadjuk-e az ügyvezető bejelentését. Mivel a járandóságainkat még nem fizették ki, félő, hogy az új befektető sem fogja.
Arra gondoltunk a testvéremmel-megelőzvén a bírósági eljárást-, hogy írunk ez "kezességi megállapodást", melyben rögzítjük, hogy a mindenkori ügyvezető, illetve többségi tulajdonos tartozik kifizetni az elmaradt juttatásokat, és csakis ezután írjuk alá azt, hogy elfogadjuk az ügyvezető bejelentését. Van értelme ennek az irománynak, vagy egyszerűen pereljük be mind a régi, mind az új tulajdonost az elmaradt járandóságokért??
Nagyon sürgős lenne a válasz....
Köszönöm...

„agy egyszerűen pereljük be mind a régi, mind az új tulajdonost az elmaradt járandóságokért??”
Ha el akarjátok bukni a pert, akkor nosza. Nem mellesleg azt mondtad, ti vagytok a tulajdonosok.

Szép Jó Estét (Reggelt) Mindenkinek!

Hogy is van akkor ez a korlátolt felelősség egy kft esetében?
Meddig tart a cég felelőssége és meddig a tagoké... ha a cég fizetésképtelenné válik?

Nekünk régen a kft-nk alapításakor még 3millió Ft-ot kellett betennünk.
Apport híján a tagtársammal mi ezt pénz befizetésével teljesítettük.

Én a mai napig abban a hitben vagyok -mert úgy rémlik, alapításkor az ügyvéd és az akkori könyvelő is ezt mondta-, hogy ha a kft. fizetésképtelenné válna és nem tudnák behajtani rajta a tartozásait, akkor nekünk tagoknak kellene a tagi befizetéseink mértékéig helytállnunk. Azaz fizetnünk a kft helyett.
Ha nem bűncselekmény miatt került a kft. a fizetésképtelen állapotába.

Ezzel szemben meglepetten olvastam a korábbi hozzászólásokban pazs egyik válaszát, miszerint

Nem. A cég korlátlanul felel a tartozásaiért, a neve megtévesztő, mert a tagok felelnek korlátozottan a törzstőke erejéig. Mivel a törzstőkét édesapád már szolgáltatta (hiszen apportált), ezért a tagot további felelősség nem terheli. A cég viszont tartozik - ha nincs vagyona, a hitelező így járt.

Ez tényleg így van?

A kft.-t eleve csak úgy alapíthattuk, hogy betettük, amit a törvények előírtak.
(Amit időközben a működéshez megvásárolt -és az évek során elhasznált, leamortizált, leselejtezett- eszközök, anyagok, működési költségek formájában régen felélt a cég.)

Tehát ha most fizetésképtelen helyzetbe kerülne a vállalkozásunk, és nem lennének eladható eszközei sem, akkor ennyi a történet vége? Így jártak a hitelezőink? (beszállítók, apeh)
Nem kellene nekünk tagoknak helytállni a törzstőke mértékéig?
Nem kellene nekünk tagoknak újra betenni azt a 3milliót?

Nekem most még valami olyasmi is beugrott, (mintha a könyvelőtől hallottam volna), hogy ha a kft saját tőkéje a törzstőke alá csökkenne, akkor azt a tagoknak újabb befizetésekkel egyensúlyba kell hozni.
De nem biztos, hogy jól emlékszem.

Elnézést!
Az előbbi hozzászólásomban az alábbi rész az idézet volt:

„Nem. A cég korlátlanul felel a tartozásaiért, a neve megtévesztő, mert a tagok felelnek korlátozottan a törzstőke erejéig. Mivel a törzstőkét édesapád már szolgáltatta (hiszen apportált), ezért a tagot további felelősség nem terheli. A cég viszont tartozik - ha nincs vagyona, a hitelező így járt.”

... és az értetlenségem, kérdéseim döntően a "Mivel a törzstőkét..." kezdetű részre vonatkoztak.

