Bocsánat. Az 1-2., 5-8. képeken az úttest szélét jelzi az útburkolati jel, nem a forgalmi sáv szélét.
Közlekedési szabálysértés miatti feljelentés
„Kanyarodó út, vagy útkereszteződés, nem ugyanaz”
A KRESZ egyértelmúen fogalmaz: útkereszteződésben kanyarodó főútvonalnak nevezi az ilyen helyszínt.
29. § (2) A jármű vezetője útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.
31. § (5) és (8)a) Az útkereszteződésben kanyarodó főútvonal esetén a főútvonalon kanyarodó és az arról letérő járműre egyaránt elsőbbséget kell adni annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogos részére, amelyre a jármű bekanyarodik.
A belinkelt teszt abból a szempontból nem jó, hogy azt kérdezi, "Jelzi-e szándékát az irányjelzővel?", mert így a vizsgázó nem tudhatja, milyen megoldókulcs szerint fog dolgozni a javító: 1) hogy a vizsgázó tudja-e a (fő)szabályt, vagy pedig 2) előzékenyen szokott-e (akar-e) vezetni. Mert mérlegelésre nyilván nincs lehetősége a javítónak. Úgyhogy egy ilyen tesztet simán elbukhat olyan is, aki egyébként betéve tudja a szabályt.
A főútvonal fogalmával okosan kell dobálózni, ugyanis a KRESZ nem következetes, és vita esetén a bíróság tesz rendet a fejekben! 1. sz. függelék I.n) pontja szerint főútvonal: jelzőtáblával főútvonalként megjelölt út. Ezt a táblát és az ilyen utat mindannyian ismerjük. De a KRESZ ismeri az alárendelt úttal szemben elsőbbségel rendelkező utat is, és biztos vagyok benne, hogy ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutatja az útkereszteződés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését, akkor az útkereszteződésben kanyarodó főútvonalra vonatkozó szabály az alárendelt úttal szemben elsőbbséget élvező útra is ugyanúgy alkamazandó!
frossnag,
Hogy a fenébe ne lenne az. Ott van a macisajt alatt. Ha a macisajt felől jövőknek az főút, akkor a főúton menőknek is főút, csak ezen a rajzon nem látjuk a táblát.
A veszélyes útkanyarulat tábla a kérdés szempontjából teljesen indifferens.
Ahogy gerbera írja :
„ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutatja az útkereszteződés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését, akkor az útkereszteződésben kanyarodó főútvonalra vonatkozó szabály az alárendelt úttal szemben elsőbbséget élvező útra is ugyanúgy alkamazandó!”
Egyértelmű az alá-fölérendeltségi viszony.
Traffic,
Szerintem a
3 nem kell
4 kell
Ott van a főút vonalvezetése, nemcsak az alárendelt útról érkezőknek, hanem a főúton is kitéve. A kiegészítő táblán. Mint írtam, maga a veszélyes útkanyarulat tábla a kérdés szempontjából indifferens.
bermuda háromszög,
Az 1. az egyéretlműen nem kell, a 2. véleményes. Végülis elhagyod a főútvonalat egy alárendelt útra, de ez a kettő az egyetlen eset, ahol _esetleg_ a KRESZ szerint ez nem feltétlen "főút", de alá-fölé rendelt a földút miatt, és ha alkalmazzuk amit gerbera írt, akkor én a 2. esetben indexelnék.
Mondjuk itt van egy relevánst kérdés, kresz szakértő elemzésével, és ott nem arra jut, amire gerbera :
https://kreszklub.hu/…unk-nem-tudo- /
- /" )
(bocs, basszus ezt is elrontja. Szóval kötöjel-kötöjel-perjel)
drbjozsef:
A kiegészítő tábla léte nem jelenti azt hogy a vastag vonallal jelölt út fűútvonal lenne, csak azt hogy az azon érkezőknek elsőbbsége van. "Védett út" =/= főútvonal.
mindenkinek:
Az itt kapott válaszokból is az látszik kiderülni hogy a kérdés nem egyértelmű. (A válasz nincs egyértelműen megfogalmazva a jogszabályban.) Lehet ilyen esetben a közlekedési hatósághoz fordulni állásfoglalásért?
Egyáltalán megfelel-e egy olyan törvény a törvényhozási szabályoknak ami így megosztja a hallgatóságot?
