Öröklési kérdés


Kovács_Béla_Sándor # 2024.02.22. 13:55

(Pedig komolyan fennáll a veszélye, hogy ez lesz a gyakorlat. A közjegyzők egy kézikönyv miatt már ehhez tartják magukat. Még nincs precedensértékű felsőbírósági döntés, de úgy tűnik, törvénymódosításra lesz szükség. Az ilyen módosítás ki nem mondott indoklása szokott az lenni, hogy "a gyengébbek kedvéért"...)

drbjozsef # 2024.02.22. 13:41

helyettes017,

Érdekes rendszer lenne az, ahol az unokatestvér jogosan hivatkozhat az ági öröklésre, hogy a "családban" maradjon valamilyen vagyontárgy, míg az élő leszármazó a házastárs mellett nem hivatkozhatna rá. Nincs annál "ágibb" öröklés, mint hogy a leszármazó örököl teljes egészében valamit...

Kovács_Béla_Sándor # 2024.02.22. 13:19

Ja, és Vékás professzor úr - minden tiszteletem ellenére - téved. Nagyot téved. Az ági vagyonnak ugyanis nem fogalmi eleme "a leszármazói öröklés hiánya". Az ági vagyon fogalma az, hogy "az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy" és az " testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta". Az a fordulat, hogy "ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös", nem fogalmi elem, hanem az ági öröklés szabályai alkalmazásának a feltétele. És ez a feltétel akkor is áll, ha az örökhagyónak leszármazója és özvegye is van. Hiszen az özvegy "törvényes örökös", de "nem az örökhagyó leszármazója.

Nerm zárom ki, hogy a professzor úr nagy tekintélye és a túlzott tekintélytisztelet vitte félre ezt a kérdést.

Kovács_Béla_Sándor # 2024.02.22. 13:08

Ez még vitás. A te álláspontod a Kőrös András álláspontja. A mi álláspontunk pedig az általa is hivatkozott "nem publikált jogászi vélemény".
Ptk. 7:67. § (1): „ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.
Szerintem ezt úgy kell helyesen érteni, hogy "ha nem csak az örökhagyó leszármazója", vagy ha tetszik, akkor úgy, hogy "azzal a törvényes örökössel szemben, aki nem az örökhagyó törvényes leszármazója". Ez az értelmezés felel meg az Alaptörvény 28. cikkének, hiszen a rendelkezés nyilvánvaló célja, hogy az ági vagyonból az özvegy (vagy az örökhagyó másik ági szüleje) ne részesedhessen. Nem is okozott ez problémát az előző Ptk. hatálya alatt, hiszen akkor az özvegy nem örökölt, ha volt leszármazó. Így a fenti cél biztosítva volt. S bár a jogalkotó megváltoztatta az özvegy öröklésének szabályait, nem ismert az előkészítés idejéből vagy az indoklásból olyan adat, mely szerint az volt a szándéka, hogy ezután az özvegy az ági vagyonból is részesedjen. (Nehéz is lenne megmagyarázni, hogy az örökhagyó - mondjuk egyetlen - leszármazójának érdekét miért védené kevésbé a törvény, mint az örökhagyó testéveiét, unokahugaiét, unokaöccseiét.)

helyettes_017 # 2024.02.22. 08:38

KBS,
osztap,

bocsi, de a Golyeatri által kérdezett esetben szó nem lehet ági vagyonról és ági öröklésről, hiába is hivatkozna erre.
Az örökhagyó leszármazója SOHA nem ági örökös. Ági örökös testvér, testvér leszármazója vagy szülő, esetleg távolabbi felmenő lehet.
Eleve az ági vagyon kérdésköre és az ági öröklés lehetősége akkor merül fel, ha valaki leszármazó (gyermek, unoka) hátrahagyása NÉLKÜL hal meg.

Huaor # 2024.02.21. 08:27

Kovács_Béla_Sándor
drbjozsef

Köszönöm a válaszokat.

drbjozsef # 2024.02.20. 17:31

Huaor,

Nem értem a problémád.
Nem kell kizárni az unokatestvéredet, sem a leszármazóit, mert ők nem öröröseid.

Leszármazó és házastárs hiányában a parentéláris öröklés rendje érvényesül. Az első parentéliába tartoznak az örökhagyó szülei, ha ők nem élnek, akkor a helyettesítés elve szerint az ő leszármazói. Ide tartozik a testvéred.
Ha van örökös az első parentéliába, akkor a másik egy és fél parentélia nem számít. Az unokatestvéred a másodikban van (a nagyszüleitek közösek), de amíg él a testvéred (vagy neki van leszármazója), addig ő az örökös.

osztap # 2024.02.20. 17:10

Golyeatri,

Ha apád és anyád közösen laknak a házban anyád halálakor, akkor Te 1/1 tulajdonjogot örökölsz, apád haszonélvezetet. Ez a haszonélvezet csak közös megegyezéssel váltható meg, kényszeríteni nem tudod, ő sem Téged. Amikor apád meghal, a mostohatestvéred már nem örököl semmit.
Ha anyád halálakor nem laknak közösen a házban, akkor apád örökli a felét, Te a másik felét, haszonélvezete senkinek nincs. Apád halála után az ő felét Te és a mostohatestvéred örökli, egyenlő arányban. Ptk. 7:58. §

