Jogegységi határozat indítványozása

Igaz, kösz.

„a "ki lehet adott ügyben fél" ”

A "ki lehet adott ügyben fél" az nem a perbeli cselekvőképesség (Pp. 49. § ), hanem a perbeli jogképesség (Pp. 48. § ) kérdése.

Pp. 48. § A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek.

49. § (1) A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, akinek a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképessége van, illetőleg, aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhetik (perbeli cselekvőképesség).

„A jogképesség érvényesítése jelenti a bíróság előtti részvételt(jogi képviselő nélküli)”

A perbeli részvételi jog a perbeli cselekvőképesség, a "ki lehet adott ügyben fél" kérdésköre, a kötelező jogi képviselet meg egy célszerűségi szabály, amely azt szolgálja, hogy csak jogilag kellően megalapozott és egy szakmai minimumnak vélhetően megfelelő kérelem vagy beadvány alapján kelljen az igazságszolgáltatásnak megmozdulnia.

„A jogképesség érvényesítése jelenti a bíróság előtti részvételt(jogi képviselő nélküli)”

Nem, a jogképességnek a kötelező jogi képviselethez semmi köze a világon.

Nincs olyan törvényszéki bíró, aki megengedné, hogy a fél jogi képviselő nélkül járjon el, ha a jogi képviselet kötelező. Feltéve, de nem megengedve, hogy ez megtörténne, az abszolút hatályon kívül helyezési ok lenne.

Tisztelt Jogi Fórum ! Tisztelt Forumot használók !Tisztelt érdeklődők,véleményezők !

Áttanulmányoztam a bíróságokról szóló törvényeket,amelyek 2012.január 2-val léptek életbe,és néhány tapasztalatomat ide írom:
Kezdem az Alkotmánybírósággal! Egyik feladata lett a törvényesség megfelelésének ellátása.Ugye milyen szépen hangzik! A valóságban azonban nem működik.A visszaérkezett válasz szerint állampolgár csak igazolt jogi képviselő útján nyújthatja be.(az érdektelen, hogy van-e pénze hozzá,és a tényszerűséget addig még vizsgálni sem kezdik,azaz elutasítás.(Ha a 60 napot túlhaladja az ismételt kérelem,akkor ad acta.
Törvényszék! Az Alaptörvény XV.cikk(1)A törvény előtt mindenki egyenlő.Minden ember jogképes.
Ennek érvényt szerezni lehetetlen.A jogképesség érvényesítése jelenti a bíróság előtti részvételt(jogi képviselő nélküli)Ebben nincs egységes felfogás.Van ahol az eljáró bíró a nemzetközi szerződésekben foglaltakra tekintettel megengedi,van,ahol az erre való hivatkozás ellenére sem.Ezen az sem segít, hogy létezik egy bírói etikai kódex is.
Nincsenek erre vonatkozó megoldások az állampolgári érdek sérülése ellen?

Marci a régi:-D.

KBS!

Én itt nem értelmeztem semmit, annál többet idéztem és max "előidéztem", értelmezni és "éttermezni" azt itt olyan sokan szoktak az AB helyett is, főleg vélemények ütköztetésével. Ami néha nem is baj.

Nyugodt lehetsz, amikor kell, a lehetőségek törvényes keretei között, maximálisan megoldom a problémákat és tettem ezt már sokaknak eddig is. Van mire támaszkodni!

Jó sörözést és értelmezést, valamint további fórumfigyelést! Éljen a nyár!

Kezdeményezheti ügyvéd, méginkább a kamara. Hibásan értelmeztétek a törvényt. Azt a rendelkezést, amely előírja, mikor kötelező lefolytatni az eljárást, úgy olvastátok, hogy mikor lehet. Pedig "mecsoda különbség!"

Nagyon szívesen. Jó éjt!

Köszönöm a válaszokat, én elteszem magam holnapra. Jó éjt.

Egy határozott ügyvéd (amelyből azért jelentős mennyiségű van mind vidéken, mind a fővárosban), amennyiben ezt egy nagyobb horderejű ügyben, az idézett törvény jobb érvényesülése érdekében fontos kötelezettségének tekinti, biztosan megtalálja a megfelelő bíróság illetékes vezetőjének a tudomására hozatali módját és a címzettet.

Esetleg elmenni a Fővárosi Bíróság elnökének a fogadóórájára, vagy valamelyik Tábla Bíróság elnökének fogadóórájára, és ott "más módon" tudomására hozni.

