Jogi gyakorlat szakvizsga előtt

Kedves Kacsa!
Az a probléma, hogy az ügyvédekről szóló törvénybe ütközik. Én kínosan ügyelek az összeférhetetlenségi szabályokra, mások meg lesz..ják.

Kedves Dr.Attika,

pontosan mi is ütközik az ügyvédi törvénybe?
az, hogy a céggel megbízási viszonyban álló egyéni ügyvédi/ügyvédi iroda a cég fejléces papírján küldözgeti a leveleit és a cég székhelyet szolgáltat?
vagy az, hogy a céggel munkaviszonyban álló szakvizsgával rendelkező jogász a neve alá azt írja, hogy ügyvéd?

Is, is. Na jó, a középső határeset.

Kedves Kacsa,

A céggel munkaviszonyban álló szakvizsgával rendelkező jogász az jogtanácsos, úgyhogy nem írhatja a neve alá azt, hogy ügyvéd. Hogyha mégis ezt tenné, akkor jogosulatlanul adná ki magát ügyvédnek. Hogy a kamara (már az ügyvédi, mert jogtanácsosi nincs) lép-e ilyenkor azt nem tudom.

Az egy más kérdés, hogy sok bíró is van, aki - miután jegyzőkönyvezi a tárgyalás elején, hogy jelen van Egyjogász jogtanácsos - folyamatosan ügyvédez.:)

Nálunk is dolgozik a jogtanácsosok mellett ügyvéd is, és a székhelye is megegyezik a cég székhelyével, mégi minden levelet a saját ügyvédi papírjon küld ki, közölte (joggal), hogy ő nem használhatja a céges papírt, mert nem alkalmazott, hanem megbízott, és a füvet ápoló kertészeti cég (amely szintén megbízott) sem a mi céges papírunkat használja, hanm a sajátját.

Megint más kérdés, hogy volt olyan ügyvédünk is, aki ott hisztizett, hogy intézzük el neki a céges aláírási címpéldányt, és szegénykém nem értette meg, hogy olyanja csak alkalmazottaknak lehet... (nem is dolgozott sokáig nálunk, csak kellett neki adni egy kis cupákot - zsíros megbízást - mert valakinek a valakije volt, ezért is érezte feljogosítva magát, hogy úgy viselkedjen, mintha maga a jóisten szállt volna le az egyszerű halandók közé):)

Kedves kbs és Egyjogász,

Dr.Attika hozzászólása nekem nem volt egyértelmű. Amit leírt az alapján ezt a két lehetőséget bírtam összerakni, mely közül a második persze egyértelműen az ügyvédi törvénybe ütközik...
az előbbi viszont - szerintem - nem.

Dr.Attika hozzászólása alapján viszont azt véltem esélyesebbnek, hogy az előbbire gondol („Nem egy ügyvéd kolléga küldözget fizetési felszólítást a cég levélpapírján”), akkor viszont aggálya - szerintem - oktalan.

3:1

Kedves kbs,

ezt most úgy érted, hogy csak szerintem nem ütközik Ütv-be, míg szerinted, Egyjogász és Dr.Attika szerint igen?

Sziasztok!
Egy kis segítséget szeretnék kérni!
Jogi szakvizsgához szükséges gyakorlati időt egy Kft-nél tölteném, jogi asszisztensként.
A cég ügyvezetőjének jeleztem, hogy 3 év múlva egy tanúsítványt kellene kiállítania a 3 év alatt ellátott feladataimról.
Az ügyvezető jelezte, hogy a tanúsítványt kiállítja majd az ellátott feladatokról, de nem járul hozzá semmilyen ellenőrzéshez, üzleti titokra hivatkozva. (nem magyar, sőt nem is európai áp az ügyvezető)
Azt szeretném tudni, hogy a jogi szakvizsga bizottság számára elegendő-e a munkaszerződésem, ha ellenőrzésre kerül sor, (ha egyáltalán van ilyen), mivel az nálam is megtalálható és be tudom mutatni.
Aki tud, vagy van tapasztalata ezen a téren, kérem segítsen, nem szeretném kétszer végigcsinálni a 3 évet!
Köszönöm!

A kutya nem ellenőrzi, legalábbis még senkitől nem hallottam, hogy valamelyik haverjával ilyen történt volna.

A jogi asszisztens nem lesz jó, mert az nem állam- és jogtudományi egyetemi végzettséget igénylő munkakör. Legyél jogi előadó. Magának a tevékenységnek az igazolása sem elég, meg kell nevezni azt a jogászt, akinek az irányításával végezted a munkát. A megnevezett jogásznak három évnél régebben szakvizsgázottnak, és szakvizsgához kötött tevékenységet folytatónak kell lennie.

De tényleg nemigen ellenőrzik.

Igen, így van, ahogy KBS írja, ehhez ragaszkodnak, nekem is bele kellett írni, hogy a három éves jogi előadói tevékenységet X.Y. jogtanácsos közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett végeztem.

