Egyéni ügyvédkedés

Ja és az elektronikus ügyintézés. A földhivatal bevezette azt a rendszert, hogy amennyiben rákapcsolódsz az állományukra, akkor leemelhetsz onnan bármilyen formájú tulajdoni lapot - az áraikat viszont nem tudom, de elég borsósak, kb. kétszerese annak, mintha elmennénk a földhivatalba - szóval, csak nagyfogyasztóknak és nagy bevétellel rendelkezőknek éri meg. Az elektronikus ügyintézés meg elvileg akkor érdekes, ha kriptográfiai (vagyis titkosított) kóddal működő szolgáltatóhoz kapcsolódsz, ami azt jelenti, hogy a te elektronikus aláírásodat úgy tudják elolvasni, hogy egy programmal visszafejtik a titkosírást, amit a programod (a szolgáltató programja) generál. Ilyen szolgáltató azonban alig van az országban, arról nem is beszélve, hogy a többség egyáltalán nem használja. Nekünk jó a sima emil, meg a fax, ezekből az ügyfelek sem csinálnak faxnit.

Hát nézd, Tarquinius, én egyéni ügyvéd vagyok, egyszerűen azért, mert lusta voltam ügyvédi irodát alapítani - a bánatnak van kedve papírmunkát végezni, amikor egyéni ügyvédként sem fogok rosszabbul járni. Az adójogszabályok úgy vannak kitalálva, hogy egyik vállalkozási formát sem kell előnyben részesíteni - mindegyiknek megvan a maga hátulütője.

A kérdéseidre - ha már konkrétumokkal kell segíteni téged - a válaszaim a következők:

Az egyéni ügyvédi tevékenységhez nem kell vállalkozói igazolvány. Az ügyvédi kamarai bejegyzést ezt a vállalkozási formát önmagában tanúsítja. Megjegyzendő: az adójogszabályok szerint ugyan az egyéni ügyvéd "egyéni vállalkozó", de ez nem jár egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásával.

Ami a keresetet illeti: havi netto 100.000 Ft bevételhez - ha az irodai költségeket nem számítjuk - kb. 200.000 Ft bruttó bevétel kell. Minekutána az iroda fenntartási is elvisz némi pénzt, ezért jobb kb. havi 300.000 Ft-tal számolni. Ez azonban nem vontakozik arra az esetre, ha az irodádat bérelményben tartod, bár a bérleti díjat elszámolhatod költségként, ami azt jelenti, hogy kb. annak 60 %-a lesz a tényleges kiadás.

A bejelentkezéshez nem kell más, mint elmenni az illetékes ügyvédi kamarába és ott minden kitöltendő okiratot az orrod alá tesznek. Kell egy bejelentkezési lap, egy szerződés vagy tulajdoni lap arra nézve, hogy legalább egy évig szabadon használhatsz egy erre a célra megfelelően kialakított (váróteremmel és ügyfélwc-vel rendelkező helyiséget), kell tovább e-mail hozzáférés. Aztán be kell fizetni az összeget az ügyvédi pecsétre (kb. 15.000 Ft), egyszeri kamarai hozzájárulást (kb. 200.000 Ft), be kell jelentkezni az ügyvédi felelősségbiztosítóhoz (kb. negyedévre 18.000 Ft 5.000.000 Ft felelősséghatárig), szóval az elején jobb számolni egy olyan kb. 250.000 Ft költséggel. Az elbírálás teljesen formális, csak megkérdezik, hogy ki fia-borja vagy, aztán már avatnak is (jellemzően: negyedévente, egy szendvicses ünnepség keretében - a talárt ők adják, de csak erre az ünnepségre.)

Aztán, ha mindez megvan, mehet a bolt. De vigyázz! Sokan vagyunk, egyre többen leszünk és egyre éhesebbek! :)

Tessék érdemi információkkal segíteni a kérdezőt!
Bevallom őszintén-mellébeszélés nélkül-segíteni nem tudok,nem vagyok ügyvéd!

Szia Tarquinius,

Nem akarlak megbántani, de olyan kérdéseket vetettél fel ami alapján csodálkozom, hogy az ügyvédi tevékenység beindításának a küszöbén állsz. Ügyvédként a jegyzőnél vállalkozói igazolványért? Elektronikus cégügyintézés-elolvastad már egyáltalán a vonatkozó jogszabályt? Már csak azért mert nem valami értelmezési/gyakorlati problémát vetsz fel, hanem teljes általánosságban rákérdezel. Javaslom, hogy a kamarai elvárásokkal kapcsolatos infokat magától a kamarától szerezd be. Érdemes fogadási időben személyesen bemenni és megkérdezni. Még akkor is ha "körülményes". Ennyi.

Kösz a tanácsot. Megfogadtam.

Szerintem ezeket jobb lenne az adó témakörben feltenni, nem biztos, hogy az adószakértők ezt a témát is látogatják.

Sziasztok!

Amennyire az utóbbi időben meg tudtam nézni, a következőkre jutottam:

Az egyéni vállalkozó ügyvéd vagy átalányadózik, vagy vállalkozói személyi jövedelemadót fizet.

Átalányadózás 8 millió Ft/év jövedelemig lehetséges.
Mértéke:

• 0-1 500 000 forintig 18 %
• 1 500 001 forinttól

  270 000 forint és az 1 500 000 forinton felüli rész 38 %-a.

