Társasházi jog

siórét,

olvasd át a Tht.-ban a közös képviselőre meg a társasház kezelőre vonatkozó passzusokat, és vesd össze őket.

De ez mondjuk, nem társasházkezelő. Csak közös képviselő.

drbjozsef
Hogy érthető legyen a megbízási szerződés szükségessége, mert a Tht. szerint is kell.

De ki kösse meg, mert az SZVB az ellenőrző szerv.

52. § (1) * Aki üzletszerűen kíván társasház-kezelői tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni.
(2) A társasházkezelő a tevékenységi körén belül:

1. a társasház adottságainak ismeretében - gazdasági elemzés alapján - ajánlatot készít az épület fenntartására vonatkozóan,

irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat,

2. a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat,
3. a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.

Mégis mi a fenének?

Miért pont a SZVB? Hol szerepel ez a Tht. 51.§ szerinti feladatai között?

Ezzel szemben, a közgyűlés feladatai között konkrétan szerepel : 28.§ (d) pont.

Határozat. Aztán már csak végre kell hajtani. Ennek ellenőrzése, hogy ne vegyen fel több pénzt például a közös képviselő, na az pont feladata az SZVB-nek.

A saját érdekében is szigoruan ajánlott lenne egy megbizási szerződés,amit az SzB ír alá a társasház részéről.

siórét,

Ja, hogy úgy. Az megfelel, persze.

Mi a kérdés?

Az én számológépem szerint 900 Ft x 28 albetét x 8 hónap az pontosan 201.600. Ft.

Ha van erről közgyűlési határozat, akkor az pont elég. Az a gond, hogy nincs kötve szerződés erre?

Tisztelt drbjozsef!
Az SZVB elnök nem lakó, hanem tulajdonos a társasházban, de valójában nem itt él.
Szerintem az ellenőrzési felelőssége ezért még fennáll.

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!
A gyakorlati probléma az, hogy a múlt heti közgyűlésen derült ki a 2019 évi beszámolóból, hogy a "Társasházkezelő" a 2019 május 1-től 2019 december 31-ig terjedő időszakra a 28 albetét után saját hatáskörben felvett (vagy a pénztárból kivett) 201 600 Ft megbízási díjat. Csak megjegyzem az SZVB az éves beszámolót nem véleményezte.

Szűken lesznek. De ez nem a te problémád, hanem az övék.

Tisztelt Fórum!
Társasházunk nevében kérek tanácsot mint az egyik ingatlan tulajdonosa.
Néhány napja kaptuk a váratlan hírt, kellemetlen meglepetésként, hogy egy 7 (hét) fős családdal kötött az önkormányzat bérleti szerződést egy 53 m2 alapterületű, földszinti lakásra, amely a körfolyosós belső udvarra nyílik, csak úgy mint a legtöbb lakás ablakai.
Jelenleg a felújítási időszak zajlik, hatalmas zajjal és kosszal, de már most aggódunk mi lesz később.
Kérem írják meg hogy milyen jogi lépéseket tehetünk hogy legalább pár hónappal késleltessük a felújítási munkálatokat.
Beköltözés előtt illetve után, milyen lehetőségeink vannak az önkormányzat,aki kis tulajdoni hányadú tulajdonos, meggyőzésére hogy egy másik épületbe, számukra kényelmesebb lakásba, költözzenek az új bérlőtársak?
A társasház csendes környéken van Budapesten, a lakóközösség jó és a ház is csendes .
Nagyon köszönöm a jogi és praktikus megoldásokat, precedensekkel alátámasztott tapasztalatokat, véleményeket!

„Mikor a számviteli bizottság elnökének szóvá tettük, azt válaszolta ez nem tartozik rá, bár nem is itt lakik a házban.”

SZVB tag nem lakó a társasházban? Na az, biztosan szabálytalan.

Van konkrét, gyakorlati problémád is?

Tisztelt Fórum!
A társasházunk egy "Társasházkezelő" egyéni vállalkozót választott meg közös képviselőnek, de megbízási szerződést senki nem kötött vele, csak egy közgyűlési határozat van, hogy 900 Ft/albetét megbízási díj illeti meg. A pénzt teljesen egyedül kezeli, mind a bank, mind a pénztár vonatkozásában, és az általa kiállított számla értékét is saját magának fizeti ki. Mikor a számviteli bizottság elnökének szóvá tettük, azt válaszolta ez nem tartozik rá, bár nem is itt lakik a házban. Ezt így szabályosnak lehet-e tekinteni vagy egyáltalán mit lehet tenni, hogy a társasházi törvénynek megfeleljen és kell-e megbízási szerződés?

