Bírói gyakorlat polgári peres ügyekben

a bíróságnak a törvényi rendelkezésekből kell meghoznia a döntés, ez az elsődleges kötelezettsége.

a rendelkezésére álló bizonyítékokat mérlegelési jogkörében veszi figyelembe, tehát itt lehet a meggyőződésének is teret adni.

DE:

az hogy hamis tanúzásra alapozva hozzon döntést (valamilyen érdek okán) ez teljességgel elfogadhatatlan és tűrhetetlen.
morálisan egyszerűen veszélyes!

az persze más kérdés, hogy a gyakorlatban van erre példa sajnos nem is kevés.

EGYSZERŰEN EZT NEM SZABAD RÁHAGYNI!!!

a bíróság nem az igazságot fogja szolgáltatni, de az igazság érvényre juttatását kell támogatnia, erre tette a hivatali esküt!!!

ha és amennyiben a törvényes eljárást biztosítja, az már önmagában hordozza az igazság érvényre jutását is.

EZT HA MÁSKÉPPEN NEM JUT ÉRVÉNYRE, KI KELL ERŐSZAKOLNI, JOGI ESZKÖZÖKKEL!!!

• ezt próbáltam,feszegetni

"Akár igaza is lehet, hogy az ellenérdekelt fél hamis tanúkkal verte meg. De erről a jog és a bíró mit tehet?"

Már ne is haragudj, de ki a fene tehetne az ilyen kialakult helyzetről, ha nem a bíróság???
a bíróság feladata és felelőssége, hogy betartsa és betartassa a törvényeket, a jogszerűség, a pártatlanság, az egyenlő bánásmód és sorolhatnánk mi mindennek még a biztosítása.
a hamis tanúzás laikusként is észlelhető, hát még a bíróság számára!
ezt szemet hunyva "valamiért" elfogadni, s erre alapozva döntést hozni nemcsakhogy elfogadhatatlan, de felháborító de veszélyes, hiszen igazságszolgáltatásba vetett közbizalom abszolút megrendülését eredményezi.

"Nem kellene ekkora ügyet csinálni belőle, hogy elvesztettél egy pert. Megesett az már mással is. (Ha az egyezségektől eltekintünk, akkor gyakorlatilag minden perben veszít valaki.)"

Ezzel teljesen egyet kell érteni általánosságban.

Egyedileg azonban ez teljességgel elfogadhatatlan abban az esetben, amikor az igazság nem tud érvényre jutni, s a "csaló" felet kimosdatják.
Ekkor nem tud belenyugodni a jogkövető állampolgár abba, hogy nem tudta az igazságot érvényre juttatni, ilyen-olyan okok miatt. (pl. a másik oldalon lévő hamis tanúvallomások miatt, mert azt a bíróság valósnak fogadja el)

Nincs szándékomban kötekedni, nem e célból szólok hozzá.

Akár igaza is lehet, hogy az ellenérdekelt fél hamis tanúkkal verte meg. De erről a jog és a bíró mit tehet?

Minden pervesztes alattomos úton lett pervesztes, kérdezd csak meg őket.

Köszönöm a választ!

Tudjuk,ha "tisztességtelen" lesz az ítélet-a bírót senki
nem von(hat)ja felelősségre.
És akkor mi van? Ez az, hogy semmi! És ezt tudják.
Lehet szépen is pert veszteni,csak ne alattomos úton.
További szép estét!

„Ha ez nem teljes körű,korrekt ítélet nem hozható.”
Dehogy nem! A bíró akkor is teljesen korrekt ítéletet tud hozni, ha egyik fél sem bizonyít semmit.

„meggyőződésük szerint döntenek,”
Hát hogy döntsön? A meggyőződése ellenére?

Nem kellene ekkora ügyet csinálni belőle, hogy elvesztettél egy pert. Megesett az már mással is. (Ha az egyezségektől eltekintünk, akkor gyakorlatilag minden perben veszít valaki.)

