Társasházi jog

Tisztelt Jogtudor,
elnézését kérem, a levelem elején utalnom kellett volna arra, hogy a közös képviselővel van problémánk. Ezt a nagy sietség okozta: tegnap már írtam levelet Önöknek, de valamiért nem ment át.
05.06-ra kaptunk időpontot, és szeretnénk tudni, hogy mire számíthatunk.
Köszönettel!

Tisztelt Jogtudor!
Társasházban élek 4 éve. Haszonélvező voltam 3 évig, 2015.ben írattam vissza a nevemre. Megjegyzem, hogy minden évben jelen voltam a közgyűléseken,és látom, tudom, hogy inkorrekt. Pl. a határozatokból sosem kaptunk, így csak az évzáró közgyűlésen szereztünk tudomást a társasházban történtekről - már amennyiben megtörtént... még egy példa: nem tekinthettünk be az iratokba. Elsősorban a bankszámla kivonatokat szerettük volna látni.
Már tavaly kezdeményeztem, hogy kérjünk másolatot iratokról - a k.k. nem vette át a levelünket.
Idén 5 tulajdonos aláírásával postáztunk neki levelet, a feladó nem én voltam, így eljutott hozzá a levél.
Sok iratról kértünk másolatot évekre visszamenőleg is.
Jött válasz: ügyvédi letétbe helyezte az iratokat, ott megnézhetjük és kérhetünk másolatot.
A leveléből idézek, mert értelmezési problémám van :
"...címen a tulajdonostárs, vagy szabályos meghatalmazás esetén a tulajdonostárs képviselője betekinthet, a betekintés kizárólag arra az időszakra vonatkozóan illeti meg a tulajdonost, amikortól a társasházban tulajdonjoggal rendelkezik".
A kérdésem a következő: mivel az 5 aláíró közül egyedül én rendelkezem közgazdasági végzettséggel, az lenne "szerencsés", ha én mennék az iratokért. Van olyan tulajdonostárs, aki sok éve tulajdonos, ő meghatalmazást adna nekem, tehát én lennék a képviselője.
Megtagadhatja-e az ügyvéd, hogy én képviseljem a tulajdonostársat, ez esetben számít-e, hogy 1 éve vagyok tulajdonos.
A Társasházi törvényben nem találtam ilyen feltételt.

Szíves válaszát megköszönöm

Szerintem mindenképpen annak minősül.

Tisztelt Jogi Szakértők!

Társasház lapostetején kialakítandó zöldtető költsége rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak számít-e? A tetőszigetelésnek vannak nagyobb hibái és nincs valami jó állapotban, gyakoriak a beázások, pár éven belül fel kellene újítani. A zöldtető tehát részben szigetelés felújítás lenne, részben persze a lakások értékét növelő, élhetőbb lakókörnyezetet eredményező fejlesztés.

Válaszukat előre is köszönöm!

Igen és nem.

Tehát, ha jól értem a Közös Képviselő egyedül közgyűlés és SzvB nélkül hozhat ebben az ügyben döntést és semmilyen jogszabály nem rendelkezik arról,hogy ezt a pozíciót pályázat útján lehet elnyerni. Az intéző bizottság megegyezik a Számvizsgáló Bizottsággal?

A társasház törvényes képviselője a közös képviselő (vagy az intézőbizottság elnöke).

Egyszerűen csak megbízom. De itt újabb kérdés merül fel... Ki bízza még? A közös képviselő? Vagy a Számvizsgáló Bizottság?

Ha te akarsz megbízni egy vállalkozót valamilyen munkával, hogy csinálod?

Köszönöm a gyors választ! Ha nem pályáztatással aki milyen módon működhet még?

Szolgálati lakás vállalkozónak?

Egyébként a szerződés felmondással megszűnik. Olyan kötelezettsége viszont egy társasháznak nincs, hogy csak pályáztatással köthetne szerződést.

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg az édesanyám vállalkozóként dolgozik megbízási szerződéssel egy társasháznál. A gondnoki munkához szolgálati lakás is jár. A szerződésében én szereplek helyetteseként szabadság illetve betegség esetén. Az volna a kérdésem, hogy felmondása esetén közvetlen módon megkaphatom e munkáját vagy minden képpen még kell pályáztatni a helyét?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Kovács Nikoletta

Rosszul tudod.

Tisztelt Szakértő!
Egy 116 lakásos társasházban élünk. Az elmúlt héten a Közgyűlés megszavazta a költségmegosztók és vízórák cseréjét rádiójeles berendezésekre. Ehhez 2*8 000 000 Ft hitel felvételét is meg kellett szavaztatni. A szavazás nem egyhangú volt, mivel ellenszavazat és tartózkodás is volt. Sajnos pontos számokat nem tudok írni, mert még jkv-t nem kaptunk. De kétszer is meg kellett ismételni a szavazást. A Társasházi törvény úgy tudom előírja, hogy a rendes gazdálkodás körét meghaladó tevékenységek véghezviteléhez egyhangú szavazás szükséges. Ebben az esetben érdemes-e megtámadni a közgyűlési határozatot, fellebbezni a bíróságon? Vagy az egyhangú szavazatot hogyan kell értelmezni?
Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértők!
Társasházunkban 9 tulajdonossal 9 lakás+3 garázs van (11 albetét, mert az egyik garázs egy légterű) Azt szeretném kérdezni, hogy ha a közgyűlés a közös költség garázsra eső részének meghatározásakor a garázsra is 100% alapterületet akar figyelembe venni (a 40-60% mérték általános gyakorlattal ellentétben) ahhoz milyen szavazatarányra van szükség? Ugyanis ha mindhárom garázstulajdonos ellene szavaz, akkor sincs meg az 50%-uk, tehát mindenképp kisebbségben maradnak. Erről egyébként lehet határozni akkor is, hogy nem minden garázzsal rendelkező tulajdonos van jelen (vagy képviselteti magát)a gyűlésen?

