Hagyaték

(Nem cset, hanem "kép- és hangtovábbításra, rögzítésére alkalmas informatikai eszköz". :) )

Igen, a meghatalmazást.

Távelőttemezni a földhivatal vagy a közjegyző hagyatéki eljárásán?

Vagy úgy érted, hogy a meghatalmazás ügyvédi ellenjegyzése történne online? Az világos, de a vészhelyzeti rendelet felülírja ebben a tekintetben azt, hogy az egyik fél külföldön van? (technikailag értem, hogy tökmindegy chat esetén)
Vagy az okirat "keltezése" ez esetben belföldi végülis?

Ez nem egészen így van. A járványügyi szabályok bevezették az úgynevezett "távelőttemezés" intézményét. És vélhetően megmarad a járvány után is, mert bevált.

luck-666,

Meghatalmazhatnak bárkit az ügyeikben való eljárásra, de ha az a meghatalmazás külföldön kelteződik, akkor Magyarországon akkor érvényes, ha a kanadai magyar konzulátus felülhitelesítéssel látja el. Legalább egy ilyet fel kell keresnie a kanadai rokonoknak Kanadában.

Kovács_Béla_Sándor
köszönöm, annyi lenne még a kérdés , hogy ezt csak ők tudják intézni? Kanadában élnek és nem akarnak foglalkozni ilyen ügyekkel.

drbjozsef
az ingatlan magyar, és a magyar földhivatal kéri a kanadai hagyatéki, vagy öröklésről a paoirokat, hogy valóban ők az örökösök.

Magyarországi ingatlanra magyar közjegyző vezeti a hagyatéki eljárást akkor is, ha az örökhagyó külföldi.

luck-666,
Valamit keversz.
Ez az ingatlan, amit megörököltek, Kanadában fekszik?
Ha nem, akkor mi köze lenne hozzá a (egy) kanadai földhivatalnak?
Itt kell bejegyeztetni a külföldi tulajdonost is.

Köszi a választ,de itthon megörökölte , eddig rendben is volt,de ő Kanadában élt és az örökösei is,. Az örököseinek ott kellene a földhivatal szerint intézni az örökséget

Póthagyatéki eljárás. Annál a közjegyzőnél, aki a "bentragadt" tulajdonos hagyaték eljárásában eljárt. (Hogy mi ebben a bonyolult, és hogy miért kellett ehhez ez a litánia... Egy mondattal megkérdezhetted volna.)

Sziasztok
Van egy számunkra bonyolult hagyaték.
Megpróbálom röviden leírni:
A nagypapám meghalt 1984-ben és volt sok örökös : ház fele a nagymamáé, a többi a 9 gyereké lett, de 3 örökös kivételével az egyik örökösé lett a többiek része, mivel ő lakott a szüleivel és gondozta őket. Közben 2 meghaltak azok közül ,akik az apai részt . Az egyik helyen 2 gyerek megtartották, í gy megörökölték.
A másik helyen van a gond. Ott 3 gyerek van, de Kanadában éltek és élnek most is és az apai rész még mindig az eredeti örökös nevén van a tulajdoni lapon.
Azóta elhunyt már a nagymama és utána az őt gondozó is.
Az lenne a kérdés, hogy az 1 apai résszel rendelkező elhunyt hagyatékát hol és hogy lehet elintézni?

Köszönöm, ha valaki tudná ,hogy merre induljanak intézni a 30 évvel ezelőtt elmaradt hagyatéki ügyet.

„szerintem nem minősül ajándékozásnak, és ezért így meg sem támadható.”
Azért minősülhet az úgy. Ha az adós örökös egy tojást kap, a másik meg a tyúkfarmot, pl.

@jakkat

"..., hogy ha jól tudom, akkor az ingatlan rá eső hányadára be lesz jegyezve, rajta lesz a tulajdoni lapon."