Ellenben, ha KBS tanácsát követve, arra hivatkozol anyád halála után, hogy a ház ági vagyon (és bizonyítod, pl. tulajdoni lappal), akkor csak Te öröklöd a tulajdonjogot, apád ellenben haszonélvezetet örököl rajta (ha közösen lakták, az egészen, ha nem, akkor a felén). DE: ezt a haszonélvezetet bármelyik fél kérésére meg kell váltani, értéke a tehermentes tulajdonjog értékének harmada. Ptk. 7:67-69. §
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Kovács_Béla_Sándor # 2024.02.20. 16:38

Huaor, ha általános örököst nevezel,. akkor másokat kifejezetten kizárni nem kell. Olyat kizárni, aki paprforma szerint eleve nem is örököl utánad, pláne felesleges.
Azt viszont, hogy a testvéred mint nevezett örökös kiesése esetén ne legyen helyettes örökös, csak azzal tudod megakadályozni, ha kizárod, vagy ha más helyettes örököst nevezel.

Golyeatri (törölt felhasználó) # 2024.02.20. 16:36

Kovács_Béla_Sándor

Köszönöm, csak azt szeretném megérteni, hogy pontosan ki lesz az örökös

Kovács_Béla_Sándor # 2024.02.20. 16:23

Golyeatri, hivatkozhatsz az ingatlan ági vagyon jellegére.

Golyeatri (törölt felhasználó) # 2024.02.20. 16:02

Osztap:

Sziasztok!
Nálam hasonló helyzet áll fenn, és az ingatlant az édesanyám birtokolja, aki az esküvő előtt örökölte a lakást. De ha ő meghal, nem lesz-e az örökös az én apám, mint házastárs, majd egy másik házasságból származó gyerekük? Ki fog örökösnek számítani? Én vagyok az egyetlen gyerek a szüleimnek, de van mostoha testvérem.

Huaor # 2024.02.20. 13:34

Tiszetlt Jogi Fórum'

Meglévő végrendelet módositásához kérnék segitséget:

Egyenesági örökös hiányában a testvérem és unokatestvérem a legközelebbi oldalági örököseim. Jelenleg érvényes végrendeletben testvérem és egyéb személyek vannak örökösként megnevezve.
A végrendelet módositása következtében átgondoltam a lehetséges öröklési rendet, melynek következtében unokatestvéremet és a testvérem gyermekét szeretném kizárni. Tesvérem gyermekét feltételezhetően szükséges irásba foglalnom, mivel egyenesági leszármazottja az örökösömnek, azonban szükséges az unokatestvéremet is, vagy mivel rendelkezem végrendelettel ez nem szükséges, illetve törvényes ezen személyek kizárása?

Válaszukat és segitségüket előre is köszönöm!

Üdv.
Huaor

Mardel82 # 2024.02.05. 04:58

Osztap:

Köszönöm!

osztap # 2024.02.04. 13:23

Mardel82,

Mivel ez házastársak utolsó közösen lakott lakása, a tulajdonjogot egyedül a leszármazó (Te) örökli, azzal, hogy a túlélő házastárs (apád) haszonélvezeti jogot kap az ingatlanon, Ptk. 7:58. §

Az viszont fontos, hogy ki vette, és miből. Mert ha a lakást életközösségük kezdete (ami lehet korábbi, mint a házasság kezdete) alatt vették, akkor főszabály szerint az házastársi közös vagyon, azaz fele-fele tulajdon, függetlenül attól, hogy mi van a tulajdoni lapon. És erre nemcsak apád hivatkozhat, hanem az ő a halála után örökösei, azaz féltestvéred is. Ellenben ha bizonyítható, hogy nem közös vagyon, pl. örökölte, akkor az különvagyon, és a házastársnak (vagy örökösének) nem jár belőle tulajdoni hányad. Első körben érdemes lenne a Földhivatal Online-ról letöltened egy tulajdoni lapot, és olvasgatni a Ptk. 4:38. §-t.

Ha nem egyértelműen különvagyon, akkor megoldás lehet, ha hárman köttök ügyvéd által ellenjegyzett szerződést arról, hogy (i) anyád neked ajándékozza az ingatlan tulajdonjogát, (ii) apádnak haszonélvezeti jogot ajándékoz az ingatlanon, és (iii) magának pedig szintén haszonélvezeti jogot alapít rajta. Ezzel ők ott holtuk napjáig nyugodtan élhetnek. Ha apád meg anyád kifejezetten leírják és elfogadják benne, hogy a ház anyád különvagyona, akkor azzal kiütitek a féltestvér esetleg későbbi igényét is - hiszen a vagyoni viszonyaikról a házastársak szabadon megállapodhatnak egymás között, Ptk. 4:63. §

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Mardel82 # 2024.02.04. 10:40

Sziasztok!