• nem vagyok jogász,csak felperes és próbálom a valós

helyzetet megvédeni!
"elbirtoklás: a tulajdonjog eredeti szerzésmódja.
Elbirtoklással tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot
sajátjaként tíz éven át (ingatlanoknál tizenöt)
szakadatlanul birtokolja. Nem birtokolja el a dolgot,aki
bűncselekménnyel,erőszakkal,vagy alattomos úton jutott a
dolog birtokába.Az elbirtoklás intézményével a jog az
időmúlás következményeit tolerálja,a jog nem kíván
beavatkozni egy olyan állapotba,melyet hosszú ideig tartó nyugodt gyakorlat szentesített. Az elbirtoklási időt néhány jogi tény megszakítja,például ha a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja"

És akkor a jog nem szól bele, csak a tanú!Ha már okirat nincs róla,a hallomásból szerzett (sógor.koma, bérlő és családtag)érdekeltségi vallomása, az elfogadható!
Az is igaz,hogy a bizonyítás során a felek feladata
hogy a tényeket a bíró előtt feltárják.Ha ez nem teljes körű,korrekt ítélet nem hozható. Ha viszont a bíró tendenciózusan dönt,max. tisztességtelen lesz az ítélet, - meggyőződésük szerint döntenek, Mely sokszor jogsértésbe torkollik,és nem is érdekli,hogy
contra legem dönt.Hát, így állunk......

Sherlock:
"a megszakadás kérdéskörét kivéve" eladásra,cserére vagy felszólításra érted a megszakítást? Mert maga a hamis tanúzásból eredő,(jelen esetben)ítélet, jogcím!
Nincs bizonyíték az elhunyt jogelőd és tanú közötti beszélgetésre! Sógor, beosztott, barát (négy fő)ugyan azon szóhasználat, mellett egybehangzó vallomás tett külön-külön.Ennek elfogadása,nem bírói gyakorlat. Az alperes tanúja (első tulajdonos) a tárgyaláson nem ismerte el,hogy rendelkezett a szerződésben szereplő tulajdonnal.Nem járt ott abban az időben nem ismeri a területet.Akkor a tulajdonlás is kétséges,mert a szerződés hamis, nem a valóságos helyzetet tartalmazza!A tanú nem hazudott,
mert nem is járt a területem! Nem látta a stéget,nem látta a lakókocsit,ami már tíz éve ott volt!A bíróság ezt sem fogadhatta volna el,mert a tényállást nem fedezte fel! Ezek alapján hivatkozhatunk a érdemi tanúkra?

Könnyebb lenne, ha nem próbálnál jogi terminológiát használni.

Az elbirtokolni kívánt ingatlan tulajdonosa többnyire nem szokott asszisztálni az elbirtokláshoz (ha nem lenne kifogása ellene, akkor nyilván ügyvéddel lepapíroznátok és kész), az elbirtoklási per meg tipikusan olyan ahol tanúvallomások döntenek (a megszakadás kérdéskörét kivéve).

Köszönöm szépen!
Korrekt a válasz!
A per elbirtoklás, nagy vonalakban rendben vagyunk.Az
elbirtoklásnak részemről nincs jogcíme! Éppen , azt
neheztelem,hogy az alperes valamennyi tanúja,próbálja
azt vallani/összhangban/hogy az elhunyt jogelőddel csak
arról beszéltek hogy az alperes nem birtokol/múlt időben/hanem szívességi használatban használja a területet.Erről szó sincs. Tehát, ki hallotta ,ki látta
a kettőjük beszélgetést?/Kérdezte a Bíró/ Hát- azt, senki.Ez számunkra hitetlen,ha a Bíróság elfogadja.
Semmilyen megállapodás nem volt,egyszerűen nem látogatta azt a területet amit én 18 évig szakadatlanul háborítatlanul használtam.Az ingatlan többi részét
bérbe adta.Megosztási vázrajz,térkép rendben van.
Csupán elismerni kellene az elbirtoklást,amihez a Bíróság jogerős ítélete szükséges.És betudnám jegyez-
tetni a földhivatalban.

Ha van ügyvéded, akkor nem. (Pontosabban küldeni szabad, csak én nem adhatok se véleményt, se tanácsot.)

Kedves K.B.S.
Lehet hogy privátba küldök valamit,vagy jegyzőkönyvet
nem megjelölve benne az ügyvédemet! Mert terjedelmes.
Ha szabad?