Hogy lehet a gyakorlatban betartani a szabályokat ha a szabályok nem egyértelműek? Ha pl: baleset lesz belőle akkor kinek lesz igaza, mert lehet így is meg úgy is értelmezni... Vagy ilyenkor a törvényhozó hozható felelősségre?
frossnag,
A kresz szerint: „ a kiegészítő tábla az útkereszteződés alaprajzi vázlatán a főútvonal vonalvezetését vastag vonallal tünteti fel”
Az arra igaz ami a főútvonal tábla alatt van.
A macisajtos tábla definíciónál már más van:
"12. § Az elsõbbséget szabályozó jelzõtáblák
(1) Az elsõbbséget szabályozó jelzõtáblák:
- „Elsõbbségadás kötelezõ” (9. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezõdésben elsõbbséget kell adni a keresztezõ (betorkolló) úton - illetõleg, ha a jelzõtábla alatt az útkeresztezõdés alaprajzi vázlatát feltüntetõ kiegészítõ tábla van, az ezen vastag vonallal jelzett úton (10. ábra) - érkezõ jármû részére. Ha a kiegészítõ táblán a kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van (10/a. ábra), abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsõbbséget kell adni."
Tulajdonképpen a kieg tábla önmagában nem jelent semmit csak a "főtáblával" együtt lehet értelmezni. Jelen esetben csak a macisajt jelentését módosítja kicsit.
frossnag,
Igen, a főútvonal tábla alatt definiálja.
Tegyük fel peremfeltételként, hogy ugyanaz a kiegészítőtábla általában ugyanazt jelenti másik főtábla alatt is. Azért ez elég logikusnak hangzik.
Ha az elsőbbség alatt csak annyit jelent, hogy "az útkeresztezõdés alaprajzi vázlata", akkor az mi szerinted? Milyen vastagok az utcák? Vagy hogy fekete színűek?
Szerintem azt, aminek előtte definiálva lett.
drbjozsef:
Szerintem nincs igazad, és magamtól még a legvadabb álmomban sem jutott volna eszembe hogy úgy értelmezzem ahogy te. Nem, szerintem nem hangzik logikusan az elméleted.
frossnag,
Lehet hogy tévedek.
Ha jól értelek, akkor most a kérdés arra egyszerűsödik le :
Az útvázlat kieg tábla jelenthet főútat és jelenthet csak védett utat.
Előbbi esetében nem kérdés : főút ívén haladva nem kell indexelni (ha kanyarodik a főút akkor sem), míg ha elhagyod azt, akkor kell indexelni (ha fizikailag egyenesen mész, akkor is).
Kérdés, hogy utóbbi esetén (védett út) ugyanígy kell-e eljárni.
Az általam adott linkből, ha azt jól értem, akkor nekem nincs igazam.
A főútvonal és a védett út két külön fogalom.
A főútvonal, ahogyan írtátok is, főútvonal jelzőtáblával főútvonalként megjelölt út.
A védett út az, amelyen közlekedőknek elsőbbségük van a közlekedés többi résztvevőjével szemben.
Főútvonal is lehet védett út (általában az is), a védett út is lehet főútvonal (nem mindig az)
A KRESZ az egyenesen haladást az útkereszteződésben kanyarodás esetében csak a kanyarodó főútvonalra vonatkoztatja. A védett út csak akkor főútvonal, ha azt jelzőtábla jelzi. Az egyéb okból védett út esetében nem lehet alkalmazni a kanyarodó főútvonalra vonatkozó rendelkezéseket (irányjelzés).
Ezek miatt fenntartom azokat, amiket elsőként leírtam.
„Kérdés, hogy utóbbi esetén (védett út) ugyanígy kell-e eljárni.”
Véleményem szerint nem.
Traffic,
Igazad van.
Elolvastam még egyszer a kresz szakértős oldalt, és lényegében ezt vezeti le.
Védett kereszteződés =/= főútvonal.
T. drbjozsef!
Nem olvastam azt az oldalt, de most már el fogom.
Köszönöm!
Nem tudom elolvasni. Akárhogy bűvészkedek, nem jön be a konkrét oldal. :[
(vagy keress rá a kreszklub+főút+védett út+index kulcsszavakkal)
Marha bosszantó ez a fórummotor.
"fogadjunk-nem-tudod" után van még két kötőjel
Rákerestem, így megtaláltam. Hasznos cikk, köszönöm!
Én is újra elolvastam a cikket, de engem nem győzött meg.
Számomra inkább az látszik logikusnak, hogy egy ilyen kanyarodó úton az nem változtat irányt, aki azon továbbhalad.
