kártérítés vs. büntetőjogi felelősség

Kedves dr Bubo !
Köszönöm a jótanácsot ! Az SE a Semmelweiss Egyetemet takarja?
Biztos, hogy nem lehet egy-két mondatban megválaszolni az eredeti kérdésemet?
Kedves decon !
A leírt adatokból nem lehet következtetést levonni, mert rengeteg releváns körülmény hiányzik belőle.
Csak példaként néhány:
Láza volt-e? Hány éves volt a beteg? Milyen egyéb betegségei voltak? Kapott-e véralvadásgátló kezelést? Egyébként ágyhoz kötött, vagy mobilis volt-e? Mi van az (egyébként utólag könnyen hamisítható) orvosi dokumentációban leírva?... stb,stb.
Rosszhiszemű, de talán realista feltételezésem egyébként az, hogy el akarják sumákolni az ügyet, de a leírtak szerint akár ártatlan is lehet mint a ma született bárány.

Zákányi dr.!
Az orvosi felelősség témakörben nagyon összeszedettek és még mindig megalapozottak Nizsalovszky Endre művei (a szakdolgozatomhoz - szintén orvosi felelősség témakörben - jól tudtam használni). Mind a polgári jogi, mind a büntetőjogi aspektust vizsgálta, eléggé részletesen, talán könyvtárban még fellelhető (az SE-n biztosan).

dr. Bubó

Adalék!

Egy pécsi eset. (péntek) Valakinek megduzzad a térde, és nem tud ráállni. Elviszik az ügyeleti ambulanciára. Az ügyeletes orvos leszívatja (pungálja) a térdizület.A leszívott folyadék zavaros. Az orvos a beteget haza küldi másnapi visszarendeléssel. A gyógyszerkezelés napi egy diclofenac tabletta. (szombat) Másnap a beteg kérése ellenére, rögzítő gipszelést alkalmaz. Visszarendeli járó-betegellátásra. (hétfő) A betegnél a gipszelés miatt mélyvénás trombózis alakul ki. Mentő helyet gépkocsival szállítják, mert ilyen esetben, az orvosok szerint nem fontos a sürgősségi mentő. A beteg ennek ellenére eljut az intenzív osztályra. Megkezdik a kezelést. A beteg hétfő este meghal. A halál oka vérmérgezés.
A vizsgálat megindul.
Hivatalos boncolást elrendelik (a rendőrségi orvos-szakértő nincs jelen) és lefolytatják. A rendőrségi vizsgálat is megindul (államigazgatási eljárás) Orvos-szakértői véleményt kérnek egy másik egyetemtől. A család ügyvédet fogad. A szakvélemény megérkezik. A renőrségi szakértő kiszáll az eljárásból (érintettségre hivatkozik) Az eljárást befejezik. A kezelést végző orvos nem hibás.(kiderül, hogy nincs szakvizsgája az orvosnak)
A család megfellebbezi a határozatot. A fellebbezésnek helyt adnak. Az országos igazságügyi orvos-szakértő ad szakvéleményt. Az előzetes szakvélemény megérkezik. A kezelő-orvos felellősége megállapítható. A nyomozást elrendelik.(az orvos külföldre távozik) A nyomozást felfüggesztik, mert az orvos külföldön dolgozik.
A család megfellebbezi az eljárás felfüggesztését.
Az orvost beidézik. Az orvos állítja a folyadék viztiszta volt. Állításának helyt adnak. Az eljárást befejezik. Vajon miért halt meg ????

Kedves GuMipOkE!

Neked is (a többiben)! :)

Köszönöm válaszaitokat !
GuMIpOkE
amit írtál nagyjából tudtam, ez a vélelemdolog a károkozás jogellenes voltáról új nekem, és valóban megvilágítja az eszemet. Még egyszer köszönöm szépen!

Hupsz..

Igazad van.

"A gyakorlat azt mutatja, hogy büntető ügyben a polgárjogi igényt rendszeresen elutasítják."

Pontosabban: egyéb törvényes útra utasítják. Nagy különbség!

mulasztja... bocs a helyesírási hibákért. Már kicsit fáradt vagyok.

A gyakorlat azt mutatja, hogy büntető ügyben a polgárjogi igényt rendszeresen elutasítják. Részben azért, mert a büntetőbírók polgári ügyekben nem feltétlenül jártasak, másrészt egyszerűbb elutasítani arra hivatkozva, hogy a büntetőeljárást elhúzza.

