Hagyatéki kérdés

Nem tudom, tőlünk annak idején megkérdezték, van-e valami ingóság, amit nevesíteni szeretnénk (nem tudom, pontosan hogy hangzott a kérdés), kerüljön-e még valami be a leltárba. Illetve azt is, van-e 300.000.- Ft értéket meghaladó ingóság, mert az bekerülne.
Egyébként került is így be, három festmény, amelyek nem voltak nagy értékek, néhány tízezer forint, de mivel volt hagyatéki vita, ezért nem akartuk hogy "eltűnjön", szó nélkül belevette a közjegyző a végzésbe.

Ha a tárgy létezése és hagyatékba tartozása nem vita a felek között, akkor nem látom be, mi értelme volna a szemlének (hiszen az elhunyt lakásába ahogy könnyen ki is kerül bármi a hagyatéki tárgyalás előtt, úgy be is kerülhetne, ha valakik ezzel akarnának valami okból kavarni).

Üdvözlöm! Segítséget, illetve tanácsot szeretnék kérni. Az én történetem sajnos visszamegy az időben 32 évet. Így kezdem az elején.
Édesapám meghalt 1986. június 9-én. Rá 15 napra az apai nagyapám és nagyanyám öröklési szerződést kötött a nagynénémmel, olyan kitétellel, hogy a nagyszüleim halála esetén nagybátyám kap 100.000 Ft-ot, amely az akkori ingatlanuk 1/4 része. Ezzel idáig nincs is gond. A probléma ott kezdődik, hogy az én elhunyt édesapámat, illetőleg utána engem meg sem említenek a szerződésben. Sem kizárást illetően, sem öröklést illetően. Nagyapám halálát követően 1987 januárjában volt egy hagyatéki tárgyalás. melyen nem az édesanyám vett részt, hanem egy ügyvéd képviselte. 30 éven keresztül volt édesanyám abban a hitben, hogy nagybátyám mellett én is örököltem, mert az ügyvéd azt mondta neki. Most, hogy nagymamám is elhunyt, a hozzám megérkezett papírokból és a közjegyző megkeresése alapján engem kizártak az örökségből. Illetve a nagyapám halálakor az ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy édesanyám nem tart igényt semmire (ez most tisztázódott, hogy ez alapján az én nevemben nyilatkozott).
Mikor beszéltem a közjegyzővel, annyit mondott, hogy mint törvényes örökösnek 2 lehetőségem van. Vagy úgy nyilatkozom, hogy elfogadom az öröklési szerződést, és akkor nem öröklök. Vagy pedig nem fogadom el, és pereskedek a nagyanyai tulajdon egy ceglédi ház, amelynek az 1/4-e volt a nagymamám nevén. Ennek a felére tarthatok igényt.
A kérdésem az lenne, hogy van e esélyem arra, hogy a végrendelet megtámadása után ne csak pereskedjek, hanem ténylegesen örököljek is? Nem szeretnék feleslegesen sem időt, sem pénzt beleölni olyanba, amiből nem jöhetek ki jól.
Segítségüket előre is köszönöm!

Ehhez mondjuk látni kellene az öröklési szerződést is és a hagyatéki tárgyalásokon felvett jegyzőkönyveket is.
Nem írtál semmi olyat, ami alapján a megtámadásnak helye lenne, egy öröklési szerződésben nem kell megemlíteni, hogy kik lennének a törvényes örökösök.
Ezen túl az öröklési szerződés még a kötelesrészi igényt is kizárja (erről bővebben: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban )

Ugyanakkor természetesen egy öröklési szerződés lehet érvénytelen akár formai okból, akár más okból is, de ennek megítéléséhez a kérdésedben nincs támpont.

Ugyanígy kérdés, hogy ha esetleg támadható is volt valami, a megtámadás jogáról a képviseletedben lemondott-e az ügyvéd.