Mégegyszer. Érthetően. Sokat segíthet, ha nem általánosságban, hanem konkrétan vázolod, mi történt, és azt is, mi a kérdés.

Tisztelt fórumozók.
Olyan kérdésem lenne,hogy Polgári perben az alperesi tanúk meghallgatásán,az elhunyt jogelőddel való
"szóbeli"megállapodásokat hangsúlyozták.Persze, Bíró
kérdésére,hogy (ezt kihallotta)a válasz, hát senki.Egy Polgári peres tárgyaláson több tanú "összecsengő" hitetlennek tűnő vallomás hangzott el. Bírói gyakorlatban elfogadható-e,mivel semmilyen írásos anyaggal nem rendelkezik az alperes. Nagyban befolyásolhatja a per végkimenetelét. Nem tudom, hol találok erre bővebb magyarázatot.Szíves válaszokat várok!

Üdvözletem! A kérdésem az lenne, hogy az elfogultsági indítványnak a tárgyaláson való közlése (és jegyzőkönyvezése után) hány nap áll rendelkezésre, hogy az indítványozó fél írásban beadja elfogultsági indítványát (és egyben a bíró ellen irányuló kizárási kérelmét)? Válaszukat előre is nagyon köszönöm!

Üzvözletem!

Az lenne a kérdésem hogy polgári peres eljárásnál az alperes értesítése után megszünteti-e a bíróság a pert, ha a keresetlevélben a jogi képviselővel eljáró felperes

hibásan jelölte meg az alpereseket (név- és lakcímadatok teljesen eltérnek)

olyan bizonyítékra hivatkozik a keresetlevél szövegében, melyeket nem mellékelt (a mellékletek között nem sorolta fel)

Illetve az lenne még a kérdésem, hogy az ügyvédi meghatalmazás egy példányát az alperesnek is meg szokták küldeni?

Köszönöm! :)

• Ami pedig a természettudományi összevetést illeti, az szerintem igencsak sántít. A természeti törvények alapján csak egy eredmény jöhet ki, az ellentmondásos törvényekből ugyanazon tények esetén is, attól függően, hogy melyiket tartja fontosabbnak a bíróság más és más lehet a végeredmény.

Átolvasva az előbbi bejegyzésemet, egy fontos kiegészítéssel szeretnék élni, a teljesség kedvéért.

Mint írtam alább, egy mondatomban, ebben:

"Ez azt jelenti, amikor a bíró elkezd ködösíteni, emberi és/vagy szakmai impotenciája miatt."

Ez a mondat kiegészítésre szorul azzal, hogy:

Ez azt jelenti, amikor a bíró elkezd ködösíteni, emberi és/vagy szakmai impotenciája miatt, vagy pedig hülyének próbálja nézni az embert.

Mondok egy analóg példát.

A diák kap egy fizika feladatot a vizsgán.

Kihoz valami végeredményt. Fizikai fealdatoknál is elvárás a végeredmény bizonyítása.

Na most az emberünk azt írja az aláhúzott bizonyítás (indoklás) rovatban, hogy azért ez a végeredmény, mert Jóska is, Pista is, meg Gyuri is ezt írta.

Na egy ilyen "bizonyítással" úgy elzavarja a vizsgáztató a halál f...ra a diákot, hogy nem köszöni meg.

Megoldást a fizikában fizikai törvényekkel szokás bizonyítani, kár, hogy ez nem alapelvárás a jogban a bírók felé, és össze-vissza hablatyolhatnak sokan a "mert ez bírói gyakorlat" nevetséges "indoklással".

Kedves Bellicus! (ezen téma elindítója)

Habár én csak egy sötét gépészmérnök vagyok,(tehát nem jogász) aki fel sem érhet a bírók szellemi magaslataihoz, amely "szellemi magaslatok" olyan magasak sok bírónál, hogy már vissza kell őket hozni a földre, a valós világba. Kompetensnek érzem magam ebben a témában (is) ugyanis a pár nappal ezelőtti tárgyalásomon ugyanez a kifejezés hangzott el a bíró szájából, amelyre természetesen hivatalosan is reagálni fogok, és természetesen a http://csiza-csaba.hu/ weboldalamon is helyt fogok adni ezen reagálásomnak, (rövidesen olvasható lesz) ugyanúgy, mint a teljes peranyagnak.