Ilyenkor külön polgári peres úton lehet az elkövetővel szemben az igényt érvényesíteni.

A büntető - polgári ügy elkülönítésnél talán úgy érdemes megközelíteni a kérdést, hogy elsőnek a büntető tényállásokat kell megnézni. Ha a cselekmény nem illik be egyik tényállás alá sem, akkor az nem bűncselekmény. Lehet még szabálysértés, de minden más esetben polgári az ügy. Ilyenkor csak az ügyfél keresetére indulhat per.
Ha megvalósult a bcs, attól még a károsult érvényesítheti az igényét polgári úton. Tehát független a két út egymástól.

A polgári szálon a kárfelelősség lesz a fő kérdés az intézménnyel szemben (PTK alapján) , míg a büntető szálon a büntetőjogi felelősség lesz az irányadó a BTK alapján az elkövetővel szemben. A büntetőjogi felelősség akkor állapítható meg, ha a cselekmény BTK-ba ütközik. Ilyenkor büntetőjogellenes a cselekmény. Függetlenül attól, hogy történt-e károkozás.

Polgárjogban minden olyan aktív magatartásnál amely kárt okoz, vélelmezzük a jogellenességet. Kivéve, ha jogellenességet kizáró körülmény áll fenn(4):

1. Jogos védelem (Jogtalan támadás vagy azzal való fenyegetettség..stb, ha az arányosság fennáll)
2. Szükséghelyzet (A tulajdonos tűrni köteles a szükséghelyzetben okozott kárt (tulajdonjog!).)
3. Károsult beleegyezése (Ez önmagában nem elégséges. Akkor zárja ki a jogellenességet, ha társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet (pl. sporttevékenység, műtéti beavatkozás).)
4. Tv.-i felhatalmazás

A mulasztás akkor jogellenes, ha olyan magatartás megtételét mulassza el, ami munkaviszony, szolgálati viszony vagy jogszabály miatt kötelező.

Amúgy meg ha nincs kár, nincs polgári jogi felelősség.

Az "orvosi műhiba" jurice: foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés. A felelősségbiztosító nem vonulhat helyettünk börtönbe, de még a pénzbüntetést sem fizetheti be. Jól írtad a polgári tv.-re épül, azáltalunk elkövetett kárt téríti meg. Az általam felvetett kérdésre azonban nem adtál választ: hogyan válik el egymástól a büntetőjogi felelősség a kárfelelősségtől az orvosi gyakorlatban, ahol a jogellenes károkozás szerintem nem képzelhető el szakmai szabályszegés nélkül, mely esetben viszont felvetődik a bűncslekmény lehetősége.
Hangsúlyozom itt a JOGELLENES szót, mert úgy tudom csak a JOGELLENESEN okozott kárt kell megtéríteni.

Az orvosi műhibáért az orvosoknak kötelezően előírt felelősségbiztosítás áll helyt. A felelősségbiztosítási szerződés a polgári tv.-re épűl és nem biztos, hogy ha a felelősség fenn áll akor büntetendő szabálysértést követett el adott esetben az orvos.

Most vettem észre, ahogy visszanézegettem a régebbi dolgokat, hogy gyakorlatilag ue. a kérdést már júniusban is feltettem a "Segítségkérés" részben. Akkor Derill volt olyan kedves és válaszolt, mely válasz lényege az volt, hogy nem lehet, vagy nem könnyű megtalálni a tettest. Szerintem azonban eljárás sem indul.
Ugye polgári perben nem lehet "büntető igényt" bejelenteni, mint a büntető ügyben polgári igényt...
Tehát új eljárásnek kellene indulnia, nem?

Ha én, mint orvos valamit elrontok és a betegemnek ebből valamilyen egészségkárosodása származik a büntetőjogi felelősség természetesen az enyém, de a kártérítést a munkáltatóm fizeti.
Miért van az, hogy a bíróság rengetegszer megítél kártérítést, ugyanakkor a károkozó pl. orvos büntetőjogi felelősségét nem szokta firtatni, holott ezt hivatalból meg kellene tennie, nem?
Szerény jogi ismereteim szerint az egészségügyi tevékenység nem veszélyes üzem, tehát kártérítést keretében csak felróható felelősség esetén kell fizetni. Ekkor viszont kell hogy legyen felelős természetes személy is, akinek a büntetőjogi felelőssége is felmerül.
Hogy van ez?