Ennek egyébként van értelme, mert a három év elvileg arra lenne, hogy a szakvizsgázni szándékozó ezt tényleges jogászi tevékenységgel töltse a cégnél és a szakvizsgázott jogásztól (jogtanácsostól, ügyvédtől) eltanulja a szakma gyakorlati fortélyait.

De nekem is volt olyan ismerősöm, aki egy Kft-nél dolgozott jogi előadói státuszban, de jogi tevékenységet nem végzett, ténylegesen az ügyvezető csicskája volt. (A cég jogi ügyeit egy ügyvéd látta el, akivel a három év alatt két mondatot beszélt, ügyvéd úr ugyanis kizárólag az ügyvezetővel volt hajlandó bármiben is szóba állni.)

Mondjuk azt azért furcsállom, hogy semmilyen formában nem ellenőrzik a dolgot. Ilyen alapon bárki megcsinálhatja még azt is, hogy alapít egy szemfelszedő Bt-t, ahol kinevezi magát jogi előadónak, főmunkatársnak vagy akár igazgatónak (bárminek hívhatja magát, csak jogtanácsosnak nem) és megdumálja egy ügyvéd haverral, hogy (pl. egy kis megbízásért cserébe) beleírja a jelentkezésbe az ő nevét, mint akinek az irányítása alatt végezte a tevékenységet....

Ahhoz képest, hogy az ügyvédi kamarában milyen tortúrát kell kiállni egy jelöltnek, hogy aláírják a szakvizsgára jelentkezését (ügyvédiskola, vizsgák, stb.), ez egy vicc...

Tisztelt Kollégáim, Tanult Barátaim!
Szépen "elbeszélgetünk egymás mellett".
Ügyvéd kamarai tagsággal, felelősségbiztosítással,irodával, székhellyel, vezetékes teleonnal kell hogy rendelkezzen. Ha ügyvédként küld okiratot, akkor ebben az okiratban is azt fel kell tüntetni. Nagyon egyértelműen rendelkezik erről az ügyvéekről szóló törvény.
Az hogy egy gazdasági társaság fejléces papírján , annak cégjegyzékszámával, elérhetőségével küld valaki levelet és CSAK az aláírása alatt szerepel az ügyvéd titulus az nem elegendő, hogy ügyvédi felszólításnak és ügyvédi eljárásnak tekintse bárki is. Ez pontosan kimeríti a zugirászat Btk. törvényi tényállását.

Kedves Dr.Attika,

értelmetlen, amit írsz.

„ügyvédi felszólításnak és ügyvédi eljárásnak tekintse bárki”

erre csak egy valami jut eszembe: WTF???:)

súlyos fogalomzavarban vagy, ha azt hiszed, hogy...jesszus, nem is tudom kiházmozni a szövegedből, hogy mit hiszel!:)))

a lényeg: amit Egyjogász írt, az csont nélkül kivitelezhető.

Sziasztok,

csak egy rövid kérdes: ha a phd-t egy évnek beszámítják a gyakorlatba, ehhez kötnek valamilyen feltételt?
Ha már van két év gyakorlatom és elkezdeném most a phd-t, akkor egy év után vizsgázhatnék? Vagy a a már befejezett phd-t számítják csak be, tehát ha már megvan a címed/okleveled?

Köszönöm!

Kedves fadora78,

jól tudod, hogy 12 hónap számít be a 36 hónapos phd képzésből.

nem kell fokozatot szerezned emlékeim szerint, de anszolutóriumot igen.

további feltétele a beszámításnak, hogy gyakorlati idődet már megkezdted. azaz ha egyetem után nem kezdődik meg a gyakorlati időd, hanem egyből phd-zol, akkor nem számít be.
ha viszont egyből elkezded a phd-t, majd utána fél évvel elmész dolgozni, és megkezdődik a gyakorlati időd, azonban 3 hónap után abbahagyod a munkát, mert pl. csak a phd-ra akarsz koncentrálni, akkor már a meló utáni phd-s időből 12 hónap beszámít.

remélem érthetően írtam le.:)

Köszönöm, Kacsa,

még egy kérdés, van azzal problémája a szakvizsgabizottságnak, ha valaki vált a jogi elöadóság és az ügyvédjelöltség között? Ja valakinek monjuk 1 év jogi elöadói munkaviszonya van, aztan másfél év ügyvedjelöltsége és a "végén" megint jogi elöadó lenne?

Kösz elöre is!

fadora

Nemigen érdekli őket.

Jogi szakvizsgához szükséges gyakorlati idő vonatkozásában kérném a segítségeteket:
Gyes melletti négy, illetve hat órás munkaviszony jogi előadóként főállásnak minősül, ha nincs mellette egyéb munkaviszonya az illetőnek?
(azaz beleszámít a gyakorlathoz szükséges 3 évbe, ha nem 8 órás a munkaviszony?)

