Osztatlan közös tulajdon

nanaaa

„Használj kutya riasztót! Két hét múlva a kutya kilométerekre el fog kerülni.”

Az ilyen f...sz szomszéd azt is szándékosan tönkre fogja tenni szerintem.

Használj kutya riasztót! Két hét múlva a kutya kilométerekre el fog kerülni.
Társasházzá alakulás nem oldja meg a kert problémát. Viszont per közben eladni nem lesz egyszerű dolog. Meg hülyeség is. Vagy egyik, vagy másik, de a kettő egyszerre nem fog működni.

Nem igazán egészséges a szomszéddal veszekedni.

Szerezz be 2 rotweilert,vagy inkább 2 db kaukázusi juhászkutyát és rend lesz az udvaron. Jó étvágyuk van,de olcsóbb mint a pereskedés.

Csuklósbusz,

„én egy fillért nem vagyok hajlandó oda költeni”
Ezt felejtsd el. Ha szép szóval meg tudtatok volna egyezni, most nem írnál ide. Minden más pénzbe kerül. Többe vagy kevesebbe.

„én is eldobom a képen lévő kaput amin bejárok, nyitvahagyom az utca felé is, hisz az én használatú területem, mi kötelez arra hogy zárjam?”
Akkor a kutyái átjárnak majd a Te részedre is. Továbbra is harapni fognak. Max eztán a szomszéd a falemez rakosgatása helyett a kapudat fogja csukogatni.

A műszaki megoldás szerintem lehet vagy két kapu, amint írtad, vagy a lépcső 90 fokkal való elfordítása. A szomszéd átjárhat alatta, Te meg közvetlenül a Te kertrészedről mehetsz fel.

Ha nem tudtok megegyezni, akkor perben kérheted, hogy a bíróság kötelezze a szomszédot a károsodás veszélye (kutyaharapás) miatt megelőző intézkedések megtételére, pl. a két kapu felszerelésére és zárva tartására. Ptk. 6:523. b)

A közös tulajdon megszüntetése iránti per egy másik, de átfogóbb, ezért lassabb és drágább megoldás lehet. Ott lehet kérni a társasházzá alakítást, meg a műszaki megosztásról (pl. a 90 fokkal elforgatott lépcső), és annak költségeinek viseléséről való döntést is. Perfeljegyzés csak az ügyfél kérelmére van, Inytv. 64. § (1) c). De a vevődnek meg kell mondani, hogy a per folyik, mert ha az adásvételi szerződésben nyilatkozol, hogy per-, teher- és igénymentes az ingatlan, akkor nem mondanál igazat és kártérítési felelősséged van.
Főszabály szerint a közös tulajdon megszüntetése iránti perekben a szükséges költségeket megosztják (pl. készkiadások), egyébként mindenki viseli a maga költségét (pl. ügyvéd). 1/2008. PK vélemény VIII. g) pont.

