Székhelyszolgáltatás - hozzájáruló nyilatkozat

Kollégák, érdekes beszélgetésbe keveredtem egy budapesti "székhelyszolgáltatóval" (az idézőjel nem véletlen, meglátásom szerint ezen tevékenységnek nemigen van jogszabályi alapja).
A cég folyamatosan olyan hozzájáruló nyilatkozatokat adogat az ügyfeleknek, amelyeket a cégjegyzési joggal felruházott ügyvezetőjének szkennelt aláírásával nyomtatnak ki (vagy névbélyegző, de én inkább színes szkenre gyanakszom). Én mindig visszaküldöm az ügyfelet, hiszen ez az irat szerintem nem fogadható el az ügyvéd által (ütv 27/E §), hiszen nemhogy nem tbe. magánokirat, tul.képp egy semmi. Az ügyfél meg értetlenkedik, hogy dehátnekiaztmondtákhogyezabeevettszokás. A tegnapi ügyfelem átadta a telefont az ügyintézőnek (aki nem az "aláíró"), aki eléggé emelt hangon osztott ki (!) engem, hogy miért is nem fogadom ezt el, hogy ők havonta több száz céggel szerződnek így, és még egy (!!!) ügyvéd sem kért tőlük eredeti aláírt hozzájáruló nyilatkozatot.

Nos, ez szerintem 1. vagy hazugság, 2. vagy szánalmas, ha valóban így van.

Vélemények? Szerintetek el kell ezt fogadni?

1.
Egyébként maga a tevékenység is jogszabályba ütközik.

Köszönöm a megerősítést.

Igen, egyébként szerintem is.

Legalábbis akkor, ha ügyvédi iroda végzi...

Éppenséggel ügyvédeknek volt megengedve valami ilyesmi - de már nekünk se szabad. Legalábbis újonnan. [Se az ügyvédi törvény 25/A. §, sem a 47/2007. (XI.04.) IRM. nem hatályos már.]

Igen, de azt sem tartom teljesen életszerűnek, hogy ezt a szolgáltatást egyáltalán ne lehessen nyújtani. Pl. többször találkoztam olyannal, hogy frissen alakult, külföldi tulajdonosi hátterű cég amíg "be nem rendezkedik" Magyarországon fizet egy ilyen szolgáltatásért. Ha ez tiltva lenne elég nagy kicseszés lenne velük. Itt most nem a hajléktalanszállókra bejelentett cégtemetőkre gondolok (bár ezek felszámolására is vannak már hatékony eszközök).

Pedig tilos. Eleve kizárólagos ügyvédi tevékenység volt, ma pedig már mindenkinek tilos. Közérdek fűződik hozzá, hogy a közhiteles nyilvántartás valós adatokat tartalmazzon, és hogy a cég a bejegyzett székhelyén megtalálható legyen.

Székhelyet bérelni természetesen lehet, sőt, akár szívességből is szabad a székhelyingatlant használni. Csak amit ezek a cégek csinálnak, az valami egészen más.

Szerintem kérdéses, hogy tilos-e, célszerű lenne a jogszabálynak erről külön rendelkeznie. A székhely mellett lehet központi ügyintézés helyét is megjelölni, emellett nem feltétlenül szükséges, hogy a cég részéről valaki személyesen is folyamatosan jelen legyen a székhelyén, tehát a tilalom szerintem nem vezethető le egyértelműen jogszabályból.

Egyetértek ObudaFannal.
A székhelyszolgáltatás, az a társaság, vagy civil szervezet leveleinek átvételét, nyilvántartását és megőrzését jelenti. Ezen szolgáltatás nem esik egybe a szervezetek székhelyével, és a központi ügyintézés helyével sem.
Valamint azt sem tilos, hogy székhelyhasználatot nyújtson valaki. A székhelyhasználat már bérleti jogviszony megkötésével egyidejűleg jön létre.

Az ügyvéd szakértelme nem terjed ki sem a bélyegző lenyomatának-, sem az írásszakértőnek az ismeretére.

„ társaság, vagy civil szervezet leveleinek átvételét, nyilvántartását és megőrzését jelenti. ”
Az a kézbesítési megbízott feladata - és az is kizárólagos ügyvédi tevékenység.

„Az ügyvéd szakértelme nem terjed ki sem a bélyegző lenyomatának-, sem az írásszakértőnek az ismeretére.”
Arra talán mégis, hogy mi az a teljes bizonyító erejű magánokirat...

„kizárólagos ügyvédi tevékenység.”

ehh. :) Ilyen székhelyszolgáltatást intézmények, és ahogy a nyitókérdésben is láttad, gazdasági társaságok százával nyújtanak.

„mi az a teljes bizonyító erejű magánokirat...”

Ha nem adja a nevét hozzá, akkor készítsen egy számára alkalmasat. Bár mindenki a saját maga által készítettet részesíti előnyben, így ha a szolgáltatást nyújtónak van erre egy szokásos blankettája, bizonyára örülni fog, ha egy újat kell átnéznie és napokig egyeztetnie.

6:7. §

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.

(3) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

Nu, ki a szánalmas és a hazug? (imádom, akik ezeket a szavakat használják, a harmadik szó, amire ugrom, az az undorító)

Ügyvédi törvény:
27/E. § Cég létesítő okiratának és a létesítő okirat módosításának ellenjegyzése során az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok megtekintésével győződik meg arról, hogy a jognyilatkozatot tevő fél (meghatalmazottja) által az okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan a cég tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e, továbbá meggyőződhet arról is, hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ennek eredményeként az ügyvéd azt állapítja meg, hogy az ingatlan székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként való megjelölése a jogszabályokkal ellentétes, köteles a közreműködést megtagadni.

Ctv. 1. melléklet 13. a) pont: a székhelyhasználat jogszerűségéről szóló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat olyan kötelező melléklet, amelynek hiánya hiánypótlás nélküli elutasításra vezet.

„Mint a nyitokerdesben is olvashatjuk azok a cegek minden bizonnyal fiktivek, vagy a tevekenyseguk.”

Maradjunk annyiban, hogy Te, ezt olvastad ki.

Munkaviszonyban lévő emberek vállalnak közérdekű tevékenységet. A munkahelyére kéri a székhelyszolgáltatást, mert egyszerűbb a napi postáját ott felvenni, mint a civil szervezet székhelyére járkálni ügyintézés céljából nap, mint nap.

„székhelyhasználat...”

Erre írtam, hogy bérleti jogviszony keretében lehetséges.

A topic címe: Székhelyszolgáltatás....

Nem a bérletről beszélünk - az nyilván nem tilos.
(De a bérleti szerződést sem fogadhatja el az ellenjegyző ügyvéd, ha nem eredeti, és nem teljes bizonyító erejű magánokirati formában készült.)

„ha nem eredeti, ”

Ha az okirat kiállítója azt állítja, hogy az eredeti, ennek cáfolására csak szakértő jogosult.

Jaj.

Ezzel az érveléssel ne nagyon próbálkozz, ha egyszer - ne adj' Isten - hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítanának.

Ne személyeskedj!

Tudod kit oktass, na.....
Tiszteletet várok!

Ehhez hasonló stílusban a barátnőd is megfenyegetett valakit itt a fórumon, hogy baleset érheti.

Vesszen lova-marhája annak, aki ezt hagyja. :D

Ellenben azt sem az ügyvédi törvény, sem a Ptk. nem mondja ki, hogy az ügyvéd fogyasztó lenne, ebből következik hogy nem szükségszerűen imbecil, tehát felismerheti, hogy valami alá van írva vagy rá van nyomtatva az aláírás.