Szja. 53. § (1) Az átalányadó alapját a bevételből a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel

1. az egyéni vállalkozó 40 százalék,

Vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke:

• a vállalkozói adóalap után a vállalkozói személyi jövedelemadó 16 %
• a vállalkozói osztalékalap után az Szja. szerint előírt osztalékadó 25 ill. 35 %.

(„A vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg az adóévi vállalkozói jövedelem meghatározásánál költségként elszámolt vállalkozói kivét 30 százalékát, az adó mértéke 25 százalék, a vállalkozói osztalékalap fennmaradó része után az adó mértéke 35 százalék. Az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.”)

Ügyvédi iroda adózása:

• társasági adó: 16 %
• Társas vállalkozás után fizetendő Szja. Szerinti osztalékadó: 25 ill. 35 %

(„Szja. 66. § (1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában osztaléknak minősül

1. a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is;

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót a következők szerint kell megállapítani:

1. az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értéket;
2. ki kell számítani az a) pontban meghatározott összeg 30 százalékát;
3. a magánszemélynek osztalék címén jóváhagyott összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 25 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.”)

Persze, lehet, hogy van amiben tévedek.
Ebben az esetben, kérlek, javítsatok ki!

De ami igazán érdekelne, azonos derill kérdésével:
Hogy alakulnak mindezen jövedelmek után fizetendő tb. (eb, nyugdíj) és egyéb járulékok?

Üdv:

T.

És tb meg nyugdijjárulék?

iroda esetében: társasági adó + osztalékadó (opcionális)

egyéni ügyvéd esetén: "társasági adó" + osztalékadó a kötelezően kifizetendő osztalék után!!!

a technikai feltételrendszere mindkettőnek hasonló, az adminisztratív az iroda esetében kissé problematikusabb, de az adózási kedvezőség bőven ellensúlyozza!!!

sok sikert!

Nem fizet ügyvédi iroda esetében SZJA-t, hisz nem magánszemélyként veszi ki a pénzt, hanem ügyvédi irodaként.

e-mailem: maple70@freemail.hu

Üdv

Köszönöm az eddigi információkat. Megpróbálok az adó kérdésében szakemberrel konzultálni, de továbbra is szívesen fogadom a tanácsaitokat.

Üdv:

T.

Law1: továbbra sem tudlak elérni, légyszi add meg az elérhetőségedet. Köszönöm.

derill!

Csak osztalékadót fizetsz, azután az összeg után, amit osztalékként megkapsz.
Ezt az összeget nem adóztatják meg mégegyszer...

Law1: akartam neked email-t irni, de a daimond visszadobta.

Ügyvédi irodaként osztalékadót fizet, és a felvett osztalék után magánszemélyként szja-t is fizet nem? Akkor miért jobb még osztalékadót is fizetni?

Hogy tudlak elérni emailben?

De azt remélem tudod, hogy anyagilag jobban jársz, hogy ha irodát alapítasz? Hisz ügyvédi irodaként csak osztalékadót fizetsz, hogy ha ki akarod venni a pénzed. Egyéni ügyvédként erre még rájön a SZJA! Beszélj egy hozzáértő könyvelővel. Az egyéni ügyvédkedés akkor tud atraktív lenni, hogy ha pl. olyan ügyvédekkel dolgozol egy tető alatt, akik rendszeresen ellenérdekü ügyfeleket képviselnek. Ügyvédi irodában ez nem menne. Tehát jól gondold meg.

Elég sürgős volna elkezdenem a ténykedést, s úgy gondoltam, egyéni ügyvédként hamarabb hozzáláthatok a munkához.
Egyszerűbbnek tűnik az egyéni ügyvédkedés megkezdése, mint az iroda létrehozása.

Megkérdezhetem, hogy miért egyéni ügyvéd szeretnél lenni és miért nem inkább "ügyvédi iroda"?

Sziasztok!

Szeretném beindítani az egyéni ügyvédi praxisomat, s ehhez kérnék néhány gyakorlati jellegű tanácsot.
Elsősorban az alábbi dolgok érdekelnek, de minden hasznos tanácsot szívesen fogadok:

Egyéni ügyvédi (nem egyszemélyes ügyvédi iroda!) tevékenység végzéséhez egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása szükséges-e?
Ha igen, akkor hol célszerű az „ügyvéddé válási folyamatot” kezdeni, a Kamaránál, vagy a körzetközponti jegyzőnél?

Az irodahelyiség megfelelőségére milyen előírások vannak? (Ha jól tudom, ezt a megyei kamarák maguk szabályozzák, csak tőlük elég körülményes információhoz jutni…)
Mennyire veszik komolyan ezeket az előírásokat?

Dologi kiadásokat nem számítva, milyen állandó kiadások merülnek fel (adók, járulékok, kamarai tagdíj, felelősségbiztosítás stb.)?
Ahhoz, hogy havi kb. 80-100 ezer Ft nettó keresethez jussak, hozzávetőlegesen mennyi bruttó bevételre kell szert tennem? (Tudom, ez elég bugyuta és nehezen megválaszolható kérdés, de számomra egyáltalán nem elhanyagolható…)

Mit tudtok az elektronikus cégügyintézés lehetőségéről? (Hasonlóan érdekelne a földhivatali elektronikus ügyintézés is.)
Mik ezeknek a feltételei?

Hirtelen ezek a kérdések jutottak eszembe.

Ha a kérdésekkel vagy a témával kapcsolatban használható információkhoz tudtok juttatni, előre is nagyon szépen köszönöm!

Üdv:

Tarquinius