Köszönöm a gyors választ. Ezek szerint úgy tűnik, hogy ügyvéd ilyet nem kezdeményezhet.

A további érdekesség a kérdést érintően, a már idézett törvény 28. § (2) bekezdésének, második mondatából; "a vagy más módon arról szerzett tudomást" rész lehet, ahol a figyelmét, valahogyan ügyesen, "más módon" tudomására juttatva, fel lehet kelteni a törvényben említett valamelyik illetékesnek(...):

"Ha az (1) bekezdés szerinti határozatból, a bíróság által elintézett ügyekből, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése, illetőleg a felügyelete alatt álló bíróságnál elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak, erről köteles a magasabb szintű bíróság elnökét - a határozatok, illetőleg a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével - tájékoztatni."

A másik fontos kérdésre a válasz, az előbbiekben már említett törvényből még tovább idézve:

"A kollégium szerepe a jogegységi eljárásban

33. § (1) A kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben.

(2) A Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla és a megyei bíróság kollégiuma szükség esetén javasolja a Legfelsőbb Bíróság, illetőleg az ítélőtábla kollégiumvezetőjének jogegységi eljárás kezdeményezését.

(3) Az ítélőtábla kollégiumának vezetője jogegységi eljárást kezdeményez, ha az ítélőtábla területén a jogalkalmazás egysége érdekében ez szükséges.

(4) A Legfelsőbb Bíróság képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a megyei bíróság kollégiumának ülésein."

Ez a dolgok menete:

1997. évi LXVI. törvény

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

"9. § (1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha

1. a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges,
2. a Legfelsőbb Bíróság valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság másik ítélkező tanácsának határozatától.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Legfelsőbb Bíróság tanácsa kezdeményezi a jogegységi eljárást, és a jogegységi határozat meghozataláig az eljárást felfüggeszti.

Jogegységi tanács

30. § (1) A Legfelsőbb Bíróságon büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási szakágú jogegységi tanács működik. A jogegységi tanácsot az elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezető vagy a kollégiumvezető-helyettes vezeti. A jogegységi tanács 5 tagból áll, tagjait a tanács elnöke választja ki.

(2) Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakág ügykörét érinti, a tanács elnöke az eljáró jogegységi tanácsot az érintett szakágban eljáró bírák közül arányosan jelöli ki. E tanács 7 tagból áll, elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy elnökhelyettese.

31. § (1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni,

1. ha azt Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy kollégiumvezetője, illetőleg - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a legfőbb ügyész indítványozza, továbbá
2. a 29. § (1) bekezdésének b) pontjában említett esetben.

(2) A legfőbb ügyész jogegységi eljárást indítványozhat büntetőeljárásban, továbbá polgári eljárásban akkor, ha az eljárás megindítására vagy az abban való részvételre külön jogszabály feljogosítja.

32. § (1) A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi tanács határozatának meghozatalát.

(2) Az indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke tűzi ki az ülés határnapját. A jogegységi tanács ülésére az indítványozót és a legfőbb ügyészt meg kell hívni.

(3) Az ülést az elnök vezeti, az indítványozó és a legfőbb ügyész felszólalhat.

(4) Az indítvány alapján a jogegységi tanács határozatot hoz. A jogegységi határozatát „A Magyar Köztársaság nevében” hozza és azt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(5) A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatát és a jogegységi tanács által kiválasztott elvi bírósági határozatot hivatalos gyűjteményében közzéteszi.

(6) A jogegységi határozatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a felekre kiterjedő hatálya nincs.

(7) A Törvény a jogegységi eljárásra vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

(8) A jogegységi eljárásra vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Legfelsőbb Bíróság ügyviteli szabályzata állapítja meg."

Sziasztok

Azt szeretném kérdezni, hogy hogyan lehet kérni, indítványozni a LB-nál jogegységi határozat meghozatalát. Lehet-e ezt bármiféle peres/PK eljárás néélkül, tehát konkrét jogvita nélkül is kérni, avagy csak konkrét jogvita kapcsán. Lehet egyáltalán ezt kívülről kérni, vagy csak a LB belső elhatározásának kérdése, hogy egy problémakörről jogegysési határozatot hozzanak?

Ha ezt nem lehet, akkor lehet bármilyen más, a többi bíróságra kötelező jellegű döntést jogértelmezést kérni a LB-tól?