Adás-vétel

dzsozi79

Személyes ügyintézés aztán kap választ mindenre.
Másik topicban írtam erre, de örömmel látom, hogy többet is sikerült tele írni itt a fórumon, de nem sokkal jutott előbbre.

Tisztázza, hogy milyen követelésről van szó. Teljes homály van Önnél az ügyében, ezért a személyes ügyintézés a megoldás.

Tisztelt Forumozók!

Két hónapja magánszemélytől vásároltam egy autót. Átíratni nem tudtam. A járműre elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve a NAV által.
Kérdés a következő: A NAV jogszerűen járt el a gépjármű lefoglalásában?

Idézet a NAV honlapjáról:
"Nagyon lényeges, hogy csak az a gépjármű foglalható le, ahol a forgalmi engedélyben az adós van megjelölve tulajdonosként."
Az igaz hogy az eladónak tartozása van a NAV felé, de ő nem íratta át a kocsit.
Dióhéjban a történet: Egy személy eladta ezt a járművet és be is jelentette az okmányirodában adásvételivel. Második személy aki megvásárolta nem íratta a nevére, hanem pár hónapra rá eladta nekem.
Törzskönyv és forgalmit ami volt a kocsihoz, az első tulaj neve szerepel.
A második személynek, akitől én vásároltam, van tartozása a NAV felé.
A NAV jogosan terhelt?
Az Okmányiroda azt mondja, hogy mikor az első személy eladta a másodiknak, "vélelmezte" hogy a második lesz a tulaj. A NAV-nak ennyi elég, hogy terhelje az autót?

Másik megoldás, hogy az eladó adja vissza nekem az autó vételárát. Többszöri próbálkozásom ellenére sem tudja/hajlandó. Ezen a szakaszon bírósági peres út az egyetlen megoldás. Zártörés vétsége, adásvételi semmisége, csalás vétsége.

Mielőtt elindítanám a polgári pert szeretnék az első bekezdésről némi segítséget illetve felvilágosítást kérni.

Köszönettel:
Dávid

Üdv!
Vásároltam egy szemèlygèpkocsit. Egy hölgy nevèn van az autó. Ez a hölgy 2014 ben eladta az autót üzembentartóival, az üzembentartó 2015.02.08. án eladta az autót, az új vevő a hölgyel írt egy adásvètelit mivel az autot csak ő adhatja el. Èn az autót május 12.èn vettem meg attol aki az üzembentartotol vette meg, de sem a hölgy sem az uj vevö nem jelentettèk az okmányiroda felè a változást. Az auto mindig a hölgy nevèn van de èn az uj vevővel irtam szerződèst. Át tudom igy iratni az autót?
Köszönöm.

Be kell menni a két adásvételivel és átírják. Jogfolytonosság átlátható legyen. Mi is 2 adásvételivel mentünk simán átírták.

Nem. Mintha három adás-vétel lenne, de csak két dátumot írsz, azok között is sok idő telt el. Jobban jár a tulajdonos hölgy is, ha ír veled egy új szerődést, mert az első eladást neki is be kellett volna jelentenie.

„ Jobban jár a tulajdonos hölgy is, ha ír veled egy új szerődést, mert az első eladást neki is be kellett volna jelentenie”
Hát-igen, ezt a póker szabályok is lehetővé teszik...
okirat hamisításra búzditani bárkit lehet.

A felek szabadon módosíthatják a megállapodásaikat; a módosítás írásba foglalása nem hamisítás.

A felek szabadon módosíthatják a megállapodásaikat; a „módosítás írásba foglalása nem hamisítás.”
Persze !
Csak-hogy WERS nem ezt javasolt, hanem ezt: ír veled egy új szerődést, és nem szerződés módosítást.

Ha minden fél egyetért, akkor az is csak módosítás. (Azon most ne nyissuk meg a klasszikus dogmatikai vitát, hogy a felek személyében beálló változás módosítás-e vagy nováció. Az biztos, hogy nem jogszerűtlen.)

Tehát: eladtam az autómat 2010-ben Jóskának.
Jóska használta az autót 2014-ig anélkül, hogy átíratta volna és eladja Gézának. Géza eljön hozzám, írjuk adásvételi szerződést 2015 május 20.-án miszerint neki adtam el az autót 2010-ben.
És ezt megtehetem jogszerűen ?

A gépkocsi adásvétele nincs írásbeliséghez kötve.

Hát persze !
Besétálok az okmányirodába és azt mondom ,vettem egy autót szíveskedjenek a forgalmiba és a törzskönyvbe átírni az adatokat az én nevemre.
( basszus, és Te nevezed magad képzett jogásznak)

Rendben kell.
Nem azért vagyok jelen, hogy folyton a kisebbségi problémáid miatt küzdjek. Oldd meg magad.