A Kft tagjai főszabályként, rendes gazdálkodás esetén saját/magán/ vagyonukkal nem felelnek a Kft tartozásaiért.
Nyilván az a vagyon, vagy pénz ami a Kft megalakításához kellett/törzstőke/,később tagi tőkeemelés, azzal tartozik a tag/de egyébként az már nem saját vagyona/
Amennyiben a cég tartozik és vagyona/pénze/nem fedezi a tartozást, felszámolják megszüntetik, és azok a hitelezők,szállítók, apeh, bankok akik nem jutnak pénzükhöz bizony így jártak!Rendes gazdálkodás esetén nem követelhetik sem a tagoktól sem az ügyvezetőtől a tartozást.
Úgy gondolom világosan fogalmaztam!

www.drhalasz.eoldal.hu

PG2000: fenntartom, amit mondtam. Ha a kft. saját tőkéje a törzstőke alá csökken, akkor valóban csinálni kell valamit (törzstőke-leszállítás, pótbefizetés stb.), ennek hiányában a céget előbb-utóbb felszámolják.

Xdri:
„Úgy gondolom világosan fogalmaztam! ”
Igen, köszönöm is, de valami még nem teljesen állt össze bennem.

„Nyilván az a vagyon, vagy pénz, ami a Kft megalakításához kellett /törzstőke/, később tagi tőkeemelés, azzal tartozik a tag /de egyébként az már nem saját vagyona/.”

Ebből az „...azzal tartozik a tag” részt nem értem.
Alapításkor csak úgy lehet alapítani, ha a pénz betétele megtörtént. /törzstőke/
Ha ezt betették (és be kellett tenniük, ha megalakulhattak), és elfogadom az elvet, amit Pazs is írt, hogy a:

„Mivel a törzstőkét édesapád már szolgáltatta (hiszen apportált), ezért a tagot további felelősség nem terheli. ”

Azaz nem kell újra pénzt betenniük a tagoknak. Akkor mivel tartozik a tag?
(Hiszen már betette megalakuláskor.)

Pazs:
Nem ellentmondani akartam, csak nem értem -még most sem teljesen.
Ettől függetlenül örülnék neki, ha úgy érthetném, ahogyan én értem; ha a törzstőke befizetése után már tényleg nem kellene betenniük a tagoknak pénzt a fizetésképtelenné vált cégbe, azért hogy a kft. (legalább a törzstőkéje mértékéig) helyt tudjon állni a tartozásaiért.

Ha nem emeltek később tőkét, akkor azzal értelemszerűen nem tartozik a tag.
Ha elfogy a társaság pénze és a tagok nem tesznek bele újat (nem kötelesek), akkor felszámolják.

Először arra gondoltam, hogy egy privát üzenetben írok, hogy ne tűnjek már ennyire gyenge elméjűnek, de úgy látom nem tudok Neked (Önnek) írni.

„Ha nem emeltek később tőkét, akkor azzal értelemszerűen nem tartozik a tag.
Ha elfogy a társaság pénze és a tagok nem tesznek bele újat (nem kötelesek), akkor felszámolják.”

Induljunk ki abból, hogy a kft. teljesen szabályosan működött és a beszűkült piaca miatt, megrendelések hiányában került a fizetésképtelen helyzetbe.

Amit értek:
Ha a kft. fizetésképtelenné válik, és a tartozásaira fedezetet nyújtó vagyonnal sem rendelkezik, akkor előbb-utóbb felszámolják. /Gondolom valamelyik hitelezője kezdeményezésére. (?)/

Amit nem értek:
1., Mi lesz az alapító tagokkal; a taggyűlés által megbízott ügyvezetővel, aki egyben tag is, és többségi tulajdonos is?
2., Tőlük senki nem követelhet pénzt?
3., Miben áll az ő felelősségük?

Tagi mivoltában (többszemélyes társaságról beszélünk, ugye?) nem kötelezhető további pénz biztosítására és nincs is felelőssége, hacsak nem volt legalább 75%-a és nem az ő utasításai/befolyásolása miatt folytatott a cég olyan üzletpolitikát, ami miatt fizetésképtelen lett. Ezt perben kell bizonyítani. Ha nincs 75%-os tag és nem is volt, akkor ez fel sem merül.
Az ügyvezetőt (ha tag, ha nem), hacsak nem bizonyítják, hogy felelőtlenül, nem a társaság érdekeit szem előtt tartva (társaság érdeke itt egyenlő azzal, hogy nyereséget szeretne elérni) járt el, akkor felelősségre vonható és lehet felelőssége. Ezt is perben kell bizonyítani, de igen nehéz (hacsak nem sikkasztott közben vagy ilyesmi).
Ha ilyen perekben bizonyítják, hogy a tag vagy az ügyvezető felelőssége fennáll, akkor kötelezhetőek a hitelezők követeléseinek kifizetésére, de ez nagyon ritka. "Csak" nem tudni bánni a pénzzel nem esik ebbe a kategóriába.