Sziasztok!
Adott egy osztatlan közös tulajdonban lévő épület, benne 4 kizárólagos használatú lakással, körülötte szintén lekerített saját használatú kertrészekkel.
De papíron egy HRSZ az egész, az egész osztatlan közös 3 tulajdonossal. Emeletes ház, jobb és bal oldalt fent és lent is 1 lakás. Az alsó kettő ugyanazé, így a ház első és hátsó kertje közvetlen az Ő használatában áll.
Lásd felülnézeti skicc, hogyan van elkerítve.
Eleve így is költöztem már ide.. de Ő is úgy vette hogy nem volt kerítés, Ő úgy építette a kerítést hogy nem kérte ki a többi tulajdonostárs engedélyét hisz nem is tudta mert meghalt az a tulajdonos és sokévi huzavona után lett új tulaj.
De a kutyái nagyon öregek, valószínűleg időskori „kakukkolás” így az egyik nagyon támadós meg harapós lett, ok nélkül csipkedi a bokám, többszőr szétmarta az én kutyáim arcát is. Túloldali emeleti szomszédot kórházi kezeléses harapást okozott neki, ott lett átléphető, de kutya által nem átléphető kerítés, így csak az én oldalamon járnak. De ott úgy lett hogy „agyonüti” ha mégegyszer odamegy.
Két kaput akartam saját pénzből, nem engedte mondván Ő nem csukogat semmit… 1 évig nem volt semmi amíg össze nem ment az én kutyáimmal.
Azóta egy falemezt teszek oda, lásd kép, ami át is léphető akár, de egy mozdulattal arrébb tehető.
Egyszer ottfelejtettem éjszakára, betámasztotta vele a kijárati ajtómat, alig bírtam kijutni a lakásból. Óriási veszekedés lett belőle, mi az hogy nem tudnak hátramenni a kutyái… meg hogy Ő ugyan nem rakosgatja. Azóta ha meglátja azonnal eldobja onnan jó messzire.
Jön a vendég hozzám, persze fél a szomszéd kutyáitól, vagy a villanyóraleolvasó akárki is mindig közli, addig nem jön be amíg ott a kutya. De nem az én kutyáim, becsukni nem tudom. Sőt ma a hatósági állatorvos volt kint, 5 perc volt, addig otthagytam a falemezt. Mire leértünk addig el volt dobva onnan jó messzire….
Szóval én ezekután én sem vagyok hajlandó sem falemezt rakosgatni ( emeletről ráadásul), sem költeni a dologra. Szerintem jogos dolog hogy úgy tudjak kijönni a lakásból hogy ne legyen lábalatt a szomszéd kutyája.
Ha kutyám helyett gyerekem lenne, az se tudna bejönni?
Jogilag sokat nem tudok tenni, bíróság, az derült ki eddig.
De nem is akarok, nincs annyi időm, el is szeretném adni a lakást. De a vevők se tudnak bejönni… logikus hogy a többség fél a morgó kutyától. Minden idegenre morog, még ha nem is támad meg harap rögtön.
Szóval én nem tudok vele semmit tenni, erősebb kutya bszik. Ő mit tudna velem tenni ha figyelmeztetés után én is leszerelném az én kapumat? Vagy csak rendszeresen nyitvafelejteném ??? Aztán csak tenne valamit a kutyáival hogy ne jöjjenek oda.
A meglévő kaput, kerítéseket állítása szerint Ő építette. Elbonthatom, leszerelhetem, nyitva felejthetem, pláne ami nem az utca felé zár? Ha nem akkor Ő sem amit én építek? De nekem sem öröm a kapucsukogatás, sőt tiszta vicc hogy befele és kifele menet nekem kell kémlelni van-e veszély, dugiba rakni a falemezt, aztán gyorsan vissza mert amúgy betámasztja az ajtómat vele… Ez már megy egy éve aztán még neki áll feljebb..
Pohár betelt, lakás eladó, és én egy fillért nem vagyok hajlandó oda költeni. Mindenkit a saját fegyverével lehet legyőzni, Ő eldobja a falemezt, hát akkor én is eldobom a képen lévő kaput amin bejárok, nyitvahagyom az utca felé is, hisz az én használatú területem, mi kötelez arra hogy zárjam?
Megtehetem?
Vagy mitévő legyek?? Jegyző, hatósági állatorvos mint szemtanú tehetetlen, mert portáján belül van, oltva, etetve.

Osztatlan közös megszüntetése perben gondolkodom, de nem tudom akkor a perfeljegyzés felkerül-e az ingatlanra, akadályozza-e az értékesítést? Mi lehet annak a vége, lehet olyan vége is hogy megveszik az én lakásom, vagy én az övékét? Mert már megakartuk tőle venni az egyiket, nem adta el, pedig nem is lakja, nem is fűti, az ablakot is direkt nyitvahagyja így fennáll a veszélye hogy elfagy a vízvezetékem.
De társasházzá alakulás esetén 1/1 lenne a lakás és jobban értékesíthető lenne, illetve bízom benne hogy a többi vitás kérdésre is pontot tenne a bíróság ítélete, pl a kertfelosztást is átíratná esetleg.
A kérdés: ki viselné a költségeket? Mert nem olcsó az biztos..

itt a felosztás felülnézetből:
https://img2.indafoto.hu/…f47ad9_l.jpg

Zöld vonal ahol kijutok az utcára.

Így néz ki élőben:
https://img2.indafoto.hu/…c56a3_xl.jpg

Ez az amibe mindenki belehal ha arrébb kell rakni:
https://img1.indafoto.hu/…4052b_xl.jpg

A .tizede.
De ahogy gondolod.

Majordomus

„ Az Alapító Okiratot a bíróság hozza létre itéletében.
A rajzot elkészíti a főldmérő, az alaprajzokat kikéred a tervtárból.”

Plusz 500 eft.

