kizárható - e az örökségből a gyermek?

Tisztelt jogtudók! A korábbi bejegyzésekben nem találtam választ a kérdésemre. Kérdés: Ha a szülő (apa) halála előtt egy éven belül ingó és ingatlan tulajdonát,valamint saját családi örökségét(elhunyt nagynéni lakása érték papirjai, készpénze) 3 édes gyerekéből (egy házasságon belüliek) kettőre hagyja ingatlan ajándékozási szerződéssekkel, akkor az örökségből kizárt harmadik gyereknek van-e jogi lehetősége igényt benyújtani, vagy végérvényesen ki van zárva az apai örökrészből? Előre is köszönöm a tájékoztatást.

Köteles részre jogosult. (Azért az ajándékozás nem halálesetre szóló rendelkezés.)

És mit kell tenni ahhoz, hogy a kizárt örökös az örökrészéhez jusson? Amúgy a papa direkt azért ajándékozott, hogy a legidősebb lány gyerekét kizárja minden lehetséges örökségből. A hagyatéki eljárás során sem értesült arról, hogy mi zajlik, még csak most jutott hozzá az illetékes közjegyző elérhetőségeihez (a papa halála után fél évvel)

Mit jelent a köteles rész?

Mindannak a fele, amit törvényesen örökölne. Ugyanúgy lehet hozzájutni, mint más követeléshez: kérni kell a kötelezettől, és ha nem adja beperelni.

Köszönöm a választ!

Tisztelt Sándor, tudna nekem adni a Ptk. hivatkozást amit a levélbe bele tudnánk írni?

Tessék:

A kötelesrész és annak kielégítése
Kötelesrészre jogosultak
Ptk. 661. § Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, bejegyzett élettársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.567

A kötelesrész mértéke és alapja
Ptk. 665. § (1) Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
(2) Ha a házastársat vagy a bejegyzett élettársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat vagy a bejegyzett élettársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.570
Ptk. 666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
(2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.
Ptk. 667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1. az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;
2. az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;
3. a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke;
4. a házastárs, a bejegyzett élettárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke;571
5. az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

(2) A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból, bejegyzett élettársi kapcsolatból származó, illetőleg a házastársak által örökbe fogadott gyermek esetében a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot kötött, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat az első ilyen kapcsolat.572
(3) A házastársat, és a bejegyzett élettársat haszonélvezet alakjában megillető kötelesrész alapjául csak a hagyatékban meglevő vagyontárgyak szolgálnak.573
(4) Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.
A kötelesrész kielégítésére szolgáló érték. Betudás
Ptk. 668. § (1) A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani (betudás).
(2) Ha a kötelesrészre jogosult az öröklésből kiesett, leszármazójának kötelesrészébe be kell tudni mindannak az adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmenő kapott. Több leszármazó az adományt a hagyatékban való részesedésének arányában köteles betudni.
(3) Az örökhagyó a betudást - kifejezett nyilatkozattal - elengedheti. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti.
Felelősség a kötelesrész kielégítéséért
Ptk. 669. § (1) A kötelesrész kiadását, illetőleg kiegészítését a következő sorrend szerint lehet követelni:

1. a kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek;
2. a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek.

(2) Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke (670. §) határozza meg.
(3) Aki a juttatásból önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel.
Ptk. 670. § (1) Aki juttatásban részesült, a kötelesrész kielégítéséért a juttatás egész értékével felel. A kötelesrészre jogosult azonban a juttatásnak csak azzal a részével felel, amely törvényes örökrészét meghaladja.
(2) A kötelesrészre jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, leszármazója és ennek házastársa, bejegyzett élettársa mentesül a felelősség alól annyiban, amennyiben valamennyiük juttatásának értéke a kötelesrészre jogosult juttatásának értékével együtt sem haladja meg a kötelesrészre jogosult törvényes örökrészét. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a kötelesrészre jogosult igényét házastársával, bejegyzett élettársával, leszármazójával, illetőleg ennek házastársával, bejegyzett élettársával szemben érvényesíti.574
(3) A törvényes örökrészt ezekben az esetekben a kötelesrész alapja szerint kell számításba venni.
A kötelesrész kiadása
Ptk. 671. § (1) A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha azonban a kötelesrész kiadása esetében a megmaradó vagyon a házastárs vagy a bejegyzett élettárs korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet megszűnése után lehet kiadni.575
(2) Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás csak a kötelesrészen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó azonban úgy is rendelkezhet, hogy a jogosult csupán a kötelesrészét kapja meg, ha a korlátozást vagy terhelést a kötelesrész tekintetében is el nem fogadja.
Ptk. 672. § (1) A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti.
(2) Természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.
(3) Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmények mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását.

Tisztelt Sándor a legmélyebb hálával és tisztelettel köszönöm!

Nem nekem kell.