Mondom, hogy mit jelent az, amikor egy bíró a "bírói gyakorlatra" hivatkozik.

Ez azt jelenti, amikor a bíró elkezd ködösíteni, emberi és/vagy szakmai impotenciája miatt. Ugyanis a bírói indoklásoknak a hitelt érdemlően bizonyított tényekre és a Magyar Törvényekben foglaltakra kell hivatkozniuk egy ítélet meghozatalánál, és annak indoklásában. Ilyen kifejezés pedig nem szerepel a Magyar Törvényekben, hogy "bírói gyakorlat".

Na szóval. Nem szabad hagyni, amikor egy bíró a "bírói gyakorlattal" jön. Amikor egy bíró a bírói gyakorlatra hivatkozik, ez teljesen olyan, mint amikor Marcsi elmegy panaszkodni az óvónéninek, mert Pisti megpuszilta és ezt megtudva Kata is elmegy panaszkodni az óvónéninek, mert őt meg Jóska puszilta meg.

Tehát NINCS OLYAN, hogy ítéletnél és annak indoklásában megengedhető a bírói gyakorlatra hivatkozni.

Ehelyett van olyan, hogy X1, X2, ..., Xn emberileg és szakmailag impotens bírók ítélete és indoklása, amely az emberi és/vagy szakmai impotenciájuk folytán bírói gyakorlatra hivatkoznak.

És van olyan, hogy Y1, Y2, ..., Yn egészséges erkőlcsű és szakmailag képzett bírók döntése, akik az ítéletnél, és annak indoklásában kizárólag a hitelt érdemlően bizonyított tényekre, és a Magyar Törvényekben fogalmazottakra hivetkoznak.

Mindenki tévedett. Mondta a bírónő, egy házasságfelbontás és vagyoni megosztás per részítéletét/házasság felbontása/ követő - egy évet igénylő - másodfokot megjárt fellebezést, illetve annak elutasítását követő tárgyaláson. Ugyanis felperes jegyzőkönyvbe mondta, hogy nem fellebez, majd megtette. S a legbosszantóbb, hogy a saját ügyvédi irodám sem vette a fáradtságot...
Mit szóltok?

Kbs,

szerinted mit jelent a szerintem?

Anyabanya nem a nembéli bíróról, henem egy konkrét ügyben eljárt konkrét bíróról beszélt. (Nem is igen lehetne értelmezni egy olyan kijelentést, hogy az ellenérdekelt fél megdugta a "bíró kategóriát".)
A becsületsértés bűncselekményének - bár vagylagosan, de mégis - tényállásái eleme a nyilvánosság.

Az a tévhited pedig, hogy egy tényállítás a "szerintem" beszúrástól véleménnyé válik, még sok kellemetlenséget okozhat a számodra. De ez már nem az én bajom. Ahogyan az sem, ha nem győztelek meg. (Igazából gondolkodom, hogy meg akartalak-e győzni egyáltalán. Azt hiszem, nem. Minimálprogramként elég, hogy kijavítom a tévedéseidet.)

Kbs,
nem győztél meg,
szvsz
- konkrét jogalany becsületét lehet csorbítani, „"bíró”" egy kategóriát jelöl meg legfeljebb (!)
- Anyabanya alkotmányos véleménynyilvánítási jogát gyakorolta, mert a „"szerintem”" igenis megkülönbözteti a tényállítást a véleménynyilvánítástól
- a nagy nyilvánosságnak a büntetési tétel mértékében van jelentősége.

„Ugyebár becsületsértés büntetőjogilag akkor valósul meg, ha valaki munkakörrel, közmegbizatás teljesítésével összefüggésben és nagy nyilvánosság előtt ”
Nem és - vagy.

A konkrét esetben a becsület csorbítására alkalmas állítást nagy nyilvánosság előtt tettem volna (a világháló annak számít.) És - hogy visszakanyarodjunk a vitás kérdéshez - amit Anyabanya a bírónőről írt, azt ugyancsak nagy nyilvánosság előtt is tette, és munkakör teljesítésvel kapcsolatosan is tette.