Tisztelt Fórumozók!

A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni:

Ha minden jól alakul, most nyáron végzem el az egyetemet. Ügyvéd szeretnék lenni, de úgy terveztem, hogy előtte 1-2 évig dolgoznék egy közig szervnél, hogy az ezen a téren szerzett tudással kezdjem el az ügyvédjelölti munkát (és utána főleg erre a területre orientálódjak). A jogi szakvizsgához 3 év jogi képesítéshez kötött munkaidő szükséges. Az ügyvédekről szóló törvény szerint a kamarába való bejegyzés feltétele (többek közt) legalább 1 év ügyvédjelölti joggyakorlat. Eddig nem is lenne probléma, hiszen 2 év a közig szervnél és utána 1 év ügyvédjelöltként, az pont 3 év, tehát lehet szakvizsgázni és utána már ügyvédként tevékenykedhetnék. NA DE utána a BÜK honlapján olvastam valamiféle kötelező ügyvédjelölti képzésről ("ügyvédiskola"), mely állítólag a szakvizsgára bocsátás feltétele. A szakvizsgára bocsátás feltételét itt úgy értik, hogy mivel tőlük kell beszerezni a ügyvédjelölti idő igazolását, ők ezt nem fogják megadni? Vagy mi más módon akadályozhatnák meg a szakvizsgázást? Ők bocsátanak szakvizsgára? Nem mindenki maga jelentkezik? A problémám azzal van, hogy ha jelentkeznék erre az ügyvédjelölti képzésre, az 3 "képzési idényből" áll, tehát akkor nekem az már 2+3 lenne, ami összesen 5 év, ami elég sok :)
Ha ez tényleg kötelező, nem lehet úgy "megkerülni" a szabályt, hogy akkor leteszem a szakvizsgát, 1 év jelöltködés, és utána kérem az ügyvédként való felvételt? Mert akkor ez így csak 4 év :)

Elnézést, ha kesze-kuszára sikeredett a kérdésem:)

Összefoglalva: Kötelező-e ez az ügyvédiskola, lehetek-e úgy ügyvéd, hogy 2 év egy közig szervnél + 1 év ügyvédjelölti munka utána szakvizsga? Vagy ha nem, akkor érdemesebb.e inkább szakvizsgát megszerezni, és utána ügyvédjelöltködni?

A válaszokat előre is köszönöm!

J.W.

Tisztelt Hozzászólók!

A segítségeteket szeretném kérni. Nappali Ph.D hallgató vagyok, de szeretnék szakvizsgázni is, ezért valószínűleg jogi előadóként tudnék dolgozni egy ügyvédnél. Az Ügyvédi Kamara szerint viszont, csak akkor számít be a gyakorlati éveimbe az ügyvédnél eltöltött idő, ha azt ügyvédjelöltként teszem, mert minden ügyvéd mellett "dolgozónak" a Kamara állít ki igazolást, ők pedig csak az ügyvédjelöltnek állítják ezt ki.
Az Igazságügyi Minisztériumban viszont azt mondták, hogy a jogi előadó gyakorlati éveit a munkáltatónak kell igazolni, aki lehet ügyvéd is.
Most nem tudom, hogy mi legyen, kinek van igaza, kinek nem, és mit tehetnék, hogy pörögjenek a gyakorlati éveim....
Előre is köszönöm.

Kedves Fórumozók!

A jogi szakvizsgához szükséges gyakorlati időt egy cégnél szeretném eltölteni, ahol azonban nincs jogtanácsos, még csak jogász végzettségű személy sem (az anyavállalatnál viszont igen). Kérdésem, hogy szükséges-e a jogi végzettségű személyt megnevezni az igazoláson (esetleg külső ügyvéd, vagy az anyavállalat jogtanácsosa) vagy elég a foglalkoztató igazolása?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Üdv:

Savo

Kedves savo!
A munkaszerződésbe bele kell írni, hogy a munkakör ellátásához állam-és jogtudományi végzettség szükséges. Hangzatos címet kell adni a munkakörnek: pl. jogi konzultáns, jogalkalmazási főelőadó stb.

"Kérdésem, hogy szükséges-e a jogi végzettségű személyt megnevezni az igazoláson (esetleg külső ügyvéd, vagy az anyavállalat jogtanácsosa)"

Amikor én szakvizsgáztam ezt kifejezetten kérték.
A munkáltató által aláírandó igazolásba kell beleírni.

A jogtanácsosi tvr. szerint a munkakört legcélszerűbb jogi előadónak hívni.

Köszönöm a válaszokat!
Akkor csupán annyi kérdésem maradt, hogy elég például a külsős ügyvéd megnevezése vagy az anyavállalat jogtanácsosa? (Tehát nem kell ugyanannál a cégnél munkaviszonyban állnunk?)
Savo