Tisztelt drbjozsef!
Köszönöm a választ.
Szabó Gábor

szabidagi,

Nem kell.

A törvény nem tesz különbséget a döntések között azok költségének függvényében.

A rendes gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállaláshoz kell az összes tulajdoni hányad egyhangú határozata. Márpedig a szigetelés cseréje nem az, az a rendes karbantartás, felújításba tartozik. Függetlenül az összegtől.

Tisztelt Szakértők!

Társasház, 4 emeletes, 16 lakás.
Teljes szigetelés csere a ház teljes felületén.

A közgyűlés döntése:
Közös költség duplázás, hitelfelvétel.

A közgyűlés megtartásakor nem volt meg az 50% tulajdoni hányad, de az azonnali újra megtartáskor a maradék jelenlévők 50%-val elfogadták a határozatot.
Ez eddig rendben van!

A kérdés:
Ilyen komoly költségű döntés meghozatalához nincs-e szükség az összes tulajdoni hányad bizonyos részének egyirányú szavazatához? (pl: 50%)

Köszönöm,
Szabó Gábor

A 2003.évi CXXXIII.tv.
hatályon kivűl helyezte a törvény hatálybalépése elött létesült Alapitó Okiratok azon rendelkezéseit,amelyeket a hivatkozott törvény szerint a társasház Szervezeti és Működési Szabályzatában kell szabályozni.
.
Erre utalt Kbs.
.
Gyakorlatilag minden a napi működésre vonatkozó rendelkezésre érvényes.
.
Ha leírnád mi a konkrét gondod az Alapitóval,tudnánk segíteni.

„Specifikálnád a válaszodat, köszönöm.”

Amíg egy szerződést (az alapító okirat dogmatikailag az) nem módosítanak, addig hatályos.

Ez alól kivétel lehet, ha egyes feltételeit törvény érvényteleníti vagy hatálytalanítja. Ez egy kellőképpen régi alapító okirattal könnyen megeshetett, így már nem biztos, hogy bármely pontja érvényes, hivatkozható.

De lehet, hogy többre mennénk, ha a konkrét problémádat adnád elő.

Nincs ilyen megkötés.

Kedves Fórumozók !
Szövetkezetünk tisztségviselő választásra készül.A kérdésem az lenne, hogy felkerülhet -e a jelölő listára és megszavazható-e az a szövetkezeti tag aki elfoglaltsága miatt a közgyűlésen nem tud jelen lenni, de írásban nyilatkozik, hogy a jelölését elfogadj és esetleges megválasztása esetén a tisztséget elvállalja.
Vagy jogszabály írja elő, hogy csak a közgyűlésen jelen lévők közül lehet tisztségviselőt jelölni és megválasztani. Ha van erre vonatkozó jogszabály kérném a megnevezését.
Mielőbbi jogszerű válaszokat várok.
Köszönettel: Paralia

???

Specifikálnád a válaszodat, köszönöm.

Igen; nem biztos.

T. Hozzáértők!

Ha egy társasházban új alapító okirat lesz, de még vitás pontok miatt aláírásra vár, akkor jelenleg jogon kívüli helyzet van vagy automatikusan az előző alapító okirat van még érvényben?

Érvényesek-e ilyen helyzetben azok a rendelkezések, amelyek a régi alapító okirat részét képezték?
Lehet-e hivatkozni rájuk különféle esetekben?

Köszönöm!

zohe
Igen
Igen
.
Kissé kevered a dolgokat.
A terület a társasházé,a felépitmény a tulajé.
.
Természetes és korrekt ha nem a közösségi áramot fogyasztja hanem órát szereltet fel..
Az Ib elnök jogosult a hozzájárulást kiadni.
De nem az Eonnal számol el hanem a társasházzal.

Ha közgyűlési döntés után hajtja végre akkor természetesen!
.
Minden társasházban örök probléma hogy : 20 éve itt lakom és nincs pincém másnak meg kettő is van.
..na ilyenkor van az,hogy a közgyűlés elrendeli a pincefülkék felmérését és felosztását azzal,hogy amely pincének nincs gazdája vagy sunyi módon lapit,azt fel kell nyitni és kitakarítás után felosztani.
.
Dörzsölt képviselő ezt úgy csinálja,hogy kiadja a pince tervrajzát és a kérdőivet. Ki nelyok pincét használja? Ilyenkir kiderül a turpisság.