Sajnos az irányváltoztatás nincs egyértelműen definiálva, helyette egy példázó felsorolás van, amiben van két olyan tétel is, amivel azonos kaptafára lehetne húzni a kanyarodó utat is. Persze csak akkor ha ezt a bizonyos „letérést” úgy értelmezem, hogy „kanyarodó út esetén egyenesen továbbhaladva letér”.
Aki jármûvel irányt változtat (terelõvonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezõvonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, fõútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.)
Ahol pedig azt mondja hogy "egyéb esetben is adhat az ember irányjelzést" (tehát ha azokon a helyeken opcionális, akkor az azt is jelenti hogy ott nem kötelező, a kettőt egyszerre nehéz lenne elképzelni), ott is csak egy példa van kirakva, és arra a kaptafára is ráillik a dolog.
A kérdés továbbra is az hogy mivel a definíciók hiánya/pontatlansága bizonytalanságot, és így balesetveszélyes helyzeteket eredményezhet, valamilyen módon felelősségre vonható az illetékes állami szerv?
(A nagy számok törvényei alapján valószínűsíthető hogy tényleges balesetek is származtak ebből a jogbizonytalanságból, amiért a józan ész alapján a törvényhozásban illetékeseknek kell felelősséget vállalni. Az ember jogosan várhatja el, hogy a törvények, amiket ő köteles betartani, alkalmasak legyenek azok céljaira. Jelen esetben, hogy a szabályok betartásával minden baleset elkerülhető legyen. Természetesen "az égből lehulló rózsaszín elefánt összezúzta" jellegű balesetek, vagyis amire a józan ész alapján nincs igazán kihatása senkinek nem számítanak ide.)
Arról nem is beszélve hogy a törvény tele van ilyen hibákkal.
Felmerül bennem a gondolat hogy esetleg a többi törvény is hasonlóan hiányos/bizonytalan, egyértelműnek látszik a mulasztás...
T. frossnag!
Csak a kérdésre válaszolnék.
„A kérdés továbbra is az hogy mivel a definíciók hiánya/pontatlansága bizonytalanságot, és így balesetveszélyes helyzeteket eredményezhet, valamilyen módon felelősségre vonható az illetékes állami szerv?”
A forgalmi rendről, a közúti jelzésekről, azok kihelyezéséről, stb. a közút kezelője dönt.
Feljelentést tehet a közút kezelője ellen, ha szeretne. A nyomozó hatóság kideríti, hogy megvalósult-e valamilyen bűncselekmény vagy egyéb jogsértés.
Ha nem szeretne feljelentést tenni, írja meg az út kezelőjének az észrevételeit, a javaslatait és kérjen tájékoztatást a tett intézkedésekről.
Általánosságban a közút kezelője lakott területen kívül, illetve a lakott területen áthaladó számozott út esetén a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Egyéb belterületi utaknál az önkormányzat.
Kérem, hogy minket is tájékoztasson a fejleményekről!
Traffic,
Nem ezt kérdezte.
Azt kérdezte, hogy a (általa vélelmezett) pontatlanság/hiány a definíciókban (jelentsen ez bármit, a kresz esetén a vonatkozó rendeletre célozhat) megalapozhat-e felelősségrevonást.
Erre sokkal rövidebb a válasz:
Ugyanmár.
Kérdeznék én is valamit, tekintsetek el attól, hogy nem teljesen illik ide, de ez legalább egy élő topik.
A kérdés elméletinek tűnik, pedig nagyon nem az.
Gyalogátkelőhelyen elüt egy autó egy gyalogost. Gyalogos métereket repül, de csodával határos módon (elsodorja csak talán?) nem törik el semmije, horzsolások a testén sok helyen, de az orvos szerint 8 napon belül gyógyuló.
Gyalogosnak zöld volt, autónak piros.
Autó nem áll meg, elhajt.
Tanúk vannak, autó típusa, színe, rendszáma megvan, magát a vezetőt nem látták - csak azt, hogy az autóban ketten ültek, elöl.
A rendőrség a rendszám alapján a lakcíménél megtalálja az az autót. Mellette a két emberrel.
Most jön a kérdésem : a két ember egyaránt azt állítja, hogy a másik vezette az autót. Mit tehet a rendőrség?
(Tegyük fel, hogy egyik sem a tulajdonosa az autónak, nem mintha számítana, de hátha valamiféle vélelem lenne, és tegyük fel a környéken, ütközés előtt-mögött kamera sem látta olyan minőségben, hogy megállapítható legyen melyikük vezetett.)
Se tanú, se bizonyíték, semmi, hogy melyikük volt. Mi lesz a nyomozásban? Milyen eszköz van a rendőrök kezében?
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02