Kft. - s kérdések

Türelmet kérhetsz a hitelezőktől. Ha nem lesz türelmük, fel fogják számolni a céget.

Kedves Fórumozók!
Az egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetőséget munkaviszonyban elláthatja, ha a társasági szerződés ezt megengedi (a Gt. alapján). Az Apeh szerint viszont nem lehet ugyanaz a munkáltató és a munkavállaló. Hogyan kivitelezhető a gyakorlatban az említett Gt. rendelkezés? Előre is köszönöm, ha valaki tud segíteni.

Az APEH-nek (pontosabban a sokadik ügyintézőnek, akivel valószínűleg beszéltek) igaza van, tényleg nem lehet ugyanaz a munkáltató és a munkavállaló. Csakhogy itt erről nincs is szó: a munkáltató a kft., a munkavállaló pedig a tag.

Egyébként hogy jön ide az APEH? Hozott valami határozatot? Miről? Mit? Mikor?

Kedves KBS!
nem jól fogalmaztam az előbb! a munkáltatói jogok gyakorlója és a munkavállaló lesz ugyanaz a személy. az apeh állásfoglalást még én sem találtam meg, csak a könyvelő mondta, hogy hiába tesszük bele az alapító okiratba azt a rendelkezést, hogy elláthatja a tag munkaviszonyban az ügyvezetőséget, az apeh meg fogja bírságolni a céget.

Véleményem szerint téved a könyvelő.

Kedves Forumozók!

Az exférjemmel van egy közös vállalkozásunk, 50-50%-ban vagyunk tulajdonosok. A férjem jelenleg az ügyvezető. Szeretném az ügyvezető személyét megváltoztatni, vagy Én is ügyvezetői státusz kapni. Mit tudok tenni ha Ő ezt nem akarja?

Várom szíves válaszukat köszönettel: Csani

Köszi, ObudaFan!

Csani: az ügyvezetői megbízatását vissza tudod vonni - mivel arról ő nem szavazhat -, de új ügyvezetőt nem tudsz választani. Szóval meg kellene egyezni.

Kedves K.B.S!

Ha visszavonom az megbízását akkor nem lesz ügyvezető, és akkor hogyan tovább?
Ügyvezető nékül meddig maradhat a cég?
Akkor pad helyzet alakzl ki és javasolhatunk helyette egy harmadik személyt?

Csani

Kedves Fórumozók!

Édesapámnak Kft-je van, amiben az ügyviteli dolgok egy részét már én intézem, de papíron még nem vagyok tag, így elvileg semmi közöm a céghez. Mivel a beszállítók egy részét csak én ismerem, velem szeretnének szerződést kötni, ez egyszerűsítené az üzletmenetet is.
Arra gondoltunk, hogy amíg nem leszek hivatalosan is tag, írnánk egy megbízási szerződést, amiben a Kft. megbízna engem, hogy képviselőként eljárhatok, köthetek a Kft nevében szerződést stb., viszont ezért nem kérnék díjat. Más topicban olvastam, hogy a megbízási szerződés tartalmát a felek (majdnem) szabadon megválaszthatják.
Mivel nem vagyok jogban járatos, szeretnék tanácsot vagy segítő ötletet kérni, hogy a fenti megoldás kivitelezhető-e!

Szíves válaszukat előre is köszönöm!

Atticus

Kedves Atticus!
Ez azért nem működik, mert a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek az alábbi rendelkezése van:
22. § (1) Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.

Ettől még ez kivitelezhető, ha nem is szerencsés.

Kedves Dr.Attika!

Köszönöm a válaszát!
Ezekszerint itt nem érvényes a Ptk. 219. § (1), miszerint képviselő is aláírhat?
Csak azért kérdezem, mert igazából nem tudom, hogy érdemes-e beszállni a Kft-be, vagy csak mint a cég képviselője keresnék ügyfeleket. Viszont mindenképpen jó lenne, ha valamilyen jogcímen én köthetnék szerződést, mert csak én járok vidékre. Milyen megoldást javasol?
(Bocsánat a tudatlanságomért, de a cég kissé lazán kezeli ezeket a jogi kérdéseket, nekem pedig tanár lévén vállalkozási kérdésekben nincs tapasztalatom)

Köszönettel,
Atticus

Kedves Atticus!
Érvényes a Ptk. 219.§-a, de ahogy olvassa a jogszabályban
219. § (1) Más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. Cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes személy is képviselhet.

Nos jogszabály a Gt. amit behivatkoztam ezt korlátozza és úgy rendelkezik, ahogy hivatkoztam.
Ez a különös szabály lerontja az általánost tipikus esete.
Latinul:
Lex specialis derogat lex generalis.