Azért azt a társasházi Alapító valami meg is kell szerkeszteni a helyi viszonyokra szabva, nem hinném, hogy egy bíróság ilyennel foglakozik. kell hozzá egy ügyvéd is minimuma tulajdonosok vagy azok megbízottjainak az aktív közreműködése

Hónapokkal sőt van már talán másfél éve is amikor felvetettem, hogy kettő lakásos ingatlannál érdemes e a társasházi móka. Nagyjából azt ajánlottátok, hogy felesleges. Azon véleményen vagyok , hogy így igaz

Leírtam hogy mi a törvény.
Mint tulajdonos kérd a bíróságtól az ingatlan társasházzá alakitását.
Az Alapitó Okiratot a bíróság hozza létre itéletében.
A rajzot elkészíti a főldmérő,az alaprajzokat kikéred a tervtárból.
Így már menni fog?
.
Egyébként ez a fórum azértbjött létre hogy a jogászok egymás között megvitassanak jogeseteket.
.
Pár év elteltével ingyenes jogi tanácsadó fórummá vált.
Ami nem baj,de akkor köszönd meg ha valaki segít és ne minősits.

SolnesM
Leírtam korábban,hogy nem vagyok jogi ügyekben jártas és igen,néhány fogalmat is keverek,rossz néven hívok.Valószínűleg pont ezért vagyok itt,ahogyan sokan mások is.Mert tudomásom szerint ez ennek a fórumnak a lényege.
Az,hogy a korábbi ingatlan kapcsán milyen megosztás volt és ki/kicsoda,nem a jelen kérdés tárgya.Leírtam,mert rákérdeztek.Az,hogy elhiszik-e vagy sem,tudják-e vagy sem nem igazán releváns.
Leírtam,milyen hivatalos dokumentum született.
Létezik,működik.
Mindenki mindenbe beleköt,csak pont a kérdésre nem válaszol.
Nem véletlenül tettem fel!
Nyilván,ha lenne más megoldás és ismernénk is,akkor most nem lennék itt.
Ha mindenki ilyen jól tudja helyettem,hogy az ingatlanunk kapcsán hogyan történtek a dolgok..
Lenyűgöző..
Viszont a valódi kérdés továbbra is adott.
A keresetlevélhez mellékelni kell a társasházi alapító okiratot és az alaprajzot.A szintenkénti alaprajzot is.
Ha eltérés van, a fökdhivatal nem záradékolja.
A kérdés:
Elfogadja-e így is a bíróság vagy visszadobja?

Iceburner1989 keveri a fogalmakat, előbb azokat kellene neki rend berakni.

Az osztatlan közös tulajdon egy jogi, ingatlannyilvántartási fogalom. Annak vannak tulajdonosai akik tulajdonos társak.
Nos ezek a tulajdonos társak már a megosztás útjára léptek.
1.lakás... nagypapalakása utcára nyiló kapuval,
2.lakás ami bentebb van.
Ügyvédnél már voltak aki készített is egy valamit amit mások is megkifogásoltak
„közös tulajdont megszűntető alapító okiratot készített”
Készít egy ügyvéd bármit ha fizetik.
Arról viszont semmi, hogy milyen a résztulaj arány,hány tulajdonostárs van stb.
tény hogy maga az ingatlan már fizikailag megosztott,kérdés hogy ez mennyire fedi területileg a leírt tulajdoni hányadokat stb. végső soron a tulajoknak kell megegyezni... azt írásban rögzíthetik,aminek vannak szabályai.
pl.ez a szomszéd amit előhozott a panaszos- kérdező. Sok szomszéd lehet... oldalsók ,hátsó, sőt csücsökszomszéd.. valószínűleg tulajtársról írogat.

Aztán előjő a földmérő is akit nem engednek bé a lakásba. Miért is , alakrész alapterületét kívülről is jó pontossággal meg lehet állapítani és akár ügyes középiskolás is megrajzolja. Az hogy mi van bent a lakásban kinek mi köze hozzá. ? Bírósághoz fordulni ? Hogy hozzon ítélete arról, hogy tessék társasházat alapítani és akkor , Azt is ellehet húzni évekig.
Elakarja adni a kérdező a tulajrészét , ha megfelelő árat állapít meg biztos elkél. Rossz pl.az ár megállapítás.

Vissza erre a földmérő mókára. Egy teleknek vannak külső határai, azok szentek...akár az országhatárok. De a belső határok azok a tulajdonosok által ott húzhatók ahol ők kívánják. nagyjából a tulajdoni lapon lévő arányokat kell követni. a felépítmény nekis a terület arányokat kell követni... és nem belül méregetni, rajzolgatni.