Másik kérdés a szavazatarányról: ha a ház normál fenntartási folyószámláján többlet pénz halmozódott fel (évek óta tartó, tévesen magasabb összegű beszedések miatt, aminek jogszerűtlensége már bizonyított) akkor a felújítási megtakarítási számlára történő átvezetéséhez a tulajdonosok 100%-nak kell beleegyezni? Vannak akik oda akarják tenni, de vannak akik a jóváírást szeretnék, vagyis visszakérni a többlet befizetést.
Köszönettel

• Lehet.
• Elköltözhet oda, ahol az ő véleménye van többségben.

Tisztelt Szakértők!

E hónap elején társasházunk közgyűlése megszavazta az önerőből, 80 mm vastag nikecellel történő házszigetelést, így 8 éven keresztül a jelenlegi közös költség háromszorosát kell mindenkinek fizetni. (A beruházáshoz a kölcsönt az egyik bank adja, aminek 96 hónap alatt fizetjük vissza az összeget kamattal együtt.)
A szavazati arány kb. 65%-35% (igen-nem) volt.

Lehet-e kötelezni egy lakót háromszoros teherviselésre hosszú éveken keresztül?

Mit tehet az, aki egészségi okok miatt nem fogadja el a műanyaggal (Nikecell) való házburkolást, hanem a barátságosabb kőzetgyapothoz ragaszkodik?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt ObudaFan,

köszönöm a választ!

Téged! 100 %-ban.

Tisztelt Jogi Szakértők!

A segítségükre lenne szükségem egy társasházi jogi kérdésben.

1930-ban épült lakóházban található lakás felújítása során a főfalon (másik ház felé néző, de a lakás felőli oldalon, a tégla fal és a vakolat között), a teljes falfelületet borító, 9nm nagyságú, porított azbeszt szigetelő anyag került elő. Hivatalos, laborban készült vizsgálat alapján is egyértelműen azbesztről van szó.

A társasházi alapító okirat alapján a főfalak közös tulajdont képeznek, és a társasházi törvény szerint “Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.”

Ezek alapján a főfal minden kétséget kizáróan közös tulajdon, a kérdésem viszont az, hogy a megvásárolt lakással, az albetét biztosította magántulajdont érintő tulajdoni jogom fizikailag meddig terjed ki?

Tehát a lakás a vakolatig tart, vagy a vakolatot magában foglalja, és ha igen, akkor az azbeszt szigetelés közös tulajdon, vagy magántulajdon? És persze a fő kérdés, hogy ebben az esetben az azbesztmentesítés költsége jogilag kit milyen mértékben terhel anyagilag.

Köszönöm a válaszokat.

Vauu

Ahogy írtam, a jegyzőkönyv, pláne egy az alapján készült tájékoztató formahibaja nem érinti a határozat érvényességét. Ha bármi más problémád van a meghozott határozatokkal, 60 napon belül pert indithatsz.

Ilyen hangosan dolgozol otthon?

Átmenetileg egy budapesti társasházba költöztem. Otthon dolgozok egy szlovák cégnek, senki nem jár hozzám. A közös képviselő mégis megszólított, hogy hallotta, hogy otthon dolgozok és ezt neki le kell jelentenie a nem tudom hova, hogy cég van a házban. Ez egy komplett hülyeség, kamionokat irányítok Europában egy szlovák fuvarozónak. De miről beszél a közös képviselő? Tudja valaki? Előre is nagyon köszönöm.

Köszönöm szépen az eddigieket...
Csak hogy jól értelmezzem a válaszát: a jegyzőkönyv olyan, amilyen:
amennyiben szerepel benne az új SzB-tag megszavazása, azt elfogadottnak kell tekinteni.
Ugyanez vonatkozik a jegyzőkönyv hitelesítők személyére is? Elég, ha a jegyzőkönyvben fel van tüntetve?
Azt nem értem, hogy "nem igazán lehet értelmezni, hogy egy választásról határozat nem született volna".
Határozatnak kell tekinteni, ha az csupán a jegyzőkönyvben szerepel?
A jegyzőkönyvet még nem láthattam -hiába kértem-, azt nem tudom, hogy mindkét hitelesítő személy aláírta-e.
A meghozott határozatokról szóló tájékoztatón csak az egyik hitelesítő kézjegye szerepel. Így érvényes-e?
Ezt még fontos lenne tudnom...
Köszönettel

A leírásod szerint megvolt a többség, legfeljebb az nem stimmel, hogy egyhangú lett volna a határozat, de annak meg nincs jelentősége. A jegyzőkönyv esetében érvényességről szerintem nem lehet beszélni, a jegyzőkönyv formahibája pedig a benne foglalt határozat érvényességét nem érinti.
A Thtv. szerint a meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet. Ha ilyen határozat született, akkor azt 60 napon belül bíróságon bármelyik tulajdonos megtámadhatja. (Azt nem igazán lehet értelmezni, hogy egy választásról határozat nem született volna. Az egy más kérdés, hogy a jegyzőkönyvben megfelelően fel van-e tüntetve.)