Osztatlan közös tulajdon

Nem szabad azonban azt elfelejteni, hogy a tulajdonostárs – ha nem értesítették a jogügyletről – a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kérheti a szerződés hatálytalanságának megállapítását, vagyis azt, hogy ő vásárolhassa meg az ingatlant.

Amúgy csak érdeklődésképpen : az idézett 1999-es rendelet ezen két passzusa nem változott azóta. Mi az "új" egy 23 éves jogszabályban?

Nincs itt semmiféle új jogszabály.
(régi Ptk. 145.§(2))

Majordomus,

Amit Te írsz, az akkor van, ha "külsős" vásárolja be magát. De itt az egyik meglévő tulajdonostárs adja el a másiknak a tulajdoni hányadát.

Nem értünk egyet.
A közös képvislőnek igaza van.
Az elővásárlási jog fennáll,csak a hosszas jogi procedúrát egyszerűsiti le az új jogszabály.

Az Inytv. vhr. (109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet) alapján az elővásárlási jog gyakorlására történő felhívást a nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését az átvételt igazoló irattal köteles igazolni. A földhivatal postai tértivevényt vagy az átvételi elismervényt fogadta el [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 75. § (2) bek.]. Belátható, hogy már több tucat lakás esetében is jelentős költséggel jár a postázás, gondoljunk csak például a külföldi tulajdonosokra. Az is gyakori, hogy a tulajdonosnak a tulajdoni lapon szereplő címe nem megfelelő.

A számtalan nehezítő körülmény miatt tartalmazza azt az Inytv. vhr., hogy ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 75. § (3) bek.].

A NEM ÉRTESÍTETT TULAJDONOSTÁRS HÁROM ÉVEN BELÜL KÉRHETI, HOGY Ő VEHESSE MEG A BEÁLLÓHELYET

Ha az adásvételi szerződésben volt hivatkozás a nehézséget vagy késedelmet okozó körülményekre, a vevő tulajdonjogát a földhivatal bejegyezte. Nem szabad azonban azt elfelejteni, hogy a tulajdonostárs – ha nem értesítették a jogügyletről – a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kérheti a szerződés hatálytalanságának megállapítását, vagyis azt, hogy ő vásárolhassa meg az ingatlant.

matroz100,

Jól tudod, nincsen elővásárlási joga a többi tulajdonostársnak.

„Ptk.5:81.§ (1) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg.”

A kulcs benne a kiemelt rész. Te, mint tulajdonostárs vásárló NEM vagy harmadik személy, veled szemben ezért nincs elővásárlási joga a többieknek.
A közös képviselőnek mutasd meg, egyebekben meg nem kell vele foglalkoznod, nem ő az ingatlannyilvántartási hatóság. Te csak kösd meg a szerződést, és add be, akinek nem tetszik az pereskedhet, persze zérus eséllyel.

Üdv, osztatlan közös tulajdonban lévő gk. beállók egyikének tulajdonosa vagyok. Most vásárolnék egy újabb gk. beállóhelyet ugyanott. A közös képviselő azt mondta, hogy ki kell függesztenem a felhívást, hogy a többi elővásárlásra jogosult élhessen az elővásárlási jogával. Eddig úgy tudtam, ha már tulajdonos vagyok, akkor az újabb, osztatlanban közösben lévő tulajdon szerzéskor már nem kell a többieket értesítenem (most nem az a kérdés, hogy hogyan, hanem, hogy egyáltalán kell-e értesíteni őket). Kell vagy nem kell értesíteni őket? Köszönettel

Aba, nem árt, ha tudod, hogy két lelkes amatőr válaszolt.
Az én válaszom: igen; de.

Aba2020
„sem pedig többlethasználati díjat nem akarnak fizetni, pedig az egész ingatlant használják”

Azért ebben nem kicsit tévednek szerintem, de majd koppanhatnak a végén, igaz így mindenképp te fogsz szívni.
Egy határozott felszólítást és utána a jogerős fizetési meghagyást követően simán behajtható rajtuk.

Meg.
Az árverezéskor a haszonélvező csak akkor rakható ki ha az árverezés oka neki is felróható.
A tévedések eljerülése érdekében csak a haszonélvező védett,a többi lakó nem. Nekik ki kell költözniük.