(Kár, hogy itt nem lehet lájkolni. :) )

( a te lájkodra semmi szüksége, de tanulnod Tőle bőven volna mit,)

OFF
Nem bíznád ezt kettőnkre?
ON

Üdvözlök mindenkit.
Tanácsot szeretnék kérni hozzáértő, illetve hasonló helyzetben lévő fórumozóktól.
Történet röviden:Szüleim és nagyszüleim egy házban éltek, amely nagyszüleim tulajdonát képezte. Nagyapám halála után, egyedüli közös gyermek ként édesapám lett a törvényes örökös. Mivel én is egyedüli gyermek vagyok, így halála után, jómagam lettem szintén a törvényes örökös.Mivel a ingatlan kérdést letiztáztuk, már azt hittem minden le van tudva, de csak ezután jött a java. A két férfi özvegye még továbra is a fent említett ingatlanban él, mint hazonélvező, csak mivel már nincs férfi a háznál, így előszeretettel értékesítik a számukra már értéktelen, szerintük kizárólagosan az ő tulajdonukat képző, kissebb-nagyobb értékű tárgyakat. Értek ezalat "ócskavas" ami persze egy nőnek az, de egy esztergályosnak/lakatosnak nem, létra, terménydaráló, stb, amiknek értéke nem milliós tétel.
Kérdésem az lenne, hogy van-e beleszólási jogom? Ha igen, milyen formában akadályozhatóm meg őket, hogy minden "kacatot" elherdáljanak? Erre van-e jogi eszköz?
Bocsánat, hogy hosszúra sikerült.
Várom a hozzászólásaikat.

Persze, hogy van beleszólásod. Hiszen részben te vagy a tulajdonosuk.

Üdvözlök Mindenkit!
A következő, kicsit bonyolult ügyben szeretnék segítséget kérni. Édesanyám a nyáron meghalt, szüleim több, mint 20 éve elváltak. Van egy bátyám, aki már 40 éve elköltözött a szülői lakásból, Édesanyám egyedül élt, 15 éve én is elköltöztem, de még oda vagyok állandó lakhellyel bejelentve. Édesanyámat rajtam kívül senki nem látogatta, én gondoztam, vásároltam neki és vittem orvoshoz. Halála után derült ki, hogy a lakás nem egyedül az ő nevén volt, mivel Apám az Ő 50 %-át 5 éve elajándékozta a bátyámnak. A lakás árát én fizettem ki, mikor meg lehetett vásárolni, de nem az én nevemre lett megvéve. A kérdéseim a következők lennének:

1. Jogos –e, hogy apán úgy dönt, hogy az ő részét a lakásból a bátyámnak ajándékozta, se édesanyám, se én nem tudtunk erről. Nem kellett volna ezt megosztani köztünk? Ezt így megtehette?
2. Most egy olyan ember lesz 75%-ban a tulajdonos, aki sem a lakásért nem fizetett, se nem lakott ott 40 éve, se nem foglalkozott az Édesanyjával. Van lehetőségem az Ő részét is megszerezni? Mivel én rendszeresen jártam oda, továbbra is otthonomnak tartom ezt a lakást.
3. A Cégem ebben a lakásban van székhelyként? A közüzemi számlákat még nem írtuk a cég nevére. Van értelme ezt átíratni, vagy jobb, ha még Édesanyám nevén marad?
4. A bátyámmal nincs jó viszonyunk, mire lehet számítani, ha nem tudunk megegyezni?
5. Úgy sejtem, hogy gyorsan bejelentkezett a lakásba. Ennek van bármi jelentősége a jövőben?
6. Érdemes a gyerekemet is ide bejelenteni, hogy ne lehessen „kitenni” minket innen?

Válaszukat, segítségüket előre is köszönöm.

Trezeta

Ez így valóban nem egyszerű, nem utolsósorban azért, mert igen lényeges kérdéseket nem fejtesz ki. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen okból, milyen jogcímen fizettél ki egy lakást édesapádnak, mi volt a mögöttes megállapodás.

Adott esetben lehetett ez egy ajándék, ebben az esetben pedig felmerül az ajándék visszakövetelésének a lehetősége meghiúsult várakozásra tekintettel, aminek szűk körben a megajándékozott örökösétől is helye van (erről bővebben itt: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban )

Aztán lehetséges, hogy valamilyen visszterhes ügylet jött létre köztetek, ami az ügylet tartalmához képest akkor most a testvéred és közted áll fenn.

Mindenesetre ha édesapád a bátyádnak ajándékozta az ingatlant, akkor kötelesrészi igényed van, erről bővebben itt: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban

Annak, hogy ki van bejelentkezve a lakásba és ki nincs, semmi jelentősége. A közüzemi számlákat a leendő tényleges használó nevére érdemes írni, annak a megfontolásával, hogy ő kötelezhető is lesz a teljes fogyasztásért való helytállásra.

Medvegy

Akár sikkasztásért feljelentést is lehet tenni.