• ,akkor ok. Ha nincsenek dokumentumok akkor meg majd olyan mintha nem is lenne.

Iceburner

„Az ingatlanrészünk évek óta üresen áll, csak karbantartási munkálatok történtek.
A szomszéd zavartalanul élhet ott,nem akarja,hogy eladjuk és valaki beköltözzön.”

Akkor vegye meg ő, de korrekt piaci áron és akkor nem fog senki más odaköltözni. De azért keresztbe tenni, hogy üresen maradjon és ne tudja eladni a másik szomszéd (jó kis görény szomszéd lehet)? Na az ilyen esetében én simán elindítanám a közös tulajdon megszüntetése pert. Aztán mikor esetleg elárverezik az ő lakrészét is (bár ez a végső megoldás) és bármilyen döntés is születik, a bíróság majd tőle is fogja majd kérni a perköltség ráeső részét - egy ilyen perben ugyebár nincs olyan, hogy győztes vagy vesztes - akkor majd koppan egy nagyot. Rá fog jönni, hogy lehet ezt valahogy másként kellett volna csinálni.

Hm. Az új tulaj zavarná a szomszéd nyugalmát ha beköltözik?
.
Szerintem az ügyvéd egy használati megosztási szerződést készített a terület megosztásáról.

Érdekes. És ez biztos?

„közös tulajdont megszűntető alapító okiratot”
Ilyen állatfaj szerintem nincs. Sőt, ebből az öt szóból tetszőlegesen sem tudok kiválasztani négyet, hogy az egy értelmes fogalmat alkosson.
Olyan van, hogy „közös tulajdon megszüntetése”, meg olyan is, hogy „alapító okirat”, de ezek olyan messze vannak egymástól, mint a "kormány" és a "gerinc" fogalmak...

Egyébként a valóság könnyen kiderül a tulajdoni lapból. Valami vagy társasház, vagy közös tulajdon, ha azon egynél több tulajdonos szerepel (és nem albetét). Ebben nincsenek hibridek, mint nyugaton az óvodások.

Időközben rájöttünk az ellenvetés okára.
Az ingatlanrészünk évek óta üresen áll, csak karbantartási munkálatok történtek. A szomszéd zavartalanul élhet ott,nem akarja,hogy eladjuk és valaki beköltözzön.

1. Adott volt egy ház egy keskeny telken. A ház elejében a nagypapának alakítottak ki egy kis lakást és ehhez nyitottak egy utcafronti bejáratot.
Az addig használt kaput a család másik fele használta és mivel a papa nem tartott igényt udvarra, viszont a társasházzá alapítás feltételei nem álltak fent, ezért az ügyvéd egy közös tulajdont megszűntető alapító okiratot készített,mely magában foglalta,hogy az udvar kizárólagosan a mindenkori 2.lakáshoz tartozik,hacsak később erről a felek másként nem rendelkeznek.

2.Piaci áron kínáltuk a lakást,alaposan körbenéztünk,hogy belőjük az árat.Azzal nem is volt gond. Hogy miért ilyednek meg az osztatlan közöstől?
Talán mert nem akarnak olyan helyzetbe kerülni,mint mi.Nem mindenki indokolta meg.
De ezek után pl én se vennék osztatlan közöst,pláne,vadidegen tulajdonostársakkal.
Közös lónak túrós a háta,már megtapasztaltuk.

„használati megosztáson kívül született a közös tulajdont megszűntető alapító okirat”
Az micsoda? Mivé alakultak akkor? Két önálló helyrajzi számmal, két külön ingatlanra?

„A jelenleg szóban forgó ingatlan két, teljesen különálló lakás. Mindegyikhez saját bejárat, saját, lekerített udvar és külön mérőórák tartoznak.”
Akkor eddig vagy hülye vevőket fogtatok ki, vagy ti tartjátok túl sokra - vagy töke van a menyasszonynak.

Az országban tízezer számra vannak osztatlan közös tulajdonban több lakásos ingatlanok, és a külön bejáratú, lekerített kertű, külön mérőórás felállás már a teteje ennek, és még a bankok is simán hitelezik egy korrekt használati megosztással. Akinek ez nem elég, az pofára fog esni egy társasházban is, hogy nahát nem az van amit én akarok egyedül...

Kedves Szomorú örökös!