1999. évi LXXXIV. törvény

a közúti közlekedési nyilvántartásról
33. § (1) A nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a bejegyzésre jogosult hatóságnál:
a)151 a járművezető, a járműtulajdonos (üzembentartó) a természetes személyazonosító és lakcím adatának, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a megnevezésének, székhelye (telephelye) címének, cégjegyzék- (nyilvántartási) számának változását;

2. a jármű új tulajdonosa a jármű tulajdonjogának, a tulajdonos az üzembentartó személyének, valamint a járműokmányokban megjelölt műszaki adatoknak a változását;

c)152 használt járművek, járműalkatrészek értékesítésével foglalkozó kereskedő a használt és a bontásra vásárolt jármű járműazonosító adatait és az előző tulajdonosának természetes személyazonosító és lakcím adatát, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét (telephelyét);
d)153 a jogosult a parkolási igazolványra való jogosultság, illetve a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásával összefüggő adatokat.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül a forgalomból kivonásra jogosult hatóságnak köteles bejelenteni:

1. a jármű tulajdonosa a jármű üzemeltetésének - a jármű elhasználódása vagy más okból történő - végleges megszűnését;

b)154
(3)155 A jármű üzemben tartója (tulajdonosa), ha törvény eltérően nem rendelkezik, köteles a rendőrhatóság - adatkérés célját tartalmazó - felhívására a szabályszegés elkövetésekor a járművet vezető személyről adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettség legfeljebb az adatkérést megelőző hat hónap időtartamra terjed ki.
(4)156 Ha a jármű új tulajdonosa az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének önhibájából nem tett eleget, és a késedelmes teljesítéssel egyidejűleg a mulasztást nem igazolja, a járművet az illetékes hatóság a külön jogszabályban meghatározott időtartamra kivonja a forgalomból.
(5)157 A jármű tulajdonosa (üzemben tartója) a járműokmány és a jármű hatósági jelzése, a jogosított - parkolási igazolvány esetében a jogosított vagy annak törvényes képviselője - a járművezetésre jogosító okmány, illetve a parkolási igazolvány elvesztését, megsemmisülését, eltulajdonítását a közlekedési igazgatási hatóságnál köteles haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított három munkanapon belül bejelenteni.
(6)158 A tulajdonjog átruházónak és a tulajdonszerzőnek a tulajdonjog, illetve az üzembentartó személyének változás bejelentését teljes bizonyító erejű magánokirat alapján kell teljesíteni, amelynek - a közlekedési igazgatási eljárásban való felhasználhatóságához szükséges - kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet állapítja meg.
(7)159 A tulajdonjog átruházója a (6) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét elektronikus úton is teljesítheti, a Kormány rendeletében meghatározott módon.

Az nem a tulajdon átruházásához kell, hanem a bejegyzéshez.

Persze, hogy kell, de Te szemrebbenés nélkül leírod: A gépkocsi adásvétele nincs írásbeliséghez kötve.
Aztán bemásolod az állításod cáfolatát.

De nem is erről van szó, csak megint nem figyelsz másokra
csak magaddal vagy mindig elfoglalva.
És ez a "kisebbségi" megjegyzésed, háát ezt én nem minősítem, minősít ez téged.

„Te szemrebbenés nélkül leírod: A gépkocsi adásvétele nincs írásbeliséghez kötve.”
És igaza volt! (L. Sherlock megjegyzését.)

Ja, ahogy a vásárba szoktuk csinálni, egymás tenyerébe csapunk és már-is gazdát cserélt a Pejkó

groszfater kedves, úgy alapban kötekedő vagy, vagy csak engem tisztelsz meg?
Nos, a gépjármű adás-vételt nem csak az aláírt szerződés, és az ellenérték átadása teszi érvényessé, hanem még két aprócska törvényi kötelezettség, az eladónak 5 napon belül be kell jelentenie az eladást, a vevőnek 15 napon belül át kell íratnia. Ehhez neki kell eredetiség vizsgálat és megkötött gj.köt.felelősségbiztosítás az új tulaj, vagy üzembentartó nevére, ha a kettő nem egyezik. Amennyiben ez nem történik meg, a szerződés, mint gépjármű adás-vétel nem érvényesíthető. Akkor csak a "vevő" használja az autót, az "eladó" kapott pénzt, de maradt ő a tulaj.
Ha az eladó bejelenti, de a vevő nem íratja át, a jegyző ki fogja vonatni a forgalomból.

Egyébként a tulajdonjog rendezésére lehetne újabb három szerződést kötni, és az okmányiroda boldogan fogadja a teljes kompániát, úgyis kevesen mennek arrafelé.

Még kérdés?

És még egy nem elhanyagolható tényező, hogy ilyen esetekben kit is terhel az objektív felelősség. Ezért az okos eladó nem mulasztja el bejelenteni az eladást, ha mégis, ő marad a felelős.

„Az nem a tulajdon átruházásához kell, hanem a bejegyzéshez.
”

A kettőt szerinted el lehet különíteni? Ingatlan adás-vételnek is meg vannak a szabályai, anélkül nem érvényes. Az nem elég, hogy a parkolóban odaadom a kocsikulcsot, te adsz x Ft-ot, és készen vagyunk. Biciklinél igen.

Persze hogy el, különben kinek a kára lenne, ha felrobban az új kocsi (akármi más történik) és nem íratta át az új tulaj? Ez mondjuk nem "szerintem" van így, hanem ez az uralkodó álláspont - olyan szinten, hogy nem is tudok ellentétesről.

Ez addig teljesen így volt, amíg az eladót nem kötelezték az eladás bejelentéséről. Ha nem jelenti be, akkor addig ő a felelős. Aztán évekig bizonygathatja igazát.

Wers, magánjogi normát nem ír felül egy közig szabály. Ahogy fordítva sem.

"Ez addig teljesen így volt, amíg az eladót nem kötelezték az eladás bejelentéséről. Ha nem jelenti be, akkor addig ő a felelős. "

Nem volt így, az a baj, hogy két különböző dologról van szó. Sherlock a tulajdonjog átruházást nem mossa össze a bejegyzéshez szükséges procedúrával.
Az meg, "ha nem jelenti be, akkor addig ő a felelős ", nos, ez azért most sincs teljesen így.

Uppsz!
Bocsánat