ObudaFan

Tisztelt Válaszadó,
Előszőr is köszönöm a gyors választ. Szeretnék egy kicsit pontosítani az előző írásomban.
A lakás szövetkezeti lakás volt, amit a 90-es évek elején viszonylag jó áron meg lehetett vásárolni. Így vettük meg, Apám akkor már nem ét velünk, Édesanyámmal laktam és hogy segítsem, ezért fizettem ki én a lakás árát, vagyis a részleteket. Érdemes pert kezdeményezni a bátyámmal szemben, mivel a lakáshoz elméletben semmi köze nem volt? Tudom, hogy hivatalosan ő is örökös. A Köteles részi jogosultság azt jelenti, hogy az Apánk által neki ajándékozott 50% felére én is jogosult vagyok?
Válaszát előre is köszönöm.

„A Köteles részi jogosultság azt jelenti, hogy az Apánk által neki ajándékozott 50% felére én is jogosult vagyok?”

A kötelesrész újabban már csak 1/3.

Az alapkérdésre pedig: nem igazán az a kérdés, hogy milyen okból fizettél, hanem hogy milyen jogcímen. És persze hogy ebből mi bizonyítható.

Tisztelettel üdvözlök mindenkit!
Az én történetem amiben tanácsot, segítséget szeretnék kérni.
A párom halála után, találtam egy németországi anyakönyvi kivonatot a régi papírjai között,egy létező gyerekről.Csak az anya neve volt rajta az apa (vagyis a párom )neve nem.
Sikerült a lányt megtalálnom Németországban, ő addig nem tudta ki az édesapja.Az elhunytnak nem volt más gyereke csak távoli kapzsi rokonai vannak akik örökölhetnének utánna.
Kérdésem: örökölhet a lány, és egyáltalán hogyan és hová forduljon?Őcsak németül beszél.
Köszönöm a remélhető válaszokat.
Tisztelettel...

A hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőhöz. Vagy ügyvédhez, aki ezt intézi helyette.

Remény,

Ha nem beszél magyarul, kérdezd meg Te, a MOKK oldalán meg tudod nézni ki lesz a kijelölt közjegyző, menj el hozzá vagy hívd fel, és kérdezd meg mit kellene csinálni.

Köszönöm szépen a tanácsokat, már is okosabb lettem.
A kijelölt közjegyző mind mellébeszélt mikor nála érdeklődtem telefonon, párom halála óta én is Németországba elek,csak azt ismételte hogy az ügy folyamatban. Ráadásul én is nagyon járatlan vagyok mindenféle magyarországi ügyintézésben, Erdélyi vagyok csak 5 évet éltem Magyarországon.

Ha a párod azt jelenti, hogy élettárs voltál, akkor nem is vagy érintett az öröklésben. Így tényleg nehezebb.

Ilyen esetben lehet, hogy a legcélravezetőbb mégis az lenne, ha keres ott a lány egy olyan német ügyvédet, aki ismeri a magyar jogot, eljárást. Egy tanácsadást megér pár eurót, de lehet, hogy nem fog sokkal előbbre jutni, hiszen ennyi idő után egyáltalán hogyan bizonyítja az apaságot?

Nagyobb eséllyel ez már egy eső után köpönyeg eset lesz, de egy próbát megér, hátha.

Ne viccelj már! Hogyan bizonyítaná? Mint rendesen, DNS-vizsgálattal.

Elhunyt, esetleg elhamvasztott apa esetén, más leszármazó nélkül?
És erre minden további nélkül alap, hogy valakinél megtalálták az anyakönyvi kivonatát?

Hogy elhunyt, az nem akadály. (A bíróság által kirendelt ügygondnok lesz az alperes.) Ha hamvasztással temették, az már probléma - de erről semmit nem tudunk. (De még akkor is ott lehet egy fésű vagy hajkefe néhány hagymás hajszállal, zakó vagy kabát válláról ugyanilyen hajszál, esetleg fogkefe stb.)

Vannak rokonok, amelyek DNS-éből már megállapítható a rokonság, vagyis az apaság.

Az egészen biztos eredményhez egyenesági rokonok kellenének. Oldalági rokonok mintáiból nemigen lehet ítéleti bizonyosságra szert tenni.

De mégegyszer: ki mondta, hogy a néhai apát elhamvasztották, és patológiai minta sem maradt?

Senki. Addig meg fölösleges elméleteket gyártani.
Egyszerre írtunk az előbb.