Sziasztok,
Osztatlan közös tulajdon megszüntetési perben vagyunk, ahol a másik fél 1/2 tulajdoni részén haszonélvezeti jog van, amiről a haszonélvező most azt mondja, neki nem kell lemondania. A mi 1/2 részünkön nincs. Sajnos Ők sem kiköltözni, sem eladni, sem pedig többlethasználati díjat nem akarnak fizetni, pedig az egész ingatlant használják. Így ha kötelezik is az árverésre, az ingatlan értékesíthetetlen.
Megtehetik ezt? A bíróság valóban nem ítélhet másként? Nagyon köszönöm előre is a választ!

Eddig még ez volt a legértelmesebb hozzászólás.

A biróság itéletében az Alapitó Okiratot is pótolhatja ha a problémás szomszéd nem akar aláírni továbbra sem.

Zoltanpeto,

A helyedben bejelenteném neki, hogy ha nem írja alá, akkor bíróságtól fogod kérni az ingatlan társasházzá alakitasat a Társasházi törvény 8. § (1) szerint. Ez megoldja a bank problémáját, igaz, a per durván egy év lesz. A tulajdonosok főszabályként tulajdoni hányaduknak megfelelően viselik a költségeket, tehát a macerás tulajdonostársnak is rámegy pár százezer forintja. Gondolja át, mit akar...

Ebben is van valami. Ráadásul nem ismerjük a szomszéd indokait.

Zoltanpeto !
A leírt jelzők után én sem írnám alá!

Zoltanpeto,

Sajnos vannak ilyen emberek.
Vagy őt győződ meg, vagy a bankot (vagy másik bankot keresel). De kényszeríteni, egyiket sem fog menni.

Na ezt magyarázd el neki hogy "ma nekem,holnap neked"!

Ha neki lesz ilyen gondja akkor te is hasonlóan baráti és rugalmas álláspontot fogsz tanusitani vele szemben!

Szóval holnapután délután elviszed neki a szerződést aláirásra.
.
Egyébént drb.. nek igaza van,neki legalább olyan érdeke mint neked az alaposabb megosztási szerződés.

A bank formaiságra hivatkozva nem fogadja el. Az új szerződésben nincs tulajdonképpen semmi módosítás, de a regihez képest világosabban tisztázza az udvarban lévő épületek házak stb jellegét, bele vannak foglalva a közművek, az udvaron lévő tárolók, a közös út is.
Semmibe nem kerülne neki, és az ő érdeke is lenne, mivel ha mondjuk ő kerül olyan helyzetbe, hogy hitelt kell felvennie a házára, neki is kelleni fog egy jó megosztási.

Zoltanpeto,

Főszabály szerint semmivel.
A megosztás most is létezik, érvényes, attól eltérni közös megegyezéssel lehet. Ha ő nem akar eltérni az eddigiektől, akkor ehhez joga van.
Miért gondolnád, hogy bármit is rá lehet kényszeríteni?

Miért kellett újat készíteni? Csak mert a régi már öreg? Változott valami? Ha nem, akkor miért nem jó a régi a banknak?

Ha van valamilyen nyomós indok a módosításra, akkor persze a jogi út a per. Jó drága, és jó sokáig tart, de más nem nagyon van a jogvitákra. De az, hogy "régi", vagy a "banknak nem jó", az szerintem kevés lesz...

Sziasztok!

Az a fantasztikus eset állt elő, hogy egy osztatlan közös tulajdonban lévő 3 ingatlan/3 tulaj közül az egyik makacs, szemét, kekeckedik mindenkivel, lehetetlen elérni. Új megosztási szerződést kellett csinálni (a régi cirka 27 éves) banki hitel miatt. Mindenki aláírná, kivéve ez az egy tulaj nem. Világosan közöltük vele, hogy neki ezzel nincs semmi fizetni valója, ügyintézése, mindent átvállalunk, csak alá kell írni. Ez neki is érdekében állna, de nem lehet elérni, ha mégis, össze vissza hazudozik, hogy mikor ér rá, stb.. Az új szerződés elkészült, az ügyvéd csak egy időpontra vár.
Mit lehet tenni abban az esetben, ha nem lehet rávenni? Milyen jogi módja van ennek?

Köszönöm szépen a válaszokat!

Erősen valószínű!

Akkor nem a cuccod szúrja a szemét, hanem a személyed...

Tudom, máshol ott tartják a lomokat is simán (ami nyilván helytelen), de nálunk ez máshogy működik.. :D A bringákkal pl. nincs gondja az autó mögött, de a kerékszettem szúrja a szemét.. :/

Ha látnád miket tárolnak a teremgarázsokban!

Osztap & drbjozsef,

Köszönöm a hasznos tippeket.. :D