Idős szüleim vannak, és felmerült egy olyan kérdés, hogy mielőtt megszülettem, és mielőtt anyukámék összeházasodtak volna, apukámnak volt egy előtte egy házassága amiből született egy fiú. A lakást amiben laknak legnagyobb részben az édesanyám nagyszülei és édesanyám vették. A kérdésem, hogy ha anyukám meghal, édesapám örökölhet e, (úgy tudom teljes egészében anyukám nevén van az ingatlan) illetve rajta keresztül a féltestvérem? (Azt egyikünk sem szeretné, hogy a féltestvérem örököljön, mert ehhez az ingatlanhoz semmi köze) előre is köszönöm a válaszokat!

Majordomus # 2024.01.27. 21:46

A fél lakásra sem kap jelzálogjogot legfeljebb haszonélvezetet.
.
Ha perrel megfenyegeti talán meg tud egyezni az özveggyel.

drbjozsef # 2024.01.27. 21:17

Ez esetben valitimea helyében azt tenném, hogy a hagyatéki tárgyaláson jelezném a közjegyzőnek (vagy előtte), hogy álláspontom szerint a hagyatékban 1/1 szereplő ingatlannak csak az 1/2 része tartozik a hagyatékba, a másik fele a már elhunyt édesanyámé a Ptk. házastársi közös vagyon szabályai alapján, édesanyám ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonos volt, halála után azt én örököltem volna. Felkérdezném újra az özvegyet (ha jelen van), hogy elismeri-e ezt, és meg tudunk-e ott állapodni, hogy csak a fél ingatlanra kap jelzálogot. Ha nem, akkor kérném a közjegyzőt az eljárás felfüggesztésére, amit az meg is fog tenni azzal a kitétellel, hogy 15 napon belül pert kell indítanom, és ezt neki 8 napon belül igazolnom, ellenkező esetben a mostani állapot szerint adja át a hagyatékot. És akkor pert indítanék az özvegy ellen azzal, hogy csak 1/2 részre illeti meg haszonélvezeti jog, nem az egészre.

drbjozsef # 2024.01.27. 21:12

Igaz, jogos.

Kovács_Béla_Sándor # 2024.01.27. 20:57

Nem számít. Hiszen a házassági vagyonjogi szerződés csak meghatározott alakisággal érvényes. Ha az egyik fél nem aláíró, akkor még csak írásba sincs foglalva. Vagyis ha lenne, akkor is érvénytelen.

drbjozsef # 2024.01.27. 20:51

kbs,

Köszi a javítást.
Elgondolkoztam rajta amúgy, de azt gondoltam, hogy a főszabály az, hogy a házastársak ügyleteinél a törvényi vélelem az, hogy közösen döntenek, a közös vagyont érintő ügyben beleegyezik a másik fél is: Ptk. 4:46.§

Volt pár éve, hogy felszólaljon ellene, feltételezem, észrevette, tudott róla, hogy a közös vagyonból egy ingatlan került a férje nevére.

Kovács_Béla_Sándor # 2024.01.27. 19:45

Nem, nem, nem. Ezt félreértetted. Csak az a szerződés lehet házassági vagyonjogi szerződés, amelyet mindkét házasfél aláírt.

drbjozsef # 2024.01.27. 16:48

valitimea,

Az a baj, hogy elvileg perelhetnéd azért az özvegyet, hogy csak az 50%-ra járna neki haszonélvezet, mert a másik 50% édesanyád része volt, és neked kellett volna örökölnöd.
Csakhogy van ezzel egy probléma, pláne, ha egyik szülőd sem él már. Mégpedig az, hogy amikor a házastársak közösen ingatlant vásárolnak, de csak egyikük nevére kerül az egész, akkor azt a joggyakorlat lényegében egy házassági vagyonjogi szerződésnek tekinti. Édesanyád beleegyezett, hogy édesapád nevére kerüljön az egész, ezzel elismerve, hogy ez nem része a törvényes házastársi közös vagyonnak. Tekintve, hogy az ingatlan adásvételt ügyvéd ellenjegyzi, ezért ezt elég nehéz megtámadni, hogy hát mégsem így gondolták.
Szóval nem látnék túl nagy esélyt perben sem ennek kikényszerítésére.

valitimea # 2024.01.27. 13:13

Tudja az özvegy,hogy a szüleim közösen szerezték,de akkor sem fogja elismerni. Tulajdoni igénnyel nemcsak a tulajdonost lehet beperelni, az özvegyet is, aki haszonélvező lesz? Vagy az özvegyet mivel tudom perelni?

drbjozsef # 2024.01.27. 11:21

valitimea,

A tulajdonjogi igény és az öröklési igény nem évül el.
Kérheted az özvegyet, hogy ismerje el, hogy az ingatlan fele házastársi közös vagyon jogcímen az elhunyt édesanyádat illeti. Ha megteszi, akkor póthagyatéki eljárást kell indítani az ingatlan 50%-ára, amelyik anyukádé volt.
Ha nem ismeri el, akkor pert kell indítanod ellene az igényeddel.