A hagyatéki eljárás keretében nem történik ilyen. Senki nem értesíti az eljárásban azokat, akiknek az örökös tartozik, és senkinek nem is kell tudnia róla a hagyatéki eljárásban résztvevők közül, mivel ennek semmi köze a hagyatéki eljáráshoz.
Majd ha az ingatlan ténylegesen az örökös tulajdonába kerül (a hagyatéki eljárás jogerős lezárulta után), akkor rámozdulhat egy végrehajtó, ha a tudomására jut. Feltéve, hogy a tartozásai már végrehajtási fázisban vannak.

drbjozsef:

• A hagyatékhoz olyan szinten szerintem köze van az egyik örökös tartozásának(rengeteg, leginkább szolgáltatóknál felhalmozott és ha minden igaz, végrehajtó/behajtó cégnek átadott tartozása van) , hogy ha jól tudom, akkor az ingatlan rá eső hányadára be lesz jegyezve, rajta lesz a tulajdoni lapon.
• Az osztályos egyezség nem minősülhet fedezetelvonó ügyletnek? Mert pl. úgy egyeznek meg, hogy a tartozással rendelkező örökös átengedi az ingatlanból a részét a nem tartozónak, aki mondjuk ezt meghálálva ad neki egy fotelt?
• A tartozásokat halmozó ha szerez bejelentett munkát, azt is megtudja a követelő. Az öröklésről nem kap értesítést? Vagy ez csak pénzmozgásnál van, ha mondjuk nem születik osztályos egyezség, és később eladják az ingatlant?

Örökösök közt történne az egyezség, kizárólag a hagyatékról, így szerintem sem számítana ajándékozásnak.

jakkat,

„A hagyatéki tárgyaláson a tartozás létezése (lehet, hogy elévült) és összege kiderül?”
Mármint, hogy egy örökös tartozik valakinek, aminek amúgy semmi köze a hagyatékhoz? Az biztos nem, ha ő nem reklámozza. Vagy van valami köze az eljáráshoz?

„Osztályos egyezséget köthet olyan örökös, akinek van tartozása (behajtó cégnél)?”
Persze. Nem tilos az.

„Vagy automatikusan rárakja a cég a tartozását a törvényesen neki járó hagyatéki részre?”
Automatikusan semmiképpen, hiszen honnan tudná, hogy örököl az adós? Amúgy ha a hagyatéki eljárás keretei között juttatsz valakinek az örökségből, az általában jogilag ajándékozás, és az megtámadható, ha a jogosult tudomására jut, akkor a megajándékozottól is követelheti az ajándékot, mert ez fedezetelvonó ügyletnek minősül. Viszont ezzel szemben ha az biztosan osztályos egyezségként kerül bele a hagyatékiba, az szerintem nem minősül ajándékozásnak, és ezért így meg sem támadható.

Sziasztok!

• Osztályos egyezséget köthet olyan örökös, akinek van tartozása (behajtó cégnél)?
• Vagy automatikusan rárakja a cég a tartozását a törvényesen neki járó hagyatéki részre?
• A hagyatéki tárgyaláson a tartozás létezése (lehet, hogy elévült) és összege kiderül?

Köszönöm, ha tudtok segíteni ebben, fontos lenne tudni.

Irodakukac20,

Igen, így. Nem számít, hogy nem zárult le az első hagyatéki, majd megvárja a második, hogy lezáruljon.
Gyereké az 1/2 rész (kivéve az utolsó közösen lakott lakásnak a férj tulajdonában lévő része, mert az teljesen a gyereké), a többi a feleségé (plusz az előbbin a haszonélvezet, de az a halálával meg is szűnt). Ha ez lezárult, akkor a feleség részét az ő örökösei kapják, végakarat hiányában a törvényes rend szerint.

Önmagában azért, mert a feleség is meghal a jogerős hagyatéki vége előtt, attól még nem kap a részéből a férj gyermeke.

A házaspárnak nincs közös gyermeke, a férjnek van. A férj meghal, a hagyatéki eljárás még nem zárul le, (nincs átadva a hagyaték) de közben a feleség is elhuny. Ilyen esetben hogy zajlik az öröklés? A gyermek kapja a 1/2 részt, a feleséget megillető 1/2 rész pedig megy a feleség felkutatott rokonainak? Vagy a gyermekre száll a férj örökségének egésze?

david1111,

„A kérdésem az volna, hogy a tartozás el tud évülni?”
Igen.Elég csekély eséllyel, az OTP nem hülye.

