Corpus Iuris Hungarici

Kedves jogászok!
19. század végi, 20. század eleji jogi könyvek, valamint egy 1753-as kiadású Werbőczy-féle Hármaskönyv eladó. Kérésre listát küldök e-mailben. koirat@freemail.hu

Számolj be! /De ne úgy, mint az egyik jó barátom katonatársa: jeden, jeden, jestyje, jeden:)))/.

Köszi Gyula!! Holnap megnézem ebédidőben, szerencsére közel vagyok hozzá :)

Érdemes volt benézni pl. az Abaúj első jogi árverésére. Fillérekért lehetett jó jogi könyveket kapni.

Jakab, nemcsak hogy olvasgatom, de a jogi tanulmányírásban is felhasználom ezeket a régi munkákat. bár egyre kevesebb időm van olvasni, de próbálom az időt beosztani.

Srácok! Egy-két jó jogbölcselet visszamaradt árverésből az Abaúj Antikváriumban (Múzeum körút) nézzétek meg!

Köszönöm :). Akkor lehet hogy az Expresszben nézelődök inkább. A Múzeum körúti nagy antikváriumban én is nézelődtem, de ilyen jellegű könyveket nem nagyon találtam. Főleg a jogbölcseleti jellegűek érdekelnének engem is.

Egy pár hónapja a Múzeum körúton láttam egy Approbatae-t, 80.000 volt, de nagyon leromlott "állapotban". Én főleg a jogbölcseletkönyveket és a magánjog gyűjtöm.

Antikváriumokban annyira nem érdemes vásárolni, hanem "innen-onnan". Hagyatékokból stb. Egyik ismerősöm egy erdélyi hagyatékból a századfordulós hatkötetes Jogi Lexikont potom 15.000-ért vette meg, szerintem ennek a sokszorosát. A Corpus Jurist is a Múzeum körúton nézegettük egy ügyvéddel, de nem egységes sorozat volt, ráadásul nem hiányoztak kötetei.

Nehéz jó könyvekhez hozzájutni, de nem tudom Gyula te pl. olvasgatod is?; ismerek olyanokat akik csak azért vesznek könyveket, hogy "olyan jól néz majd ki az ügyvédi irodám polcán..."

Legislator: hol lehet régi jogi könyveket "elérni"? Antikváriumban? Enegem is érdekelne, mert bár sok könyvem van az ilyen jellegű könyvek sajnos hiányoznak a repertoáromból.

Nekem egészen nagy gyűjteményem van régi jogi könyvekből. 17.-18. századi magyarországi munkák, latin, magyar, német könyvek (Aszalay és a tárnokszéki cikkelyek, 1694, tripartitummagyarázat). (A legrégibb magyar jogi könyvem 1799-es, van több első kiadású Gneist-om), mintegy 30 kötet 1800 előtti jogi mű, ritka bányajogi munkák, negyven 1945 előtti közigazgatási jogi mű, 6 dedikált Horvát Barna, 2 ded. Moór Gyula, Szladits, Kolosváry, Magyary-Kiss (ez Kiss dedikációjával). Van sok jogtörténetem és nevezetes törvénykiadások (2 Kovachich, Bartal). Ezeket helyenként ma még fillérekért veheteni. Volt 16. századi (gyakori) svájci törvénykommentárom, de, mint sérült példányt, ritka magyarországi nyomtatványra cseréltem. Vannak francia és angol, 20. sz-i jogi munkáim is. Költséges szórakozás. A CIH CD-n elérhető.

Apropó normaszöveg és helyesírás. Szerintetek hogyan kell azt írni, hogy "jóerkölcs/jó erkölcs"?

Szerintem egybe, mert így használja a Ptk. is [lsd. 200. § (2)]. Erre amikor a végeláthatlan Tocsik-ügyben meghozták az utolsó-utolsó ítéletet, akkor minden napilap nagy betűvel hozta, hogy "jó erkölcs"... Fellapoztam a Ptk.-t és írtam is az egyik napilapnak e-mailben egy olvasói levelet, hogy a "jóerkölcsöt" egybe kell írni. Erre mit írtak vissza? Azt, hogy ebben a kérdésben a Ptk. nem irányadó...hehe:-).

Persze az e-mailemben az MTA Helyesírási szabályzatára is hivatkoztam, hogy az általam adott szabály- értelmezést alátámasztja a Hsz. is [lsd. pl. jó érzés és jóérzés, pl. jóérzésű ember és jó érzésű ember között van különbség, vagy szépérzék és szép érzék, ez sem ugyanaz, márpedig itt nem jó erkölcsről, mint egy jó tualjodonsággal bíró erkölcsről van szó, hanem egy jogtudományi fogalomról (bona mores)]. Na mindegy feleslegesen erőlködtem nekik, (újságíróknak...).

Talán ez azért van JAKI, mert akkoriban adtak a kodifikáció szinvonalára. Én sokszor szoktam idézni jogszabályi-helyeket beadványaimban. Meglepődve tapasztalom, hogy hemzsegnek helyesírási hibáktól. Gondolj bele! Ha a kodifikátor helyesen írni nem tud, akkor jogilag szakszerű szöveget mi a bánatért várnánk el tőle.

Jah, tényleg drága mulatság nekem is van már benne vagy 25-30,000 Ft-om eddig és nincs is olyan sok régi könyvem igazán...

Már csak azért is érdemes ezeket a régi tv.-ket és munkákat olvasgatni, mert sokszor jobban fogalmazott átgondoltabb tv-k születtek 100 éve mint ma. A régi szakirodalom meg néh olvasmányosabbnak bizonyul, mint a mai könyvek, mert - tiszetelet a kivételnek - sokszor a szakkönyv nem törekszik többre mint a jogszabály megismétlésére...

Pedig lesznek jó sokan.

Majd a jogszabályok első közlönyállapotára támaszkodva lesz mindenkiből jogi szakértő...

Amúgy nem gyűjtöm a régi jogi könyveket, sajnos az túl költséges mulatság lenne nekem, de néha csak úgy magamnak szoktam régi jogszabályokat, jogi munkáakat olvasgatni. Jót tesz az ember jogdogmatikai érzékének. Segít megérteni, mi és miért van ma a jogban úgy ahogy.

Csak aztán nehogy vki innen próbálja a - már nem hatályos Alkotmányt vagy a Polgári Törvénykönyvet olvasni, mert az kész katasztrófa lenne:-)

Na igen, nagyon tutti, nem tudom mi lelte a KJK.kerszövöt, hogy mostmára Corpus Jurisből nem akar profitot csinálni...

Legjobban annak örülök, hogy meg van a Kt. is (1875. évi XXXVII. t-cz. is).

Ahogy viszont láttam a Werbőczy: Tripartitum még várat magára..., mert az nincsen feltéve, holott annak ellenére, hogy az formálisan nem volt jogforrás, de mégis az országos jog legfontosabb gyűjteménye volt.

Az igazi Corpus Jurisből sajna csak egy kötet van meg nekem:-) Big cat, Te gyűjtöd a régi jogi könyveket?

Ezt láttátok már?

http://www.1000ev.hu/