A felszámolást valamelyik hitelező vagy maga a társaság kezdeményezi.

Nem tűnsz gyengeelméjűnek, ne aggódj :) bár kétségtelenül jobb lett volna ezeket a cég alapítása előtt megtudakolni, de még most sem késő.

A mi vállalkozásunknál (kft.) az én tulajdonhányadom meghaladja a 75%-ot.
A taggyűlés (a tagtársam és én) megbízása alapján az ügyvezető is én vagyok, igaz, díjazás nélkül.
A közreműködés miatt -csak én dolgozom a vállalkozással- társas vállalkozóként vagyok bejelentve minimálbéren.

A kft. gyakorlatilag azért került fizetésképtelen helyzetbe, mert nincsenek bevételek, miközben tb járulékok -a felvenni nem tudott díjazás után is-, könyvelői költség, közzétételi díj, posta költségek vannak. Magunkon (tagok) kívül csak az Apeh-nak tartozik kft. Sokkal.

Azt írod, hogy:
„Tagi mivoltában (többszemélyes társaságról beszélünk, ugye?) nem kötelezhető további pénz biztosítására és nincs is felelőssége, hacsak nem volt legalább 75%-a és nem az ő utasításai/befolyásolása miatt folytatott a cég olyan üzletpolitikát, ami miatt fizetésképtelen lett.”

1., Szerinted a fentebb leírtak fényében milyen kilátásaim vannak, ha a cég felszámolását kezdeményezi az Apeh?
2., Vagy jobb lenne, ha maga a kft kezdeményezné?

Én a felelősségemet abban látom, hogy a 2010-es eleve nagyon veszteséges év után (hiszen bevételünk már akkor sem volt) eddig vártam, bízva abban, hogy lesz fordulás.
Ha akkor megszüntetjük a céget, nem gyűlt volna fel az Apeh tartozásunk.

3., Vajon ezzel a cselekedetemmel kimerítettem a felelőtlenül gazdálkodó ügyvezető kategóriát, és ezért felelősségre vonható vagyok?
4., Ki és kit perel azokban a perekben, amikor az ügyvezető felelőssége a kérdés?

1-2. Mindegy, ki kezdeményezi, de jobb lenne minél hamarabb, ne gyűljenek tovább a tartozások.
3. Nincs nagyon bírói gyakorlat arra, hogy mit jelent, hogy a társaság érdekeit előnyben részesítő gazdálkodás, illetve - fizetésképtelen helyzetben - a hitelezők érdekeit előnyben részesítő gazdálkodás. De a leírtak alapján te nem gyarapítottad a társaság korlátolt felelősségével visszaélve a tartozásokat, úgyhogy elvileg szerintem nem vonhatnak felelősségre. Azért ha megindul a felszámolás, működj együtt a felszámolóval és addig is gondosan őrizd meg az iratokat (könyvelés, szerződések stb.).
4. A hitelezőnek kell perelnie az ügyvezetőt.

Pazs:
A kapott válaszokból már most többet tudok a lehetőségeinkről, felelősségeinkről.
Annak idején gyakorlatilag csak megkérdezték, hogy milyen hányadokkal akarjuk megalapítani a céget, és bekérték az adatokat a dokumentumok elkészítéséhez. Azt biztosan nem mondta el senki, hogy mi mivel jár, mit lenne célszerűbb másként, stb.
Akkor meg még mi sem voltunk még ennyire sem tájékozottak, hogy kérdezzünk, jól kérdezzünk.
Sajnálom.
Ugyanakkor köszönöm a válaszokat, válaszaidat.