Zárjuk rövidre: a kft. ügyvezetőjének nem kötelező tagnak lennie, bárki megválasztható, ha egyébként nem összeférhetetlen.

jogobella:

„Az előző rendelkezések összevetéséből egyértelműen következik, hogy amennyiben a társasági szerződés kifejezetten rendelkezik arról, hogy az egyszemélyes társaság ügyvezetését az egyszemélyes társaság egyetlen tagja látja el, ez mind adózási, mind biztosítási szempontból munkaviszonynak minősül. Az idézett jogszabályok egyetlen esetben sem említik a munkaszerződést, mint a munkaviszony feltétlenül szükséges kellékét. A kérdéses esetben nem munkaszerződés, hanem éppen a társasági szerződés rendelkezése hozza létre a munkaviszonyt.”

http://www.adonavigator.hu/index.php?…

Atticus:
Több Kft-t is könyvelünk, ahol a társaság ügyvezetője meghatalmazást (nem megbízást!) ad valaki másnak, aki helyette eljár, aláír stb. Ezek ügyvédek által megírt iratok.
Szóval működhet a dolog, bár valóban nem túl szerencsés.

nandy! nagyon köszi, szuper a link

Tisztelettel kérem jogban jártas fórumtársak segítségét !
2001-2002 évben egy 30 milliós törzstőkéjű magyar cég svájci tulajdonosa és ögyvezetője ( személy)a beszállítók baromfiját átvette, feldolgozta, majd több mint 3 hónapos bevételénél magasabb összegű tartozása megfizetése helyett 2003.elején úgy döntött, hogy a beszállítók kifizetése helyett felszámoltatja cégét. A bűntető eljárásban a csalás bűntette alól azért menteték fel, mert a könyvvizsgálója azt állította, hogy a 2002 évi rossz gazdasági eredményt csak 2002 decemberében tudta meg a vezető. Az eljárás során kijelölt igazságügyi szakértők megállapították, hogy a cég 2002 augusztusában,másik szerint 2002 év októberében fizetésképtelen volt. Ettől függetlenül a cég 2002.október végén is termeltetési szerződéseket kötött, az árukat átvette, azonban nem fizette ki.
Bújhat e a tulajdonos a korlátolt felelősség mögé, vagy kötelezhető az átvett árúért helytálni az objektív felelősség elvén ( ptk.100)?
Köszönettel C !

Ehhez nagyon pontosan kellene ismerni legalább a büntetőügy iratait. Így, interneten keresztül lehetetlen megválaszolni a kérdést.

Tisztelt ÓbudaFan !
Köszönöm a reakciót !
Hat évig tartott a büntető eljárás és nem került sor a csődbüntett miatti marasztalására, pedig a 37 oldalnyi ítéletben és a 6 évig tartó eljárásban lett volna rá tér. A károsultak legközvetlenebbül persze a pénzüket akarják, ugyanakkor nem bíznak abban, hogy a magyar bíróságon egy ilyen "nagy befektetővel" szemben nyerhetnek, mint ahogy elítéltetni sem "sikerült" a hatóságoknak. A 43 károsult,családonként több mint 10 millió Ft-ot veszített, egy esetleges pervesztéssel beálló dupla perköltség vesztést/téríttetést nem képesek felvállalni,pedig az ítélet jogerősen kimondja, ki mennyit veszített és a szakértői vélemányek is relevánsak.
Ha van kedve foglalkozni az üggyel,hogy véleményt mondjon, vagy hogy belefolyjon, direkt emailen el tudom küldeni az ítéletet.
Üdvözlettel Cyrano

T. ÓbudaFan ! Most nézem újra, nem tudom az "írat" alatt esetleg többet értett-e mint az ítéletet, szakértői véleményt ? A károsultak zöme előadta polgári jogi ígényét, azonban a büntető bíróság ezt kegyesen polgári útra utasította...
T.C

Attól, hogy a büntetőeljárásban felmentették, a polgári jogi felelőssége még megállapítható lehet. A magas illetéket elsőre meg lehet spórolni, ha valamennyien együtt indítanak megállapítási pert, és csak annak sikere esetén marasztalásra irányulót.

Tisztelt Kovábs Béla Sándor !
Köszönöm a hozzászólást ! Nem ismerjük ezt a lehetőséget,mint a " megállapítási per",bár logikusnak tűnik.Kérhetek még egy kis mankót,hogy merre keressük,vagy mire támaszkodjunk ?
Szükséges az összes károsultat bevonni ?
Sajnos nagyon depressziós a károsulti kör (FVM felé már próbáltuk mozgósítani,de nem mozdultak),így komoly esély esetén a társaság nagyobb fele talán mozgósítható...van azonban olyan,akiről nem tudunk semmit, mert beszállítói kilakoltatták, ezután egyszerűen eltűnt!
Mi arra gondolunk,hogy elsőként kérjük a bíróságot, törje fel a felelősségi korlátot a hátrányos üzletpolitika miatt,ugyanis az utolsó időszakban szerintünk mindent elkövettek,hogy eltüntessék a fedezetet,mint:le nem járt bankhitelt fizettek vissza (90 millió), saját tagi hitelt(?)vettek ki áruként (200 millió).Igazából nem ismerjük a jogi lehetőségeket,így a megállapítási per formát sem.
Az ügylet Magyarországon zajlott,az illető pedig svájci (és egyéb kettős állampolgár) a cég pedig svájci: nem tudom van e a magyar bíróságnak joghatósága összegszerűségében meg nem jelölt kereset esetén eljárni ?
Ha igen és nem kell számolni további veszteségekkel, valószínű többen fognak csatlakozni.
Üdv.Cyrano

Bocs. az "anyacég", a felszámolás alatt lévő magyar cég tulajdonosa egy svájci cég volt.