„Elévülést követően értékesíthetem az ingatlant, aminek vételára az enyém lesz?”
Akkor igen, ha biztosan elévült - de ezt a kötelezett nem tudhatja soha biztosra, csak akkor, ha végrehajtás indult, és Vht.41.§ után végrehajtás megszüntetése iránti perben is melletted dönt a bíróság. Addig elég kockázatos.

„ Vagy egyszer csak az elévülési idő közeledtével ( ha van elévülési idő) az OTP megkeres majd a kiegyenlítéssel kapcsolatban, én pedig úgymond átnyújtom számukra az örökölt ingatlant?”
Ez a szabályos. Elsősorban a hagyaték tárgyaival felelsz a hagyatéki tartozásért, ha megvan, akkor felajánlod a jogosultnak, hogy elégítse ki magát belőle, vegye át, oszt kész. Mert a hagyatéki tartozásért, főszabály szerint, ha jóhiszeműen jársz el, akkor csak a hagyatéki vagyon értékéig felelsz.

„Ha esetleg el tudnám adni az ingatlant mondjuk 1M Ft-ért, akkor az OTP joggal követelheti rajtam a 700eFt-t?”
Igen. A hagyaték tárgya illeti meg őt a Ptk. szerint, ha eladod, akkor annak értékét meg kell kapja. Ha csak 200ezerért adod el, de a jogouslt perre viszi, és a bíróság szerint 800ezret ért volna, akkor a saját vagyonodból is ki kell fizetned a különbözetet.

Tisztelt Hozzáértők!

Édesapám révén örököltöm egy kb. 400eFt értékű ingatlant. Emellett rám hagyott még 700eFt értékű OTP Faktoringos tartozást. A hagyatéki eljárást most hagyjuk, fiatal voltam, nem tartottuk a kapcsolatot és meg sem jelentem a hagyatéki tárgyaláson, így én lettem a hivatalos örökös. Amikor ezt megtudtam már a fellebbezési időszak is lejárt, szóval ténylegesen enyém lett az ingatlan és a tartozás is. A kérdésem az volna, hogy a tartozás el tud évülni? Elévülést követően értékesíthetem az ingatlant, aminek vételára az enyém lesz? Vagy egyszer csak az elévülési idő közeledtével ( ha van elévülési idő) az OTP megkeres majd a kiegyenlítéssel kapcsolatban, én pedig úgymond átnyújtom számukra az örökölt ingatlant? Ha esetleg el tudnám adni az ingatlant mondjuk 1M Ft-ért, akkor az OTP joggal követelheti rajtam a 700eFt-t?

Köszönöm előre is a segítő válaszokat.

+1 Jó napod van, doktor. ;)

Ha van vagyon a hagyatékban, akkor ne.

Ha a hatóságok más okosat nem hajlandóak tanácsolni, tenni, akkor én beballagnék a rendőrségre, és bejelenteném, hogy ellopták, és feljelentést tennék.
(már feltéve, hogy a "nincs meg" azt jelenti, hogy az örökhagyó életében eltűnt (eladta, elajándékozta, feldarabolta, megette), és mivel elhunyt, nem tudod megkérdezni merre hol van.)
Bekamuznék nekik bármit, amit kérdeznek. (hol volt, mikor láttam, mittudomén).
Ha megvan a rendőrségi határozat, ki lehet véglegesen vonni a forgalomból, és utána megszüntetni a kötelezőjét is (ha volt).

De talán wers olvtárs tud okosabbat is mondani, a kormányhivatal bugyraiban járatosabb.

Szép Napot mindenkinek! Örököltem egy gépkocsit, amiről nem lehet tudni, hogy hol van, van e egyáltalán. Az okmányiroda nemtud semmit tenni, de a Belügyminisztérium sem tud róla semmit. A közjegyző szerint nem lehet törölni a hagyatékból. Az egyetlen lehetőségem, hogy lemondok az örökségemről? Az tényleg nagyon durva lenne. A választ előre is nagyon megköszönöm.

Pardon. Köszönöm.