Valahol azt olvastam, hogy:
„Amennyiben az ügyvezető társasági jogviszonyban látja el az ügyvezetői tisztséget, abban az esetben a Ptk. szabályai vonatkoznak rá, azaz a teljes vagyonával felel.”

1., Ez így van? Esetemben is?

2., Amikor én a taggyűlés megbízása alapján, díjazás nélkül vagyok ügyvezető és mellette az egyéb közreműködést igénylő feladatokat -a vállalkozás tényleges működtetését- pedig bejelentett társas vállalkozóként látom el, akkor igaz rám, hogy „társasági jogviszonyban” vagyok?

Elnézést kérek, hogy újra előhozakodom ezzel a kérdéssel, de mivel egyéb forrásokból sem megerősítenem, sem cáfolnom nem sikerült az alább idézett, szintén az interneten olvasott állítást, bízom benne, hogy majd tud valaki segíteni ezen a fórumon.

„Amennyiben az ügyvezető társasági jogviszonyban látja el az ügyvezetői tisztséget, abban az esetben a Ptk. szabályai vonatkoznak rá, azaz a teljes vagyonával felel.”

1., Igaz ez az állítás?
2., Ha én -mint egy kétfős kft. többségi tulajdonosa- a taggyűlés megbízása alapján, díjazás nélkül vagyok ügyvezető, és mellette az egyéb közreműködést igénylő feladatokat -a vállalkozás tényleges működtetését- pedig bejelentett társas vállalkozóként látom el, akkor igaz rám, hogy „társasági jogviszonyban” vagyok?

Előre is köszönöm, ha válaszokat kapok.

Bocsánat, nem vettem észre korábban, hogy kérdezel.

1. Voltak még biológiaórán azok a tesztek, amikben két állításról kellett eldönteni, hogy igaz/hamis és hogy van-e összefüggés, no a te kérdésed pont ilyen :) Igaz, hogy az ügyvezető teljes vagyonával felel, amennyiben bebizonyosodik a kárfelelőssége (jogellenes magatartás, kár, a kettő közötti ok-okozati összefüggés; a te magatartásodról, miszerint nem tudtad megmenteni a céget, de nem direkt vitted csődbe, már mondtuk, hogy nem jogellenes), de ez nem azért van, mert "társasági jogviszonyban" látja el az ügyvezetőséget. A társasági jogviszony simán annyit jelent, hogy valamilyen jogviszonyban van a társasággal: tag vagy ügyvezető. Ügyvezető lehet valaki megbízással (ez Ptk.) vagy munkaviszonyban (ez Mt.). Nem ezért vonatkozik rá a Ptk. (egyébként is csak a Gt. - társasági törvény - eltérő rendelkezése hiányában).
2. igaz, de ez miért érdekes?

Köszönöm. Tetszik az iskolai példád. :)

„2. igaz, de ez miért érdekes?”

Az első kérdést a tájékozódás miatt tettem fel, hogy lássam igaz-e az az állítás.
A másodikat pedig azért, hogy lássam, a jelenlegi cégen belül elfoglalt pozíciómban kimerítem-e a „társasági jogviszony” kategóriát.
Úgy okoskodtam, ha a 2. válasz „igen”, és az 1. állítás is igaz, akkor az egyértelműsíti számomra a helyzetemet.

Bár kétségtelen, hogy a dolgok általában nem fehérek vagy feketék; számomra az mindenképpen megnyugtató, hogy egy eljárás során nem csupán azt vizsgálják, hogy milyen helyzetbe került a cég, hanem azt is, hogy milyen úton, milyen körülmények okán került oda.
Még egyszer köszönöm -a türelmes és nem tőmondatos- válaszaidat.

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni az alábbi ügyben. Sajnos az információim nem egészen pontosak:

Adott egy Kft., amelyik vállalkozási szeződést kötött egy építészeti munka elvégzésére. A Kft. tagjaiban történő változás mennyiben befolyásolja a válalkozási szerződésben a Kft-re rótt kötelezettségeket?

Álláspontom szerint, a változás bekövetkezésekor a megrendelő Kft. részéről a szerződésben kapcsolattartásra kijelölt személynek értesíteni kellett volna a vállalkozót a változásról.