Mint írtam, egy ilyen ingatlan eladásán már mi is túl vagyunk. Ott a szomszéddal abszolút teljes volt az összhang, a társasházzá alakítás feltételei ott nem voltak adottak, ezért az addigi használati megosztáson kívül született a közös tulajdont megszűntető alapító okirat.
Ezek ellenére is hosszú évek teltek el, mire sikerült eladni.
A jelenleg szóban forgó ingatlan két, teljesen különálló lakás. Mindegyikhez saját bejárat, saját, lekerített udvar és külön mérőórák tartoznak.

Kedves Majordomus!

Köszönöm Neked is a választ, ez lesz a következő lépésünk.

Iceburner1989

„az emberek nem értik és ezért félnek az osztatlan közös tulajdontól,használati megosztás ide-vagy oda”

Tudnék mesélni, én is ilyenben laktam, nekem se volt egyszerű megszabadulni tőle, a végén a benne lakó rokon vette meg. Mostmár legyen az ő baja, hogy a másik tulajdonossal milyen viszonyt ápol. Illetve most is ilyenben lakom, csak kicsit más szitu. Két tulajdonrész határozott kerítéssel elválasztva. Mostmár van használati megosztási szerződés is, így teljesen tiszta a történet. De megértek minden elhatárolódó érdeklődőt, mert pl. víz és csatorna tekintetében pl. eléggé macerás a sztori még mellékmérős lakásokkal is.

„Egyébként a szomszéd így megszabadulhatna tőlünk, szóval nem értem,mi baja.
Vásárolja meg,aztán azt csinál,amit akar. De az sem jó neki.”

Vagy csak nincs rá pénze.

Társasház esetén az albetét eladásánal nem tudnak keresztbe tenni,és ha nem osztatlan közös,jobb áron is lehet eladni.
.
8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.
.
Mint tulajdonos a Földhivatalnál kikérheted a változási rajzokat és teljesítheted a társasház bejegyzésének 5 feltételét.

Szomorú örökös
Tudom.Az egyik ok, a rossz szomszédi viszony.
Csak ennek az okát nem tudjuk,mivel nem is élünk ott. Nem is akarunk. Ezért szeretnénk eladni.
De így legalább a jogi helyzet rendezve lenne.
És sajnos az a tapasztalatunk,hogy az emberek nem értik és ezért félnek az osztatlan közös tulajdontól,használati megosztás ide-vagy oda (mondjuk a mi helyzetünk pont egy negatív példa rá). Egy másik ingatlant is sok-sok év után sikerült eladni,éppen emiatt.
Pedig ott nem is lehetett társasházzá alapítani, közös tulajdont megszűntető alapító okirat volt helyette.Végül egy jogi ügyekben jártas érdeklődő vette meg. És az ingatlanos is a társasházzá alakítást javasolta,mert ők is azt tapasztalják,hogy könnyebben értékesíthető.
Egyébként a szomszéd így megszabadulhatna tőlünk,szóval nem értem,mi baja. Vásárolja meg,aztán azt csinál,amit akar.
De az sem jó neki.

Iceburner1989

„Bármelyik fél kérvényezheti a közös tulajdon megszűntetését.
Mi ezt az ingatlan bíróság általi társasházzá nyilvánításával szeretnénk elérni,
mivel közös megegyezéssel nem sikerült.”

Ilyen jó szomszédokkal utána se lesz könnyű eladni az ingatlanrészeteket.
Ők ugyanis akkor is keresztbe tudnak nektek tenni az eladási szándék esetén.
Szóval abban ne reménykedj, hogy utána tolongani fognak a vevők.

Osztap és Kovács Béla Sándor
Köszönöm a válaszokat

Szomorú örökös
Bármelyik fél kérvényezheti a közös tulajdon megszűntetését.Mi ezt az ingatlan bíróság általi társasházzá nyilvánításával szeretnénk elérni,mivel közös megegyezéssel nem sikerült.A kérdés az,milyen feltételekkel lehet nekiindulni.

„az évek alatt a szomszéd módosításokat végzett az ő részén. Ezt a földhivatalnál is bejegyeztette. ”

Lehet, hogy gyorsabb, ha a Földhivataltól iratbetekintést kérsz ennek a bejegyzésnek az alapjául szolgáló iratokba, aztán másolatot róluk. Attól függően, hogy mi az a módosítás, lehetnek ott rajzok, tervek, ... A betekintés alapja, hogy jogod érvényesítéséhez szükséges (Inytv. 67. § (3)) - a perhez kell, amit indítani akarsz.

Ha semmi használható nincs, akkor KBS tanácsával mennék tovább.